Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

z NAPLÓ 1951 JOTHUS 24 PÁRT ÉS PÁRTÉP ITÉS Pártbizottságaink feladatai a propagandisták kiválasztásában Az.füap- és középfokú .prslilikai is- kólák az 1950'51-es oktatási évben e héten fejeződtek be. Befejezésül az egész évben tanult anyagot átismé­teltük felmérve azt- hogy milyen eredménnyel sikerült áltatni !má- nyozni Pártunk politikáját., hogyan sikerült tisztázni az eddig felmerült elvi kérdéseket. De a politikai isko­lák eredményét döntően a Párt­munka hozzátj árulásén keresztül mérjük le. azzal; hogyan jatnd agi- tc'iciós munkánk, hogyan aikalrmaz- euk Pártunk para sztpoíitikáiát, mi- .jyen eredményeink vannak a ter­melő munkában, a növényápolási, aratási és esépiési feladatoknak végrehajtásában. A Párt és kor- mányha tározatok végrehajtásává1! te­hát az elvégzett munka alapján mér­jük le eredményeinket. Akkor eredményes igazán s politikai iskola, ha a tanultakat alkalmazzuk napi munkánkban, fela­dataink végrehajtásában. Az okta­tási munkánkban a további feladat a propagandisták kiválasztása az 1951/52 es oktatási évre. A Politikai Bizottság május 17-i határozata ki­mondja ..az 1951 52-as oktatási év ■folyamán párttagságunk 40—45 szá­zalékát kell bevonnunk szervezett pár toktat ásb a.” Ez azt jelenti, hogy minden községben egy. vagy több politikai iskolát keS szervezni. Hogy teljesíteni tudjuk a politikai bizott­ság határozatát, feltétlenül szükséges már most kiválasztani a különböző oktatási formákra a propagandistá­kat. Az idei tapasztalatok álapján iá tiltjuk, hogy azokon a helyeken ahol megfelelő, jó propagandista volt ott. jó. volt az esti Iskola. OH keve­sebb volt a lemorzsolódás, élénkebb volt a vita, jobban megtárgyalták az anyagot, szívesen jártak és tanultaik az'elvtársak. A propagandisták kivá­lasztásától nagymértékben függ. a jövő évi politikai iskolák sikere. Le kell vonnunk a tapasztalatokat az elmúlt évi pártoktatási munkánk­ból és biztosítanunk kell azt. hogy el­méletileg jól fejlett, szilárd elvtársik Ingyenek propagandílsták.. Olyanok, akiket ismernek és szeretnek a köz­ségben. akik a termelő munkában élenjárnak, magánéletükben és min den munkában példamutatóak. A pro­pagandistákat úgy keil kiválogatni, hegy azok többsége a termelő mun­kából kerüljön ki. De be keli vonni a Pártunkhoz hű elméletileg fejlett pedagógusokat a propaganda mun­kába minél nagyobb számba. A pro­pagandistáiknak feltétlenül olyanok­nak kell ienniök, akik minden te­kintetben. múltjukban és munkájuk­ban megbízhatóak, gyakorlati párt- munkában resztvettek és van tapasz­talatuk a propaganda munkában. Be kell állítani azokat, akik 2—3 hóna­pos pártiskoliát végeztek, vagy akik a 3 hetes pártiskolát jó eredmény­nyel végezték el. Ahhoz, hogy a propagandisták jó munkát tudjanak végezni, meglel e- !ően efő kell készülniük. Ennek biz­tosítására szervezünk bentlakásos és esti etőadóképző iskolát. Meg kell beszélni az elvtársakkal már most hogy milyen előadöképző iskolán fognak részé,’-enni. Tudják előre az elvtársak és eszerint számítsanak rá, hogy munkájúkat be tudják osztani. Annál is inkább, mert az előadó- képző tanfolyamokat a nyár folya­mán tartjuk meg. Az esti elán-dó­képző július 15-én kezdődik, a bent­lakásos iskola pedig július végén, amikor még a mezőgazdaságban igen sok a munka és még tart a csép'é* is. Komoly feladatok vannak még a DISZ propagandisták kiválasztá­sában is. A Politikai Bizottság hatá­rozata szerint a DISZ-tagság 20 szá­zalékát kell bevonni szervezett ok­tatásba. ami azt jelenti, hogy több mint 400 propagandas tát kell kivé lasztani megyénkben és kioktatni s DISZ számára. Ebben a munkában közvetlenül segíteni kell a pá*1*z*-r- veztteinknek, pártbizottságainknak a DISZ-t, mert csakis Így tudjuk biz­tosítani azt. bogy meg'elein DISZ propagandisták vezessék a poWikai köröket. Pártunk ifjúsági szerveze­tének a jövő évi oktatását is sikerre kell vinni. A propagandisták kiválasztása már folyik, pártszervezeteink és pártbi­zottságaink lényegében már be is fe­jezték. mint például a Szekszárd Városi és a Paksi Járási Pártbizott­ságok. Elbeszélgettek a -propagandis­tákkal. külön-külön személyesen is- Ugyanúgy elbeszélgetett minden pro­pagandistával a tamási járási párt- bizottság is. de felületesen végezték munkájukat, hibát követtek élj pro­pagandistának kvjlákot is jelöltek. Helyesen végezte ezt a munkát a bonyhádi járási pártfoiacátság is. Kint a községekben beszélgettek el minden propagandistával. A továbbiak során mielőtt beszél­getnek a propagandistának jelölttel, kérdezzék meg a község dolgozóinak véleményét is. Ne forduljon az elő, hogy az atapszervezet megkérdezése nélkül döntsön a Pártbizottság egy- egy propagandista beálíításáről. Csak széleskörű ellenőrzássel tudjuk biz­tosítani a.zt, hogy a propagandistáik valóban Pártunk legjobb jóiból kerül- i érnék ki. Gromiko elvtárs nyilatkozata a kiilíígyminiszterlielyettesek értekezletéről A. Gromiko, a Szovjetunió képvise­lője, a külügyminiszterhelyettesek ta­nácskozásán június 21-én tett nyilat­kozatában leszögezte, hogy a párisi tanácskozások sikertelenségének oka a három nyugati hatalom kormányá­nak politikája. Gromiko nyilatkozatában emlékez, tetett arra, hogy a Szovjetunió kor­mánya nyolc hónappal ezelőtt java­solta az USA, Nagybritannia és Fran_ ciaors-zág kormányának, hogy hala­déktalanul hívják össze a külügymi­niszterek tanácsát, a potsdami egyez_ mény teljesítése kérdésének megvi­tatására. A szovjet kormányt a. ja­vaslat megtételére részint a7i vezette, hogy a három nyugati hatalom kor­mánya már évek óta durván meg­sérti a Németország demilitarizálásá- ról szól,!, potsdami egyezményt., ré_ szint pedig az, hogy Németország de- müitarizálásának kérdése nagyjelen­tőségű az európai béke és biztonság szempontjából. A három nyugati ha­talom kormánya a közvélemény nyo­mására kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni, azonban a tanácskozá­sok egész időszaka alatt szembehe­lyezkedett a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására szolgáló javaslatai­val. A nyugati hatalmak azt követelték, hogy a tanácskozások ne szorítkozza­nak csupán Németország demilitarizá- 1 ágának megtárgyalására. A szovjet kormány beleegyezését adta a napi­rend kibővítéséhez. Ezután Gromiko arról beszélt nyi­latkozatában, hogy a vita folyamán nyilvánvalóvá vált. hogy a három nagyhatalom javaslata a négy hata. Sürgősen gondoskodjon a gvonki és cikói foldmnvesszövetkezet szénaátrevőhelyről Jól halad a szénahegyüjtés Simontornyán és Zombán Földművesszövetkezeteinkre is nagy feladat hárul az 1951—52-es begyűj­tési tervév sikeres teljesítése érdeké­ben'. Minden földművesszővetkezetnek kötelessége, hogy minél több népne­velőt adjon Pártunknak, akik agítá- ciós munkájukon keresztül megmagya­rázzák, hogy beadási kötelezettség tel­jesítése minden dolgozó paraszt be­csületbeli ügye. Ebbe a népnevelő munkába be kell vonni az igazgató­ság, felügyelőbizottság és a többi bi­zottságok tagjait, a tagság soraiból a termelésben élenjáró gazdákat, Gon doljanak a föidművesszövetkezeteinl arra, hogy nem tud eredményes nép tevelő munkál végezni az a népne­velő, aki maga sem tesz -eleget a sa­ját államával szemben fennálló kö­telezettségének. Ez azonban csak egy része annak, amit a földművesszövetkezeteinknek tenniök kel! a begyűjtés sikere érde­kében. A másik nagy feladat a be. gyűjtés anyagi lebonyolítása, Földmü- vesszővetkezeteink feladata az is, hogy a dolg'ozó parasztoktól átvegyék KÖNYVISMERTETÉS lean Lafitte: Életre-halálra Jean Lafitte könyve a francia kom- munisták sorsán keresztül mutalja be a Hitler-fasizmus borzalmait. 1940- től. a francia Kommunista Párt föld alá kényszerítésétől kezdve mondja eí élményeit és végigvezeti az olvasót a romainvillei várbörtön, a manthan- seni és az ebenseei balálfábornak rémségein.. Lafitte könyve politikus, jól átgon­dolt írás. Jól kidomborodik benne az a fontos szerep, melyet a kommu­nisták {öltöttek be a nemzeti ellen­állás megszervezésében. Rámutat, hogy a Párt a hare felvételével az egész nép érdekeit tartotta szem előtt. IA szerző maga is mindegyik inter­nálótáborban — melyeket a nácik 1-,jővoltából“ végigjárt — a kommu­nisták összefogását tartotta első fel­adaténak. Számos öntudatos francia kommunistát mulat be, akik ugyan­ezt a munkát végérték és a rendel­kezésre álló nyomorúságos eszközök­kel igyekeztek segíteni elvtársaikon. Felhasználja az alkalmat, hogy a ’deportáltak szenvedései mögött meg­mutassa a távolabbi politikai össze­függéseket. így például rávilágít arra, hogy a francia foglyokat eleinte azért fogadják ellenszenvvel idegen nemze­tiségű fogolytársaik, mert elhamar­kodott ítélettel azonos elbírálás alá veszik őket Franciaország áruló, fa­siszta vezelőivel. Vagy megmagya­rázz«, hogy a nyugati imperialisták azért haladtak olyan lassan kelet fellé, hogy a németek minél nagyobb vesz­teségeket okozhassanak a Szovjet­uniónak, A fasizmus szívósságát nem kicsinyli le: égető aktualitásuk van a könyv egyes lapjainak, ahol a ke- retlegénj^ek arról beszélnek, hogy el­jön az idő, amikor az amerikaikkal együtt fognak harcolni a Szovjetunió ellen. Azonban Lafitte vigyáz arra, nehogy fogolvlársai. azonosítsák a né­met népe; és a fasiszta német poli tik á t. Az emberi mivoltukból kivetkőzött SS-ek kegyetlenkedéseinek leírása nagy szerepet kap a könyvben. A szervezés becstelenségétől kezdve (az SS-pa- rancsnokok vezetése alatl közönséges bűnözök teljesítik a táborban a „rendfenntartó munkát“) a táborok neretiegériyeinek vadállat? vérengzé­sén keresztül a hideg megfontoltság­gal elkövetett szadista gyilkosságig Lafitte az aljasságnak olyan pano­rámáját tárja az olvasó éllé, ami örök időkre meggyűlölleti a fasizmus ször­nyetegét. Mindezek a rémségek azonban meg­találják a könyvben ellenképüket is. Lafitte nem akarja az emberbe ve­tett hilet megingatni, sőt ezt a ször­nyű hátterei arra használja fel, hogy nagyszerű kommunista portrékat emeljen ki belőle, akik nemcsak a testi és lelki ellenállás felemelő egyéni példái, hanem ők tartják a tel­ket társaikban is. a beadott terményt, biztosítsák a meg­felelő tároló helyeket és gondoskod­janak arról, hogy a gazdáknak minél kisebb mértékben okozzon a munká­ból kiesést a gabona beszállítása és átadása. Különösen most, a begyűj­tési kampány megindulása előtt kell mindezeket » szükségleteket biztosí­tani. Ott, ahol megfelelő technikai körülményekről nem gondoskodik a vezetőség, nem is megy kellően a be. gyűjtés, kárbavész a népnevelők mim. kája. Ilyen példát láthatunk Győnkön azzal a különbséggel, hogy ott a nép­nevelő munkára nem fektetnek kdllő súlyt. Nincs biztosítva a széna átvé­teli helye. Földi János a szövetkezet széna­felvásárlója nem is akarja, hogy a szénái a gazdáik közvetlenül be­adják. Ezzel a magatartásával akadályozza a szénabegyüjtés időbeni teljesítését. Győnkön nem gondoskodtak a ter­ményraktár kitisztításáról sem. Mindez azt mutatja, hogy a gyönki földművesszövetkezet nem igyekszik minél előbb biztosítani a jó begyűj­tési munka előfeltételeit. Ezért nem­csak a főldművesszövetkezet vezető, sége felelős, hanem a helyi tanács, de elsősorban a helyi pártszervezet is. Éppen ezért hassanak oda, hogy a hiányosságok kiküszöbölődjenek és meg legyen minden előfeltétel ahhoz, hogy a népnevelő munka eredményét semmi se hátráltatja. A bátaapáti földmővciszövetkezefnél js van még kijavítani való ezen a téren. Cikón sem biztosították még az ehnalt hónapokban a szénaátvé­teli helyet. Vájjon hogyan akarják az ilyen köz­ségekben beindítani a „rétről az át­vevőhelyre“ mozgalmat a mielőbbi teljesítés érdekében, amikor még az átvevőhelyről sem gondoskodtak kel­lő időben? Ezek a földművesszövet­kezetek vegyenek példát a simontor- nyai földművesszövetkezetről, • ahol már mintegy 80 mázsa szénát gyűjtöt­tek be és jó szervezik a szénabe­gyűjtést, ­Zomba is megkezdte a szénabe- gyfijtést. Alig pár nap alatt 40 mázsa szénát vett át a helyi főid' művesszövetkezet. Hasonló hiányosságok vannak egyes községekben a (ojásbegynjféi terén is. Legtöbb helyen nemcsak a megfelelő népnevelőt biztosítja a helyi pártszervezet, a tanács, földműves- szövetkezet és a többi tömegszerveze­tek segítségével, hanem gondoskodik a háziátvételröl is. Nem kell a dol­gozóknak a tojást a begyüjtőhelyre vinni, mint ott, ahol erről nem gon­doskodnak. Megtörtént olyan is, ami­kor egyes dolgozó parasztok várták, hogy mikor mennek hozzájuk a nép­nevelők és veszik át a tojást. Szenei Ferenc 13 holdas és Csá' szár Ernő 7 holdas szárazd! dol­gozó parasztok is a népnevelők­re vártak, de azok bizony nem jöttek átvenni a már előre elkészített tojást. Megun­ták a várakozást, elmentek a tanács­hoz és megkérdezték, hogy őhozzá- juk miért nem mennek a tojást át­venni a népnevelők. Ez bizonyítja azt is, hogy a legtöbb dolgozó paraszt megkedvelte a nép­nevelőkéi és várja őket. Falusi párt­szervezeteinknek éppen ezért az az egyik legfontosabb feladata, hogy gon­doskodjanak a rendszeres népnevelő munkái ól. Ne felejtsék el, hogy az agitáció* munkán keresztül a dolgo­zó parasztok még világosabban lát­ják nemesek a nemzetközi kérdése­ket, hanem saját államukkal szemben fennálló kötelezettségük teljesítésé, nek jelentőségét is. Az ir eg szemesei és a pincehelyi traktorosok is kijavították gépeiket Az íregszemcsei gépállomás dolgo­zói is kijavították gépeiket és jól fel­készültek az aratásra. Június 19-én volt a nagy nap, a gépek kipróbálása, amikor bebizonyították, a gépállomás dolgozói, hogy megálltak helyüket a avításí munkálatok ideje alatt, A gépállomás dolgozói szépen kidekorálták gépeiket, mielőtt meg­kezdődött volna az utolsó erőpróba; a jepek minőségi kijavításának hitele' iítése. A gépállomás dolgozói; «mirű n bemutatáson kiderült, jól elkészí «ették a gépeke* a esépiési idényre,, jondoskodtak a gépek mellé még kötszerekről, gyógyszerekről, ivóvize* kannáról és ivópoharakról is. A gépek kipróbálásán megjelentek a megyei tanács és a Gépállomások Megyei Központjának képviselői is A bejáráson résztvevők meggyő­ződtek arról, hogy a gépek meg­felelően ki vannak javítva, amihez nagyban hozzájárult az is, hogy a gépállomás dolgozói szakmai cs politikai oktatáson igyekeztek mi­nél nagyobb tudást elsajátítani. A pincehelyi gépállomás traktorosai is kijavították gépeiket, bebizonyító*- rák, hogy a javítási időszak alatt mi­nőségi munkát végeztek. lo-m közötti kapcsolatok megjavításá­ról a va-) óságban a közvéleményt megtévesztő üres frázis. A három ha­talom képviselői makacsul szembe­helyezkednek azzal a szovjet javas­lattal, hogy a megfelelő pontban vi­lágosan. rámutassanak a német béke- szerződés megkötése meggyorsításá­nak és ezzel kapcso'atban a megszál­ló csapatok Németországból történő kivonásának szükségességére — mon­dotta Gromiko A három hatalom kormányai még jobban felfedték álláspont]ukat a vr. ta során, amikor szembehelyezkedtek a potsdami egyezményre való minden utalással és azzal a szovjet megszö­vegezéssel, amelyik „Németország remi' itarizádása megakadályozásának " kérdését javasolta. A három hatalom küldöttsége a négy hatalom fegyverzete és fegyve. rés erői csökkentéséről szóló szovjet javaslat megvitatásánál is megaka­dályozta a megegyezést. Követelték, hogy a kérdés megszövegezésében n« tegyenek említést a csökkentés „ha­ladéktalan“ megkezdéséről és hogy ezt a kérdést ne jelöljék külön ponti ként. A szovjet küldöttség ebben a kér­désben is előzékeny volt, A három hatalom képviselői a tár­gyalások során elárulták, hogy kor­mányaik továbbra is folytatni akar­ják a fegwerkezési versenyt, s hogy a francia kormány például egyenesen a miniszterek tanácskozása elé szán­dékozik vinni Franciaország „fegyver.' zete színvonala“ fokozásának kérdé­sét és hogy a három hatalom kor­mánya a fegyverzet csökkentésének égés-, kérdését általában el akarja temetni azzal az ürüggyel, hogy fegy. verzetük színvonala állítólag „elégte­len.“ A szovjet küldöttség még a leg­kisebb lehetőséget sem akarván el­mulasztani a külügyminiszterek ta­nácsának összehívására és arra, hogy ezt a kérdést érdemileg tárgyalják, hozzájárult ahhoz, hogy mindkét ez­zel a kérdéssel kapcsolatos nem egyezményes fogalmazást — a szov­jet* küldöttség és a három nyugati küldöttség fogalmazását — a külügy­miniszterek elé terjesszék megvizsgá­lás végett. Az értekezlet válságát a három ha­talom képviselői idézték elő azzal, hogy kategorikusan visszautasították az Atlanti Egyezmény, valamint az USA katonai támaszpontjai kérdésé­nek napirendre tűzését. Nem véletlen, hogy Taft szenáte? a napokban nyíltkijelentette: „Az Atlanti Egyezmény a legvalódibb ka­tonai szövetség. Ez a szövetség sza­badjára ereszti a fegyverkezési ver­senyt, ami majdnem mindig háború­ra vezet.“ Az USA tucatszámra létesíti a ka, tonai támaszpontokat az egész vilá­gon. A három hatalom képviselői nem­csak nem járultak hozzá, hogy ezi a kérdést a külügyminiszterek taná­csa ülésszakának napirendjére tűz* zék, hanem azt is kategorikusan el­utasították, hogy a kérdést- megegye­zéssel meg nem állapított pontként adjuk át a tanácsnak. Végső következtetései során Gro­miko megállapította, hogy az értekez­leten a három hatalom kormánya igyekezett minden lehetőséget kike. mini, ami a négy hatalom viszonyá­nak megjavítására vezethetett. A három hatalom legutolsó nyilatkozatit nem lehet másként értékelni, mint olyan aktust, ami arra irányul, hogy lehetetlenné tegye a külügyminiszte­rek tanácsának összehívását. Gromiko ezzel fejezte be nyilatko­zatét: —- Magától értetődően az előállott helyzetért a három hatalom — az USA. •Nagybritannia és Franciaország — kormánya viseli a felelősségei, amely kormányok lehetetlenné tették a megegyezést, rá akarták erőszakol­ni a szovjet küldöttségre saját fel­tételeiket, arra törekedtek, hogy minw den fontos kérdés napirendre tűzését megakadályozzák és olyan formula-' zásokat ráncig ál tak elő, amelyek a jövőben szabaddá tették volna kezü­ket az új háború előkészítésének pö-. Unkájában, a fegyverkereskedők ér­dekében, az amerikai, az angol és francia monopolisták érdekében, akik a népek vérén gazdagodnak. — Az értekezlet során bebizonyoso­dott, az VSA Nagybriiannia cs Érán. ciaország kormánya olyan irányban viszi gz ügyeket, hogy az európai helyzet ne enyhüljön, hanem meg jobban kiéleződjék. Világos, hogy a Szovjetunió nem lehet partner egy ilyen ügyben. A Szovjetunió mi­ként Sztálin generalisszimusz, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke ezév február 16-án a Pravda tudó­sítójával folytatóit beszélgetésében kijelentette, — ,.továbbra -is tántorít- hatatlanul folytatja c háború elhá- rlíására és a béke megőrzésére irá­nyuló politikáját.'1 A szovjet kormány meg van győződve arról, hogy er, nemcsak a Szovjetunió népei létérde­keinek te'cl meg, hanem, valamennyi l nép létérdekének w

Next

/
Thumbnails
Contents