Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-13 / 10. szám

napl6 1951 JANUAR r» A világ jóakarattá emberei kivívják a békéi! A varsói kongresszus felhívására újabb milliók csatlakozlak a béketáborhoz Csaknem két hónap telt el a Béke Hívei II. V ilágkongresszu.sa. óta — mondja a moszkvai rádió hírmagya­rázója. A világ minden részén a bé­kéért küzdő harcosok tízezrei terjesztik a városokban és falvakban a kongresz- szuson elfogadott békevédelmi progra­mot. Olaszországban. Franciaországban, Angliában és másutt a helyi békevé- ctelmi bizottságok kezdeményezésére a kongresszusról szóló röpiratókat, brosúrákat és plakátokat adtak ki. A Béke Híveinek nagy segítséget nyújt a haladó sajtó is. A haladó- szellemű kiadványok széles körben is­mertetik a kongresszus munkáját és {Határozatait és kicserélik a békevé­delmi küzdelemben szerzel! tapaszta­latokat. Az ausztráliai Tribüné brosú­rákat nyomtat, amelyekben a kon­gresszus pogramm-követeiéseit ismer­teti, Peking, Sanghaj és más nagy városok lapjai külön mellékeltekben adnak tájékoztatást a varsói kon­gresszus határozatairól. Indiában meg­alapították az „El a kezekkel Koreá­tól“ bizottságot, amelynek élén <Lr Atal, az ö-sszindiaí bé'kevédelmi bi­zottság elnöke áll. A brüsszeli egyezmény a világ min­den országában haragos tiltakozást váltott ki a Béke Hívei körében. INyu- gát-Európa népei azért harcolnak, hogy valóra váltsák a varsói kongresz- szus követelését, megvalósítsák a Németország demilitarizálásáról szóló potsdami határozatokat. A népek nem akarnak háborút! Szi­lárdan elhatározták, hogy megvédik a békét és nemzeti szabadságukat az amerikai-angol háborús gyujtógatók merényleteivel szemben- Tudják.- a békét nem elég kívánni, a bekéért har­colni kell. A varsói kongresszus felhívása a világ jóakaraté embereinek újabb millióit egyesíti a békéért folyó harc­ban. , 4 Bélke Vjlágíaii»< §a február 21 és 24 között ülést tart A Béke Világtanácsának vezetősé­ge január 10-én és 11-én Joliöt Curie elnöklete alatt Genfben összeült. Meghallgatta Bernal tanár és Yves Fan;>,e jelentéseit a nemzetközi hely­zet .súlyosbodásáról, valamint a köz­vélemény széles rétegeinek megmoz­dulásáról a Béke Plívei Világtanácsa II. Kongresszusa javaslatai szellemé­ben. Megállapította, hogy a német és japán felfegyverzés nagymérvű nyug,­talanságot keltett az egész világon. Ezért a vezetőség elhatározta, hogy előbb hívja össze a Béke. Világtaná­csát és a tanácskozást február 21-e és 24-e között tartja meg. Az ülésszak napirendje a következő; 1 ■ A Béke Hívei II. Világkongresszusa határozatainak alkalmazása. 2. A német és japán kérdés békés megoldása. A koreai néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek a re vonal valamennyi szakaszán támadnak A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság népi hadseregének főparancs­noksága január 11 én közölte: A népi hadsereg egységei és a kí­nai önkéntesek az arcvonal vaíameny. nyí szakaszán folytatták a támadást zz amerikai és Li Szín-Man csapatok elten. As amerikaiak előre elkészített terv alapján mészároltak le sokeser pitén jani demokratát Az Uj Kína hírszolgálat Koreába kiküldött tudósítója írja: Meglátogattam a Phenjan közponí iában lévő kivégzőhelyek egyikét, ahol többezer holttestet ástak ki. Nehéz szavakat találni azoknak a kegyetlenkedéseknek a leírására, ame­lyeket az amerikaiak phenjani tartóz kodásuk 48 napja alatt elkövetlek. Mindenki tudja, hogy a mészárlás', az amerikai CIC kémszervezet ügy­nökei irányították, a „gyakorlati vég. rehajtást ' Li Szin-Man csendőrei éi litkosrendőreirc bízva. Az egyszerűen ...banditáknak" minősített demokra A hánya- és energiaügyi minisztérium jelentése az 1950 december 30-i tatabányai bán y a szere n csé t en 'égről I. A tatabányai II. akna 928-a£ mun­kahelyen volt a robbanás fő-fészke, ahol 'az általános bányabiztonsági szabályzat tilalma ellenére, metángáz jelenlétében paxittal robbantottak. A bányarendészeti szabályzat sujtó- légos bányákban vsak sujtólég’biztos robbanó;?nyag (nitroeertusi t) basz-nil­latát. engedélyezi. A paxittal való robban,tás eltiltása az üzemvezető feladatú lett volnu.de. retkes könnyelműségből nem tiltotta mag, illetőleg vem akadályozta meg1 a paxittal történő robbantást. A 928_a-; munkahely közelében volt egy omhasztotv, azaz már ki­vájt bányarész. Az. omla&ztáeban be esi ős szerint körülbelül 250—•300 köbméter metángáz halmozódott fel. A robbantásnál ez a metán gázmeny- nyiség felszabadult és előidézte a c-ujtólégrobbanást, amely a bánya különböző részein sorozatosan szén- j)or robbanást is kiváltott. A robba­nás dinamikus hatása olyan nagy­mértékű vol-t . hogy a hánya terű lé­tén a légvezetésre beépített légelzáró ajtókat szétzúzta és így az egész bánya levegő nélkül marad*. Ez okozta, hogy a robbanás színhelyétől távolaid) eső munkahelyeken foglal­koztatott bányászok, akikéi a robba­nás vem ért el. levegő hiányában a sím rnesetlenség áldozatai leltek. Hogy szerencsétlenség következett h<\ -közrejátszott az is. hogy a mc- támrázo.- 928.as munkahelyet, az elő­írás ellenére nem szellőztették meg- fc.Velően. !!. A szerenesétlenség következtében % hányában dolgozó 11?, bányász kő­iül 81 életét vesztette. 32 pedig ki- sebb aa.gvobb -sérülések árán megme­nekült. Az utóbbiak közül 15 fő kórházi ápolás alatt áll. A robbanás léghatása, n legtávo­labbi pontokat véve. mintegy 9—700 méter távolságra terjedt ki. míg a dinamikai hatás, amely igen számos omlást és rombolást okozott, egészen % kiilszínig hatott. 'A dinamikai, hatás valamennyi lég- ájtót és parciális légvezetést rnojr- svmmh ff ette. Igen súlyos kárt oko. voll, a csille parkban, kábel-, eső- és 5Yd/zöh álózath an. A külszínig ható robbanás tönkre Hott« u, hárma- légajtót- w, akna-rako- sb'm.r -yí i‘77vel & íégvez&téei egészen addig rövidre zárta, amíg a mentő, csapat a légajtókat helyre nem állí­totta. III. A felelősség megállapítása: A tatai szénmedencében, annak ellenére, hogy a XII. akna eu.jtólé- g'&s, a műszaki vezetés nem fordí­tott kellő gondot annak kezelésére és nem tartotta be. illetve nem tar­tatta be az általános bányabiztonsági szabályzat idevonatkozó rendelkező, seit, figyelmen kívül hagyta a me- j tán felgyülemléséből szánna zó állan-1 dó veszélyt. j A bányarendészeti felügyelőség j •sem fordított kellő figyelmet a Sújtó-- lég-rendszabályok megtartására és j nem kifogásolta a helytelen -szellőz. te'.ési ée robbantási módszereket. A fentiek folytán a XII. akna üzemvezetősége ie rendkívül felelőt­lenül kezelte a sujtólég kérdését, amellett, hogy a XIT. akna leginkább sujtótégee a tatai medencében. A vizsgálat során felmerült adatok alupjárt megállapítása nyert Bande József bányamérnök és fírcsák Jó­zsef föbányamester személyi felelős. ségr, azért, mert: a) a robbantási kiváltó munkahe­lyen neu/, voll meg az elszívó (par. chilis) szellőztetés, hanem csak fu­ra fással szellőztet lek. h) metán jeleidéi ében szabályelle­nesen robbantó! lak, e) síntől égés helyen pariitól rob­bantotta/,. and, végeredményben a ka fasz író fát k ivói i öt la. Bee-sá.k bányamester, mint az üzem­vezető helyettese, a délelőttös mű­szakban a halesti munkahelyen a déli órákban megjelent és az ottani munkásoknak a metán jelenlétén tett észleletei ellenére intézkedést nem tett. Figyelmen kívüli hagyta a fölei- nyameíster a munkahely homlokán elért, régebbi törésből származó kö­rülményeket i«s. azt nem jelentette tovább az üzemvezet őriek és így nemcsak a második műszak, hanem a harmadik műszak 1« az elgazoso­dott munkahelyen nyert telepítést. Felelősség terheli if). Kor véli Jó­zsid bávyakörzelreze/öi is. mert neki a metán előfordulást ellenőriz, nie és a munkahely kiürítette felöl intézkednie kellett volna. A nevezett három személyt továb­bi eljárás végett az illetékes ható­ságnak rtdláJt át. Nsufda cilíke Prestes megméréséről A ,,Voz Operaria" című brazil lap közölte Pablo Nerudának, a híres chilei költőnek cikkét Prestesről. a Brazil Kommunista Párt üldözött fő­titkáráról.. Neruda többek között a következőket írja: „Meg akarom mon­dani az egész világnak: Prestes ve­szélyben van.. Mentsük meg Prestest. Brazíliában éjjel-nappal keresik. Meg akarják ölni. Annak idején kilenc egész éven át tartották Prestest bör­tönben. Mikor kiszabadult, személyét még inkább szeretet övezte. Beutazta egész Brazíliát, kivívta népének ha­tártalan szeretetét. Prestes széleskörű népi mozgalmat szervezett meg. Rö­vid idő alatt az ország legnagyobb emberévé, a dolgozók minden vágyá­nak zászlóvivőjévé lett. Most pert terveznek Prestes ellen. Tiltakozunk a gálád per ellen, melynek segítségé­vel Prestest ismét börtönbe akarják! vetni. Norvégia több városában áramhiánr miatt bezárták az iskolákat Norvégiában egyre válságosabb a; áramellátás. Az Észak-Norvágú Trendelag kormányzóság városaiba? áramhiány miatt bezárták az iskotá kát. Oslóban megtiltották a villany, erő felhasználását fűtésre, hirdeté­sekre és más célokra. Az áramellátás­sal kapcsolaco-s válságos helyzetről érkeznek jelentések Bergenből és a: ország több más városából. Az indonéz kormány folytatja a tárgyalást a hollandokkal Az indonéz parlamentben Szerdán szavaztak a föl-ött a javaslat fölött, hogy haladéktalanul bontsák fel az úgynevezett ..Holland- Indonéz Szö­vetséget". A javaslatra 63 a baloldali csoporthoz tartozó képviselő szavazott a kommunisták vezetésével. A javas­lat ellen a jobboldali kormánypártok szavazlak a „Masziumi“ Párt vezeté­sével, összesen 66 képviselő. így te­hát mindössze három szavazat több­séggel hagyták jóvá a kormány poli­tikáját, amely a hollandokkal való tárgyalások folytatása mellett foglalt állást, Az üdültetési konferencia záró ülése A nemzetközi üdültetési konferen­cia csütörtökön délután záróülést tar­tott. A küldöttek ezen az ülésen meg­állapodást kötöttek, hogy 1951 ben melyik ország hány dolgozót üdültél a szomszédos népi demokráciák dol­gozói közül. fi SZÖVfn Z Alföldi vendégei me^oszoríiztak a geliérlíiegyi " Szabadság-szobrot A Szövet kezetek Országos Szövetsé­ge II. Országos kiiklöWgyülésén rész- ve II; külföldi vendégek megkoszorúzták a gellérthegyi Szabadságszobrot. A kül­földi küldői tel: nevében D. S:. Tinm- fe'jcv. a szovjet küldöttség vezetője he­lyezett koszorú 1 a szobor talapzatéira. Csütörtökön délután a külföldi vesn- clégek és a magyar szövetkezeti moz­galom vezetői a SZÖVOSZ székhazában l:i|>iiszla!ales:ore érlekezielre üllek ösz- sez. Az ériekozle.len Timnfejev részle­tesen ismer lelte a Ceutroszo juz (A •szovjet fogyasztási szövetkezetek köz­ponti lanáesn szervezetét és munkáját. .1 külföldi küldőitek nagy elismeréssel szórlak azokról a tapasztalatokról, amelyeket vidéki áljuk alkuiméival sze­rezlek. Kegy ellenül üldözi a Tito-banda a jugoszláv tudósokat A „Tudomány és technika“ szófiai folyóirat cikket közöl Boris Kilanov profesízornak, a skopljei egyetem egyik megszervezőjének tol­lából. akit Titoék, mint fasiszla rend­szerük ellenségéi, kiüldözték Jugo­szláviából. A cikk elmondja, hogy a jugoszláv állambiztonsági rendőrség minden olyan tudóst, aki munkájának szeret­ne élni, nyilatkozat aláírására kény­szerít, amelyben kijelenti, hogy támo­gatja Tito ..igazságos és jogos rend­szerét1’. Azok ellen, akik megtagadják az aláírást, a legkülönbözőbb megtor­lásokat alkalmazzák. Ennek ellenére, nem kevés az olyan tudósak száma, akik megtagadják a nyilatkozat alá­című I írását, a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok rágalmazását. Kitanov professzor több ilyen, a Tito-banda által üldözött tudós nevét is felsorolja. Ezek között van Gligica professzor, a szarajevói egyetem ta­nára, akit őrültnek nyilvánítottak és tébolydába zártak. Nikolics profesz- szort. a régi kommunistát és volt par­tizánt, a szarajevói egyetem hatvan­hét más dolgozójával együtt letartóz­tatták. A jugoszláv diákok helyzetéről Ki- íanov professzor elmondja, hogy tilos nekik a Szovjetunióban .vagy valame­lyik népi demokratikus országban ki­adott kézikönyveket használni, ehe­lyett nyugati burzsoá szerzők könyveit adják kezükbe. A ti tói utaknak nyújtott „amerikai segély66 egyik feltét ele as' összes hábíirús bűnösök szabadlábra helyezése Tito, amerikai urainak követelésére ll.C'OO német és olasz háborús bűnöst bocsátott szabadon. A szabadlábra helyezettek közölt sok olyan van. a^it a jugoszláv népbiróságok annakidején halálra Ítéllek. A Rabotnícseszko Delo. a Bolgár Kommunista Párt lapja rámutat, hogy a tioislóknak nyújtott éigyncoezelt amerikai „segély" egyik feltétele az összes háborús bűnösök szabadlábra helyezése. CSAK. BWMONDAT .Január 1,1-1 í-lö-én A nádudvari ..Sztálin“ mulatja be a szekszárdi lenne »üszővel kezel ebben Szabad Ifjúság filmszín­az évben ölvén holdon ház. lélesíl rizstclepel és a Az őszi csúcsforgalom ideje alatt az ötszáz ki. üométeres mozgalom ti. zenhatmillió, a kétezer­tonnás mozgalom há­rommillió forint megta­karítást eredményezett. * A Budapest Pi. szén mi poslaliivalalban mrg.nyL 'lülák a második postás szl;:hűnovis!a iskolát. Az bkok: tizenkét hétig Ifirt, hnsz.ouö! hallgató rész- ■ velőiével. szövetkezet lagsaga mar hozzá is kezdett a rizs- íö klek csaloniáinak ár_ kolásá'hoz' * A napokban csehszlo­vák kereskedelmi kül­döttség érkezett Fe- kiugbe. A küldöttség a Kínai Népköztársaság képviselőivel tárgyal majd a két ország kö­zött kötendő árucsere- iorgalmí egyezményről. A: ezer tégla égetésé­be: szükséges szénmeng- ngiséget a felére csök­kentették a kiskunhalasi mészhomok téglagyár dolgozói• * Az elmúlt esztendőben jelentősen megjavították u vidékr lakosságának vízellátását. Ar előző évibe: viszonyítva t!)50. ben több. mint három­szor annyi falusi kutat építellrk. vízmű létesült Tokajon. Kecskeméten éj Tatabányán, kibövitették ezenkívül a miskolci, szolnoki és győri vízmű­veket is. GWM Cí S Z T EII M A washingtoni magyar követ­ségen egy amerikai bérgyilkos példátlanul aljas merényletei követett el Kabátba rejtett, hurroinc centiméter hoss.ru- ké- sevel összeszurkálta köveísc- giiniv egyik tanácsosát. A me- renylet nem kÖsönséjJcs rfnz- tett: jó; megszervezet! politikai provokáció. Henry Garíoert, az amenkaj közélet egyik bizony a- ra . „közmegbecsülést'4 élvező tagját két újságíró kísérte,, akik tudták, hogy valami érdekes dolog fog tői lenni és bizonyára jó néhány dollárt kereshetnek nvaid szenzációs tudósításukkal. Valóban: még egy óm sem felt el és az amerikai rádió már ter­jedelmesen beszámolt Gartner úr gyilkos támadásáról, anélkül, hogy egy szóval is elítélte volna vagy sajnálkozását fejez­te volna ki a történtek teleit. Bennünket mélyen felháborít a hitvány merénylet. Mi nem fogadjuk olyan cinikusan, egy­kedvűen, ha egy becsületes dol­gozót eltesznek vagy el akarnak tenni láb aló!, azért, mert ez a Wall Street nagytőkéseinek éppen így tetszik. Nekünk van­nak bizonyos elveink, amelyek Truman úr, MacArthur és a több? emberevő előtt bizonyára rendkívül sajátságosak. Mi azt valljuk, hogy az emberiség ré­gen kikerüli már a vadság, a barbárság állapotából és a XX., században nem a gyilkolást kell intézményesítenünk, hanem a népek és minden becsületes ember boldogságát, nyugodt éle­iét, Megnyugtathatjuk az ame­rikai tömeggyilkosokat és geng­sztreket, bogy a mi „furcsa“ elvünk rendkívül népszerű, nemcsak a szabad világban, a Szovjetunióban, Kínában vagy nálunk, hanem Franciaország­ban épp úgy, mint ott ná’uk, Amerikában, Tudjuk, begy a ko­reai rablókaland, egy békében és szabadon élni akaró nép ki­irtásának ördögi terye, ember- milHók otthonának felperzselé- se, a csecsemők és Enyák száz­ezreinek legvílkoiása nem nyer­te meg a detroiti munkások vagy a kaliforniai farmerek tetszését. Bízunk benne, hogy a magyar követség ft rácsosa ellen clkő- vetetj merényiéiről szóló „szenxtációs44 tudósításokat is ■gyűlölettel és felháborodással olvassák, elítélik azokat a po- Uükusokat, katonákat, akiknek jóvoltából Amerika homlokára ezt az újabb szégyenbélyeget rásütötték. „Nem fér kétség a&fewv, irja kormányunk jegyzéke — hogy ez s fényes napprl végre­hajtott, rek’ámszerüen megren­dezett, a sajtónak előre bejelen­teti orvtámadás egyenes követ­kezménye és fejleménye annak £z állandóén fokozódó uszító és rágaíomlicdíárafnak, amely az Egyesült Államokban azok h>- vrtelos tényezőinek tudtával és bátorításával a Magyar Népköz- társaság ellen folyik“. Nyilván­valóan a céltudato-san irányított rágaiomhadjáratfeó 1, a soroz?tos durva provokációk talajá­ból fakadt ez a minősíthetetlen gaztett, amely hűségesen vtsz- szatükrözi az amerikai imperia­listáknak a magyar nép iránt táplált érzelmeit. Kifejezi azt, amút mi régóta, pontosabban azóta tudunk, mióta 1947 őszén a magyar munkásosztály kezébe vette véglegesen a hatalmat, hogy a Wall Street bankárai és tábornokai legszívesebbem el­törölnének bennünket a föld szí­néről, ahogy Hitler mondt?: „kiradíroznának“ a térképről. Meg kell mondanunk, még­hozzá igen élesen az amerikai provokátoroknak, hogy a irí népünk fíiggeílen és önérzetes nép. Mindenféle provokációt, gyilkos merényletet keményen visszautasítunk! A washingtoni támadásért is elégtételt követe­lünk, Követeljük a merénylők példás megbüntetését és elvár­juk, hogy a Magyar Népköztár­saság diplomáciai tes'ületcnck biztosítsák a nemzetközi jog­szabályoknak megfelelő nyugodt munkát. Truman úr, Mac Arthur, Gart­ner, a kisebb és nagyobb ará­nyú gengszterek vegyék tudo­másul, hogy a magyar nép ké­nyes függetlenségére, szobadsá- gára, életére! tak kiirtása előre elkészített te-rv alapján történt. Kim Csung-Gsai negyvenhét éves rhenjani lakosnak teste tele van seb­helyekkel és tagjait úgy kificamítot- fák, hogy alig tud vánszorogni. A kínvallatás után teljesen meztelenül egy fűtetlen cellába zárták. A bör­tönből sok embert vittek a vesztőhely­re. róla azonban a nagy kavarodás­ban megfeledkeztek. Az áldozatok lelkét azonban nem udták megtörni a hóhérok; még a ki. végző osztagok előtt is bátran kiál­tották: Éljen köztársaságunk, soká él­ten Kim IrSzen.

Next

/
Thumbnails
Contents