Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-06-19 / 140. szám
TOLNAI NAP VILÁG PROLET ÁRJÁI EGYESÜLJETEK l A MAI SZÁMBAN: AT eddigi választási eredményekből is kitűnik, hogy Franciaország első pártja továbbra is a Kommunista Párt (2. o.) — A magyar-lengyel szerződés harmadik év fordulója (2. o.) — A varsádi gépállomás dolgozói ver sennyel készülnek az aratás-cséplésre (2. o.) — Vádirat a Grősz József es társai elleni bűnügyben 13. o.l Szívós népnevelő munka is szükséges a magas teljesítmények eléréséhez (-4. o } Tr AZ;':; M "Dl P T OLNAMEGYEI PÄR TBIZOT tS ÁC ÄN >111, ÉVFOLYAM. HO. SZÁM ARA 30 FILLER SW! KEIM*. 11)51 .11 MLS I;« Hogyan beszéljen as Fártunk arra tanítja az agitátorokat, hogy közérthető, világos, élő nyelven beszéljenek a néppel. Az egyszerű és szemléltető, lebilincselő és érdekfeszítö beszéd képességeve nem könnyű dolog szert tenni. Az agitátornak, hogy eredményes munkát végezhessen a tömegek kő zott, mindenekelőtt állandóan gya. rapítania kell politikai tudását, emelni műveltségi színvonalát, tanulmányozni a marxi-lenini elméletet. Állandóan jól tájékozottnak kell lennie országunk politikai éle téröl, arról a gigászi harcról, melyet a béke hívei a földkerekség ínínden országában az amerikai-angol imperialisták bűnös tervei ellen vívnak. Az elmélyülő olvasás, az olvasattak emlékezetben tartása, a legfontosabb, legérdekesebb, legszembetűnőbb anyag feljegyzése —• az agitátor nagyszerű iskolája. Az agitátor, ha elmélyülten, komolyan tanulmányozza Lenin és Sztálin müveit, cikkeit, beszédeit és előadásaikat, eszmeileg és kulturális szempontból is gazdagíthatja tudását. Lenin és Sztálin munkáinak vi lágossága, egyszerűsége és gazdag eszmei tartalma magával ragad. A beszéd egyszerűsége és pontossága szempontjából óriási jelen, tősége van a szavak megválasztásának, csoportosításának, a helyes szófüzésnek. Mire vezethet a gondolatok hanyag kifejezése, jól mutatja. az alábbi példa. A csodálkozó hallgatók előtt egyízben ilyen sza vak hangzottak el: ,.Csak üres, kö- tömbös emberek tűrhetik az aratás szégyenletes lemaradását és a gabona idejében történő beszolgáltatását az államnak." Természetesen, az előadó ezt akarta mondani: ..... nz aratás és a gabona idejében történő beszolgáltatása szégyenletes lemaradását‘, csakhogy más leit belőle, mert az előadó.nem gondolta át, hogyan kell összekapcsolnia a mondat szavait. Különösen gyakori, hogy összekeverik az egymáshoz jelentésükben vagy formájukban közelálló szótársításokat. Egy másik alkalommal, például ilyen mondatot hallottam: „Nálunk a traktorosok kai való politikai oktatás nincs kellően megszervezve." Persze ehelyett a következőket kellett volna mondani: .......a traktorosok politika i oktatása." A helytelen kifejezés egy másik ehhez hasonló szótársítás hatása alatt született: ,,a traktorosokkal való foglalkozás." Minden helytelenül felépített mondat a gondolat eltorzításával is jár. A nyelvtant feltétlenül jól kell tudnia az agitátornak. Sztálin elv- társ a következőket mondja a nyelvtan jelentőségéről: „Mint ahogy az építőanyagok az építésnél nem jelentik az épületet, jóllehet nélkülük lehetetlen az épületet felépíteni, hasonlóképpen a nyelv szótári szókészlete sem jelenti magát a nyelvet, jóllehet nélküle semmiféle nyelv sem gondolható el. A nyelv szótári szókészlete azonban igen nagy jelentőségre tesz szert, amikor azt a nyelv grammatikája felhasználja, vagyis a nyelvtan, amely meghatározza a szavak ragozásának, a szófűzésnek szabályait és így a nyelvnek szabályos és értelmes jelleget ád." És tovább: ..Következésképpen a nyelv éppen ,7 nyelvtan segítségével kap lehetőséget arra, hogy az emberi gondo- latokat anyagi burokba öltöztesse.'' Az élő beszédben a mondatok rendszerint rövidek, a szórend pepiig szabadabb, mint az írott nyelv ben. A beszélgetés nyelve lehetőséget nyújt az agitátornak egyes szavak hanglejtésének kiemelésére, A beszéd stílusára jellemző az úgynevezett szónoki kérdés, vagyis olyan kérdés feltevése, amelyre mag» a szónok adja meg a feleletet, Az ilyen beszédmód gyakran előfordul Sztálin elvtárs beszédei ben. „ . . . Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy elháríthassunk egy új támadást Német, ország részéröl, ha pedig mégis háború törne ki — csírájában fojtsuk el s ne engedjük, hogy nagy háborúvá fejlődjék?" — teszi fel a kérdést Sztálin elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulója alkalmából 1944 november 6-án mondott beszédében s ezután nyomban megadja rá a feleletet is. Az egyszerűség és világosság nem jelenti azt, hogy az agitátornak le kell szállítani mondanivaló ja és beszédkultúrája színvonalát. Nézzük csak, mit mondott Lenin elvtárs az ökonomisták törekvéséről, akik le akarták züllesztcni a munkásoknak szánt irodalom stílusát: ,, . . . a figyelem súlypontját arra kell irányítani, hogy felemeljük a munkásokat a forradalmárokhoz, nem pedig arra, hogy a forradalmárok feltétlenül maguk bocsátkozzanak le a „munkástö. meg"-hez, a „dolgozó középparasz- tok"-hoz, amint ezt az ökonomisták akarják. Hiszen önök, „dolgozó középparaszt'Lok jótevő urai, voltaképpen előbb sértik meg a munkásokat azzal, hogy feltétlenül le akarnak hajolni hozzájuk, mielőtt mc_g elkezdenének beszélni velük i- munkáspolitikáról, vagy munkásszervezésről. Beszéljen csak komoly dolgokról ki egyenesed ve-4s hagyják a pedagógiát a pedagógu_ soknak, ne pedig a politikusoknak cs szervezőknek!" Az agitátornak, ha régies fordulatokat alkalmaz beszédében, ismernie kell azok pontos jelentéséi, Milyen sután hangzik például az ilyen mondat: „Ez a Hitetlen Tamás elárulta hazáját.“ Hitetlen Ta. másnak nevezik a bizalmatlan embert, aki semminek sem ad hitelt, de nem az árulót, Lenin elvtárs rámutat arra, hogy „minden propagandistának és agitátornak, aki jól érti a dolgát, tudnia kell idegen szavak nélkül megmagyarázni . . , az igazságot". Néha pedig idegen szavakat használnak és nem tudják a jelentőségüket. Egyes elvtársak —• szerencsére, számuk igen csekély — az irodalmi nyelvben el nem fogadott szavakat és kifejezéseket használnak, olyanokat például, mint „ricsaj“, „muri", „pont olyan" stb. Beszédünkben nem lehet helye az olyan nyelvrontó és müveletlenségre valló szavaknak és fordulatoknak, mint „szedelőd- zik", „fogom magam", „melósok", stb. Igen hasznos az agitátor számára, ha gyakrabban kézbeveszi és tanulmányozza a magyar nyelv magyarázó és egyéb szótárait. Ha az agitátor nem fáradozik nyelvének, szókincsének gazdagításán, beszéde színtelen, unalmas és tartalmatlan lesz. Egy értekezlet előadója, ahelyett, hogy egyenesen megmondta volna véleményét: ,’Az igazgató gondoskodjék a zsákokról", így kerülgette a forró kását: ,,A zsákcsomagolóeszköz kérdései megoldásának kivitelezésében az igazgató illetékes dönteni, nem bizvCí rá ezt a munkát másodrendű munkatársakra." Az agitátornak kerülnie kell a fülsértő, fárasztó, elnyűtt szavakat és beszédfordulatokat. Az agitátor nyelvezetét élénkítik a megfelelő helyen alkalmazott közmondások, szállóigék, ismert idézetek. Sztálin elvtárs gyakran él a beszéd gazdagításának ilyen eszközeivel. Ha az agitátor lankadatlanul dolgozik nyelvezete kultúrájának emelésén, gazdagítja szókincsét, tö rekszik, hegy nyelvezete tiszta, gondolatainak kifejtése egyszerű és világos legyen, sokkal eredményesebben tudja eljuttatni a tömegekhez az igaz bolsevik szót. Illés János és Bíró Mihály nyomán a megye többi dolgozó parasztja is megkezdte az aratást Legtöbb helyen még folyik, állandóan fokozódó ütemben a növényápolás, de ugyanakkor nagyon sok helyen megkezdődött a gabona aratása is. Nemcsak a szocialista szektorok kezdték meg a beérett ősziárpa aratását, hanem nagyon sok helyen már az egyéni dolgozó parasztság is. Okul tak a tavalyi tapasztalatokon és nem várnak arra, hogy majd elérkezik Pé- ter-Pál napja és majd ráérünk azután is, Tudják, hogy az egyes munkálatok megkezdésének idejét nem a naptár napjai határozzák meg, hanem az időjárás. Tudják ezt a kétyi dolgozó parasztok is. Illés János és Bíró Mihály közép- parasztok elsőnek kezdték meg az ősziárpa aratását és példájukat követik a község többi dolgozói is. Bogos Ambrus 12 holdas, Sebestyén Gergely 15 holdas, Márton Géza 9 holdas, Orbán József 15 holdas, Kö. teles Imre 12 holdas kétyi dolgozó pa rasztok is megkedzték már az aratást, Az:t akarják, hogy egy szem gabona se hulljon a földre, mert sok kicsi sokra megy. Hacsak egy-két kiló szem is hullik el katasztrális holdankint, megyei viszonylatban már az is sokszáz embernek egészéví kenyerét jelenti, A te.ngeHcí, mőVsí, hátai dolgozó parasztok is hallgattak Pártunk szavára és megértették a kellő, időbeni aratás jelentőségét, F.zt bizonyítja az is, hogy elkezdték az ősziárpa aratását hozzáfogtak az év egyik legszebb, de legnehezebb munkájához: a békearatáshoz. A harci határban már 1 héttel ezelőtt is lehetett kereszteket látni a learatott árpaföldeken. Az elmúlt héten is legtöbb községben már elkezdődött az aratás. A hét végével beállott napos idők elősegítették a még kissé zöldes árpák, rozsok kellő minőségben: beér ését. Ez okozta, hogy ennek a hétnek a megkezdésével hatalmas lendületet vett az aratás. Az árpa, rozs nagyrésze beérett annyira, hogy egy percet sem szabad késni a Maratásával. Legtöbb község dolgozói nem is késnek, mert szinte lesik, hogy mikor lehet araini. A dolgozó parasztok azokban csak ott készültek fel jól az aratásra és csak ott lesik az érést, abol Pártunk népnevelői jó munkát végezek és megmagyarázták * dolgozó parasztságnak kellő idő bení aratás jelentőségét. Abol elhanyagolták a népnevelő mun kát, lemaradás van a növényápolás terén is és így még az aratáshoz sem tudtak hozzákezdeni. Helyi pártszervezeteinknek, tanácsainknak éppen ezért az a feladata, hogy ahol még nem indult be az aratás és helyenkint lehet aratni, azonnal beindítsák. Hassanak oda a népnevelő munkán ke resztül, hogy egyetlen egy percig se késsen meg egy dolgozó paraszt sem az aratással. Használjanak ki minden percet, minden lehetőséget az. aratási munkálatok minél előbbi elvégzés* érdekében. Gondoljanak arra, hogy most takarítjuk be egy hosszas munka gyümölcsét, most biztosítjuk egész, évi Uenverünket és most rakjuk e a legszilárdabb alapokat felemelt ötéves tervünk második évének sikeréhez. A helyi pártszervezetek és a ta' nácsok felelősek elsősorban azért; hogy a búza viaszérésben, a rozs tel» jesérésben, az árpa sárgaérésben legyen aratva és ezáltal a szemveszte- ség a legkisebb legyen. De feleiős ezért minden egyes dolgozó paraszt is, mert a gyakorlatban ők vannak hivatva ezt a munkálatot elvegezni saját területükön. Versenyben a terv sikeréért A Bonyhádi Zománcgyár dolgosói vállal ásókkal késsülnek Alkotmányunk ünnepére Megyénk ütemeiben nagy lendülettel indul az Alkotmányunk ünnepére indított munkaverseny. Számos üzem csatlakozik a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak kezdeményezéséhez és vállalás okkal, versenykihívásokká; segítik tervünk végrehajtását, az öt_ éves terv időelőtti befejezéséi. Az eddigi versenyek tapasztalatainak felhasználásával fokozódik a verseny. A vállalások a terv teljesítésére, 'ültél jesilésére. n takarékosság fokozására, az .önköltség csökkentésére, a minőség javítására irányulnak. B fontos tényezők szem:lőtt tartásával és megvalósításával ’ehet csak «ikeré« a harc, a terv tejesítéséért JoNó küzdelem. At egész üzem dalgoiói csallakozfak a Diósgyőri Gépgyár felhívásához Alkotmányunk ünnepének tiszteletre, az 1951. évi terv maradéktalan teljesítés« és túlteljesítése érdekébe n lelkesen csatlakozunk a Diósgyőri Gépgyár versenyfelhívásához és az alábbi szocialista verseny-kötelezettségek teljesítését vállaljuk — írják a Zománcgyár dolgozói. . 1. 1951 III. negyedévi termelési tervünket 5 százalékkal túlteljesítjük és terven felül augusztus 31-e helyeit augusztus 20-ra készítjük el a Duna. pentelei Vasmű dolgozói részére a 600 darab Makszimenko-féle habarcs öntőt. Május havi 87 százalékos terv- szerűségünket a III. negyedév végére 95 százalékra emeljük. 2. A takarékossági rendelet ma radéktalan végrehajtása érdekében vállaljuk a Kuznyecov szerszámlaka, rékossági mozgalom megszervezését augusztus 20-ig. a III. negyedévben A magyar nép együttérez a koreai hősökkel .■Én, mint hatgyermekes anya. az urammal együtt veszünk koreai bélyegei, hagy ezzel is elősegítsem a karcai nép győzelmét és a koreai gyermekek védelmét. Tudom, hogy sok koreai árva kóborol éken. szomjan, akiknek a szüleil az amerikai halálkereskedök elpusztították. Minden édesanyának tudnia kell, hogy mit jelent ez. Ezért vettünk, a férjem 20. én 10 forint értékű bélyeget, hogy ezzel is elősegítsük az ö harcukat, mely a mi békénkért is folyik. Ezért kell mindenkinek segíteni a koreai nép szabadságharcát. Két nagyobbik fiam jótanulással, férjem és én jobb munkával segítjük a béke védelmét. gyermekeink boldog jövőjét''. így nyilatkozati Hl Györgyné bátaszéki dolgozó asszony a koreai hősök gyermekeinek megsegítésére indult mozgalom során. Ez a levél is hű tükre annak a hatalmas lendületnek, amely mozgósította országunk dolgozó népét a béke védelméért. mert milliók adakozlak szívből és lelkesen Ezen a megnyilatkozáson keresztül is érezzük, hogy a dolgozó magyar nép együk érez a - békéért fegyverrel a kezükben harcoló koreai hősökkel és mindent megtesz annak érdekében, hogy a háborús gyújtogató agresszorok kegyetlenkedéseitől szenvedő koreai gyermekek sorsál enyhítse. Az immár egy hónapja tartó gyűjtés megyénkben is hatalmas eredményeket mutat. 'Ezek az egyéni megnyilvánulások telték lehetővé, hogy dombóvári járás IS ezer forintot gyűjtőét. Lehetővé tették népnevelők százai példamutató jó munkájukkal, hogy a siker minél nagyobb legyen, így például Zomba községben Illés Jánosné 365, Körösi Gyuláné 220 forintos kiemelkedő gyűjtési eredménye. De tudják a dolgozók azt is, hogy emellett a termelésben is kiváló eredményekei kel! elérnünk, mert így segíthetjük jobban a hős koreaiak szabadságharcát. Kakasdon Ranga Fe- rencné, hét gyermekes anya amellett, hogy 70 forint értékű bélyeget adót! el 000 darab tojás leszállítására kötött szerződést és ezt már teljesítette is. Sorolhatnánk még nagyon sokáig a szebbnel-szcbb eredményeket, megnyilatkozásokat és áldozaivállalásokat. amelyek mind azl bizonyítják, hogy a magyar dolgozó nép ezen keresztül is kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét. 6 tonna szenet, 3000 kwo villamos* energiát. 20.000 íorint értékű zománc- anyagot takarítunk meg. A negyedév iolyamán az eddigi 50 százalélcoS hűl- ladék felhasznál ást 75 százalékra no« véljük, valamint megvalósítjuk a lel. jes zománcedény gyártást célhulla- dék lemezből. Fenti válla'ásunkkal népgazdaságunknak 330.000 forintot takarítunk meg. Augusztus 20-ig két ízben tartunk gyártakaritást, amelynek eredményeképpen 5 tonna vas- hulladékot gyűjtünk. 3. Seíejtünkét, tekintettel a nagyarányú célhutladék-lemez felhasználására, 1951. első öt hónapjának átlagán tartjují. 4. A III. negyedévi termelékenységi tervünket 2 szállókkal túlteljesítjük. 5. Gépparkunk fokozottabb kihasz. nálása érdekében megszervezzük a Aazaróva-mozgalmat, amelybe uugusz. tus 20-ig 15 dolgozót kapcsolunk be. 6. A szocialista muvkaverseny ki- szélesítése érdekében augusztus 20-ig 100 fői szervezünk be egyéni és páros , versenybe. 7. A Sztahánov-mozgalom kiszélesítése érdekében vállaljuk, hogy aug. 20-fg minden sztahanovistánk egy új sztahánov istát log kinevelni. Ezzel sztahánov istáink létszámát 8 lőre emeljük.- Ugyanakkor- a -meglévők eredményeit fokozzuk. 8. A ttőfc fokozottabb bevonását a termelésbe, amelyet a minisztertahács rendelete ír elő, úgy valósítjuk meg, hogy III, negyedévre előírt- női ajány-■ számot 10 százalékkal túllel je sí/-/ ük. 9. Az Alkotmány, ünnepének tiszte-- Jetére üzemünkben először, 20 ifjúmunkás' (ebből 30 százaléka nö) bevonásával szakmai átképző tanfolyam mot indítunk, hogy az ötéves . terv Szakmunkás szükségletének kjelcgíté séhez üzemünk is kelőképpen hozzájárulhasson. Fenti kötelezettségvállalásunk teljesítésével erősíteni akarjuk a Szov- jetunió-vezetíe béketábort, amely egyre erősödik és képes arra, hogy megvédje a világ békéjét. Vállalásaink teljesítése út a felemelt, ötéves terv sikeres végrehajtásához., amely biztosítja népünk jólétét, békéjét. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói. Papp Károly • Kerner József párttitkár ÜB-titkár Nagy Ferenc . ’ igazgató»