Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-11 / 8. szám

NRPLO 1951 JANUÁR 1! lia/a KiiiiiiiUafeyTHcn», az egyéni hiánya — roans, tervszerűtlen termelés a dunaföldváriV telepén A Budapesti Egyesülési Középítési Vállalat dunaföldvári építkezésének dolgozói termelési értekezleten érté­kelték ki, eredményeiket, hibáikat. Pál István üzemi bizottsági titkár az értekezlet előtt sajnálattal veszi tudo­másul. hogy milyen kevés dolgozó tar­totta fontosnak, hogy megjelenjen. A dolgozók nem értik meg még, mindig, hogv a saját sorsukról, saját érdekük, rók van szó. Ennek tudható • be, hogy- igen alacsony a termelékenység és a verseny mozgalmat is csak hírből is­merik. Nagy hiba még az is, hogy az aktívák nem elég éberek. Nem vesz­nek észre olyan hibát, mely szembe­ötlő, így fordulhatott elő, hogy a lift­háznak a falát ki kellett bontani, mert nem jól építették meg. Kuzsel szak­társ figyelmen kívül hagyta, hogy kö­zel 3 mázsa koksz a sárba lett tapos­va. Előfordult az is, hogy egv szaktárs nem tudott egyéni versenyben dol­gozni, mert nem volt meg iiozzá a le­hetősége. Kovács építésvezető elmondja, hogy mit kellett volna az elmúlt héten el­vegezni. Az elvégzendő munkákat csak 40 százalékban teljesítették. A továbbiakban a késéseket be kell hozni és lehet, hogy egy épületet át kell tenni más helyre. Rasch párttit­kár elvtárs véleménye szerint nagy hiba az, hogy az üzemi bizottság el­szakadt a dolgozóktól. A versenyszer- rődés egyik p ~ntjá az volt, hogy min­den dolgozó hosszúlejáratú verseny- szerződést köt december 21-re. Eddig csupán, a dolgozók 50 százaléka kötöt­te ezt meg. Hiba az is. hogv nem ve­szik figyelembe, hogy kik tagjai a szakszervezetnek, vagy kik nincsenek beszervezve. Járai János elmondja, hogy az nem lehet kifogás, bogy nine* hely a dolgozók oktatására. A baj ott van, hogy az üzemi bizottság és a pártszer­vezet nem hozza össze aktíváit. Mindenbe belefognak és ha nem megy abbahagyják. Járai szaktárs kijelenti, hogy csak tisztességes versenyzőket enged működni az építkezés területén, nem olyanokat, akik kiválasztják a munkahelyet, ahol keresni lehet és máshol nem hajlandók dolgozni. Kiss szaktárs elmondja, hogy az ácsokat beállította munkába, de nem fogadnak szót, mert a munkát nem ott kezdik, ahol kellene, hanem, ahol ne­kik tetszik. A brigádokat hiába szer­vezik meg, napról-napra esnek szét és bomlanak fel. Hol az egyik, hol a má­sik nem jön be. A gépészeknél is igen nagy a fejetlenség, mert egész nap csak ..lődörögnek". Monttvay szaktárs ennyi kritika u megjegyzi, hogy még senki sem tett javaslatot a hibák kijavítására, a nehézségek leküzdésé, re. A maga részéről versenyre hívja ki az összes aktí­vákat és Ígéri, hogy január 10-íg 10 dolgozót szervez be munkaver­senybe és hosszúlejáratú verseny- szerződéskötésbe. Szemák János elmondja, hogy mikor még csak fél méteres volt a fal, szólt Kuss szaktársnak, hogv messze lesz a liftház az épülettől. A gépet már háromszor rögzítették és az emberei sem hajlandók dolgozni. Gressé szak­társ véleménye az, hogy nem ér rá a brígádszerv.ezéssel foglalkozni. Van olyan dolgozó, akinek már háromszor bontotta le a falát, mert nem volt jó. Ilyeneket hogyan állítson versenybe. A felszabadulás utáni hatodik esz­tendőben még mindig vannak olyan vállalatok és dolgozók, akik nem ve­szik őszre a körülöttük zajló 'esemé­nyeket és nincsenek tisztában azzal, hogy az ország építése elsőrendű fel- tűk. Siránkozások és panaszok sokasá­ga, az egyéni felelősség teljes hiá­nya tapasztalható a termelési ér­tekezleten elhangzottakban. A népnevelő és . felvilágosító rn.uri.ka ismeretlen a dolgozók, de a vezetők előtt is. Tűrik azt, hogy a nép, az ál- álam vagyonát hanyagul kezeljék és a munkafegyelem .teljes hiányával a versenyt és a szocialista termelést gá­tolják. A fegyelmezetlenség, a tervsze­rűtlen munka bizonyítéka annak, hogv a pártszervezet, a szákszervezet nem ismeri feladatát. Szabad folyást en­gednek az ellenséges megnyilvánulá­soknak. Sírással és mentegetőzéssel igye­keznek a felelősséget egymásra kenni. Nem látják azt, hogy a Magyar Dol­gozók Pártja milyen harcot folytát a szocializmus megteremtése, a béke biz. tosítása érdekében. Álljanak sarkukra a vezetők. A párt­szervezet a szakszervezet, a vállalat-: vezetőség indítson közös harcot, á hi­bák kijavítása érdekében. Vegyenek példát a szovjet dolgozóktól és köves, sék azokat az áldozatvállalásban. Has; son oda a pártszervezet, hogy ne sírás, hanem öntudatos dolgozóhoz méltó kemény harc, elszántság, kü.zdeníaka- j r.ás és fokozott versenyszellem vigye előre az ötéves terv, a béke ügyét, j Legyenek népnevelők és kommunista példamutatással álljanak a dolgozók élére és vigyék győzelemre, a hibák kijavításával, a termelés fokozásával, a munkafegyelem megszilárdításával, népnevelőmunka fellendísétével, a ter­melés, a nemzetgazdasági fellendülés ügyét. Képezzék a dolgozókat szakmai és ideológiai vonalon, hogy minden j dolgozó tisztán lássa a feladatot és a i célt. A nevelés, a politikai képzés j megmutatkozik majd a termelés, a í munkafegyelem vonalág. A kuHúrforradalom jó eredményeit tükrözi a szekszárdi körzeti könyvtár 1950. évi munkája A folnamegyci körzeti könyvtár ki­értékelte 1950. évi munkáját. Ez a ki. értékelés annál is figyelemreméltóbb, mert a körzeti könyvtár csak tavaly április 2-án alakult meg. Az előtt a megye területén csak polgári körök­nek volt számottevő könyvtáruk, de azok U Ive voltak fasiszta irodalmi termékekkel. Megállapíthatjuk tehát, hogy a szocialista realista művészet nem tudott megfelelő tért hódítani Tolna megyében a múlt év áprilisáig. A körzeti könyvtár megalakulásával azonban lényegesen megváltozott . a helyezet ezen a téren is. A körzeti könyvtár megalakulásával egyidejűleg a népművelési minisztérium 25 alap­könyvtárát, is léiesített, amelyet ünne­pélyes keretek között avattak fel. A fejlődés folyamán a megye területén 8.5 könyvtár alakult és jó eredménye_ kei értek el. A könyvtárakban 22.000 könyv van. Az olvasók táborában mintegy 10.000 lő, akik könyvtári In. gok. Az olvasók száma azonban jó­val több, mert a dolgozók elmondják, hogy az általuk elvitt Acönyveí két há­rom ismerősük is elolvassa. Dolgozó parasztságunknak azonban még más ajándékot is adott a könyv, tárakon keresztül népi demokráciánk. 1950-ben mintegy 40 ankétot és könyv­ismertetést tartottak a megye külön böző helyein. Ezeken keresztül meg- Iavulhattak a dolgozóink, hogy a könyv nemcsak gyönyörködtet és szó­rakoztat. hanem annak mondanivalója s van, tanítani akar az író. A dol­gozó parasztságunk megértette az an­két dk és könyvismertetések jelentősé­géi, ezt a nagyszámú megjelenés és hozzászólás is bizonyítja. Átlagosan 300 dolgozó jelent meg egy-egy anké- lon. A könyvtár új. magasabb kultúrává' ismerteii meg a dolgozókat. Tolna me gyében is vannak olyan, eredmények, amelyek országos viszonylatban is el ■smerésre méltó. Kajdacs községben a lakosság 40—50 százaléka könyvtár: tag. Az ideológiai és szépirodalmi mű veken kívül nagy számban olvasásé® :i szakmai műveket is. Itt elsősorban a mezőgazdasági szaki.cnyvekre gondo lünk, mert m.egycr.k túlnyomó rés' ben mezőgazdasági jellegű. Ez mulat kozík meg az olvasók osztályrétege. ződésében is. Az •olvasók 75 százaié- ka dolgozó paraszt, 15 százaléka mim kás, 10 százalék pedig értelmiség' és egyéb Származású. Az elmúlt évben a körzeti könyvtár 35 népkönyvtár! kiállítást is rende­zett;. Ezeket a kiállításokat a becslés szerint mintegy 25—30 ezer dolgozó néz(e meg. Kiemelkedik a Szekszárdon megtartott Nagy Október' Forradalom .című kiállítás,- amelyet 10 napra ter­veztek, de a dolgozók kérésére még egy héttel meg kellett hosszabbítani. A könyvtárak, a Pártunk politika. j:il mindenkor megfelelőképpen se.ítet lék. Ez fő'eg a kampányoknál volt érez­hető. A könyvtár egyébként is mindig a Párttal szorosan, együttműködve vé­gezte feladatát. A könyvtárak létesí­tésénél is döntő szerepe volt Pártunk politikai irányvonalának. A körzeti könyvtáraknak is komoly feladata van ebebn az évben. Minden lakott területre eljuttatják az új vilá. gof megismertető műveket, szocialista realista művészet legjobb alkotásait. Egy-egy helyre átlágosan 200 könyvet visznek, hogy minden dolgozó olvas­gasson. Meg kell azonban állapítanunk, heg/ az elmúlt évben több Ízben lámadott az ellenség a ku'.túrfronton Tolna me­gyében is. Gyönkön Csóka Magdolna több hónapon keresztül minden indo­kolás nélkül nem cdotl ki könyveket a dolgozóknak. Högycszen viszont az elszigeteli ség jelenségei mutatkoznak. A könyvtárból csupán a diákok vesz­nek egészen kicsiny számban könyve'. A könyvtár vezetője nem törődik az­zal, hogy a könyvek eljussanak a dől gőzökhöz is. Simontornyán már két hócppal ezelőtt, kellett volna ónké­tól rendezni, de a könyv táros, Bér.. nálh Béláné semmit sem (ette ennek érdekében. Csupán Ígéretet tesz, hogy ekkor, majd akkor lehet megrendezni az ankétot. A Párt, a helyi tanács és a tömegszer- vezelek kísérjék figyelemmel a könyv­tárak működését, mert nem mindegy a szocializmust építő korszakunkban, vájjon hol vannak a könyvek: a dől gőzök kezében, vagy a könyvtárak szekrényeiben. (B. - J.) A francia cenzúra heti holta a ,,Dalolva .szép az élet“-et Sudoul, haladószellemű francia filmkritikus hosszú cikket írt a L'Écran Francais című filrr.ujságban a követ­kező címmel: ,.A cenzúra rendszeresen megakadályozza a film kultúr cser él''. Cikkében megemlíti többek között, hogy nemcsak szovjet, de népi demo­kratikus film is* alig kerülhet előadás­ra a francia mozikban. Részletesen kitér arra. hogy a francia cenzúra legújabban a ,, Dalolva szép az élet‘-et tiltotta be, noha ez a .film semmilyen szempontból nem sérti s fennálló társadalmi rendet. A másik, magyar film. amelyet nem játszhat­nak h ranciaországban, a ..Balaton egy napja“ című magyar kisfilm. ..Szé­gyen állapítja meg Sadoul hogy a francia közönség ne láthasson egy olyan filmet, amely a magyar dolgo­zók üdülését mutatja be", Paks községben a Szabad Föld Téli Esték előadásai szervezés hiányossága miatt, gyöngé­nek muUdkoznak,. A paksi, népmű­velési bizottságban a Szabad Föld feli Esték munkáját fed lile lesen, ke­celik. Az 'előadásokat nem ellenőr, '■d'. A Szabad Föld Téli Esték elő­adásait nem segíti/,- munkájában és Így . tíz előadó elhanyagolja előadd, mit.. Ilyen súlyos hiba történt a h-gulább megrendezett Szidjad Föld­éli Estén is. Az előadó nem készüli fel az előadásra és így az elöfu/ás '■'UH :megfutamodott. A másik hiba. hogy a DISZ-lilkár el vállalta az elő. adás megtartását, éle fontosabbnak tartotta a születés na /Íja megünneplé­sé!. ■•mini a Szabad Föld Téli Est előadáséit és Így az előadás rínia, radt. Ezek az elrtársak nem értik. <-"gy nem akarjál; megérteni a kid Inr munka jelentőségét és nem In rí­jál; fon/os feladatnál; a Szabad Föld Téli Estél; megrendezését. Dolgozó poroszt sdgnnk köret,éli a Szabná Föld Téli Ef^d; megrendezését. m.'-r! fflisinrrle a buliéra nana jelentősé­géi, A Szol,ad Föld Téli Esték elmara­dását <t népművelési alosztály vi--< adja ki. hogy nem az ellenség Iá. n adása volt-e ez. ' Az .elmúlt ■ kap ital ista rendszerben a dolgozó parasztság' a- szerződéskö­tésnek csak azt a .formáját ismerte, amikor a saját kis. z!—8 kátasztráíis hold földjéből. 5- -ö tagú ■ családja - val r>6m- tudott megélni, Á hogy ma ga 4ás családja számára legalább részeién' biztos fi hassa az évi kenyeret —' valamelyik földbirtokosnál. vagy kuláknál. az. általuk megszabott fel­tételeik melleit bérmunkára kötött szerződést (például aratás, vagy ne­gyede* kuko.i'iea'megnrún'fcá!ás). . A •szerződéskötésnek ez a módja a dolgozó parasztság részére csak a kizsákmányolást és nyomort jelen, tette. Az alácso.n i megállapított munkabérek mellett kénytelen . volt egész, éven keresztül a földbirtokos­nál. vagy,, a, kuláknál dolgozni, mert az általa kényszerből aláírt szerződés ezt megkövetelte. A mun­ka befejezése inán keserves csaló­dással állapította meg a szegény- paraszt, bogy az egész évi verejté­kez munkájának eredményeképpen nem, hogy ruhát és lábbelit tudott volna venni, hanem még az évi ke­nyerét »sem tudta biztosítani a csa­ládiá számára. Ezt jelentette a Horthy-rendszerben a szegén vparaszt számára a szerződéskötés, a földbir­tokos és a kulák számára busás hasznot biztosított. Tgy járt. a szegényparaszt akkor is, ha megpróbálta, hogy valamiképp javít-on maga és családja helyze­tén és munkája mellett kis háztar­tásában jószág nevelésével Is fog­lalkozott. Mi volt a helyzet, ha egy kis szerencséje, volt a kisparaszt- nak? Ha közben valami betegség által nem hullottak el a felnevelt süldők é«s értékesítésre kerüllek, a piacon már a kupétok százai várták. — mint a zsákmányra leső éhes far­kasok — hogy alkudozásuk által, megszédítsék az eladót, potom áron megvehessek a dolgozó paraszttó' az eladásra szánt süldőjét, hogy az­után jóval magasabb áron. busás ha­szonnal továbbadják. A kupec így többet keresett egy óra alatt, mint •i do'gozó paraszt az egész évi fá­radságos munkájával. Ezen a téren is megsemmisült a dolgozó paraszt minden, igyekezete. Ugyanakkor a földbirtoké sok is ezrével nevelték ős hizlalták a sertések <t é* kötöttek szerződést külföldi államokkal. Nagy mennyiségben exportálták a hízott •értéseket. Hatalmas összegeket vág. >ak ezáltal zsebre, mint tiszta hasz­not és utána azt elvitték külföldre, amit ott eldorbézolták. A felszabadulás után Pártunk ve­zetésével. a munkásosztály a vele szövetsége? dolgozó parasztsággal fokozottan vette kezébe a hatalmat. Fokozatosan szorította ki a tőkés 'dérnek maradványait- a gazdasági életből. Az állati-felvásárlás szövet­kezeti vonalra való. állításával telje- -en kiszorítn'iuk a kupecokat az állat felvá-árlásbó1. Tgy következett be .az. hogy a do'gozó parasztság ina már a földművesszövetkezetek útján értékesíti állatait az öt meg­ölető becsülete? áron. A dolgozó parasztság szerződést köthet a f ö 1 d m ű v ess z. ö v el kéz eteke n kere-z'ü! hizlalásra és süldőnev.QÍé?- re. Ennek kettős jelentősége van: •bő-orban a rendes napi áron felü' '•/, átadott sertések után meghaíáro zott •súlykategória szerint magas nrémimnot kap. A másik jelentősége oedig az. hogy a szerződése* süldő neveléssel biztosítjuk a miniszter­tanács határozata alapján a kétéves állattenyésztési terv sikerét, anv szorosan belekapcsolódik a szocializ­must építő ötéves tervünkbe, és ez biztosítja a dolgozó nép életszn vonalának állandó emelését. Mit jeleid a dolgozó parasztság számára, az ötéves írre. -melynek sikerét a szerződéses hizlalás és ne­velésen keresztül is elősegítjük? A falukban villanyt, rádiót. kultúrát, több ruhát, cipőt és csaknem telje­sen gondtalan életet biztosit. Azt. hogy n épk őzt á rsa sá gu uk kormán y a minden téren mennyire a dolgozo ikiraszjság segpségére siet. bizonyt' ja. az elmúlt években lebonyolítóit szerződése* hí'/Jnlási és tenyésztési akció is. Ezt dolgozó parasztságunk '* nagvni.ér: ckbcíi fe''miiérte. Farkas Pál dombóvári 8 Imhlns dnj.nnzó pa. -v.vr/ is már a leaelsö hizlalást ak- ■dótól kezdve, minden akcióban négy iamb 'series! h'r-d'di és amikor a ser. Vy,'/- ér ad ásva kerültek. rnetjdéae- •Vvv'7 n-t'r frf. a szövetIr’ze1 irodá­jában az átadod scrlésck ellenérté­két.' Kijelentette azt. hogy ő azért, vesz részt minden hízlalási akció­ban. mert részére •sokkal több jöve­delmet, biztosít az átadott sertések után a prémium is. mintha ' azokat ■zabádon, értékesítette volna. A4 da., rab átlag 140 kilogramos sertéseit "400 forinton felül kapott, amihez még hozzájött a prémium is, avti több. mint 200 'forintot tesz ki. Ez a p réi ni u m ö-s z eg e s z ári iára ,a.z f j e 1 en - ti, hogy azon tudott venni egy sül­dőt. amit a következő hizlalásra be .tudott állítani. Ez a prémium tiszta haszna. Egyben bizonyíték arra. hogy nem jár rosszul az a dolgozó paraszt, aki szerződést köt, akár hizlalásra, vagy eüldöneyelésre. . A dolgozó nép ellenségei, a kulá- Rok sem maradtak tétlenül, mert látták azt. hogy a szerződés, melyet a kulákoknak nem lehet kötni, a dolgozó parasztság szántára nagy jövedelmet biztosít. Mindent elkövet­nek, hogy lebeszéljék a dolgozó pa­rasztságot a szerződéskötésről. Ne­künk éppen ezért számítanunk kell <arra. hogy a most folyó II. számú ■süldőnevelési akciót is igyekezne* akadályozni. Dolgozó parasztságunk azonbafn ma már egyre kevbbé hi-z a kulákság ilyen alja/5 agitáció,jának. mert az eddigi példák alapján lá*.ia azt. hogy a kulákság propagandája eddig még egyetlen egy esetben sem feleit meg a valóságnak. Tudják azt. hogy ezek a szerződések a dolgozó nép érdekeit szolgálják. A most beindított TI. szánni süldőt nevelési akció is biztosítja először a 200 forintos kamatmentes előlegei., másodszor biztosítja a jelenleg érvé. nyes felvásárlási árat, — amely a következő: 4.0—60 kilógramig o fo­rint kdogramonként. 60—70 k’> gyámig 5.50 lnlogramonkénf, umeny- nyiben 70 kvugramon feléd von a sertés. 40 fillér prémiumot térít a vállalat. — harmadszor a szerződé­sen keresztül biztosítja az értékesí­tést. Biztosítva van ezen keresztül a magasabb jövedelem is. ami dolgo­zó parasztságunknak szintén maga­sabb életszínvonalat jelent. Ahhoz, hogy ebbe az akcióba a dolgozó parasztság minél nagyobb zámhan bekapcsolódjon, szükséges, hogy a földművesszövetkezetek vez.e. tősége és állat felvásárlói jó felyi’á- gosító munkát végezzenek. Vigyék ki a do'gozó parasztság közé a szer­ződéskötés előnyeit. A Párt scgí'*e- •vévei leplezzék" le az ellenség min. den olyan irányú támadását, amely az akció sikerét akadályozni igyek- szik. Szövetkezeteink állatfelelŐsei az akció beindulásakor megértették en­nek a jelentőségét és hogy ennek érdekében minél jobb felvilágosító munkát végezhessenek, egymással versenyre kelve végzik ezt a munkál. Azon igyekeznek, hogy minél keve­sebb dolgozó kis. és középparaszt, maradjon ki a szerződéskötéssel járó előnyökből. Dolgozó parasztságunk nem ellensége saját jobblét ének. ép­pen ezért tömeg'esen igyekeznek szer­ződést kötni. Nemcsak állal felelőseink, hanem községeink is versenyeznek eg\ más­sal. Példáid Tolna község versenyre hívta ki Fadd község dolgozó pa. rasztjait a szerződés megkötésen-. (Igánk és Udvari. Simon tornya, és Pálfa, de még számos - község -van. akik -megértették az akció jelentő­ségét és azi versenyben végzik. Dolgozó • parasztságunk a II. számú hízlalási és süldönevelési szerződé? kötésénél legyen figyelemmel arra. hogy ennek sikerével is nagymér­tékben hozzájárul a miníVztertaná'*« kétéves állattenyésztési tervének si­keres teljesítéséhez is. saját anyagi előnyeik biztosítása mellett. Ennek a szintén nagyjelentőségű tervnek a -ikeré a béketábor/erejének növeke­dését is jelenti. Surányí Margit. SZÖVŐÉ/, m. köznnn’. Népnevelők I *:i r t Ima I m i a U. Pártmunkások! /seblérkép jelent meg! Az !\l Dl* központi \ ez.et n,»ege agitáeins osztálya szerkesztő selten iii oldal, ára 2 forint Kapható: ül Dl* párts/.erve/e tok hon. Föidmüvesszüvslkezeleink vigyék győzelemre a sííldöhizlalási szerződéskötések ügyét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents