Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-06-17 / 139. szám
TOX.JKAZ r NAPLÓ A Mii SíilMÍANs A Jól srervczett taggyűléssel n békearatás sikeréért f2 f»,) Dolgozók r Dunai Yat>mtí felépítéséért i3. o.i — Bemdnlet a sertésvágási engeditv ek szabályozásáról (4. o.l —■ Ar Országos Kékctunács ünnepi ülése (5. o.i — Agitátoraink kötelessége irt. r>.) — \ párfoktafás magas eszmei sr.in vonalúért (7. o.) — Hogyan lelt Törkeve terfnelöMzittet kezeli város? (8. u.) VILÁG PROLETÁRJ41 EGYESÜLJETEK , AZ M DP TOLNAMEGYEI PAftmi-ZÓYYJAfiAN Vili. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ARA Ol» KILLE« VASÁRNAP. 1351 Jl NILS ( ■PH—— XHSWMBBHf BÉKÉNKET ERŐSÍTI AZ IDŐBENI ARATÁS Sikeresen teljesített hároméves tervünk után hozzákezdtiink egy meg nagyobb terv, az ötéves terv megvalósításához. Ez a terv célul tűzte iparunk mellett mezőgazdaságunk még gyorsabb fejlesztését. A tervteljesités jelenti tehát a dol_ gőzök még boldogabb éltének meg. valósítását, ötéves tervünk első évét sikeresn teljesítettük, sőt egyes terén jóval túl is teljesítettük az előirányzatot. Minden jel arra mu_ latoit, hogy ötéves tervünkben sok. kai kevesebb feladat megoldását vettük be, mint amire képesek vagyunk. Ezért vált szükségessé, hogy tervünket módosítsuk; azt felemel iük- Pártunk II. Kongresszusán Gerő elvtárs a követkzőket mondotta: „A mintegy 80—85 milliárd forintra felemelni javasolt beruházási összegből 11 milliárd forintot tartunk szükségesnek beruházni mezőgazdaságunkba, szemben az ötéves tervtörvényben előírt 8 milliárd. forinttal. Tehát azt javasoljuk hogy a mezögazdasagi beruházások összeget körülbelül 40 százalékkal emeljük fel". Ez és a többi módosítási javasla. tok törvénnyé emelkedtek, ami any nyit jelent, hogy több ruha, cipó kerül a dolgozóknak, sokkal több lehetőség lesz a szórakozásra, az ipart még nagyobb mértékben gépesítjük, de ugyanakkor az eredetileg előirányzott mennyiségnél sok. kai több gép fogja segíteni a me. tógazdasági dolgozók munkáját is. Felemelt ötéves tervünk tehát dolgozók jobblétének még nagyobb arányú emelkedését teszi lehetővé Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle“ mondotta Sztálin elviár $ .Ötéves tervünknek is akkor fog megmutatkozni az igazi jelentősége, amikor egyes részleteinek teljesítéséről beszélhe tünk, mint például első évének kiértékelésénél is. A terv teljesítése hatalmas feladatok megvalósítását követeli meg. Az alapok megvannak ahhoz, hogy megbirkózhassunk ezekkel a nagy feladatokkal. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mindennapi munkánk jó elvégzése az alapja felemelt ötéves tervünk sikerének. Ez mind az iparban, mind a mezőgazdaságban így van. Az a dolgozó paraszt például, alá elkésett a kapálási munkálataival, elkésik az aratással is, nem elő mozdítója, hanem akadályozója fel. emelt ötéves tervünk sikerének, tehát ellensége saját magának is. Ha megfigyeljük mezőgazdasá gunkban szinte napról-napra adva vannak azok a feladatok, amelyeket meg kell valósítani felemelt ötéves tervünk sikere érdekében. Jc. lenleg a növényápolási munkálatok elvégzése az egyik legfontosabb fel. adat. Legfontosabb feladatunk azonban aratási munkálatokra való felkészülődés és az aratási munkálatok végzése. Még legtöbb helyen folynak a növcnyápolási munkálatok, de ugyanakkor nagyon sok he. lyen megkezdődött az árpa aratása 'S. A várdombi állami gazdaság mintegy 200 hold. a gerjeni állami gazdaság^ több, mint 60 hold beérett ősziárpa aratását kezdte meg a hét közepén. Sok helyen az egyéni dolgozó parasztok is megkezdték a beérett ősziárpa aratását. Az aratásnak ezek az első hírnökei újabb téglákat jelentenek felemelt ötéves tervünk sikere alapjainak le. rakásánál. A kellő időbeni aratás a szempergés legkisebbre való csökkentését teszi lehetővé. Hogy ez mit jelent, elég ha egy kis ^számo. lást végzünk: ha katasztfális hol- darikint csak 2 kiló szemet takarítunk is meg a kellő időbeni aratással. 100.000 holdnál, már az is A 000 kilogram szenimegtnkari.trst jelent. Sok esetben nem is kettő, hanem több kilogram mag is elhullhat, akkor, ha az aratást búzánál nem viaszérésben, rozsnál nem teljes eresben, az árpánál nem sárgaérésben végezzük. A mostani feladatunk tehát adva van: A még hátralévő, növényápolást munkálatokat minél előbb el kell végeznünk, hogy az időközben beérett gabona learatásához hozzáfoghassunk kellő időben. Az aratási munkálatokra való készülődésnél abból kell kiindulnunk, hogy az idei aratás: békearaíás. Ez a munkálat jelenti egész évi munkánk gyiimöl csenek learatását, dolgozó népünk kenyerének biztosítását. Nem mindegy, hogy több, vagy kevesebb kenyér kerül a dolgozók asztalára, Ötéves tervünk a jólét emelkedéséi tűzte ki céljául és ezzel elmaradha. tatlanul velejár a több kenyér biz. tosítása is. Azt tudjuk, hogy a dől gőzök életszínvonalának emelkedése országunk, a béketábor egyik bástyájának erősödését jelenti. Éppen ezért békearatás a mi aratásunk; éppen ezért kell arra törekednünk, hogy termésünket szem- veszteség nélkül betakaríthassuk. Bíró Mihály 11 holdas kétyi középparaszt is azt mondta, hogy: — minden szemet meg kell takarítanunk és egy percig sem szabad az aratással késnünk. — Az a pár szó, h°gy ,,egy percig sem szabad késnünk az aratással", nemcsak az egyéni dolgozók, hanem az állami gazdaságok és termelőcsoportok feladatait is tartalmazza. Lebegjen állandóan szemünk előtt az az igazmondás is, hogy ,fsok kicsi sokra megy1' és gondoljunk arra, hogy a holdankint elhullott 50—100 szem megyei viszonylatban számtalan dolgozónak egész évi kenyerével ia felér, A mi aratásunkat joggal nevezhetjük, hogy ,,harc a béke megvédéséért", mert ez a munkálat egyik legfontosabb feladatunk megoldását jelenti. Ebben a harcban a kommunistáknak élenjáróknak kell lenniük. Minden kommunistának kötelessége, hogy az elsők között legyen az aratás megkezdésében, de az elvégzésében is, mert ez mutatja a Párthoz, a dolgozó néphez való hűségüket. Minden kommunistának kötelessége az is, hogy a személyes példamutatás mellett felviiágosítsa a dolgozókat ennek a harcnak a fontosságáról és ezáltal maguk után vigyék az „ütközetbe“ a széles tömegeket. A kommunistáknak kell aktivizálni a pártoukiviili népnevelőket is. Arra kell mozgósítani a tömegeket, hogy az aratás után azonnal kezdjék meg a behordást is és ahol megvan a lehetőség közös szérűre, mert ezáltal könnyebb lesz a csép. lés, könnyebb lesz a tüzvédelem biztosítása. A népnevelőknek egyben mozgósítani kell arra is, hogy az aratás után azonnal kezdjék meg tarlók felszántását. Példaképül kelI állítani a dolgozók elé az olyanokat, mint Illés János 10 holdas helyi dolgozó paraszt, aki miután learatta az ősziárpáját, elhatározta, hogy pár napon belül, mielőtt kiszáradna a föld. fel is szántja a tarlót. Az aratási munkálatok szorgalmazása nem választható el a begyűjtés szorgalmazásától. Pártunk népnevelői felelősek elsősor. ban azért, hogy mindenki már a cséplőgéptől teljesítse a saját államával szemben fennálló kötelezettségét. Illés János kétyi dolgozó pa. raszt már felismerte ennek a jelentőségét és éppen ezért ígéretet tett arra is, hogy a cséplőgéptől egyenesen teljesíti beadási kötelezettsé. get, mint ahogyan azt tavaly is tette. Ezzel erősítjük a békéért folyó harcot, gyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban. Felkészült a* ai*ntns-<?sép.lési*e a boniliádi ^épálloiiiái Erős fraktór- és eséplőgépzúgásrn ébredi Bonyhákl község lakossága, június 15-én. A bonyhádi gépállomás szerelői és traktorosai ezen a napon mulatlak be. ki hogyan készüli fel közülük a cscplésré, erő- és egyéb gépeikéi hogyan javították ki á további lalajmunkálatokra. Már kora reggeli megkezdték a munkát a traktorosok, egymás mellé szélien felsorakoztatták erő és cséplőgépeiket, amiket bejáratás alatt újra á:vizsgállak hogy a még esetleges, kisebb hibákat idejében ki tudják javítani, A gépállomás szépen kidekorált kapuja előtt senki sem ment úgy el. hogy be ne tekintett volna a szépen felsorakoztatott erő- és cséplőgépekre Bonyhád Iröxscg dolgozó parasztsága büszke őrömmel szemlébe a kijavított gépeket, büszke öröm töltötte el őket mert tudják, hogy ezekkel a szakszerűen kijavított gépekkel, amit a dolgozó nép fiai kezelnek, a legkisebb szem veszteséggel és tisztán fogják be takarítani gabonájukat. A kulákok azonban ferde szemmel nézik, fáj nekik, hogy ezek a gépek a dolgozó népé és nem az ő- zsebükre hajtják a hasznot. Fáj nekik az, hogy nem az imperialisták tankjai dübörögnek, hanem á béke tankjai, a traktorok é< cséplőgépek, amelyek most mutáljál meg, hogy milyen érővel fogják biztosítani a gyors és zavartalan cséj)- lést. Cikő község dolgozói is megbízták a község tajná.cselnökéi. Kovács Sándort, hogy Ő is nézze, meg azokat a gépeket, amik a község terűidén fogják a gabonáit csépelni. A tszcs elnöke is eljött megtekinteni a gépeket Büszke, öröm töltötte el őket, amikor látták, hogy ezek a gépek valóban ki vannak javítva és fel vannak készül ve a cséplésre. Brückner Ferenc elvlárs, a gépálío más vezetője elmondotta, hogy mint egy 27 cséplőgépet javítottak ki a szerelők és a traktorosok. Erőgépeiket is mind rendbe szedték, ezenkívül kijavítottak még 17 elevátort, 2(1 ekét. 14 tárcsát és mintegy 13 vetőgépet. Műtrágyaszóró- és aratógépeiket is rendbetelték. Aratógépcikkel mái 18-án megkezdik az ősziárpa aratását a bonyhádi „Dózsa“ termelőszövetkezetnél. A cikói „Alkotmányinál pedig 20-án fogják megkezdeni. Az erőgépek javításával azonban még nem ér veget a munkájuk. Azok a dolgozók. akik nem voltak közvetlen a javításokkal lekötve, a termelőszövetkezeti csoportokat segítették a növényápolást munkálatokban. A majost ..Béke“, a bonyhádi ..Dózsa“ és a cikói „Alkotmány“ termelőszövetkezeti csoportokban a kukorica és a gyapot kapálását gépierővel végezték. A grábóci „Alkotmány“ termelőszövetkezet!! csoportnál, mivel a növények vetése folytán nem tudták gépi erővel végezni a kapálást, így egy 17 főből álló munkabrígád sietett a Iszcs segítségére, hogy azok is idejében elvégezhessék a növényápolási munkálatokat és kellően felkészülhessenek az aratásira. Elmondotta még. hogy a gépjavítás! munkálatok során úgy tudtak el érni jó eredményeket, hogy a dolgozókat állandó politikai és szakmai oktatásban részesítették, megszervezték a rriunkabrigádökat, munkatervet dolgoztak ki. az! felbontották egyénekig és ismertették a traktorosokká, ígv mindenki tudta, hogy mi a íeen dője a .javítási munkálatoknál. Ezekben a munkálatokban női traktorosaink is kivették a részüket, és most a cséplési munkálatoknál segédveze- őként fognak szerepelni. A javítási munkálatok során a Kossulh-brigád haladt az élen. az egyéni versenyben is a kommunisták mulattak példát a többi Irak- orosok felé. akik követték a jó példát. s ennek- eredménye let', hogy erő- és cséplőgépeink már e hó 10-re ki leltek javítva. Traktorosaink közölt beindult a 10 vagónos mozgalom, ami! úgy oszlottak el Iraklorosaink. hogy a kisebb gépek 40 vágóimul fognak 'elcsépelrni. a nagyobbak pedig •45—20 vagonnal. Ezenkívül vállalták még a traktorosok, hogy a cséplési idő tartama alatt egy-egy erőgéppel 300 holdat fognak megtárcsázni. amit a két műszak bevezetésén kereszt itt érnek el. Gépállomásunkon beindult a Nasarovu-moxgalom, a traktorosok szerződésileg vették ál a gépeket és vállalták mind az üzemanyag. mind az alkatrészhiány legminimálisabbra való csökken lésé'1.. Ezenkívül csaliakoztunk az 1.2Oh normál holdas mozgalomhoz, nem kiírunk utolsók lenni, mint a múltban. Munkálataink azonban nem érnek véget, a javítások és a c.séplés megkezdése között, Irak torosaink 10 napos politikai és szákmai oktatásban vesznek részt, hogy ezzel is fejlesszék elméleti tudásukat és még jobban fel ludjanak készülni a csépi ősi és a további munkálatokra. mondotta Brücknn; elvtárs. A traktorosok jó munkájúi hizon.'íljn az is. hogy a rséplögépmunkúsok mer 10U százalékig biz ositva vannak cséplőgépeikhez. Alihoz azonban, hogy munkájukat továbbra is sikere» sen tudják végezni, szükséges, hogv a beindított 10 napos tanfolyamon kellően kivegyék a részüket és a gépállomás vezetősége is betartsa a dolgozóknak adóit ígérőié:, Karelian az öitiiöítség csökkentéséért A célhulladékból gyártott edényekkel hatalmas megtakarítást éritek el a Bonyhádi Zománcgyár dolgozói A feszült nemzetközi helyzet, a béke védelme megköveteli a szocializmus építésének meggyorsítását. Ennek fontos feltétele az anyaggal, gépekkel. munkaerővel való takarékosság fokozása, amely újabb hatalmas tartalékok mozgósítását teszi lehetővé népgazdaságunk gyorsabb iítemü fejlesztése érdekében. Tekintse minden dolgozó a takarékosság ügyét ölevvs tervünk végrehajtása egy ik legfontosabb láncszemének. Ne feledlek, hogy minden tonna szén, vas, minden tégla, minden forint megtakarítása nép gazdaságunk fejlődését, ötéves tervünk végrehajtását, hazánk erejének növelését szolgálja. A takarékosság, a munka fokozott lenülete minden területen egész embert kíván. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói ínég jobb munkával a legmesszebbmenő takarékossággal bizonyítják be, hogy osztálvhüségük ren. dületlen és a béke, mindnyájunk jdbb jövője érdekében szívós harcót folytatnak. Már hetek óta folyik a termelő munka a Zom.áncgyárban a célhulladékból. A huiladéklemezből gyártott edények kifogástalan minőségűek és hatalmas megtakarítást jelentenek népgazdaságunk számára. A Zománcgyár ezzel a kezdeményezésével számos budapesti üzemet előzött meg és megyénk legjobb takarékossági eredményt elért üzemei közé tartozik. Hulladékból gyártottak eddig, féllite rés lábost 2700 darabot, háromnegyedliterest 1500. a dunapentelei dolgozóknak tálakat 8000 darabot, tányért, kannát, merőkanalat. Összesen 48.445 darab különböző edényt gyártottak a célhulladék felhasználásával. Most van kísérlet alatt 2—3 literes tejeskanna, teljesen célhulladékból. Ez Köllő István sztahánovista újító érdeme, s a tejeskanna a 23-xk elfogadott újítása. A kísérletek eddig jót ígérnek. — Ezek az edények bizonyítják, hogy a Zománcgyár dolgozói fontos tényezőnek tartják a takarékosságot és a gazdaságos anyagkihasználással segítik tervük megvalósítását, az ötéves terv sikeres idöelőtti befejezését- A Zománcgyár a napokban kapott leve. let a Lampart-művcktő!, amelyben felhívják figyelmüket a hulladék lemezből való edénygyártásra. Egy kissé megkésett az a levél, mert ebhon a munkában már megelőzték őket. A Bonyhádi Zománcgyár azonban szerényen meghúzódott a sikereken és nem adta át tapasztalatai eredményét. Országunkban számos üzem dolgozhatna már a célhulladékkal és hatalmas megtakarításokat érnének el. Az elsőség kétségtelen a Zománcgyárai illeti, amely bátor kezdeményezésével, a hulladékanyagból értékes dolgokat állít elő. Az üzemek tervszerű együttműködése a közös cél érdekében adják át azonban tapasztalataikat és segítsék más üzemek tervének végrehajtását is. Dolgozó népünk indítson még fokozottabb harcot a takarékosság vonalán. Ez lehetődé teszi az ország gazdasági és honvédelmi erejének nőve* lését, a béketábor hatalmas seregének erősödését, a béke biztosítását. Az üzemek gyárak dolgozói megyénk területén is kövessenek el mindent ezen a téren, hogy ezáltal önköltségük csökkenjen, az előállított javak olcsóbban kerüljenek a fogyasztó ugyancsak dolgozó társukhoz. Köves., sék a Zománcgyár példáját, vizsgálják meg a hulladékokat, újrafelhasználás végett. Kulcsár Jenő elvtárs nyilatkoznia a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól Ku!p§á.r Jenő, a magyar mezőgazdasági szakemberek Szovjetunióban tartózkodó küldöttségének vezetője nyilatkozott a moszkvai rádióban. — f ttartóikodásunk alatt közvetlenül érezzük drága Sztálin elvtársunk, meleg atyai szeretőiét As* gondoskodását — mondotta. — Munkánkat Moszkvában kezdtük. ahol a világ, élenjáró mezőgazdasági tudósainál is találkoztunk. Nagy élményt jelentett számunkra L isienko akadó mik ássál föl g tatot I több. mint háromórás tárgyalásunk. Ugyanilyen gazdag és széleskörű lehetőség nyílt szamunkra oí égetően fontos problémák tisztázáséra Lenin g vádban. Micsurin szk'bav. Szar at or ban, K rásznodarban és környékén. — Alkalmunk roll látni a kommunizmus nagy építkezéseit is. Személyesen győződtünk meg róla. hogy mii-gém. gyors. ülemben valósítják meg a sztálini bé/iernüi*eket. a hatalmas természetűt alakító terveket. — Mindaz, amit láttunk, fényesen bizonyítja, hogy a szovjet nép rendületlenül halad a kommunizmus építésének útján. — TanuXrnánuntunk gazdag tapasz- talatái mé'ginkább megerősítettek bennünket. abban, hogy dolgozó parasztságunk felemelkedésenéh egyétle-n útja. a szövetkezel’ gazdái kod ás.
