Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-06-17 / 139. szám
4 MBPté ÚSÍ IUKTüS IT Rendelet a sertésvágási engedélyek szabályozásáról Aje élelmezési miniszter rendeletet adott ki a sertésvágási engedélyek ki adásának szabályozásáról. Eszerint azoknak a kulákoknak, akik az 1950 —51. évre megállapított sertésbeadási kötelezettségűknek teljes egészében nem tettek eleget, magánháztartás'. &eriésvágásí engedélyt kiadni mindad dig nem szabad, amíg a hátralékukat ki nem egyenlítették. Az a knlák, aki írek az 1950—51. cytc megállapított sertésbeadási kötelezettsége a kétszáz kg-ot meghaladja, magánháztartást sertésvágási engedélyt csak akkor kaphat, ha sertésbeadási kötelczettsé. gének teljesítésére egy darab, legalább 130 kiló súlyú sertést már beadott. A rendelet szabályozza továbbá a sertéshizlalási szerződést kötött termelők magánháztartási sertésvágási engedélyének kiadását is. Az a termelő. aki sertéshizlalási szerződést kötött, magánház tartási sertésvágási en gedélvt csak akkor kaphat, ha igazol ja, hogy a szerződés teljesítésére hizlalt sertést az állatforgalmi vállalatnak átadta. Ha a termelő sertés hizlalására kötött szerződést, a magánháztartási sertésvágási engedély kél sertés lekötése esetében egy, három sertés lekötése esetében kettő, négy sertés esetében három, öt sertés lekötése esetében pedig négy sertés beadása után adható ki. A hízlalási szerződést megkötő dolgozó parasztok komoly kedvezményben részesülnek, kétszáz forint hízlalási előleget, a szerződés teljesítésekor pedig öt méter flanelbe, vagy kartonra szóló vásárlási utalványt kapnak. A kormány a magánháztartási sertésvágási engedélyek kiadásánál is megkülönbözteti a kötelezetlsé get becsületesen teljesítő termelőket a hanyag, vagy egyáltalán nem telje sítő termelőktől. Rendelet a 60 kilón a!u i sertés forgalmának szabályozásáról As élelmezési miniszter most kiadott rendeiete értelmében beadási könyvvel rendelkező őstermelők és termelőszövetkezeti tápok háztáji gazdálkodási szükségleteire szabadon va- {jaroUurimk db kilón aluli sertést. Azok a beadási' könyvvel nem rendelkező személyek, akik tenyésztésre és továbbtartásra akarnak vásárolni 60 kilón aluli sertést, vásárlási iga- zolvánrft kophatnak a lakóhelyük szerint illetékes községi, városi vagy városi területi tanács végrehajtó bizottságánál. Az illetékes taná-os végrehajtó bizottsága annyi sertés vásáriá sara aki that ki a beadási könyvvé i nem rendelkező személy számára vásárlási igazolványt, ahányat a fennálló rendelkezések értelmében magán fogyasztás céljára levághat.. Azok a beadási könyvvel nem rendelkezők, akik illetékes állami vállalattal sertéstenyésztési vagy hízlalási szerződést kötöttek, ugyancsak a lakóhelyük szerint illetékes községi, városi vagv városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága által kiállított vásárlási igazolvánnyal vásárolhatnak a szerződésben meghatározott számi! «sertést A községi (városi) tanács a vásárlási igazolvánnyal megvásárolt sertés tartásához és hizlalásához szükséges takantaány beszerzésére takarmány- vásárlási igazolványt adhat ki. A 60 kilón aluli sertés vásárlására kiadott igazolvány kiállításától szám-í toil '30 napig érvényes. Vásárlás után a kiállított Igazolványt 8 napon belül vissza kell szolgáltatni a kiállító tanácsnak. A 30 nap eltelte után ugyancsak 8 napon belül Vissza kell szolgáltatni a fel nem használt vásárlást igazolványokat is. Vásárlási igazolvány alapján történik a 60 kilón aluli sertés bármely címén történő továbbadása, mint. például a csere, ajándékozás, természetbeni járandóság stb. Tilos a 60 kilón aluli sertést más megbízásából eladni vagy vásárolni. A vásárlástól számított három hónapon belül pedig nem. szabad azt sem levágni sem. továbbadni. A marhalevélkezelő köteles a forgalomba került 60 kilón aluli sertés marhalevelére rávezetni a következő megjegyzést: A minisztertanács határozata értelmében magasabb szakmai színvonal elérése érdekében ebben az évben harminc iparágban l e szírek vizsgát a dolgozók a technikai minimumokból. Azok részére, akik nem rendelkeznek kellő elméleti és szakmai felkészültséggel. 6—12 hetes esti tanfolyaniot indítottak az illetékes-minisztériumok. A tanfolyamok vizsgái június 15-én kezdődlek. „Ezt a sertést három hónapon belül eladni vagy levágni nem szabad.“ A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése és kijátszása közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekménynek minősül és — ha súlyosabb minősítés alá nem esik — öt évig terjedő börtönnel büntetendő. Kihágást követ el az. és 1.000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. aki a számára kiadott vásárlási igazolványt a vásárlástól számítót! vagy pedig a fel nem használt vásárlási igazolványt a kiállítástól számított 30 nap eltelte után 8 napon belül nem szolgáltatja vissza. A magasabb kategória elérése után a dolgozóknak olyan munkát kell biztosítani az üzemben, amely megfelel magasabb szakmai és technikai képzettségüknek. A rendelet értelmében ezek a dolgozók akkor is megkapják magasabb fizetésükéi, ha ideiglenesen a munkákönyvükbe beír! kategóriánál legalább kél fokkal alacsonyabb kategóriájú munkát kénytelenek végezni. Üj, csaknem e<zy kilometer hosszú u’ca építését kezdték meg Duna pen te len A Dunapentelén épülő szocialista város központja az utóbbi két hónap, ban sok új épülettel gazdagodott. A VI-os főépítésvezetőség most csaknem egy kilométer hosszú utca építését kezdte meg. A nagykiterjedésű szakaszon 12 lakóház készül 1.100 lakássa! Köztük lesz egy 150 méter hosszú ötemeletes lakóház is. Az utca els< épületének szeptember 15-re kell el készülnie, az egész szakasz felépítés határideje december 31-e, Jsnias 15-én megkezdődtek a vizsgák a technikai minimumokból Kulákuralom egy jugoszláv faluban Egy lile-Jugoszláviából menekült paraszt beszámolófa Eruscsiea kis jugoszláv falu a Béla Crkva kerületi központ közelében. Ebben a faluban is — mint mindenütt, Tito Jugoszláviájában — maroknyi népellenes csoport tartja kezében a hatalmat. A falu urai a kuiákok. Eruscsicában is Titoék korlátlan támogatását élvezik és irgalmatlanul kizsákmányolják a dolgozó parasztokat. Nézzük meg: kié a hatalom Krusesieába n ? A beiyi bizottság az államhatalom falusi letéteményese. Elnöke a falu leggazdagabb kulákja, Mile Muncsan. A parasztok jól ismerik Muncsant: vérszopó, harácsoló bandita., számos rablás bűnrészese, le sem tagadhatja — kétszer ült börtönben rablásért. A kizsákmányoló kulák jobbkeze és helyettese a helyi bizottságban Vlaszak. Az ő múltja sem különb, A fasiszta megszállás éveiben a hitleristák szolgálatában áll'!, elvette a parasztoktól az nlK>lsó jószágot, élelmiszerkészle- tiik maradványait. Segített a Gestapo embereinek és Nedics rendőrségének, hogy hajlóvadászatot rendezzenek ■ a békés lakosság ellen és Németországba hurcolják őket kényszermunkára. A mezőgazdasági úgynevezett ..munkaszövetkezetben . amelybe erőszakkal hajtották a dolgozó parasztokat, vezetőségi tag és főkolompos két kulák: Vlado Zsivkovics és Mirko Zsivkovics. A királyság idején az úgynevezett ra dikáfo egyletnek, a falusi burzsoázia pártjának voltak tagjaj, vészeit ellenségei- a kommunistáknak és a velük rokonszenvező parasztoknak. Feljelentéseket adtak he a csendőrségen ellenük. Most a két Zsivkovics és a többi kulák gazdagítására izzadnak vért és verejtéket az áíszöveíkezetbe bekény- «zerfteH dolgozó parasztok. Vlado és Mirko Zsivkovics tagjai a Tito-párt- nak. Milyen tagokkal „büszkélkedhet“ még a Tito-párl Kruscsicán? Tagja Jósika Hubrt kulák, aki a háború alatt szintén egviif'működött a Gesiapoval. A parasztok még jól emlékeznek arra. hogy 1943. nyarán hogyan segített a német fasisztáknak leigazolni egy partizán alakultaink A partizánok Kriis- csica közelében a falu lakosainak tarnogaASsávat megtámadt a k egy lii! lerisfa határőrséget., Hubrt Béla Crkvá- ba sietett és onnan hozott erősítést a hitleristáknak. Most az UDB spiclije, azokat az internacionalista kommunistákat súgja be, akik a dolgozó parasztok harcát szervezik a gyűlölt Tito- rendszer ellen. A falu titoista pártszervezetében kimagasló személyiség Mali Boriszláv Bora, a minden hájjal megkent üzér és tolvaj. Először a királyság idején csukták le négyévi (egyházra a falubeli „szövetkeze!“ 30.(HM) dinárjának elsikkaszt ásóért. De felsőbb körök — fölismerve, hogy izig-vérig a Tito- rendszernek való ember — szabadon- bocsálották és azóta is pártjukban hasznosítják. A Tito-párt legbuzgóbb tagja a -faluban: Boga Leides és Siroe Veseli kuiákok. Nemrégiben előléptették és a járási központba hívták őke!. „Érdemeik“: Boga Lekics a hitleri megszállás alat! kiadta Zsarko Zlaiol és -18 társát Schiller Gestapo-iigynöknek. Ezek közül a partizánokat segítő hazafiak közül sokat agyonlőjek, vagy halálra kínozlak a . koncentrációs bíborokban. Sime Veseli kulák személyesen kínozta halálra Milos Marko- vics partizánt. A kólák — akinek a háború előtt csapszéke és szatócsüzlete volt —, mint a Gestapo spiclije, tevékenyen részi veti a megszállók törne- ges hajiúvadászaiain a hazafiak éllen. 4« egyik gyűlésen a parasztok nyíltan LT-etetlék. hogy Knisesicábari a hatalom a kuiákok kezén van. Kifogásolták, hogy a kuiákok számos kedvezményben részesülnek, különösen jelentős könnyítéseik vannak adózás és é lel miszerbeszo Igái- tatás terén, ugyanakkor a szegény- és középparapzlok lélekzethez sem jutnak a mérbe ellenül súlyos beszolgáltatás mia'11. A parasztok ezt kérdez'ék: „Meddig fognak még parancsolni a kuiákok? Ha azt állí'jak, hogy .Jugoszláviában a hálálom a nép kezében van, orrunknál fogva akarunk vezetni bennünket.“ A körzeti központból jött litoislák. akik rész!vei"ok a gyűlésen, a helyi kuiákok kai egyiitl kegyetlen bosszúi álltak a „lázadókon“. Börtönbe záriák Ibidojkn Ilios, C.sade Mihajlovirs. Bora Vlaie*>, Panto Vífomirovics szegénvpa- raszloknl sok mással együtt, meri fel merték emelni szavukat az ellen, hogy I gazdaságaikat olyan súlyos adókkal ésbeszolgáltatásokkal terhelték meg, amelyeket még akkor sem tudtak volna teljesíteni, ha minden állatukat, gazdasági épületeket és ingóságukat eladták volna. Börtönbe zárták Sztan, ko Osztlcs és Iva Vitomirovics szegényparasztokat is, akik, hogy családjukat mentsék az éhhalál'tól, nem adták oda a titoista hatóságoknak élelmiszerük utolsó m-acadványaié Különös és véres kizsákmányolási formája a dolgozó parasztoknak az úgy nevezett „munkaszövet kezet“* A kulák-o-k igavonó-állataikkal, szerszámaikkal, földjükkel vesznek részt benne. A szegényparasztok munkaerejükéi adják (s persze talpalatnyi földjükéi is) hozzá. Es bár a szegények egész éven ál görnyednek a falusi gazdagokért, a jövedelem szétosztásánál mégis múzsák jutnak nekik, mer! befektetett tőkéjükért a kuiákok szedik el a „közös“ jövedelem túlnyomó részéi. A paraszlok megértet lék. hogy a „nnmkaszövelkeze!“ a kuiákok meggazdagodásának egyik eszköze és egyre szervezetebben veszik fel ellene a harcot. Megtagadják a munkát a „szövetkezetben“ és megrongálják a szerszámokat. Tavaly ősszel elrejtették azt a nagymennyiségű „szövetkezeti“ gabonái, amelyet a kuiákok maguk között akartak szétoszlani. Az elmúlt tavasszal meghiúsították a vetési munkákat. A kuiákok kegyetlenül megtorolják a tavaszi vetés szabotálását. így Zsaru Markovics. Luka Mihajlovics. Mile Jóvá n o v j c s parasztokat kényszermunkára bányába hajtották, meri nem voltak hajlandók a zsírosparasztok hasznáért dolgozni. A bán rá Ina a színesfémet termellek ki az angol-amerikai háborús gyű j'ugatok számára. Koncentrációs táboriul vele:" ék Zsarko Vid'pmirovics szegényparasztot is. aki válaszul n kuiákok garázdálkodásaira, felszántotta a napraforgóval bevetett földe/.-. De a kulákokra támaszkodó Tiio- banda veszett dühe .ellenére az ellenállás a Igsiszla rendszerrel szemben szüntelenül' növekszik és a vajdaság valamennyi futtában kibontakozik a dolgozó parasztság harca a liloisla elnyomók ellen. (A fenti cikket » Szabad Nép nyomán közöljük). Rendelet az őszibúza, rozs és ősziárpa minőségi vetőmagcseréjéről A növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat céljainak megvalósítása érdekében- — nemesített mágiermelésünk elért ered menyéi alapján — a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az őszi- búza^ rozs és ősziárpa tervszerű minő ségi vetőmagcseréjének lebonyolításáról az 1951—52. gazdasági évben. A földművelésügyi miniszter koráb bi rendelete alapján kijelölt fajtakor zeteknek megfelelő fajtájú, minőségi csere vetőmagot biztosít őszíbúzábók rozsból és. ősziárpából, azoknak a termelőszövetkezeteknek (csoportoknak), amelyek az általános minőségi vetőmagcserére kijelölt községekbe és városokba esnek. Azok a termelőszövet, kezetek, amelyek az 1950. évben minőségi vetőmagellátásban részesültek és termésük vetőmag céljára ' alkalmas, valamint a jelenleg meglévő és várható őszi vetésterületükhöz szükséges őszibúza, rozs és ősziárpa vetőmagjukat a saját termésükből biztosítani tudják, a velőmagcserében nem részesülnek. A rendelet értelmében minőségi vetőmagcserében részesülnek az egyéni gazdálkodók azokban a községekben és városokban, amelyeket általános minőségi vetőmagcserére a megyei tanácsok javaslata alapján a földművelésügyi miniszter kijelöl. Az általános minőségi vetőmagcserére kijelölt községekben és városokban mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdálkodók területén csak a cserébe kapott, a fajtakörzetnek megfelelő fajtájú minőségi vetőmagot szabad elvetni. A minőségi vetőmagcserére kijelölt körzetek termelőszövetkezetei (csoportjai), valamint egyéni termelői a minőségi velőmagcserében az alábbi kedvezmények mellett részesülnek: A minőségi vetőmagot fémzárolt és minősítő jeggyel ellátott zsákokban kapják. A kapott minőségi vetőmagért felárat fizetni nem kell, hanem csak azonos mennyiségben, ugyanolyan terményt kell adniok. A minőségi vetőmag nemesítési, szaporítási, tisztítási és szállítási költségeit az állam viseli, A vetőmagcserére kijelölt lermelöszö- vetkezetek. községek cs egyéni gazdálkodók kát. holdanként őszibúzából 100 kg, rozsból 90 kg, ősziárpából 90 kg mennyiségéi cserélhetnek ki. Azok a termelőszövetkezetek, csoportok, amelyek az 1950. év őszén minőségi vetőmagellátásban nem részesültek, illetőleg termésük vetőmag céljára nem alkalmas, ezév június 22-ig jelentsek be őszibúza-, rozs- és ösziárpa-vető- magszükségletüket a járási tanács ”ég_ rehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához. Azokat a községeket és városokat, amelyekben az általános minőségi vetőmagcserét végre kell hajtani, a földművelésügyi miniszter jelöli ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának javaslata alapján. Az általános minőségi vetőmagcserére kijelölt községekben és városokban a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága ezév július 31-ig köteles az egyénileg gazdálkodók által e rendelet alapján kicserélendő vetömagmennyiségről részletezett kimutatást készíteni. A minőségi vetőmagcserét a Mag- termeltető és Vetőmagellátó Egyesülés bonyolítja le olymódon, hogy az ősziárpa-vetőmag kicserélése legkésőbb szeptember 1-ig, a rozsé legkésőbb szeptember 20-ig, az őszibúzáé pedig legkésőbb szeptember 30-ig befejeződjék. A minőségi cserevelőma- got az egyénileg gazdálkodó a földmír vesszöyeíkezet raktárából kapja. A termelőszövetkezetek. csoportok részére a minőségi cserevetőmagot a Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés bérmentve szállítja le a termelőszövetkezet (csoport) által megjelölt vasútállomásra. A zsákokot őszi. árpánál az átvételkor azonnal, őszi- búzánál és rozsnál pedig a vetés után nyomban vissza kell szolgáltatni. E rendelet betartását a termelőszövetkezetek (csoportok) gazdaságaiban a járási (járás alá nem tartozó városi! tanács végrehajtó bizottsága, az egyénileg termelők gazdaságaiban pedig a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága ellenőrzi. Tudományos u'étszak I. V. Sztálin nyelvtudományi munkái megjelenésének első évfordulóján Az Eötvös Lóránd tudományegyetem orosz intézete I. V. Sztálinnak a nyelv- tudomány kérdéseivel kapcsolatos korszakalkotó jelentőségű munkája megjelenésének egyéves évfordulójára rendezett kétnapos tudományos ülésszaka pénteken délután megkezdődött- Megjelent az ünnepségen Jóboru Magda, a közoktatásügyi miniszter első helyettese. Mód Aladár, a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője, valamint Sz. 1. Kuzmin, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Trencsényi-Waldapfel Imre az Eötvös Lóránd tudományegyetem rektorának megnyitó szavai után V. I. Fomín professzor az egyetemi orosz intézet marxizmus-'leninizmus tanszékének vezetője: „I. V. Sztálin nyelvtudományi munkássága: az alkotó marxizmus mintaképe” címmel tartott előadási., L. Ny. Satyernyikova professzor. - az egyetemi orosz intézet orosznyelvi tanszékének vezetőie. ,!. V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak jelentősége az orosz nyelv tudományos tanulmányozása szempontjából" címmel tartotta meg előadását: Ezután Baleczky Emil egyetemi előadó: A nyelv és a társadalmi felépít, menyek alapvető különbözősége L V. Sztálin tanítása szerint“ címmel tartott előadást. Ny. A. Pifyercev, az egyetemi orosz inlézet politikai gazdaságtan tanszékének vezetője: ..A politikai gazdaság, tani előadások néhány feladata 1. V. Sziálin: Marxizmus és a nyelvtudomány kérdései“ című műveivel kapcsolatban" címmel mondotta el hozzászólását. A tudományos ülésszak második napja Az Eötvös Lóránd tudományegyetem orosz intézete I. V. Sztálinnak a nyelvtudomány kérdéseivel kapcsolatos korszakaikató jelentőségű .mun. kája megjelenésének egyéves évfordulójára rendezett tudományos ülésszakát szombaton délután folytatták. A bevezető előadást Trencsényi. Waldapfel Imre, az Eötvös Lóránd tudományegyetem lektora tartotta: „Sztálin e'.vtárs nyelvtudományi cikkeinek néhány irodalomtudományi vonatkozása“ címmel. Erdőd! József egyetemi előadó: „A műfordítás problémái I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak tükré. ben" címmel tartotta meg hozzászólását. Keselya Fedor az egyetemi orosz intéztet vezető tanára: „Sztálin tanítá- sa a nyelv grumatikaá szerkezetéről“ című előadásában foglalkozott a sztá. tini tanításik alapján a nyelv nyelvtani felépítésével. Magyari Beck Vladimirné, asz egyetemi orosz intézet, vezető tanára: „Az orosz nyelvtanítás metodikájának kér dései I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak tükrében“ címmel tartott előadást. A kétnapos tudományos ülésszak P D.' Krajevszkiij professzor zárósza- váva! ért. véget. Pályázat a csepeli kultúrpalota tervének elkészítésére Az építésügyi miniszter a népművelési miniszter megbízásából a csepeli kultúrpalota magasépítési terveinek beszerzésére nyilvános tervpályázatot hirdet. A tervpályázaton bárki résztvehet. A pályázat célja, hogy ezt a hatalmas alkotást a gazdaságosság és a szépészeti követelményeknek megfe leiden — korszerűen — monumentáli. san oldja meg A kultúrpalota helye Csepelen az Imre-tér, Ko’iói Anna. Somogyi Béla és Táncsics Mihály-utca által határoll terület. A tervpályázat kiírását az építésügyi minisztérium VII. főosztályán- (Zoltán-u. 2-4. V. em. 23.) 11 és 13 óra között 1951 június 25—július 15-ig lehet átvenfii. A tervpályázat beadó sának hatátideje 1951 október 8. A pályázat dijai: első díj 20.000 forint, két második és két harmadik díjai adnak ki, egyenként 12.000, illetve 8.000 foriní értekben. Egy tervpályázat megvételi ára 4000 torint. öt terv kerül megtételre.
