Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-11 / 8. szám

TOLNAI

ff

VIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM

ADTA

mm vSskb flnRh mSBusM

VILÁG VROLEl ÍRJ.ti EDE í EJ MÉM

A MAI SZÁMBAN:

A kuUúrlorrede.loxn jó eredményeit tükrözi5, a szekszárdi körzeti könyvtár ÍTSO. évj munkája (2. o.) Fö’dmüve« szövetkezeteink vigyék győzelemre a síi döhízlciá«'. szer zcdc-kötések ügyét. (2. o.l Kiosztották a jutalmuk“: az áli*mi gazdaságok legjobb dolgozóinak, (3 o.l Ik>- gyrn tegyünk eleget a minisztert.-nác?: ha'árczatnak a termelés fokozása terén. (3. o.) Javítsák ki hibáikat ____ a Tol1>anémcdi Ker/dergvár dolgozói. It. 0 I

T OLNAMEGYEI PÄ R TB IZ OT TS Ä G A’N Alt

ARA «>0 FILLÉR

CSÜTÖRTÖK. 1951 JANI JAK it

Jó népnevelő mimikával

biztosítsuk a Szabad Nép terjesztési kampány sikeréi

Ilonvliádi ClgiA^vá!*’ liélliiki «lol^oxói í‘(‘!aji1iil»N:íli toNÍjoikd ss% iíllifiiisusili

Rákosi elvtárs a Központi Veze. tőség október 27 i ülésén ismertet, te, hogy az imperialisták a hidegháborúról egyre inkább áttérnek a mclcgháborúra. Példa' erre Korea esete. A nemzetközi helyzet jelen légi eseméuvei azt mutatják, hogy minden „jól kiagyalt" tervük ellenére is igen rosszul áll az ü^yiik, nagyon rossz napok járnak feléjük. A koreai események egyre in kább bizonyítják, hogy a dolgozók harca s békéért-és a szabadságért legyőzhetetlen. Truman őrjöngve vette tudomásul, hogy MacArthur terve dugába dőlt, egyre mélyebb, re szorítják vissza a Koreai Néphadsereg katonái az imperialista hódítók csapatait. Az imperialista ragadozók most azon tanakodnak, hogy hogyan mentsék meg a „ve szett fejsze nyelét“, hogyan mene kiüljenek a teljes vereség elől.

Számukra ez a .példa is napnál világosabban mutatja, miért kell erősíteni' a béketábort, miért kel! minden békéjét, hazáját szerető embernek felsorakozni a Szovjet nnió-vezette békétáborba. Azt is megmutatja ez, hogy ma már min den dolgozónak tisztában kell len ni a nemzetközi kérdésekkel, mért saját sorsuk nem választható el a koreai, a vietnámi, a burmaí és a többi szabadságáért, békéjéért köz. dö népek harcától. A francia munkás, az amerikai bányász, az olasz paraszt harca éppenúgy a békét erősíti, mint a magyar dolgozók harca a többtermelés, a takarékosság, a boldog jövő megvalósítása érdekében.

ügyetlen becsületes dolgozó sem vonja és nem vonhatja ki magát ab. Hó] a harcból, amely most világszerte folyik a béke megvédése ér. dekében. A béke megvédése minden dolgozó legszentebb kötelessége. Azonban ahhoz, hogy a kötelessé, giinket tisztán lássuk, kell, hogy minden dolgozó tájékozott legyen, a nemzetközi kérdésekben. Kell, hogy ismerje á szocialista és a szó cializmust építő országok dolgo. zóinak életét, harcát, de ismernie kelj a kapitalista országok elnyo. nőtt dolgozóinak erőfeszítéseit a ízabadságérl és a békéért.

Ahhoz, hogy tájékozottak legye lek a nemzetközi és a belpolitikai iseményekben, hozzásegíti dolgozónkat a sajtó rendszeres olvasása, ’ermészetesen nem akármilyen saj. óról van szó. A való helyzet felírása a burzsoá sajtónak egyálta. án nem érdeke. A burzsoá sajtó él ja és feladata, hogy a valóságos eJyzelet elködösítse, a dolgozókat Urevezesse. Csak ha ezeknek a Vadatoknak megfelel, töltheti be terepét a kapitalista országokban,

!e ez természetes is, hiszen ezek z újságok is a- nagy trösztök és unkárok kezében =.vannak.

Egyedül a kommunista sajtó az, nely a dolgozók nevelésével, a

osztásában és a szervezett munka útján elért közös ered, menyek áttekintésében."

{Lenin 1901 május „Mivel kezdjük.“)

Lenin és Sztálin elvtársak a későbbi idők során is rendszeresen foglalkoztak a sajtó kérdésével. Számtalan esetben hívtak fel a figyelmet a sajtó hatalmas jelentő, ségére. Sztálin elvtárs 1923-ban a Párt XII.. kongresszusán mondott beszámolójában a következőket mondotta — többek között —, a sajtóról:

„A sajtó nem törne gap párái tus, nem tömegszervezet, mind,' azonáltal megfoghatatlan kap. | csolalot létesít a Párt és a munkásosztály között — olyan kapcsolatot, amely nem gyengébb, mint bármely tömegjeibe gii közvetítő apparátus."

Majd a’ továbbiakban így folytatja:

,,A sajtó a legerősebb fegyver. amelynek segítségével a Párt a maga, neki szükséges nyelvén mindennap, minden órában beszél a munkásosztály lyal. Más eszköz a Párt és ez osztály közötti szellemi kap. csolat létesítésére, más ilyen rugalmas apparátus nincsen sehol sem."

A saitón keresztül ismerik meg dolgozóink azokat a feladatokat, amelyeket a szocializmus építése érdekében végre kell hajtani. A kommunista sajtó az, amely mozgósítja dolgozóinkat a Párt, a kormány határozatainak végrehajtásé, ra. Lenin elvtárs a sajtó feladatait a következőkben határozta meg: ,.A sajtó mint a tömegek gazdasá-' gi átnevelésének eszköze“ című cikkében 1918 márciusában:

Vadatokra való mozgósítással, a dó helyzetről való rendszeres tá koztatással betölti azt a helyet, nelyet Lenin elvtárs az Iszkra sgalakítása < előtt számára kije It.

„A lap nemcsak kollektív propagandista és’ kollektív agitátor, hanem kollektiv szer vezö is. Ebben az utóbbi tekin, tétben a lapot ahhoz az állványzathoz lehet hasonlítani, amelyet az épülő ház körül emelnek, s amely megjelöli az évit meny körvonalait, megkönnyíti az érintkezést az egyes api torn un k á sok, között, segítségükre van a munka el

,,A sajtói a szenzációk szervéből, a politikai hírszolgálat egyszerű apparátusából, a búr. zsoá hazugság elleni harc szervéből át kell változtatnunk — és át is változtatjuk — a tömegek gazdasági rííncvelésé- nek eszközévé. °lyan eszközzé, amely megismerteti a tömegekkel. hogyan kell a munkál új módon megszervezni."

Ezért fontos számunkra, különösen a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, hogy Pártunk központi lapja, a Szabad Nép a megye legtávolabbi zugába is eljusson. Az építő munka jelenlegi feladataival minden dolgozónak tisztában kei! lenni. Ugyanígy azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen harc folyik a világ egyes részein, milyen újabb terveket szőnek a háborús agresszorok. Azonban, hogy dolgozóink ezzel tisztában, is lehes. senek, szükséges1 a rendszeres saj. tóolvasás. Három döntő szempont határozza meg a sajtóolvasás ha. talmas jelentőséget a jelenlegi kö. rűlmények között, az elmondottakon kívül. Elsősorban a nemzetközi helyzet megismerése. Ebben iránytű a mi sajtónk. Nemcsak megismerteti a valóságos helyzetet, hanem irányt is mutat annak a mi helyzetünkre való alkalmazásában. A más°dik fontos körülmény a termelés fokozásának kérdése. Öt. éves tervünk második éve feszítet. teLb, mint az előző évi volt. Ez szamunkra azt jelenti, hogy még inkább mindent el kell követnünk a rejtett tartalékok felkutatására, a munka jobb megszervezésére, a munkaerő gazdaságos kihasználására. a takarékosságra. Ezen a te rületen felbecsülhetetlen segítséget jelent a Szabad Nép. A. sajtón ke

| A kétlakiíáír felszámolása, ma mát I központi kérdés minden egye« tizein, i 1 »én. minden -egyes inunku.ionilet.cn i Rákosi eívtár-s beszédében rá világ i- !íott a kétoldali foglalkozás hatni Ínyos és káros voltára. A dolgozók Bakái- fizikai, akár szellemi munkáiban. nem tudlak egész emberként I munkájuknak eleget, 'tenni, sem a I birtokukban lévő fökltertilol^n. sem l áz Űzőmben. A munkafegyelem dm eg. I lazuMs-a is ennek tudható be. Az | ok nélkü li mulasztások az üzemből, mind gyakoribbak lettek és a földmunkák még sem nyerték elintézést. Az ilyen kétoldali foglalkozás meg látszott a szak szerű tton földmunkán, valamint a hanyag üzemi munkán is. | A kétoldali foglalkozás fárasztó Imii éret. megmutatkozott, mikor másnap ■ fáradtan mentők ezek a dolgozóink I az üzembe és nem tudták megállni g helyüket a termelésben. Ez a terme- I lés visszaesésében mutatkozott meg Ielsősorban. Az üzemekben a 100 szá- | Zalákon .aluli' telje sí-lök többsége is I ezen kétlaki-ágból kerül ki í ni súly- I ban. A szbciítlizmus. építésében nem I mindegy az, hogy a dolgozó miként I viezonylák munkájához,

3 A Jel világosító munka a kétoldali i foglalkozás megszüntetése érdekében I számos eredményt hozott e-zidáig. 8 Megértették dolgozóink, hogy a-két- lakiság következtében állandó gond és rohanás az életük, légyre többen látják, hogy .a föld az üzemi munkás eredményeinek gátlója. Látják <■/,! • a -HonyhádJ Cipőgyár dolgozói h. 5 A•/ . egyéni fvlvilágt-Hí,', munka ■ -• ■ d j menyi-ként.

] a földdel rendelkező dolgozók közül 9 már lemondott földjéről.

Varga dános 2.000 n-üi, Szigeti György 4:80*1 u-öl, Scher ff János 12.275 n-ül. Fehérvári Lajos 1,135 111 _ ü 1. Fehérvári György 900 n-öl, Horváth 'Alikló.> 4.800 n-öl. Rendes

Elvan 4.000 n-öl. Antal Imre i hon ! 2(>o n-öl. Kisz Ferenc 2.000 négy szögöl földjét ajánlotta fel. illet'.' adta. bérbe. — Tiszt áluin vágynál azzal, mondják a dolgozók. hog\ tervünket - e-s-ak úgy tudjuk teljesí. feni. ha a föld és velejáró munkától és gondtól megszabadulunk é- egész emberként végezzük miinkáu kát . az üzemben. Varga dános kije len-tette. — a kétlakiság muri künk hátráltatója volt. A s-zoeializ must építő országunkban egész em. bérré, egész dolgozóra van szükség Ezért, minden erőnket a tonnel-é-s fokozása és a béke -megvédése érdeké ben kell kifejtenünk, mondotta, .Heg kell érteni a kétlaki dolgozóknak. hogy az az út. melyen még járnak, nem egyenes 'út. Nem egye nes azért, mert egyik területen sen tudják magukat hasznosítani és ér téke.-sé lenni.

Az ötéves tervünk minél sikeresebb megvalósítása, a béke vé deimének biztosítása és megerő sítése. mindíinnyíurkra komoly feladatokat hárít.

I Az urszágépiié' mind'-n Lalii'-: n óriási léptekkel halad <* 1 ti :• ■. j 1 tv

• azt akarjuk. in*g\ ez a gyo.»;- »ág i még nagyobb iendülel'-i vegyen.

• magunknak kell ' rombd teremtenünk a. kéllakisá.g terii'ivéo L. Kövessek- dolgozóink azoknak a példája), akik < lemondtak földjeikről es megmutatták az utat. anmjyen uii-ndn.yá inuknak haladni kell. ha bee síi. eh.-" es jó munkái akarunk végezni. A pár’.- szervezetek végezzék továbbra i- fel- világosító munkájukat, a két lak.ság ■ illegsziiuteté.-e érdekében. I'.rti - k- meg a dolgozókkal, hogy földjük !>•- mondásával nem csak. hogy támogatják mezőgazdaságunkat azon az- úton. amely a nagyüzemi gazdáiké. r riá.s felé vezet, hanem minden erejükkel az üzem termelésének ered

i ményosség-én dolgozhatnak. |)e muu- csak dolgozhatnak, hanem tami:hatnak is. képezlietik magukat szakmai, lag. fejleszthetik ideológiai indáinkat. A szocialista, eszme tisziánkCá-m .viszi győzelemre harcunkat. t> .• 111■ i meg békénket-.

Héromnegyedmiüfó dolgozó vett részt 1950-ben a Magyar Vöröskereszt egészségügyi előadásain

' A Vöröskereszt 1950 augusztusába! történt átszervezése óta jelentősei fejlődött. Komoly tevékenységet fej tett ki a véladás megszervezése terén A véradomunka eredményességét bizonyítja, hogy ma már valamennyi bu dapesti kórház állandóan el van látvc a szükséges konzervált vérmennyiség- gel.

Jelentős feladata a Vöröskeresztnek hogy megismertesse a dolgozókkal a: ■egészségügy alapfogalmait. Tavaly Budapesten 150 ezer, vidéken pedig hatszázezer hallgatója volt az egészségügyi előadásoknak.

í 950-ben 1.2.000 népegészségörre!

gyarapodott egészségügyi hálózatunk.

Hét bentlakásos, önkéntes ápolónőképző kollégiuma működött a Vörös- keresztnek az elmúlt év folyamán. Az önkéntes ápolónők munkahelyükre térve komoly segítséget nyújtanak az üzemi, falusi orvosok munkájához.

resztül jutnak el az ország egyik részéből a másikba azok a tapasztalatok^ amelyek méginkább előre viszik termelésünket.

A harmadik döntő szempont Partunk V. Kongresszusára való készülés. A Kommunista Pártok kongresszusai mindig nagy jelentő, ségüek voltak. Különösen nagy je. lentöségüek akkor, amikor a munkásosztály van a hatalmon. Pártunk kongresszusa történelmi esemény egész dolgozó népünk életében* Dolgozó népünk minden eddig: eredményét a Párt vezetésével .vívta ki. Ebben a harcban, amely a felszabadulás óta folyt, szemben a különböző ellenséges erőkkel, nagy szerep jutott a sajtónak. Pártunk a Szabad Nép hasábjain keresztül tájékoztatta dolgozó né. pünket. azokról a feladatokról, amelyeket meg kellett oldani a felemelkedés érdekében. így volt ez a nagyíerenc’i reakció, a jobboldali szoedemek felszámolásánál is.

Felszabadulásunk óta jelentős fejlődést értünk el a sajtó.olvasása területén is. Révai elvtárs' 1948 szeptemberében a ..Százezrek kenyere" cimü cikkében teljes értékelést adott a Szabad Nép fejlődéséről. Beszámolt ebben a cikk ben Révai elvtárs az eredmények mellett a hiányosságokról is. Töb. bek között azt a hiányosságot említi meg, hogy párttagságunk még nem tette teljesen magáévá a kom. rnunista sajtóval való rendszeres foglalkozást, vagyis a sajlómunka nem vált még szervezeteinkben a munka szerves részévé. SRévai elv- társ több. mint két évvel ezelőtt szávai nagyon sok alapszerveze. tünkre még ma is találóak. Megyénkben még ma is száp számmai vannak olyan községek ahol a párttagságnak is csak egy igen kis hányada járatja és olvassa Pár.

t tunk központi lapját,

Ezért is vált szükségessé éppen s az előbbi szempontok miatt, ‘hogi újabb Sajtó terjesztési kampány / indítsunk, amelyben ezt a hiba > pártszervezeteink kijavíthatják é: c megfelelő számú előfizető szerve . zésével. biztosíthatják a politika- munka meg javulását. Ez a kam

■ pány január 11-től február 11-i{- tart. Ezt a rövid négy hetet alapo- sau ki kell használni pártszerveze- ' teinknek, hogy jó eredményt ér- hessenek el. Ebbe a munkába bt 1 kell vonni a tömegszervezeteket f a tanácsok tagjait és azokat a dob 1 gozókat, akik a begyűjtés, a Béke- ' kölcsön-jegyzés és a tanácsválasz- tások idején is jó munkát végeztek

Pártszervezeteink ' a Szabad Nép

■ terjesztési kampány jó végrehaj- ‘ fásával is elősegítik Pártunk V.

Kongresszusának sikerét. Ezt a lel- j adatot így is kell' végrehajtani, hogy ezzel is újabb csapást mérjünk az imperialistákra és belső ügynökeikre. Ugv keli végrehajtani. hogy meglássa belőle az elien i ség erőnket, egységünket.

Pártszervezeteink gondoskodjanak arról, hogy a népnevelők megfelelő kioktatásban részesüljenek. Olyan érvekkel felszerelve látogassák meg a népnevelők dolgozó parasztságunkat, hogy abból valóban felismerjék a sajtó hatalmas jelentőségét. Nem az a cél. hogy minden áron előfizetőket szerezzünk a lapnak, hanem az, hogy a dolgozók felismerve a kommunista sajtó jelentőségét állandó, rend szeres olvasóivá váljanak. Ezért van nygy jelentősége annak is, hogv Szabad Nőn Baráti Köröket alakítanak üzemeinkben és példájuk nyomán állatni gazdaságainkban. I. e r nu ■' ö s z ö v e 1 k e z éti csoport ja ink ban is.

Pártszervzete i n knen k. t tépne] velőinknek azt kell megérteniük,

I hogy a kampány j*é eredménye, a | dolgozók széles tömegeinek be- i kapcsolása az újságolvasók tábora | ba, újabb erősítést jelent a béke j hatalmas táborában. Azt jelenti. | hogy még jobban megkönnyíljük j az ellenség leleplezését, még, job- j ban megkönnyítjíik az építő mun- I ka meggyorsítását, j Pártszervezeteink népnevelői iu- j dítsanak versenyt a- minél jobb j eredmények elérése érdekében. I Álljon versenyben egymással min I den népnevelő. Használjanak fel ! pártszervezeteink minden felvílá í gosító eszközt a Szabad Nép ter- ! jesztési kampány sikere érdekében.

Faliújságon, csasztuskákon, közér- j dekü hírszolgálaton, diapozitív ve- | títö gépeken, villám újságokon ke- i resztül népszerűsítsék Pártunk I központi lapját, a Szabad Népet.

I Mutassák be, hogy a Párt vezette ! munkásosztály harcában, dolgozó népünk eddigi eredményeiben nem i kis szerepe .van a Szabad Nép-nek j A Szabad Nép terjesztési kam- í pány sikerének záloga a jó nenne j velő munka. Pártszervezeteinknek ! ezt Ítéli biztosítani. -Meg kell valósítani a megfelelő csoportbeosztást ; és biztosítani kell, hogy a csopov- t tok rendszeresen — 2—3 napon ! ként — értékeljék ki a munkáju- ; kát. cseréljék .ki tapasztalataikat.

; Ez a jól bevált módszer nagymértében. segíti elő népnevelőink munkájának eredményességét.

A Szabad Nép kampány sikere Pártunk sikere. Egyben a béke ügyének újabb silt erét is jelenti Pár'.szervezetei n k az V. Pártkongresszusra úgy készülnek méltóképpen. ha ezt a feladatot gyöze lerqre viszik és újabb százezrek kenyerévé teszik országunkban. •» Szabad Népet.

Som.ojűT.vi I ás/lú