Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-10 / 7. szám

KÄPio 1951 JANUAR 10 Megyénk gépállomásainak dolgo­zót tudatában vannak annak, hogy az ő jó munkájuk is nélkülözhetetlen alappillére mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezésének. Tudják azt, hogy minden egyes dolgozó jólvégzét.1 munkája hozzájárul a gépállomásokra háruló feladatok sikeres teljesítésé hez. Ezt bizonyítja az is, hogy sorra születnek meig a gépállomásokon a dolgozók felajánlásai és versenykihí­vásai, amelyeket az eddigi eredmé­nyeik fokozása érdekében tesznek. Eredményeik fokozásával , járulnak hozzá a februárban összeülő V. Or­szágos Pártkongreszsus sikeréhez is, amely Pártunk történetében ismét egy hatalmas jelentőségű megnyilvá­nulás lesz. A teveli gépállomás dolgozói röp- gyülésen tettek tanúbizonyságot arról, hogy megértették munkájuk jelentő, sérgét és a jövőben még jobb eredmé­nyeket akarnak elérni. Ezt bizonyítja a következő felajánlásuk, illetve ver •enykáhívásuk is. Mi, a t«veli gépállomás dolgozói a Hofherr-gyár példáját követre, nagy Pártunk február 24-i Kongresszusára az alábbi munka felajánlást tesszük, ho»gy ezzel is kifejezzük Pártunkhoz ▼adó hűségünket, építsük a szocializ­musunkat és erősítsük a hatalmas béketábort, melynek élén a nagy Szovjetunió áll. Vápájuk, hogy az erő- és munka­gépeket a minőségi követe’ményeknek megfelelően kijavítjuk A gépiisztítás- hoz r*üksé<í<»s üzemanyagot 30 száza­lékkal csökkentjük és a régi alkat­részeket kijavítjuk és ezen keresztül is a* önköltséget csökkentjük. A Sebestyén-brígád vállalta, — a Pártkongresszusra 4 darab erőgépet, 4 darab ekét, a hozzávaló fogassal, t darab cséplőgépet, 20 százalékos «Ikatrészcsokkentéss ál kijavít Az lbemailyagfelhasználás a géptisztítás­hoz gépenként 5 kilogrammnál több nem lesz. A minőségi munkát kifo­gástalanul végzi és a szerelőműhely­ben a legnagyobb rend és tisztaság lesz. — Ezen szempontok figyelembevé­telével versenyre hívta ki a Mayer 4s a Juhász-brigádokat, amelyek a versenyt el is fogadták. Hérí Gyula szerelőmunkás vállalta, k-ogy «■ gépjavítás alatt állandóan ok­tatja a traktoros társait és jó példa­mutató munkájával fogja, mind a bri­gádja, mind a többi brigádok dolgo­zóit munkájukban támogatja és a sze­relő-brigád kifogástalan minőségű mtmkát fog végezni. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy a tavaszi talajmunka szerző­déskötésüket 100 százalékra biz­tosítják február 18_ra. Besenyei Rozália raktáros vállalta, hegy a gépjavításhoz minden szüksé­ges alkatrészt idejében beszerez és kiad. Puszpán István főgépész vál­lalta, hogy a javítás alatt állandóan oktatja a traktorosokat és ellenőrzés folytán kiértékelést tart a munka menetéről, melyet a versenyszellem értelmében ismertet a dolgozókkal Magyar •'Sándor gdpállomásvezető, Miklós Gyula vezető mezőgazdász, Háromházi János mezőgazdász vállal­ták, hogy a Pártkongresszusra egy termelőszövetkezeti csoportot fognak szervezni. Gépállomásainkon a tél folyamán a kinti munkák nagyrésze szünetel. Ennek ellenére, hatalmas feladatokat kell gépállomásaink dolgozóinak meg_ oldani, ami főleg abban áll, hogy jól fel kell készülni a következő, tava­szi idényterv sikeres teljesítésére. Ez a célt szolgálják: a jól kijavított gé­pek, a megmunkálandó terület le- szerződése, a szakmai és politikai oktatás is. El kell követni mindent gépállomásainknak, hogy a téli idő­szakot gazdaságosan kihasználják, jól felkészüljenek a tavaszi munká­latok kellő időben és minőségbeni elvégzésére, hogy ezzel is bebizonyít sák, hogy megállják helyüket a szo­cialista termelés frontján, . elősegítik a béketábor erejének növelését. Az Állami Víllamosenergia Szolgáltató Vállalat közleménye Felhívjuk fogyasztóink figyelmét arra, hogy amennyiben jelenlegi la­kóhelyéről más községbe, vagy vá­rosba szándékozik költözni, ezt. a kö- rüiltményt. tartozik bejelenteni az il­letéke« üzemvezetőségnek. Amennyi­ben lakóhelyén vállalatunkniak ^ Il­lőn üzemvezetősége nincsen, a beje­lentést írásban kell megtenni az ille­tékes községi körzet.-z er élőnél, illet­ve a pénzbetgzedő-leolvasónál. A bejelentés alapján az elköltözés megkezdésiével kötele« az eddig fo­gyaszt ott ée még ki nem egyenlített fogyasztását rendezni. A rendezés és kikapcsolás után az ileltékes közegtől úgynevezett ..Ki­jelentő lap“-ot kap. mely tartalmaz­ni fogja, hogy a költözés előtti fo­gyasztás helyén az áramszámláját rendezte. Az átköltözés helyén csak akkor kaphat újból bekapcsolást, ha a ,,Kijelentő tap“p-al igazolja, hogy előző lakóhelyén áramszámláját ren­dezte. Állami Villamosenergia Szolgáltató Vállalat Szép eredményeket érnek ei a fácán kerti Vörös Hajnal tszcs tagjai, de leplezzék le az ellenséget is A A fácánkerti Vörö-s Hajnal ter­melőszövetkezeti csoport 1950. feb­ruár 1-én alakúk. Mega lak u flás a k o r 23 család kezdett a 180 katasztrális hold döldön dolgozni. Jószágállomá­nyuk alig volt. Földjeiket a gépállo­más segítségével művelték meg. Ma már taglétszámuk 33 családra, föld­területük 290 hold fölé növekedőit. Jószág állományuk is jelentősen meg­nő vek ed ett, 40 darab anyakocára és körrel 100 darab szopós malacra. Van 170 darab hízó ©értééük is, amit bérhizlalás alapján 1 hizlalnak. Gazdasági fejlődésük azt bizo­nyítja, hogy a mostani zárszámadás­nál, kimutatott 15 forintos munka­egységük a következő zárszámadás­ig jóval magasabbra tud emelkedni. A jelenlegi zárszámadásuk kissé gyenge eredményét részben az is okozta, hogy az évnek azon szaka­szában alakultak, amelyik arra ke­vésbé alkalmas ,a vetések és ..egyéb munkálatok miatt. Kezdeti nehézsé­gekkel kellett megküzdeniük. Rendbe kellett hozni a csoportnak az elha­nyagolt épületeket, aminek a mun. kaegységét. mivel nem volt bevé­telük, a jószágállományból a nö­vénytermelésből bejött jövedelemből kellett fedezni. A kissé gyenge ered­ményüknek azonban nemcsak ezek voltak az okai. Hiba volt az is, hogy az üzemi pártszervezet nem látta el kellő politikai oktatással a tagságot és nem leplezte le a csoportban bom­lasztó munkát végző ellenséget. Az ellenség nemcsak a belépni szán­dékozó dolgozó parasztokat idegení­tette el a csoporttól, hanem a cso­portban is bomlasztó munkát vég­zett,. Az üzemi pártszervezet hasson oda, a csoport vezetőségével karöltve. hogy a bomlasztó 'elenieket, ártal­matlanná tehessék. Számolják fel az égyenlősdit is. hogy a csoport min­den tagja a megdolgozott munka­egysége után kapja meg a megérde­melt illetményét. Járjon elöl jó pél­dával. minden munkában a csoport vezetősége, mert ezzel tudják leg'job ban összetartani a csoport tagjait. Gondoljanak arra. hogy az összetar­tás által nagyobb erőt tudnak kép­viselni és nagyobb eredményeket tudnak elérni. Az eredményeket lát­va, az egyénileg dolgozó parasztság Fácánkénten is nagyobb mértékben ráébred arra. hogy mennyivel elő­nyösebb a nagyüzemi gazdálkodás. Tisztában lesznek azzal is. hogy a csoport olyan hatalmas feladatokat tud megvalósítani, ami egyénileg elképzelhetetlen. A csoport az ilyen hatalmas feladatok még valósításáé a 1 nemcsak önmagát erősíti, hanem erő­síti a béketábort is. g».í Értt-sítjük a felső- és középfokú káderoktaíásban részesülő elvtársakat, hogy január 11-én, csütörtökön dél­után 6 órakor a pártoktatók házában nyilvános konzultációt tartunk a „Szo­cialista iparosítás elvi kérdései“ című anyagból. Előadó: Király László elv­társ. MDP Tolnamegyei Pártbizottság Oktatási alosztály Dolgozó népünk emelkedő kultúrigénvérőI sv á no11a k U o J megyénk könyvtárcsái A közelmúltban Szekszárdon meg­tartott megyei könyvtárosi értekezlet több olyan kérdést vetett fel, mellyel foglalkoznunk kell a sajtó által adóit nagyobb nyilvánosság előtt is. Rákosi elvtárs arra figyelmeztet bennünket, hogy a műveletlenség összeférhetetlen a szocializmus építésének hatalmas feladataival. Munkásosztályunk, dol­gozó népünk egyre bonyolultabb fel­adatokkal találkozik, amelyeket csak úgy tud sikeresen megoldani, ha is­mereteit, tudását, műveltségét sokirá- nyúan szélesíti és gyarapítja. Több mint két esztendeje Rákosi elvtárs szóvátette kulturális frontunk elmara- .dottságát és azokat a veszélyeket, amelyek az így támadt résen keresztül építő munkánkat fenyegetik. Azóta népünk. Pártunk vezetésével, jelentős előrehaladást tett e hiányos­ság pótlására. Arra a kérdésre, hogy mi tette szükségessé és lehetővé azt, hogy frontunkat a kultúra irányában is kiszélesíthettük, erre a két kérdésre alapvetően közös a felelet: azok a döntő eredmények, amelyeket állami és gazdasági életünk fejlődése terén elér­tünk. Dolgozó népünknek nemcsak életszínvonala, hanem kulturális igé­nye is emelkedett és állandóan emel­kedik. Az irodalom, a könyvek kö­zönsége nemcsak kitágult, hanem meg is változott a felszabadulás óta eltelt esztendők alatt, Az értekezleten megjelent 50 könyvtáros beszámolójából kitűnt, hogy a megyében ezrek és tízezrek ol­vasnak olyanok, akik az elmúlt esz­tendőkben még alig vettek könyvet a kezükbe, s holnap újabb ezrek és tíz­ezrek válnak olvasókká. Kijött az ér­tekezleten, hogy ma már a dolgozó lömegek mindennapi életéhez egyre szervesebben hozzátartozik a könyv. Erről a statisztika is szemléltetően be szél. Az „utolsó békeév" könyvterme­lése 7.8 millió kötet könyv volt. Ez­zel szemben nem végleges adatok szerint az 1950-es évben kiadott könyvek és brossurák példányszáma elérte az 50 milliót. A németkérí, a bölcskei, a tengelici, a grábóczi, a várdombi könyvtárosok — többek között — arról beszélnek, hogy a dolgozók várják, kívánják, kö­vetelik a kultúrát, a könyvet. Dolgozó parasztjaink is évszázadokon át sóvá­rogva vágyták a tanulást, a tudást. Ami kevés könyv eljutott hozzájuk az rendszerint nem a tudást, nem a felvilágosításukat, hanem a homályt, a butítást, az elködösífést szolgálta. Felszabadulásunk elhozta széles tö­megeink számára a kulturális felemel­kedés lehetőségét. Népünk élni tud és élni is akar ezzel a lehetőséggel. Bi- j zonyíték erre többek között Tengelic, ahol a könyvtár megnyitásának első napján 96-an jelentek meg könyvekért. £ 231 nyilvántartott olvasó van és 1276 fáz eddigi könyvforgalom. Vagy Vár- vdomb, ahol a DISZ olvasó brigádja * egy hónap alatt 45 taggal szaporította ^a belépők számát. 300—400 olvasójá- i val Ka/dacs község kultúr éhes dolgo­zóiról is meg kell emlékezni, itt az ^ MNDSZ végzett igen eredményes fel - ' világosító munkát. } Ezekben a községekben a dolgozók Hegvi lúgosabban látják, hogy politikai > és gazdasági eredményeinknek rr.egör- ’ zéséhez és továbbfejlesztéséhez elen- [ gedh etet'en a kultúra birtokbavétele. [Meg akarják ismerni — végre Hitele- . sen — múltjukat, ezért kérnek ás ol- I vasnak klasszikusokat. Meg akarják is- I merni jövőjüket, ezért kérik és olvas­nák a szovjet írókat. Meg akarják is­imé mi saját életüket, igaz és művészi 1 formában, ezért olvassák az új magvar »írókat. M eg akarják ismerni a testvéri » népek életét, ezért olvassák a cseh, a román, a bolgár, a lengyel írókat. I .Mindezek felett és mindenekelőtt is­* merni akarják a társadalom törvény- 1 szerűségeit, a ,,győzelem tudományát", 1 ezért olvassák a ma r\ izmus-len inizmi's nagyjait, tanílómeslereinket. Ötéves tervünk csaknem két milliárd forintot irányzott elő kulturális cé­lokra. Ez óriási összeg. Nagyságát «ga­zán akkor mérhetjük fel a maga reali­tásában, ha mellé állítjuk hároméves tervünk összberuházási előirányzatát, a hat és fél milliárd forintot. Hatal­mas összeg, hatalma« cél érdekében Valóra válhat mindaz, amiről leg­jobbjaink. századokon keresztül c>ak álmodozhattak, a kiművelt emberfők sokasága. Petőfi képzeletiben mógesok- kívánság lehetett az új haza, ahol le­dőltek már a ,,kiváltságosok kevély, nagy tornyai", s ahol ,.minden szög­letig eljut a nap. s a tiszta levegő, hogy minden ember lásson és ép le­gyen." Mi fogjuk legjobbjaink álmait valósággá változtatni. Erről álmodo­zott a Márciusi Ifjúság, ezért harcolt Széchenyi é* Kossuth. Végleg fel kell és fel fogjuk számolni az évszázados elmaradottságot, Harcot fogunk foly­tatni a világosság terjesztésén keresz­tül a jövőnkért, s az azt kia lakíló kommunista emberért is. Elindultunk a felé, amihez a szovjet emberek, a világ legműveltebb emberei egyre kö­zelebb ke. ölnek. Vérünkké kell, hogy váljon a mű­veltség megszerzése iránti olthatatlan vágy. mint ahogy az a Szovjetunió népeinek vérévé vált, ahol mindenki tovább tanul, képezi, műveli magát, ahol valóban ember az ember — as ami csak a szocializmusban lehet. Olyan könyvek kerülhetnek a dol­gozók kezébe, melyekben azt találjuk, ami akaratukat fejleszti, ismereteiket bővíti, neveli, felemeli őket. Lenin, Sztálin klasszikus művei mellett Rá­kosi elvtársnak és legközvetlenebb munkatársainak könyvei mellett alap- könyvtárainkban íróink és költőink az új szocialista kultúra első hajtásait hozzák elénk, egyre inkább a nép Ér­zéseit és gondolatait figyelve és művé­szi formába öntve. Lehetetlen nem meglátni közkönyv­táraink szervezettsége, az olvasómoz­galom tömegmozgalommá szélesedése mögött Pártunk iránymutatását és népi demokratikus államunk hatalmas segítő erőfeszítését. Szemben a burásod országokkal, ahol elnyomás, üldözés, számkivetés, nyo­mor, börtön a nép ügyéért, a való helyzet feltárásáért harcoló írók sorsa, mint Howard Fastá, Pablo Nerudáé, Jorge Amadoa, Nazim Hokmétc és még számtalan soké, szemben ezekkel az országokkal, nálunk a könyv­kiadói, a könyvek a legszélesebb dol­gozók körében való terjesztése a Párt, az állam és a dolgozó nép összeforrá- sának, a (kapcsolatok elmélyítésének a szellemi fejlődésnek újabb állomá­sai lesznek. „A könyv csatája a béke csatájának egy része" írja Aragon, a nagy fran­cia költő. Tudják ezt a várdombi, a bölcskei, a dunaföldvári. a nagykónyL a nagyszokolyi, a grábóci, a szálkai és a lengelici könyvtárak vezetői, akik az értekezleten páros versenyre hív­ták ki egymást, hogy a mi nagy béke- akaratunkat ezzel is bebizonyítsák. E kulturális tömegmozgalmunk ve­zetőire, könyvtárosainkra nagy fele­lősség súlyosodiik. Az eddiginél is na­gyobb mértékben kell a ki-svejkei könyvtárosnak, de több másnak is. átérezni azt, hogy a kultúra terjeszté­sének ezen a fontom őrhelyén valóban a szocializmus építésének harcosai le­gyenek. Át kell érezniök pártszervezeteink­nek R annak a támogatásnak a fontos­ságát. melyet a kultúrmunka jó vitele az ő munkájuk számára jelent. Se­gítsék. irányítsák, ellenőrizzék könyv­tárosaink munkáját. Fles fegyver a könyv, leghatásosabb fegyverek egyike, békénk, felemelke­désünk. a szocializmus építésén v fp.ő vverp Ir.lmeletr színvonalunk erm sér segí’i elő az és adatszol^!!; rendszeres olvasása 'Gépállumátmtnh dolgoséi is jó munkává! késsülnek Pártunk V. Kongresszusára Az „Őre! gőzös pusztulása” A film a Kam bein mentőha_ jó fedélzetére vezeti a nézőt, nhol az egész legénység együtt hallgatja a hajóorvos felolva­sását az Orel gőzösről. Az el­beszélő szávai nyomán meg­elevenedik a történet. 1020. Novoros'szijszk kikö. tőjében hatalmas gőzös hor- konyoz: az Orel. .4 város még a fehérterroristák kezében van. de a Vörös Hadsereg ágyúinak hangja már egé­szen közelről hallatszik. A hajó kapitánya és legénysé­ge elhatározzák, hogy a hajót megmentik a szovjet hatalom számára, fogadalmukat azon­ban — úgy látszik — nem tudják megtartani. Fegyveres fehér-gárdisták szálljak meg n hajót és a hatalmas gőzös hamarosan kifut a tengerre. Itt abbamarad a történet. A tengerészek izgatottan ta­lálgatják a végét. Cxtsztjákov. a hajó kapitá­nya áruin lett2 A választ hamarosan meg­kapjál; A mentőim jó fedélze­tén Fjedor Csiszljukovval, az Orel kapitányának fiával ki­fut a Fekete-tengerre, hogy felkutassa és kiemelje az el­süllyedt Orel gőzöst. Hosszas és nehéz keresés után talál­nál; csak rá a hajóra. A bú­várok felötlik nehéz öltözetü­ket és elindulnak, hogy a ten­ger mélyén megkapják a vá­laszt áruló volt-e Csisztjakov kapitány? A tengerfenék örökös fél­homályában törnek előre a búvárok a hajóhoz. Még így. lehetetlenül js lenyűgöző lát­vány a hatalmas gőzös- Tes­tét benőtték a tengeri növé­nyek. a parancsnoki fülkében a halak tanyáznak. A gépház­nak azonban semmi baja. \ astag zsírréteg védi az ér­tékes géneket a víz roncsoló hatásától. J'jedor az első, aki behatni a kapitány szobájába. Csigák borítják a kis páncéllrirlikát, amely a kapitány utolsó föl- j egy zéseit őrzi. A mentőhajón izgatottan bontják fel a ládát. Mély meghatottsággal hallgatják a kapitány utolsó naplójegy te­lét. amely elmondja, hogy a hajót maguk a hős tengeré­szek süllyesztették el. hogy ne kerüljön az ellen forradalmá­rok kezére ■ . . így került nyilvánosságra az Orel hajó hősies pusztulásá­nak titka. A történet végét az élet írta meg: a hajót kiemel­lek és Sztálin elvtárs a pio­níroknak ajándékozta, hogy azon töltsék jól megérdemelt nyári szünidejüket. Nehéz feladat hárul a film technikai dolgozóira, amikor a forgatókönyvben tenger alatti felvételek szerepelnek. A tudományos filmeknél meg lehet oldani, hogy a felvevő­gépet egy különleges burko­latban lebocsássák a tenger színe alá és ágy fényképezik u tenger állal- vagy növény­világát. Játékfilmnél azonban, ahol a szereplők búvárruhá­ban mozognak a víz ólait, ez lehetetlen- A felvételeknek a filmgyárban kell lefolyni ok A sind iában hatalmas vízme­dencét kell építeni: itt ját­szódnak le a vízalrotti jelene­tek. .4 medence belsejében vastag üvegablakon láthatnal be, ele gyakran szükség van arra is. hogy ' az operatőr üvegfallal ellátott búvár ha­rangban ereszkedjék le a me­dence vizébe, ahol a díszle­te zők már megalkották a ten­gerfenék hű mását. Hatalmin lámpák világítják meg a víz alatti teret, hogy a képek éle­sek, élvezhetőéi; legyenek. De még ilyen halalmos előkészü­let után is fáradságos, nagy figyelmet és felkészültséget követelő feladat a víz ólat. játszódó jelenetek megalkotó, sa. * Bemutatja a szekszárdi ..Szabad Ifjúság" filmszinhér január 10—12-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents