Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-18 / 14. szám

4 KAH O Í9SS JANTUÁR IS Ádénouer elutasító válasza óriási felháborodást kéltett egész Németországban ‘Adenau érnék Otto Grote wohl javas- iSfcaira adgtt ^elutasító. .válás»» .óriási ffrLhab'orö'dást‘ keliett ■''-'ég-ész •’ * Náméfor- ,i: ‘. ...... „Felhívunk minden rfgiigéUncmet ha- r<í/dsrív ■harcoljon Adenauer \ g-yarmenti poHtüdfjfí: és :'u.i {amerikai imperialisták Untéi'. ■ ctfe-ri."'' Követeti a Német .De- mokráfcikus ' .KözíársAság .bánya-ipar» szükíkeVyözelénele' Ny’itgat-Nérne to r szúg bányfÁzaiJvoz intézett• úyj-If levele. Adenauer elutasító, álláspontj/mai p német fs 'külföldi mohopójislák érde­keit n 'tiérnél- (tép .■érdeke! f-öléj hely.fzL Nyilatkozata' Mspifyilirr-, - hogy. a: an­gol-emieri Icai. imperializmus kiszolgáló­ja mondja a Demokratikus Nősafio- ve-t s t a ■ hrá n d én -bürg i c s o p-o rí j n n a k ivei *. hitkazaía. ’ ’/"■' '"• N .*, = Otto-. N-Uswhke. a keresztény demo­krata unió elnöke á Neme Zeitben nieg- áiiapííja, hógy Adenauer..felelőtlen vá­laszt adott. ..Most «. német népnek be kel? bizonyítania, hogy helyre . 'akarja állítani a német egységei, és Nijiigat- Németország^ rejuUU<nrHúzóm eilen.' al­vóit 'elszánt harccá! meg' .ftkorja aka­dályozni a háborút•" . Adenauer újabb árulását Nyugat- Yémetorszúg dolgozóinak képviselői is a legélesebben elítélik. Ha ma, a fokozódó háborús ve­szély • adéjtén: égy ' nyagatnémetoriszági politikus/ aki németnek nevezi magát. \Tss>rptfhsfí ja: a .hazája egységének helyre^ bt ás ára irányuló javaslatot, ak­kor műn népe. érdekében, finnem a kül­földi háborús uszítok' klikkjének 'ér­deléé ben cselekszik — roorirJottá Fink. a. ha-mburgr Deutsche Werft üzemi bi­zottkigának- elnöké. • A bonni -kormány stmk-adár , poéti­kája ellen ti!tekozö határozatok ér­keznek Nyuigat-Néraetország m i.nden részéből. Néhány hét múlva kibocsátják a nyeremény-beié (könyveket SssünielenüI emelkedik a szf* tjét dolgozók anyagi jóléte |®p^czdte;;tóMáqskozá8át a Szovjet Szakszervezetek O'sszszove’tségi Központi Tanácsa Skandináv külügyminiszterek megbeszélése .A londoni rádió'jelentése szerint Norvégia:, Dánia. Svédország és Iz- land külügyminiszterei kedden meg*. beszélést. folytattak Kopénhágában. .{ tárgyalások tt körül m amerikai kör ölelés körül folytak, amely „agrrászórd<űd‘ kívánja nyüvánitani a Ki mi Népköztársaság központi né. pi kormányát. Elutazott a SZÖV3SZ kíildöUgyölésén résztvett szovjet kiílilütíség A Szövetkezetek Országos Szövet­sége’’ második országos, küldö-ftgyíílé- •sén részt vett szovjet -küldöttség tag­jai.:’ D. Sz. Timofejev, M. I. Gore. lovsY,kaj;i és G. A. Bokov szerda. délelőtt repülőgépen visszautaztak a Szovjetunióba. A szovjet küldöttség tagjait Dögéi Imre. a . SZÖVOSZ el­nöke búcsúztatta.. A küldöttség ne­vében D. Sz. Timofejev' válaszolt. Az egész delegáció nevében megkö­szönte . a magyar szövetkezeti dolgo­zók meleg és szívélyes fogadtatását. Fi n norsz ág rádióadásai egyre reakciósabbakká válnak A finn Irádióáljomáisok «gyre reak- ciósabbakká válnak. N apról-napra közvetítenek háború«- hangulatot kék tő .és as>. új háborút propagáló tudó­sításokat. A finn rádiónak ez az áll á s fog! ú 1 ása- jogos /elháborodást kelt a - béke • híveinek körében. Hangsú­lyozzák. bogy a finn rádió állami tá­mogatásban részesül, tehát, féllvivata 1 os állami intézmény. A béke hívei gyűléseken követelik, hogy törvény- liozá-á/Tag tiltsák el Finnországban ff háború propagandáját. 'Á. takarckpss.ágj mozgalom kiszéle­sítésé érdekében néhány bét múlva- kibocsátják' az első nyeremény, be- téikönyveket. Ezt az új bétéíkölnyv. rendszeri, szovjet példára szervezték meg és lényegében: ugyanolyan, mim a takarékbetétkönyv; bármikor lehet vele újabb összeget "befizetni a taka­rékba ér mindenkor kivehető a. be­tétkönyv értékének megfelelő összeg. -. A két 'botétkönvy. között azonban az a különbség,. hogy mig * -taSe**-' rékbe.té.üfeönyvnéi •; a' befizetett összeg kamatőzik, addig- .az' új nyeremény betétkönyvre nem .fizetnek ki karca, ■tót. Ugyanakkor azonban a nyere­mény-betétkönyv tulajdonosok-' között évente kétszer sorsolást rendeznek. A nyereméúy kifizetése, után az alap be'ói: továbbra is megmarad, b’ájfy mikor kivehóo és újabb sorsolá'sko«'- ismét'nyerhet-,.' A Tito-banda újabb gyárakat és bányákat adott át az amerikai és angol monopolistáknak A jugoszláv .politikai' emigránsok „Nova Borba“ című tápja a jugoszláv gazdasággal foglalkozva a többi kö­zött a következőket írja: Tito ék propaganda-gépezete nagy. dobra véri az . amerikaiak . úgyneve­zett, „segélyét“ és arra törekszik, hogy azt a jugoszláv népek előtt úgy tüntesse fel, mintha önzetlen segély- nyújtásról lenne szó. és az ameri­kaiak .semmiféle, feltételhez- nem kö­tötték volna: A Tifo.banda és az amerikaiak között 1.950 november 21- én kötött „egyezmény” azonban meg­cáfolja Titoék hazugságait-. Az úgynevezert „egyezmény“ gyakorlatban azt je'enti, hogy Jugoszlávia gazdasági életének összes kulcspoadcióít. az amerikai monopolisták «Bcnőrzése alá he­lyezik. Jugoszlávia és az Egyesült Államok „kölcsönös“ segélynyújtása azt je­lenti, hogy Ti'oék az amerikaiak ren 'del kéz ősére bocsátják Jugoszlávia összes természeti kincseit, a rezet, aranyat, ólmot,. ont, antimont-, chro_ mól, bauxitol, alumíniumot, ..hignnyt, cementet, vasérceket, vasat; acélt, sőt a szenet, kőolajat, fát és az ipari nö­vényekéi: is. Emelieff még a szállítási időpontokat, a mennyiségeket-., és - 22 áíu minőségét, valamint az árakat is az amerikai háborús uszítok állapít­ják meg. A belgrádi kémbanda a jugoszláv nép háta mögött az egyezmények' hez csatolt titkos záradékkal, az áll?mosdott üzemeket a korábbi külföldi tulajdonosoknak adja át. ;A Mari-bor mei'••©ifi Tozrioi gépkocsi* gyár még .meg sem kezdte működéséi, de méri.- a General Motors, amerikai -monopólium,-, két megbízottja vezeti, A Zenicaj és 3 Storéi kohászati üze­mek- a Betlehem Steel Co. amerikai társaság érdekeltségei. A trepcsai, zietovoi és belo-brdoi ólombányák új bői korábbi . tulajdonosuk számára, termelnek. Ez a - néhány példa világosan bizo„ nyitja, hogy vájjon Amerika rárnn- gafja.e Jugoszláviát, vagy pedig Tito Amerikát. Nem fér kétség ahkoz- hogy ez úgynevezett raertkaí segítség az imperialista leigázás Jegsze- mcrmeríertebb módja, mini. ahogy azt. már saját börúikörS érezték Korea és Görögország népei. Moszkvában a emit évben négyszer annyi lakóházat építettek, mint 1947-ben Eden, Churchill megbízásából Bonnba utazik Edén,, volt angol külügyminiszter, Churchill megbízásából Bonnba uta­zik jelenti a DPA hírügynökség Eden Londonba Eisenhowerrej tár­gyalt és pénlek-en értekezik Adc- nauerrel. StzMG-fróda- éttnunkás A szovjet kormány.a moszkvai épít­kezésekre és -a város berendezésére, az utóbbi három évben csaknem ú mil­liárd rubelt költött. Ebből az összeg­ből 2 és fél milliárd rabé! lakóház építkezésre jutóit. A. műit évben 1öi>b. mini 80-0 új. sokemeletes lakóházat bocsátottak a lakosság rendelkezésére, vagyis négy­szer annyit, mint 19á7-ben. A szovjet főváros napi. g'áafogyaszfós-a 1940-hez képest négyszeresére, a ggzzal ellátott lakások száma pedig négy és félszere­sére nővckcd-cll. Igen ua.sy munkát végezték a váróig, rendezés terén is- Tót) új parkot léte« sitid te k. p.s több. mint kilenc miílié- fái és különböző diszkes ériekét ültéts lek. .. ■ A háború utáni, sztálini ötéves ter*t idejében a fővárosban igen sok új is*> kólát, klubot és kultéirházat építetteké A közelmúltban Moszkva hét szinhá-* zat és hét mozgófónyképszínházat M-» polt, valamint 500 uj áruház nyílt meg., Állandóan bővül és javul- a városi közlekedés. A troüybuszok szúrna megrt li á r o m szoroz ú d o tt. V^ifpjOK' meg a mi éMooT A A vér szervezetünk legfontosabb fo­lyadéka. A vér folyékony része a vér- nedv (vérplazma) legnagyobbrészt víz. bö! áll,' melyben fehérjék, sók. zsí­rok, cukrok, szóval olyan. anyagok van nett oldva, melyekre a szervezet sejtjeinek szükségük van, A vérplaz­mához, főleg annak fehérjeihez van kötve számos inás, igen fontos anyag is. melyeket a vér szállít, rendeltetési helyükre: hormonok. ellenanyagok. Előbbiek a lest életfolyamatainak szervezésében, utóbbiak a fertőző be­tegségek elleni küzdelemben játszanak fontos szerepet. A VÉRBEN SEJTEK IS VANNAK. Nagy általánosságban kétféle sejtet szokás megkülönböztetni: á vörösver. sejteket és a fehérvérsejteket. Az érett örösvérsejleknek nincs magjuk, ezért ezek meglehetősen rövid életűek. Leg­fontosabb alkotórészük a vértesük (haemoglobin). Ettől nyeri a vér a vö­rös színét, de van a hac.moglobinnak színadásnál sokkal lényegesebb fel­adata is: hozzá kötődik ez oxigén, a sejtek és szövetek legfontosabb iáplá.. léka. ■\ fehérvérsejtek igen sokfélék. A fehérvérsejtek legfőbb feladata a szer­vezetet ért fertőzések elleni küzdelem. A különböző fehérvérsejtek a fertőző csirák elleni harc különböző szakaszai­ban teljesítenek szolgálatot. A genny nem más, mint a fertőzés elleni harc csataterén elpusztuló feherverse; - (ck óriási tömege. A vér további alakos -elemei az ú. n. vérlcmezkék (íhrorabocyták). Ezek szétesésekor felszabaduló anyagoknak köszönhető, hogy sebzésekkor, sérülé­sekkor nem vérzik',k el, mert vérünk ezen anyagok hatására megalvad és az alvadók elzárja a sérült eret. A VÉR ÉS MINDEN MÁS SZÖVET­NEDV is i'nyirok. különböző mirigy- váladékok, ondó. sib.) az egyénre és fajra jellegzetes, specifikus fehérjéket tartalmaz. Ezen az alapon is bizonyít­ható az. állatvilággal való rokonsá­gunk. Bizonyos fajtájú majmok vérével sikerül az emberi vérre jellegzetes reakciókat megkapni. Az egyénre és fajra jellemző reak­ciói révén a vér igen fontos szerepet visz a törvényszéki orvos-tanban- s&* Kérlel lókról 'meg lehH . állapítani, hogv kitől, vagy mitől származnak, ami természetesen a bizonyító eljárás-' ben döntő. ..... A gyakorlati orvostudomány másik kéj, területén is .igen fontos, szerepe van a vérnek. Egyik terület, a dia­gnosztika. a betegségek' felismerése-. Nagyon sok betegségcsoportnál íontós: elváltozásokat lehet a vér mennyiségi és minőségi adataiból, különböző .—-. a; vérrel • történő — laboratóriumi vizsgá­latokból levonni. Gyakran idegenked­nek a betegek a különböző vérvételek­től. pedig az orvosok puszta szórako ­zásból soha sem vesznek e! senkitől sem vért, arra mindig megfelelő ok van, a diagnózis felállítása és a helyes gyógyítás kívánja meg ezeket a vizs­gálatokat __ Felbecsülhetetlen a vér közvetett szerepe a gyógyszereknek a szervezet, be futtatása révén. Gyors, erélyes' ha­tást mindig a vivőérbe adott injekciók’ révén érünk el. LÁTJUK TEHÁT a korántsem tel­jes felsorolásból, hogy milyen sokrétűi feladata van a vérnek. Bármilyen fon- (os. mégsem ad* okol arra. hogy jelen­tőségéi a természet tudományos halára_ kon túlbecsüljük. Gondolok ezzel kap­csolatban a svindlerek és kuruzstek olyan ámításaira., miszerint egyetlen vérbe adott injekcióval( ami legtöbb­ször desztillál) víz) minden betegséget meg lehet gyógyítani. Sajnos az em­berek még ma is hajlamosak ilyesmi., nek felülni. Hogy másik példát említ­sek, a vérben lévő specifikus anyagok­ból merőben tudománytalan következ­tetéseket vontak le a fasiszta fafeL m.éle[ hívei. Ne engedjük magunkat ilyen áltudományos elméletekkel ámí­tani. Foglalkoz.zuk szívesem, szeretette} a. természet tudományokkal és igyekez­zünk megismerni a haladó tudomány igazi eredményein keresztül a valósá­got. Örs Félix szigorló orvos. A- Szaivszrr.ycze.tck . Üsszszöyctség Központi Tanácsának január 16-ái Moszkvában meg-nyíM ötödik píen4rb ülésén Via'sziTj : Ivuznyeeov. a. franp*-' ernöftc- bfsjániult az lítöt. évre.érvé* nyes kollektív szerződ évek megkdlés-é- röf." • • Kijznyétöv- rá-Bíutalótt árral hogy szántaié flip. emelkedik a dolgozók anyagi jóléte, mért »• munkások és al- ka-Lmazojtak joybcKetme 'a • háború, előtti időlyhözé képest jelentős mértékben raegnöti. ■ ■ ■ Rúzivvovov »rámutatott árra.-' hogy- .a szo-vj&i'h-ázfelatok vezetősége 1950-hcn hatul más összegeket, fordítod munka- hi ztdrCs'ágir iuhé zked és-ékre. A.', műnk is ok és - á’khkmaáotiak ■ 'százezrei költtízlek iTáO-hén új. kényelmesebb lakásokba KzehkívirV ■sok új kórházai, iák-oJát. munkaskkubot.-. . gvefinckirttáz-ménvt. üdü'-öt építeí-lek- Nagy figyelmét, fordí­tnilak. a munkások oktatására éj- to­vábbképzésére is. "Bél’ejéxéküt Ivuznyeeov .részletesen -foglalkozóit ; az 1.í>ő1. é-vj kollektív szerződések megkötésével krrp'esh'.ritos feladatokkal. A > z-a k. s ze r v e z e t e k' 0 s s z sz-ö y e t sé g i Központi Tanácsának- plenáris ülése .báróin ‘napig-:Tart. Az ijlésen megvitat­ják a- szovjet szakszervezetek kultúr- i n t a zni én veinek • ui un k á j á v a 1 kp p csöla. lós 'kérdéseket. majd sor keríti a :s~uk- ■s: er vezeti szervek megválasztására is. Ávasút százezer fonna szénmegfakanfással járul hozza a széncsafa sikeréhez ÍK ‘.vaoá’t dolgozói elhatározták.' hogy - az-'ifiért. . százezer io.nn.a- szén* njdg takarítás órád . járulna, h\ hozzá a széncsafcí sikeréhez. Átc-soporto-s.it- a ruozdónyparkot ,’és e-zzé'l elérik, hogy jeleni őseit: csökken a . moz<lor nybW- íermtartőM költsége. ■ JSfhatá-rozfák., pogy -a., nyo.zdonypárk átiagoA-.-terhelői;éj.- -legalább 5 étázk- (■ék-kai növelik. “A mozdonyok fűtő*. házi állási, idejét a- minimumra kor­látozzák a- jövőben. A va-áút. ,ő-z(hrnieg'takarít*á'5i ritoy- galniá-lioz, ígen nagy mértékben:.hoz- ká,járulnák. a "vasiiia-sok kongressztrsi f'e-]'ajá,niá3ai'. Úgyszólván- mindéit ■ moz­donyvezető és ' fűlő ő—10' százalékos sxémriéglak-arításr.tt tett felajánlást a Párt. kongresszusának túszte?étére. A. mikor gyárak vezetői és kiváló dolgozói C.~3 +/ • T szovjet szakemberekkel tárgyalták meg a cukoripar problémáit 5 Az éieimézési- minisztóri-urp cukor­ipari főosztálya és a mezőgazdasági iMä;.tudományos. egyesület érlékez- '.^eT^-iaSótt' '’*aí".ciik'o,rgyárak nekyés kiváló’ dolgozóinak részvételé, fel.''' ' • ■­AT’- értekezleten ’a ■ Magyarországon tairózkődő -szovjet cukoripari szakr embereké Sz. F1 ÁDronöv, a; műszaki uidómbnyok ’Áüdé&jelöltjó,' a - szovjet cúkorlpa r-i’ Tufa tói ntézét íőmunkafár- $a. és J. y. Litvijípv. Sztáiinudíjas gé oés-apíórnök bészarnoHak; xnagyarorszá- fapa-sziaiafaikró!'. Sz. F. Dronov a többi közök, ráhiiiiafc’tt 'arra,-hogy • a magyar cukor ipari -dolgozóknak is ’elkeli sajálítaruök-d cukorrépa- tá- /olásának’.a Szovjetunióban -kialakult helyes ‘módszerét. "■ "■ ■ ­J. V. lilvifioyp a Tnagyarrcukor- 1 f/p a r 1 e cr f o n t o sabb. feladatát a. k ö ve tke„ zpkben jelölte meg: Hm re a cukor- veszteségek, ellen, -a megszökött- gyár­tási eljárások revíziója, az újító moz­galom, fokozása és ;-a -gépesítés. ' Ä szóvjét szakemberek nacjy"'"éfdé'k lődéssel és lehszésael hallgatott fel­szólalása után az értekezlet- határo­zatot fogadott el. A Magyar Dolgo­zók Pártja Országos Kongresszusa liszl.elel-ére: vállaljak w többi között ía széniogyaspás két százalékos ’csőt*, kerítését,, a hqi rrXmkaeéők számút 10 ' százalékkal emelik., "a répáiérmeltelés költségeit: őz 1950 évihez, viszonyítva 13 százalékkal. cspkkéntík.' A cukor­ipari kutatóintézet és a cukoripari főosztály,.- az ., .eddiginéi póxitosabb vizsgálati, -módíszerl '.dblgóz ki a ré. paszelet- cnkopiartalmá-núk taeghalá- rozására. Ezenkívül vállalják a cu- korvpszteség csökkentését. \A csehszlovák dolgozók alkotó kez- dérn'ényezésével-í ragyogó, példája P rag a-vidék legjobb' észté tg ály,os ónak, Yáciáy Szyópódának.: a Dimitrov -re­pülőgépgyár 'élmunkúsáriak kezdőmé- nyezése. &zvobodá hévéi ' mti már n. .köztársaság mind-eri' dolgozója isme- Ti- Ötéves iérvél ‘ mgr ’ lr9'50 ’ októberé. ben. léhát népi egész kél -év alatt -teljesítette. Bmellett négy Munkaerőt szabadított tel munkájával.- akik a ’ szocializmus építésének meggyorsítá­sán, most más , részlegen dolgozhat- vak, $ íelszabadHott egy •gépel, ame­ly el/ a gazdaság az- ipar útépítéséhez minden külön beruházás- nélkül .meg. kapott. ..'/me,' így kell dolgozni ötéve,s .h'-r- Onnkérl, ' országunk és az egész vi. lóg békéjéért'' -'írta Klcrnent Gott, wáldj köztársasági elnök, a Szvobo- dóhoz intézeti, levelében. Hogyan ér hol fa el Szvoboda ezeket " -n-ngyszerű, eredményeket, miből éti .d.'munkamódszere*. Úgy. hogy ta­núit a szovjet szlahánovistáktól, la- n" Írná nyúzta munkamódszereiket ás felhőnz.nálla munkájában. „Hangsíí­'hyozsil szerelném . - irta a Hűdé Prő- vóhcv/. intézeti, levelében —, hogy a tg lantosabb dolog állandóan gondolj Hozni munkánkról..., állandóan fa­kulni a szovjet tapasztalatokból, la- ■i - ■ | nulmányózni ezeket a tapaszialalokai és j igyekezni őket- - inunk útikban íel- \ használni." Szvoboda -elsajálUptla az uj' tech­nikát, bátran, merészen vúlloHa fel az.-elavulj régi leöHnikál az .újjal. A vágőkéseknél. negativ szöget qlkol- . mázott,; ami jelentősen meggyorsítot­ta, a megmunkálás folyamatát és ez- ■ zni együtt' a Imrudésl. Míg Csehszlo. váki.a .más üzemeiben a pozitív élű vágás gyorsasága- 35.—-50 másodperc közöli, mozog, Szvoboda a negatív szögű vágással 600 ’ másodpercen te- löli -sebességei éri. .el.1' . i Szvoboda áttéri' a ‘iöbbgépe-s rend­szerre. Ezt azért tudta megvalósítani, mert összekapcsolt, néhány- jmmkufo- jyamatol] amivel a ■ munkái.■■■■lényege­den egyszerűsítette, munkáját jobb<in szervezte ■ meg. jobban osztotta cl. ./ • gépeket., s végül, mert elkezdett .-.elő- io kidolgozott óra-ütemterv.- szerint dolgozni. Ebben, a szovjet lupa szí a. latok i elhasználó suhan, a -vágási se­besség növelésében, a ínhbqép-.y l szo/gálásra való áttérésben ■ rejlik le­hal Szvoboda sikereinek W-ka. Ezek voltaic ázol;, az. élj munkamódszerek, um'elyakiufk s c g i l« ég év cl S z v o írod' i már a második lervé-vben Hd-jemHielte ötéves tervét. > A köztársaság elnöke -ezekkel a rwvakliul fejezte be Szvoboádhoz, intézeti köszönő levelét: ..Most pedig arról van - szó. hogy a Te és a tied­hez hasonló munkamódszerek úgy terjedjenek el, hogy a munkások to­vábbi százai, ezrei teljesíthessék öt- i éve,s tervüket határidő előtt.'' j Számos munkás már Szvoboda mun_ j !,.omódszerével dolgozik. Elsősorban j Szvoboda üzemében, a Dimitrov ro~ ] pülögépgyárban. Ezzel a módszerrel dolgozik ßuHcsek, a. pecskai CDK- gyárban. Mnrahal. a jinonicai Sverma gyárban, BJnhák, a. cselahovcei TOS- gyárban és sokan mások. Munkamód­szerüket tanulmányozzák a chrudimi Transport gyár, a cholebori vasmű­vek él brigád ja; rs más üzemek mun­kacsoport juj. • A Szvoboda..munkamódszer terjesz. lésének muri kajáiba bekapcsolódtak a pártszervezetek és szakszervezetek, amelyek szintén tanulmányozzál: az új nnwkamódszeit, s elhatároztál:, hogy mindem kommunistát megismer­tetnek a módszer jelentőségével, hogy azután ők álljanak éi Szvoboda-mőd- sz.er terjesztésének elére. Szvoboda munkamódszere így jut el minden élmuukáshoz és újítóhoz., s meggyorsítja a szocia-lizijnus épít ásót Csehszlovákiában és még jobba n meg szilárdítja a béke világtábornl.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents