Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-04 / 2. szám
1951 JANUAR 4 NAPLÓ 8 A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, az ÜSA és Nagybrilannia kormányához a Németország demiiilarizálásával foglalkozó külügyminiszteri értekezlet összehívására A szovjet kormány 1950 november ín jegyzéket intézett Franciaország, USA és Nagybratannia kormányához, ekben a jegyzékekben javasolta, hív- k össze u Szovjelunió, az USA, tgybritannia és Franciaország kül- iyminisztereinek tanácsát a Némétor- ág demililarizálásáról szóló potsda- : egyezmény teljesítése kérdésének egvizsgálására. 1950 december 22-án Franciaország, igybriiannia és az USA ügyvivője Ikeresték A. A. Gromikót, a Szov- lunii) külügyminiszterhelyettesét -és nyújtották neki kormányaik azonos rtalmű jeg'yzékeít. A francia kormány válasz jegyzékéin: kijelenti, hogy a francia kormány üítíkáját mindig az Egyesült Nemze- k Szervezetének alapokmányába fog- It azon elv vezérelte, amely szerint nemzetközi problémákat békés tárolások útján kell rendezni. A franci kormány felhasználja ezt az alkatai, hogy ismét kifejezze hűségét ezen vhez, A francia kormánytól — hangoztatja jegyzék — távol áll bármiféle, a óvjetunió ellen irányuló agresszív :andék és' az az őszinte kívánság tőiéi, hogy a nemzetközi feszültség egszünjék. A francia kormány kész a jelen 'gyzékben megállapított módszerek :érint a szovjet, amerikai és brit kormányai együtt .megvizsgálni annak léét őségét, hogy a négy állam küliigy- ániszterci számára kölcsönösen elfo- adható alapot találjanak. A jegyzék a továbbiakban ezeket londja: ,,A francai kormány sajnálkozással kénytelen megállapítani, hogy a irgyálások alapjai olyan formában, mint azokat a szovjet kormány jegyekében írták körül, jellegüket tekint- e nem szolgáltathatnak kilátást a zndezésre. Németország demilitarizá- isának problémája nem oka a jelenig fennálló feszültségnek. Jelenleg cm léteznek, semmiféle német fegyve- es erők, kivéve azokat, amelyek a zovjet övezetben már sok hónap óta üzérség, és páncélosok feihasználásá- al katonai kiképzésben részesülnek. Ha a n^n\et katonai egységek részétele Nyu'gat-Németország védelmé- en ma tanulmányozás tárgya, ennek -ka egyedül az. hogy a szovjet politika rra kényszeríti a többi államot, ame- yck Jutják az ijesztő példákat, hogy izsgáljanak meg minden biztonságuk negsziiárdítása felé vezető utat. A francia kormány, az angol és ame- ikai kormánnyal együtt, teljes ellenéiben á prágai közleményben foglalt K’lyteien állításokkal. elhatározta. ,oha. és semmilyen esetben nem engedi ticg, hogy Nyugat-Németországot ag- •esszió támaszpontjaként használják fel, K francia kormány nem lehet bizonyos if elől, -hogy a -dolog ugyanígy áll Né- netországnak azzal a részével kapcso- .atban is, amely szovjet megszállás dat áll. A -jegyzék ezután azt állítja, hogy í prágai közleményben foglaltak, „nem. szolgálhatnak a német kérdés pozitív megoldásának alapjául", majd kísérletet tesz arra, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi .helyzetért a szovjet kormányra. hárítsa a felelősséget. A négy hatalom kormánya — folytatja a jegyzék — nem teljesítené kö- t nézettségeit, ha tárgyalásait olyan szűk.keretek közé szorítaná, amilyeneket a szovjet kormány javasolt. A Németországra és Ausztriára vonatkozó; kérdéseket végül is megvitatás tárgyává kék tenni, azonban a megvitatásnak- ki kell terjednie azokra az alapvető kérdések re is, amelyeknek megoldása lehetővé tenné, hogy megjavítsák a Szót jelunió és a három másik halalom. közötti kapcsolatokat és kiküszöböljék o nemzetközi feszültség okait az egész világon. A francia kormány kész megnevezni• képviselőjét, aki a szovjet, amerikai és brit kormányok képviselőivel cgyüt tanulmányozná az említet. kérdéseket. A fentemlített kormánvok képviselőinek Newyorkban, az Egyesült Nemzetek jelenlegi székhelyén tartózkodása lehetővé tenné, hogy a legkedvezőbb feltételek között lássanak hozzá ezekhez a7. előzetes tárgyalásokhoz. A Szovjetunió külügyminisztériuma válaszul az említeti jegyzékekre, egyező szövegű jegyzéket intézett az USA, Nagybrilannia és Franciaország korín anyaihoz. A szovjet kormány 1950 december 80-1 jegyzéke: többek között a következőket jelenti ki: 1. A Szovjet kormány november J-i jegyzékében foglalt javaslata abból a szükségességből indul ki, hogy a négy miniszter ne egyszerű tanácskozást folytasson azzal a céllal, hogy bizonyos kérdéseket megtárgyaljon, hanem, hogy az adott összetételű kül- figyminiszteri tanács hatáskörébe tartozó kérdések megtárgyalására éppen « külügyminiszteri tanácsot kell öi^ szehívni. Emellett a szovjet kormány szükségesnek tartotta, hogy mindenekelőtt Németország demiliiarizálásá- nak kérdését tárgyalják meg, mint a legégetőbb kérdést Európa számára. A szovjet kormány továbbra is azt tartja, hogy Németország demilitarize. Iá.sának kérdése a legfontosabb kérdés a nemzetközi békés biztonság biztosításának ügyében, A szovjet kormány nem kifogásolja a Franciaországi az Egyesült Államok Nagybritannia és n Szovjetunió képviselői előzetes értekezletének összehívásáról szóló javaslatot, abból a cél- bői, hogy ez az értekezlet dolgozza ki a külügyminiszterek tanácsa ülésszakának napirendjét. 2. Franciaország kormányának az az állítása, hogy a prágai nyilatkozatban kifejteit javaslatok nem szol. gáIhatnak a német kérdés pozitív megoldásának alapjául — jogos félreértést kelthet, amennyiben ezt a meg- állapitást az előtt tették, mielőtt az említett javaslatokat a négy hatalom megvizsgálta volna. A francia jegyzék olyan állításai, amelyek szerint ezeket a javaslatokat a német nép többsége elvetette volna, legalább is alaptalanok és egyáltalában nem felelnek meg a valóságos helyzetnek. Semmiesetre sem nehéz ni,<>Soyőződni arról,. hogy a német lakosság széles köreiben, köztük Nyu- gát-Németorszag lakossága között is? a prágai értekezlet javaslatai nagy együttérzéssel találkoztak. 3, Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya Nyu- gat-Németországban reguláris német hadsereget létesít. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok, Nagybrilannia és Franciaország kormányának képviselői tárgyalásokat folytatnak Adenauer kormányával az alakítandó német hadosztályok mennyiségéről, továbbá ezeknek a hadosztályoknak bevonása rój az úgynevezett „egyesült fegyveres erőkbe.“ Azok a kísérletek, hogy ezeket az intézkedéseket az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország és más európai államok biztonsága megszilárdításának szükségére való hivatkozásokkal fedezzék, nyilvánvalóan néni állnak helyt, hiszen ezeket az államo I kát senki sem fenyegette és nem fenyegeti. Még kevésbbé helytállóak a francia kormány jegyzékében található kísértetek, hogy. Nyugat-Német- ors/ág demilitarizálá-sának terveit Ke- lel-Németország állítólagos felfegyverzésére való hivatkozásokkal igazolják. Mindaz, ami a francia kormány jegyzékében erre a tárgyra.vonatkozik — elejétől végéig kitalálás és semmiképpen sem felel meg a va_ lóságnak. 4, A francia kormány december 22-i jegyzéke alapot ad arra a véleményre, hogy egyetért a szovjet kormány javaslatával azzal kapcsolatban, hogy a négy hatalom közösen vizsgálja meg Németország dcmilitarizáiásának kér. dósét. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít ennek, hiszen Németország demilitarizálásának megvalósítását nemcsak az Egyesül Államok. a Szovjetunió, Nagybritannia és Franciaország potsdami egyezménye írja elő, hanem ez továbbra is az európai béke és biztonság biztosításának legfontosabb feltétele, amely megfelel a német nép nemzeti érdekeinek is. E mellett -az egész világ tudja, hogy az utóbbi időben éppen az Egyesült Államok, Nagybritannia, és Franciaország kormánya tett mindenféle intézkeüdést a reguláris német hadsereg újjáélesztésére és a nyugat- németországi hadiipar helyreállítására. Ez kifejezi az ismert agresszív köröknek azt a törekvését, hogy Európa népeit befejezett tények elé állítsák. Nem kelt bizonygatni, hogy Francia- ország, az Egyesült Államok és Nagy britannia kormányának ezek a cselekedetei teljes ellentétben állnak azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket ezek a kormányok Németország lefegyverzésének szükségességével kapcsolatban vállaltak és súlyos nehézségeket keltenek azoknak a kérdé seknek megoldásában, amelyeket a külügyminiszterek larácsának kel! megvizsgálnia és amely értekezlet ezért egyre távolabbra halasztódik. — Fejeződik he a szovjet kormány jegyzéke. Azonos szövegű jegyzéket intéztek Nagybritannia és az Egyesült Államok kormányához. Komoly csapás a spekulációra Jugoszláv repülőgépek sorozatos határsértései magyar terület ellen Mikor felbúgtak a műszak végét jelző gyári szirénák a Pécsi Kesztyűgyárban. a Mohácsi Selyemgyárban, a Pécsi Dohánygyárban, vagy a Tolnai Selyemfonóban, a különböző üzemek dolgozó női — mintha összebeszéltek volna —, szatyorral, kosárral siettek a kapu felé. Siettek, hogy biztosíthassák a család ellátásához szükséges lisztet és cukrot. Az elmúlt év utolsó két hónapjában bizony nem volt könnyű ennek a rendkívül fontos két népélelmezési cikknek a beszerzése! T7 zek a nehézségek nem „véletle•*"' nül" fordullak elő, nem az- elosztás hibáiból adódtak, hanem az ellenség, a reakció tudatos aknamunkájának, a háborúra spekuláló levi lézleti tőkések halmozásának következményei voltak. Az ellenség ott támadott ahol a legkisebb ellenállásra talált. Azt remólték. hogy átmeneti élelmezési nehézségekkel megbonthatják a dolgozó nép többtermelésre felzárkózott, sziklaszilárd, békét védő sorait. Úgy számítottak, hogy a dolgozó nép közölt sikerül elégedetlenséget szítaniuk, hogy ezzel biztassák a déli határainkon ágáló imperialista ügynököket, a titoista banditákat. Rosszul számoltak azonban a kizsákmányolok uralmának feltámadására áhítozó volt kapitalisták és a velük egy követ fújó kulákok, jobboldali szociáldemokraták. Nem számoltak a Párttal, a Magyar Népköz- társaság erőskezű, . Pártunk-vezette kormányával, azzal, hogy a dolgozó nép felismeri ellenségeit és le is sújt rájuk. Nem számított a dolgozó nép kemény öklének csapására Mayer Károly pécsi gyógyszerész, aki 210 kiló lisztet, majd félmázsa cukrot rejtegetett, nem várta a leleplezést a jiagy- dobszai Csizmadia József, aki 100 kiló cukrot, 200 kiló finomlisztet tartalékolt .„nem várt" (vagy talán általa nagyon is várt) 'eseményekre. De ki tudná felsorolni a sok volt tőkést, nagykereskedőt, árurejtegető kulákot, akiknek az utóbbi időben egyetlen aktív foglalkozásuk a dolgozó nép hátbatámadása volt. Ty| ógis, a kemény intézkedések, a fegyházbüntetés, az elrejtett áru, elkobzása ellenére is a reakció tovább támadta az ellátás frontját. Elkeseredetten, gyűlölettől habzó szájjal szidalmazták a közellátási, az áruelosztást éppen azok, akiknek otthonában még a fürdőszoba., vagy a derékalj is liszttel, cukorral volt megtömve. Azok fújták legjobban a forró levest, akiknek nem égette a száját. A dolgozók azonban — akik a napi -fárasztó munka után kénytelenek voltak pár deka cukorért és kevés lisztért sorba- állni —, nem estek kétségbe. „Majd segít rajtunk a Párt" — ezt gondolták valamennyien és a segítség nem is váratott magára. Népünk vezetője, Rákosi elvtársunk megígérte, hogy gondoskodik kormányzatunk a dolgozók szükségleteiről. És az igé retet — mint a Párt ígéreteit mindig —, tett követte. Burgonya- és hagymautalványok enyhítették a háziasszonyok gondjait, karácsonyi élelmiszermegrendeléssel biztosíthatták a dolgozók az ünnepi kalácsot. Az új év első hétköznapján nyilvánosságra hozta a nép kormánya a dolgozók ellátásáról való gondoskodás újabb tanujeléf: a cukor és- línomlisztelláíást szabályozó rendeletet. Ez a rendelet biztosítja váltó, zatlanul olcsó áron bőséges ellátásunkat cukorral, finomliszttel, ez a rendelet biztosít bennünket arról, hogy az ellenség az ellátás frontján többé nem támadhat ellenünk. A Part, a dolgozó nép kormánya egyetlen ellátatlanról sem feledkezett meg, mindannyian megkapják jegyüket. Több cukor és liszt vásárlására jogosító jegyet a nehéz testi munkát végzők, a bányászok, a sztahanovisták, az áldozatos munkájukért kitüntetettek kapnak, több olcsó élelmiszerhez jutnak, akik felelősségteljes poszton irányító munkát fejtenek ki, az élvonalbeli szellemi munkások és nagyobb ellátmányt kapnak a terhes anyák, a fejlődő gyermekek is. A városi dolgozók, az ipartelépe- ken élők magasabb ellátmányban részesülnek, mint a falu dolgozó népe. Érthető és indokolt kormányzatunk ilyenirányú intézkedése is. Falun olcsóbb és könnyebb az élelmiszerek beszerzése, mint a városokban és emellett igen sok dolgozó paraszt termel — ha kis meny- nyiségben is — cukorrépát, vagy kenyérgabonát, mézet gyűjtő méhcsaládokkal is rendelkezik, és így anélkül, hogy önellátónak számítana, kap természetben ;fi cukrot, lisztet. Akiknek a bőséges mennyiség még sem lenne elegendő, azokról is gondoskodik a rendelet. Kormányzatunk korlátlan mennyiségben, magasabb eladási áron bocsát a fogyasztók rendelkezésére szabad árut. Ez a rendelkezés amellett, hogy a spekulációt lehetetlenné teszi, végtelenül igazságos. Aki lakodalmai rendez, fizesse is meg azí! A dolgozók határtalan örömét kifejező levelek tucatjai már a rendelet megjelenésének első napján bizonyságot tettek arról, hogy boldogan fogadták a Párt, a kormányzat gondoskodását. Az öröm hangja indokolt. Nemcsak a dolgozók ellátását .javította és könnyítette meg a rendelet, hanem egyúttal újabb csapást, mért a nép ellenségeire is! A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköz, társaság külügyminisztériuma január 3-án a budapesti jugoszláv követségnek átadott szóbeli jegyzékben tiltakozott jugoszláv repülőgépek áltat magyar területek ellen elkövetett újabb sorozatos légihatár sértések ellen. A jegyzéket öt konkrét esetet sorol fel, amikor jugoszláv repülőgépek magyar terület fölé repültek; Í950 december 8-án egy ízben, december 13-án pedig négy alkalommal sértették meg jugoszláv részről Magyarország légíhatáraít, A magyar külügyminisztérium jegyzéke részletesen ismerteti a határ-, sértéseket. Rámutat többek között arra, hogy december 13.án egy Jugoszláv repülőgép több, mint félórán keresztül tartózkodott magyar terület felett, majd amikor elhagyta a ma gyár légihatárt, fényjelt adott. A magyar jegyzék rámutat arra, hogy „a jugoszláv légierők sorozatosan elkövetett légihat ár sértései szoros összefüggésben állnak a jugoszláv határőrök által rendszeresen végrehajtott támadásokkal,'6 A Magyar Népköztársaság kormánya nercében a külügyminisztérium a- leghatározottabb tiltakozását fejezi ki a határsértések miatt és leszögezi, hogy a határsértések minden következményéért a fe’él'ősségel a jugoszláv kormányra hárítja. A francia, bfanyasssxaksservezet résxvéétáviri&ta A francia bányaipari dolgozók szak. szervezete a következő táviratot intézte a Magyar Bányipari Dolgozók Szakszervezetéhez: „Á francia bányaipari dolgozók. szakszervezete, valamennyi francia bányász megrendüléssel értesült a tatabányai szerencsétlenségről, Ezúton juttatjuk kifejezésre magyar bányaipari dolgozóknak és az áldozatok hozzátartozóiunk mélységes együttérzésünket és testvéri szolidaritásunkat. Francia bányaipari dolgozók szakszervezetének elnöksége lóvéi terjol Franeiaországban a Kémetország teilegyverzése ellen irányúié tiiiakozö lozgalo« Egész Dél- és Ke'et-Franciaország ra kiterjedt a bányászok tiltakozó mozgalma a Wermacht újrafelállítása ellen és bérköveteléseik érvényesítésére. A mozgalom Sole helyen 21 órás, másutt egy- vagy ke~ érár tiltakozó sztrájkban, munka- beszüntetésben nyilvánult meg. A tiltakozás több helyen, mint pl. A Trud iiösli több külföldi országi' szakszervezeti vezetőjének a szovjet néphez intézett üdvözlőtáviratát. Táviratot küldtek: Viktor Klosewiez, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Apró Antal, a SZOT főtitkára és Vicente Lombardo Tole- dano, a Latinamerikai Általános Szakszervezeti "Szövetség elnöke. A bánya- és energiaügyi minisztérium közli, hogy a színesfémipari főosztály január 4-én, a vegyipari főosztály pedig január 5-én a minisztérium új helyiségébe, Markó- utca 16. szám alá költözik. Telefon- száma: 121-770. ISüO-fees 752.000 hektár területen valósították meg a Szovjetunióban a sztálini terínészetátalakító tervet A Szovjetunióban 1950-ben 752.000 hektár területen létesítettek új vetést védő erdősávokat. U950 tavaszán a tölgyfák ültetésének „fészkes” módszerével, amelyet Liszenkó akadémikus' dolgozott ki, — körülbelül 350.000 hektáros területet fásítottak. A Kamisin-Sztálingrád közötti állami vetést .védő . erdősáv területén 1950-ben a 15 évre előirányzott fásítási, munkálatoknak már Több mint . kétharmadát 'elvégezték. A sztyeppék fásítási munkálataiban 310 'fásító állomás vesz részt, amelyeket az élenjáró technika vívmányaival szereltek fel. Segítségükkel . a kolhozokban csupán a múlt évben 4.700 új mesterséges tavát és víztárolót létesítettek. A szovjet kolhozok és szovhozok az 1951. évi tavaszi fásítási idényre már teljesek felkészültek. Körülbelül 30.000 tonna különböző magot halmoztak fel, a faiskolákban pedig több mint kétmilliárd facsemetét neveltek. A természet átalakítására vonatkozó sztálini terv határidő előtti teljesítése jelentősen meggyorsítja a kommunizmus - építését a Szovjetunióban. la amerikai külpolitika mélységes válság-fsai» van Ax Ixvesxtija f^ulles beszédéről V. Ku'drjavcev, az Izvesztijában kommentálja John Foster Duilesnek, az USA külügyminisztériuma tanácsadójának december 29-i beszédét. Az USA külpolitikájáról beszélve Dulles kénytelen volt elismerni — írja Kudrjavcev —, hogy az amerikai Egyesült Államok vezetésében hibák tö-téntek. Dulles azt a letagadhatatlan tényt is elismerni kényszerült, hogy sem a Mar shall-terv, sem pedig az agresszív Északatlanti Szövetség nem hozta meg az amerikai imperializmusnak a várt eredményeket és főként nem szüntette meg az imperialista tábor belső ellentéteit. Az amerikaiak koreai kalandjának kudarcával kapcsolatban kénytelen volt kijelenteni: az USA vezető körei érzik, hogyTraj van a módszerrel és nem akarják, hogy az egész világon a „koreai események egész sorával kerüljenek szembe. A Szovjetunió és a néipi demokratikus országok rágalmazásának, segítségével kísérelte meg fehérre mosni az USA uralkodó köreinek agressziós és véres kalandorpolitikáját. Dulles nyíltan elismeri, hogy az amerikai imperializmus agresszív politikájának eszköze az Északatlanti Szövetség és ezzel leleplezi az amerikai vezető köröknek azt a propagandáját, hogy a szövetség állítólag a „kollektív biztonságnak‘ egyik formája az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében. Dulles minden gátlás nélkül hirdeti, az amerikai imperializmus agresszív stratégiai elvét, azt az elvet, hogy az amerikai fegyveres erők bármely helyen képesek agressziót megvalósítani, ahol az USÁ szempontjából ez az agresszió kifizető. Dulles december 29-i beszéde — állapítja meg befejezésül Kudrjavcev —• nem tudta megcáfolni azt a tényt, hogy az amerikai külpolitika mélységes válságban van. Beszéde ismét megmutatta, hogy az USA vezető körei úgy döntöttek, hogy továbbra is a csödbejuiott totális diplomácia pusztulást hozó irányzatának útján*vezetik az országot-. Horauit megyében a. Plaisance bányában egyes tárnáknak a Schu- man-terv keretében tervezett bezárása ellen is irányult. A bányászok bérkövetelései között szerepel 5.000 frank drágasági külön jutalék és a családi pótlék megadása mindazoknak, akiktől eddig megvonták.
