Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-17 / 13. szám

N ftP I, 0 ' ’’ RÁ"Á im J\XüÁjt tf A NÉPNEVELŐK OKTATÁSÁRÓL A* alábbi cikk a -Pártépítés leg­utóbbi számában jelent meg. A népi •dernökfáciánííi Pártunk előtt álló feladatok sikeres megoldása szük­ségessé teszi, hogy népünk széles tö­megei eg'vre fokozottabb ütemben val­lanak a szocializmus . építőivé és a béke tudatos védőivé. Ez arra kötelez bennünket, hogy magasabb kővel élmé­nyeket támasszunk Pártunkban a po­litikai nevelő munkával szemben. A Politikai Bizottságának r-.z agiíációs munkáról szóló határozata megmutat­ja. hogyan kell a politikai névelő munka 1 eghatásosabb fegyvérét, az agitációt. a népnevelő munkát, olyan színvonalra emelni, hogy az ténylege­sen biztosítsa a Párt és a tömegek közötti kapcsolat szilárdságát, a szc. les pártonkívüli tömegek felsorakozta­tását a Párt és a kormány politikája mögé Ahhoz, hogy ez a célkitűzés va­lóra váljék, egyre több gondot kell fordítanunk népnevelőink előkészítésé­re, nevelésére. Ezért tér ki a Politikai Bizottság fentemlitett . határozatának 4. pontja arra, hogy pártszervezeteink., nsk biztosiíaniok kell a népnevelők sokoldalú oktatását. Csak képzett népnevelő agitálhat meggyőzően Agítációnknek Szilárd eszmei alap­ra. a marxizmus.leninizxnus tudomá­nyára kell támaszkodnia. mert csak így lehet igazán meggyőző, mozgósító. Ez persze nem azt jelenti, hogy nép­nevelőinknek pl. ae. dialektika törvé­nyeit kell tudományosan meg.magya- rázniok ahhoz, hogy a dolgozókat a munka fegyelem megszilárdításának szükségességéről meggyőzzék. Egyes népnevelőink ezt teszik. Éppen ezek­hez szó! Lenin elvtárs, mikor azt .mondja., hogy az agitátor köteles „egyszerűen és világosan, a töme­gek részére érthető nyelven be­szélni, határozottan eldobni a holes terminusok nehéz ütegéi, az idegen szavakat, a betanult, kész. de a tömegek részére még érthe­tetlen, ismeretlen jelszavakat, meghatározásokat. következteté­seket1'. Éppen akkor kényszerül a népnevelő ezár az. úgynevezett „tudományos" ér­velésre támaszkodni, amikor maga ^em érti elég jól azt. amit meg kel­tene magyaráznia, nem érti, hogy -* marxízmus-Jeninízmu« tanítása, bo. pyan függ össze a való élettel, azzal * mai kérdéssel, amely mögé mozgó­sítani keli a tömegeket. Népnevelőink sokszor érvelnek az- *ák hogy .,hazafiságunk ismérve a Szovjetunióhoz való viszonyunk". Ez a megállapítás feltétlenül igaz és helyes, — de h a csak ennyit mondunk, ezzel még nem világítottuk meg. hogy mi a tartalma a hazafíságpak, a Szovjet­unióhoz való viszonynak. Papuljtwk Pártunk vezetőitől! Révai eivtá.rs a Magyar-Szovjet Társaság ko ngresszusán azt mondta.: •Aliért szereti a mi népünk a Szovjetuniót határtalan ragaszko­dással? Azért, mert függetlensé­günket neki köszönhetjük. Azért, mert szabadságunkat neki kö­szönhetjük. Azért, mert segített Fatpraá[tani nemzetünknek, álla­munknak, az után a szörnyű há­borús katasztrófa után. amelybe népünk elnyomói a második ‘ vi­lágháborúban Hitler oldalán ha­zánkat belesodorlák. Azért sze­reti a magyar nép a Szovjetuniót, mert módot adott arra. hogy él késsünk szabadságunkkal,“ Ez az érvelés eljut a dolgozók szí­néhez és értelméhez, tettekre ösztönöz. !Eogy hazánkban a szocializmus mind gyorsabb építésével háláljuk meg snittdazt; am'í a nagy Szovjetuniónak köszönhetünk. Az a népnevelő, aki rends/eresen ta­nulmányozza a marxizmus .len in izmus K-rdóséit, az cr| ahhoz, hogy ne csak címszavakkal apjj ál jón, hanem össze- 1fiüfésűkben lm!fa megmutatni a dol­gokat. Meg íudja- magyarázni: ahhoz, hogy a béketáhor szilárd támasza le­gyünk. soha nem látott ütemben kell fejlesztenünk iparunkat, egyre maga­sabb színvonalra kell emelnünk terme­lésünket . Azt is meg tudja tehát ér feíni a dolgozókkal, hogy békénk ’»édelme hogyan áll szoros kapcsolat­ban azzal az eredménnyel, amelyet a dolgozók a terv teljesítésével és’ |úl_ teljesít ősével, munkamódszerük állandó je vitásával elérnek. Minden e-gves új teherautó megkönnyíti azt. hogy épít­kezéseink megfelelően el legyenek látva anyaggal, minden egyes újonnan épülő gyár az. új gépek százait acl? a népgazdaságunknak, s c gépekkel meg- fer®mrjük mindazt, am? a magvar nép szükséglet éré, az egyre éleződő nem­zetközi helyzetben népgazdaságunk «Törődéséhez. néphadseregünk fejlesz, főséhez és a tartalékoláshoz szüksé­ges. A népnevelő felelősséggel tartozék a Párfnrk azért, hogy a rábízott dolgo­zókat egyre önfudatosafcbá nevelje. Nem tudja ellátni ezt a megtisztelő feladatát, ba elhanyagolja a saját ma- rgv képzését. Hogyan láthatná ő a kö­Adenauer elutasította Grotewohlnah a német egység megvalósítására író n yuló ja vas tatai t A nyugatnémetországi hírügynök­ség közölte Adenauer „kancellárnak“ a bonni sajtóértekezleten tett nyilat­kozatát. A nyilatkozatból' kitűnik, hogy Adenauer.elutasította Otto Gro. icwohlnak. a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének a Németország egységének megvalósí­tására irányuló javaslatait. Otto Grotewohl javaslatait, amelye­ket Adenauer még . másfél hónappal ezelőtt megkapott, Nyugai-Némelor- szág lakosságéinak legkülönbözőbb rétegei egyhcingiilag támogatták, nem is szólva a Német Demokratikus Köztársaság lakosságéiról. Ez a körül­mény arra kényszerítette Adenauer*, hogy minden lehető módon húzza. halassza a választ. Megjegyzendő, hogy Adenauert; az elmúlt másfél hónap alatt kioktatás céljairól löbpízben hivatták az ameri­kai és angol főbiztoshoz. Adenauer a sajtókonferencián el­hangzott nyilatkozatában — számol­va a nyugatnémetországi Lakosság hangulatával — mindenképpen arra törekedett, hogy „kormányát'1 Német­ország egysége „bajnokának" tüntes­se fel. Abból a célból, hogy a Né­metország kmtészakítása megszilárdí­tásának útján teil újabb' lépéséi iga­zolja, nyilatkozatában egész <or rá­galmazó kirohanás; intézett a Német Demokratikus Köztársaság demokra­tikus rendszere ellen. Truman beismerte, hogy az 1952. évi költségvetés 69 százalékát fegyverkezésre tördítják Truman a kongresszushoz intézeti üzenetében követeli, hogy az tö52-es pénzügyi évre a költségvetést 71.6 milliárd dolláros keretben állapítsák meg. Trurnan beismeri, hogy ennek az összegnek csaknem 69 százalékát alapjában katonai célokra szánják, üzenetében Truman, hangsúlyozz^, a „szigorú laka rék áss ág'1 szii kség essé. gél. a nem katonai jellegű kiadások­nál. Az 1952-es pénzügyi évben állapítja ineg Truman —. a deficit valószínűleg edéri n 16 cs. }/U mill hírei dollárt, ha nem vezet ír k bo ú jabb adókat, az államadósság pedig 1951 június 30 ára eléri a 260 milliárd, dől bírt. Befejezésül Truman kijelentette; j ... ..Fiataljaink sok ével fognak I t ölteni katonai szolgálatban. Mind- ! annyian többel és keményebben fo- i gunk- dolgozni, mint valaha. Sokkal magasabb adókat fogunk fizetni.'1 4 szén hi dny miatt este ] 1 órai:or sötétség borul Londonra Az illetékes minisztérium körren­deletben hívta fel a helyi hatósógo- : Icát, hogy szcnmrgtakarílás céljából leste II áru után oltsanak cl minden j utcai világítást, kivéve az olyan he­lyeket, ahol nélkülözhetetlenül fontos munka céljából. van szükség .közvi­lágításra. A Nemzetközi Diákszövetség szervezzen széleskörű propagandát a béke védelmében — mondotta Seljepin szovjet küldött felszólalásában A Nemzetközi Diákszövetség vég rehajtóbizottságának berlini ülésén Seljepin szovjet küldött .hangsúlyozta, hogy a német-szovjet barátság a béke biztosításának és az új vérontás el­hárításának záloga, rámutatott, hogy a nyugati halajmak állandóan fo­kozódó háborús előkészületei miatt a békéért vívott harcot erősen Takarni kell. Ezután a szovjet diákok nevében javasolta, hogy a Nemzetközi Diák- szövetség fogadja el a Béke Hívei varsói Világkongresszusának határo­zatait. —- Használjon fel ezzel kapcsolato­san a Diákszövetség mondotta — minden lehetőségei mind a szövetsé­gen belül, mind pedig azoknak a diá­koknak körében, akik még nem tagjai a szövetségnek, a legszélesebbkörű; propagandára. Seljepin a jelenlévők lelkes éljenzé.. se közepette jelentette ki, hogy­a béke erői hatalmasabbak; a há-1 ború erőinél és hogy a békét még lehet őrizni, ha a béke minden hive egyesül. A hétfői ülésen Peter Heilman,' í Szabiid Német 'Ifjúság központi ' biJ zűttSágának titkára ismertette min-' den- bekeszerető fiatal német harcát az angol-amerikai imperialisták hábo­rús előkészületei . ellen. Javasolta, hogy a végrehajtóbizottság intézzen' átiratot Nyugat-Németorszá.g vala­mennyi diákjához és diákszervezeté­hez. amelyben a Nemzetközi Diák- szövetség szavazásra hívja fel az egyetemi ifjúságot Nyugat-Német or*- .szag remilitarizálásának kérdéséről.. Á dolgozók kérésére módosították az állami gazdasági és gépállomási kollektiv szerződéseket A földművelésügyi minisztérium tájékoztatási főosztálya közli;. Az 'állami gazdaságok én gépállomások dolgozói közül .számosait vetett ék * fel a kollektív -szerződés és a megálla­pított normák hibáit, hiányosságait; A dolgozók leveleikben kérték, hogy vizsgálják felül az eddigi kollektív szerződéseket és a megállapított nor­mákat, Mert árok sok esetben hiá­nyosak'. méltánytalghok, a. normák pedig mór lazák, elavultak és -amun­ka-verseny további fejlesztés-éneit; a termelékenység- emelés ének gátjává, váltak. Jelentősen emelik az alapbéreket A dolgozók kérésének eleget téve. a földművelésügyi minisztérium és az Országos Munkaiból- Bizottság fel ül vizs­gálta a mezőgazdasági és gépállomá. si kollektív -szerződéseket. Ennek alapján, az Országos Munkabér Bi­zottság határozatot hozott a mező- gazdásági és gépállomást kollektív s 7. érződ és e k ki eg é szí t és é r e. A határozat az eddigi 22 bérkate­góriával szemben hét bérkategóriát álla pH meg. Intézkedik arról, hogy külön bértarifa, alapján kell elszá­molná ci darabbérben dolgozók bérel és az időbérben dolgozók bérét. A- kiegészítés az előforduló mezőgaz. • das ági munkákra új munkaköri' be­sorolást állapít még. A munkákat a hét bérkategóriának megfelelően a fizikai erőkifejtés, a veszélyesség, valamint a szaktudás figyelembevé­telével sorolja be. Az áj teljesíf- men-ybértarifa jelentősen emeli az alapbéreket. A kiegészítő Határozat megállapít­ja a munkaidői: a termelésben részt­vevő fizikai munkavállalók munka­ideje április 1-től október ol-ig napi tíz óra. november 1.-töl március 31.-ig napi nyolc óra. az álhatók mel­lett alkalmazott munkavállalóké na­pi tíz óra. aratásnál, csépiéinél pe­dig napi' tizünkét óra a munkaidő. A kollektív szerződés kiegészítése, rendezi a munkavállalók természet-. beui járandóságát is. Rendezi továbbá a kenyérgabona- fejadag biztosítását az állandó alkal­mazottak és eltartott, családtagjaik- részére. Azok a munkavállalók, akik földjárandóságban nem .részesültek, a háztartási szükségletük fedezésére a gazdaság termékeiből vásárolhat-, nak. ha a gazdaság az állami ez-állú tási kötelezettségének eleget tet-t. A határozat biztosítja a szabad-' napot. Ha valamely minkéi vasár­nap keli végezni, ezért a hét Araim mely napján szabadnap jár. A határozat alapján olyan premi­zálási rendszert- kell bevezetni, amely a jövedelmező termelést előmozdítja: és a gazdaságosság elvén alapszik. Hűségjutalmat kapnak a traktorotok Igen jelentős, a kollektiv szerződéi kiegészítéséről szóló határozatnak az a része, amely a gépállomást trakto­rosok vészére évenként egyszeri hű­ségjutalmat biztosít. Ezt. a jutalmat először 1951 év végén fizetik ki’. A jutalom összege az évi kereset két százalékának felel meg, Ez az összeg? évenként egy százalékkal emelkedik. A kollektív szerződések kiegészí­téséről szóló határozat, leszögezi, hogy azokat a Munkákért, amely ékre. normát állapitól fák meg. csak telje- sí imán //bérben sz abad elszámolni. A kiegészítés, kiküszöböli azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek az eredeti szerződésben voltak. Az eredeti -szerződésnek a ká-eg’észit.őssel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. 1 Ä dolgozók kérelmének megfelelő­en felülvizsgálják az eddigi normá­kat és az új normákat is és az új normák megállapításáról külön- tör­ténik intézkedés. Megjeleni- az országos kultórverseny tájékoztatója az üzemi és városi kultórcsoportók részére A tájékoztató fejezetei ismertetik a versennyel kapcsolatos összes szer­vezés] és technikai tudnivalókat. A részvevő csoportok három művészeti ágban: színjátszásban, népi láncban cs az énekkarok versenyében mérik össze, erejüket. A versenyben részt - vehetnek az üzemek, hivatalok, in­tézmények kultúrcsoportjai, szakszer­vezetek központi, megyei és helvi kultúrcsoportjai. varosok, város] kul- *1 úrotthonok. főiskolák kultúrcsoporí- jai. területi tömegszervezeti kúltúr- csoportok (DISZ, MNDSZ, stb.). az üzemi tömegszervezeti csoportok is, mint: az üzem kultúrcsoportjai, tö­megszervezeti csoportok is. mint az üzem kultúrcsoportjai vesznek részt a versenyen. A .verseny nevezési határideje 1951 február 1. Á jelentkezés nevezési la­pon történik. A nevezési lapokat, á rajtuk feltüntetett helyekre kell el­juttatni. A verseny kél részből áll: ver­seny sz erű bemutatóból és teljesít­mény versenyből. Az első bemutató szereplések ideje február hónap. Az országos kin túrverseny befejezésé­nek időpontja, június 2. A telje sí lm óny verseny február el­sején indul és május vegéig fart. A leljesilményversenyben minden bene­vezett csooorf résztvesz. Ha a cso­port valamelyik vetsenybemujdlőu nem jut tovább, kiesik, de változat­lanul továbbra is résztvesz a telj'e- s í un éíny versenyben. A teij.esíiméuy versenyben részvevő • csoportoknál a kötelező pontokon kí­vül elvégzett feladatokat, mint túl­teljesítést. külön pontozzál};. A tejjé* síiménybe beleszámít a kultúrmunké- sok politikai és szakmai tudásának elmélyítését szolgáló olvasómozgalmi munka és egy-egy kultúrpoHfikai cikk havonkénti megvitatása is, Buromfipoili« Angiiáhau A baromfipestis komoly gazdasági csapássá kezd válni Angliában. Ke- let-Angliából átterjedt Norfolk es Cambridge megyék nagy' baromfi­tenyésztő telepeire is. Az eddigi veszteség több. mini százezer költ fertőzőit szárnyas és 15 millió tojás. Nugent, konzervatív képviselő ezzel kapcsolatban kijelentette, o járványt egy amerikai, légitámaszpont kony­hájáról jövő moslékkal hurcolták be. A Daily Worker értesülése ■ szerint az elmúlt tizenkét hét folyamán 1.50 helyről jelentettek be ragályos -meg betegedéseket és most. naponként, .tíz­ezer fertőzött szárnyast kell leülni. A népnevelők heron fisa « párlohtatúsha I r'ülőtte, történő eseményedet, vllágo- I sabban, mint a többi dolgozó, ha nem I tanulmányozza a marxizmus-Ieniniz- mus elméletet, ha -nem: igyekszik ezt alkalmazni a gyakorlatra? Pál József elvtárs, a Magyar Acélárugyár egyik népnevelője, rendszeresen eljár a po­litikai iskolai foglalkozásra'. A . ,.Ho­gyan éltek a dolgozók a Horlhy-rend- sz?tben?" című' tananyag feldolgozása után világosan meg tudta, magyarázni a dolgozóknak, hogy a Hört'h.v.fasiz­mus idején nemcsak a munkabér ala­csony színvonala tette nehézzé életü­ket, hanem a bizonytalanság is. mely­ben eltek. Rámutatott., bogy a legjobb esetben is csak 8—9 hónapot dolgoz haltad evenként. Ezzel szembeállította azt. hogy milyen nagy szociális jutta­tásokat. kapnák ma az üzemi dolgozók és elmondotta, hogy mindez azért le­hetséges-, mert az ország irányítója a Párt. amely küzd azért, . hogy ■ a. dol­gozó népet felemelje. Ez a példa is bizonyítja, hogy ha népnevelőink a. tömegek, igazi .kom­munista nevelőivé 'akarnak* lenni, — politikai képzettségüket állandóan emelniük kell Párt bizottsága ink súlyos mulasztá­sokat követtek el ezen. a téren. Az oktatási év megindításánál nem -for­dítottunk elég gondot arra, .hogy a népnevelőket bevonjuk a szervezel t oktatásba, így fordulhatott elő' az, hogy a népnevelők többsége számára nem biztosítottuk a továbbfejlődés lehetőségét. Ez a lemaradás különösen megmutatkozik a munkás népnevelők, nél. Pl. a Hofherr-gyárb'an 258 nép­nevelőből mindössze 54-en vesznek részt pártoktatásban. De ugyanilyen jelenségek tapasztalhatók a XIX. ke­rületben is, ahol 231 népnevelőből 7-et vontak, be szervezett oktatásba, vagy Hajdú megyében, ahol csak a népnevelők 50 százaléka számára biztosították a tanulást. Ezen súlyos mulasztások okát abban látjuk, hogy a pártbizottságok — bár a legtöbb, pártszervezet „súlypontúm“ kezelte a népnevelők oktatását (körlevelet ad- 1 lak ki. az alapszervezeteknek), — de nem eléggé következetesen-ellenőriz, lék. hogy a végrehajtás milyen mér. fékben történt meg. Ez azt bizonyítja, hogy legtöbb helyen a funkcionáriu­sok a Politikai Bizottság határozata után sem látják: most. nem. az egyet­len és nem js a legdöntőbb feladat á népnevelő-csoportok átszervezése, és különböző más, szervezeti. jellegű in­tézkedés. Elsősorban azt kell biztosi„ lőni, hogy agilációnk. tartalmát és ■színvonalát illetően, egyre hasonlób­bá váljék a bolsevik agitácJóhoz. hogy a marxizmus-!eninizmus tanítá­saira támaszkodva,, harcos, mozgósí­tó jellegű legyen. Ezérttaz .szükséges, hogy pártbizott­ságaink vizsgálják felül: megfelelő számban vonlcik-e be az oktatási munkába a népnevelőket és végez­nek-e népnevelő munkát azok, akik a pártokíatásban résztveszmek. Arra kell törekednünk, hogy rövid időn belül csak azokat osszák be, népneve­lő munkára, akik a szervezett tanu­lásban résztvesznek, A pártonkíviiii i népnevelőket vonják be. tömeg trió- . adás-sorozatokra. rádiószémináriu- :mokra, hogy számukra is biztosítsuk ’■ , a . továbbfejlődés lehetőségét.' Kísér. 1 jék figyelemmel azokat a népnevelő. két, akik képezik magukat, nézzék . meg: különböző oktatási formáink biztosítják-e azt, hogy népnevelőink a tanulás során megfelelő érveket ■ szerezzenek. A propagpndista-szemi-. t nármmok, politikai iskolák vezetői­nek adjanak mind.en tananyag fel­dolgozásához helyzetképet arról, hogy ot, az üzemben vagy faluban a párt­vagy termelési munka melyik kérdé. 1 seben mutatkozik különösebb lemara- i dús. A: propagandista elvtársaknak úgy keli - feldolgozniok ezeket a he­lyi •szempontokat, hogy- az iskola hallgatói előtt világossá váljék az anyag helyi l'érclései és a helyi prob­lémák közötti kapcsolat. A propagan­disták mondassák néha el egy-egy kérdésnél a politikai iskola egyik vagy . másik hallgatójával, hogy pl. hogyan győznének meg egy párton, kívüli középparaszt dolgozót arról, hogy neki . a termelőszövetkezetben van a. helye, stb. Pártbizottságaink tehát ne eléged­jenek meg azzal, ha esetleg népne­velőik nagy többsége résztvesz párt- oki másban. hanem legyenek igénye-, sek a népnevelők továbbképzését il­letően. A Párt Országos Kongresszu­sára való készülődés jelentse a poli. tikai nevelő munka színvonalának megjavítását, ami a párt- és termelő munka minden, területén még nagyobb eredmények elérését teszi majd lehe­lő vé. Azok a népnevelő elvtárs-ak, akik képezik magukat, tartsák kötelessé­güknek. hogy meggyőzzék a tanulás jelentőségéről mindazokat a népneve­lőket, akik ettől húzódoznak. Az a népnevelő, aki tanul, bármilyen ne­hézségek közé kerül jön is nem fog elcsüggedni, nem fogja elveszteni biztonságát, nem kerülhet a pánik­keltő ellenség uszályába, hanem szi­lárdan bízva a Pártban, ügyünk iga_. zában, mozgósítani fogja dolgozóin­kat a béke megvédésére, a szocializ­mus építésére. Kovács Éva.

Next

/
Thumbnails
Contents