Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-03 / 1. szám
KÄPLO WM. JANUÁR 3 A moW. folyó alapszervezeti taggyűlésen választják meg pártszervezeteink küldötteiket a városi-járási és megyei konferenciákra, ahol majd a Kongresszus küldötteit választják rtiog. Ezekre a taggyűlésekre nagy lelkesedéssel készülnek ptíriszervezcleink. A Pár! minden tagja, tagjelöltje tudja., hogy mist nem egyszerű rncgbeszel étrói van szó. De tudják ezt az• üzemek és falvak part on kívüli dolgozói 's. Lát jc k álból is, hogy errc a taggyűlésre külsőségeiben is sokkol nagyobb gonddal és lelkesedéssel készülnek pár (szervezete in k ■ A dombóvári. MAV-szorlár .üzemi pártszervezete tágjai is összcjölck. hogy megválasszák UiiHiö'.leiket. Az ünnepi taggyűlés elnökségének meg' választása után került sor -a.- lit kár: beszámolóra. Rajczi János’ üzemi párt- titkár élvtárs beszámolójában bőszé'1 azokról a hatalmas ’eredményekről, melyeket munkásosztályunk és doígn/n jzstrasz'.ságunk nagy Pártunk vezmes»» l'eé eléri az elmúlt évben. V láváit inakban’ 'tpg'.alikoZott Rákosi clvlárs október '21A beszédévé1!. Rákosi elvtárs beszéde utat mulat számunkra — mondja — és felhívja a figyelmünké; arra, hogy népeink szabarlsá. gat szeretnék elvenni az imperialista ágresszorok. Nekünk nemcsak beszélni kell a békéről, hanem harcolni is kel3 érte. Beszámolója további részében a szertári dolgozók eredményeivel fog lakkozik ' Rajczi .elvtárs. Elmondja, hogy Razkó László 1% százalékul lel- jesftétf szén-kirakásban. Illés l.sl- v3ti ugyanebben a munkában lót százalékot ért el. Ezt a ! élj es í l menyi nemcsak elérték, hanem rendszeresen tartják is. sői fokozzák. Ezeken, a példákon tanulva ért el a szertár többi dolgozója is nagyszerű eredményt. Ezután rátér a hibák felsorolására. Különösen a ncp- uevelőmunka hiányosságai emeli ki. ruájd a . feladatokkal foglalkozik. — Az őszi csúcsloj’ga'< m lezajmsa inán. nem szabad megá’bii az cier erediuónye.knél. hanem fokozott mim. kávai' keli sikerre vinni a 'élj lojga.,- mnt. Ne csak a munkapadok nitl.ívü á'ljuk meg helyünkéi, hanem vegyük ki részünket fokozol t abban a fed világosi tó munkából is. Ne csak beszéljünk a békéről, hanem harcoljunk is az ellenség ellen. Úgy készüljünk a Pár tkon gr essz nsra. hogy minden munkánkat még jobban végezzük el. Úgy dolgozzunk, hogy küldötteink el mondhassák a Kongresszus elölt, hogy mi keményen megálljuk a helyünket a ránkbízott feladatok lelje.si'cse területén —, fejezte be beszámolóját Rajczi elvtárs. Egymásnál) szálálnak lei a szertár kommunistái, hogy bizonyítsák: megértették a Kongresszus 'jelentőségét - és valóban kommunista módra készülnek Pártunk nagy jelentőségű eseményére Elsőnek Székely Tibor szólal fel. Hoz. zászólásában az ifjúsági munkává] 'foglalkozik. Aláhúzza a fiatalokkal való foglalkozás .jelentőségét. Kántor Béla elvtárs a munkaverseiiy kam- p á n y szerűs é gének megszüntetés é v c i foglalkozik. Kiemeli a hosszúiejára'.ú verse n yszer ződések 11 agy jel en t őség ü szerepét öttéves tervünk célkitűzéseinek teljesítésében. Ötödik Pártkongresszusunk tiszteletére vállalom. hogy az auyagclküldéscket pontosan végrehajtjuk és megszfin teljük azokat a nehézségeket, amelyek jelenleg még hátráltatják a munkát ,t— jelenti be Kántor elvtárs a taggyűlés lelkes tapsa közben. A felszólalások bosszú sora titán kerüli sor a küldöttek megválasztására. A pártszervezet legjobb kommunista dolgozóit választották meg küldöttnek. Rajczi János. Illés István, Szabó Lajos, Kovács Imre, Mi- kina Ferenc és a többiek fogják képviselni a pártszervezetét a járási konferencián. Ezután az Tnternacionálé cléneklé- sével ért vég.:'! a dombóvári szertár kommunista dolgozóinak alapszerve- zeti taggyűlése. Szovjet” emberek győzelmes harca a terv túlteljesítéséért Vidáman indulnak munkába a „Központi Irminó"-szénbánya ifjúmunkás élbányászai, 1. Scsiglov omlás ztóvájár, N. Kolta és Povgnl fejtő, vájárok, akik nap, mint nap túlteljesítík tervelőirányzatukat, Üszög-pusztán születeti. Ott is nőtt féf a béresek keserves leket- kenyerén Nem nehéz elmondani a régi felejthetetlenül keserves évek történetéi Mind egyforma volt. minden cseléd élete egyformán keserves volt. Hajnalban háromkor szólt a kiskara né, de este már enélkül is el tudott aludni valahány az egésznapos robot után Villanyi István a lovászhetényi .Borsa t.ermelöcsoport tagja fiatalon pősijlh Az ünnepi ebéd hétdeci tejből készült leves voll. -— mondja. — Hosszú küzdelmes é-vek után kiverekedtem, magam az. urak kezéből, fuvaros leltem. A munkái — min!; mos; is. — mindig keményen megfogtam. : Ö? a. felszabadulásig csők a két kezem volt tele munkával, a zsebembe rii- káli jutóit, haszon. A rőt a nagyot fordult a világ. A Szovjet Hadsereg szabadságol hatott Villányi Isfvónéknak és sokszáz- ezernek, millióknak. Jussait. Régi örökségéi Lovász!idényben kapta meg. Boldogan fogtak neki irz új életnek, irz új munkának. Magam gazdája lettem a magami földjén. Szépen gyarapodtam, lovaim ■voltak, sertések szép számmal az óiban, Egyszóval, ndgemberesedtiink, mert uolt bennünk akarat. . Téltek-múltak az évek. Hire járt, hogy Remény-pusztán új útra léptek a dolgozó parasztok, a nagyüzemi gazdálkodás útjára- Villányi István akkor földmüvcsszövef kezd igazgatósági tagja volt. Összeszedelőzlek, elmentek látogatóba a mai Remény-pusztára. Sok szépet leitek cs jól megnézlek, alaposan. Amikor hazamentek, rövid két óra alatt, döntőitek, iMegalakító<- tok a III. típusú termelőcsoportot. — Volt két szép lovam, szekerestől, szerszámostól bevittem a csoportba. Egy tehenet és két birkát, aztán 22 niázsa takarmányrépái és 50 mázsa szc-nn! is adtam, meg vetőmagot a •kezdésbez. hogy minél nagyobb erővel kezdhessünk, --- mondja. — — l'jy összeadva az egészet 14.000 forint értékkel léptünk be a csoportba. Elmondlratjuk. hogy megérte, meri ma már bőségesen visszatérni a befektetés jövedelmünkben. Nem vitás, hogy minél nagyobb erővel fognak neki a mánkéinak, minél nagyobb lendületfel lépnek az éij urna a íerm*IocSoporickba tömörült dolgozó parasztok, annál gyorsabban fejlődik a csoport, annál nagyobb az egyéni jövedelem évről évre. Fz az év már nagyon sokat ado‘1. Bar a tavasszal többet reméllek, de a mnnkcsyervezet ellazulása miatt vek iák a hibák, így a munkaegységük 19 forintja jött, ki. Ez is Szép. Ezidén a rr>aguk tapasztalatain megtanulták,] hogy csak szdárd munkaszervezet jel lehel jó munkát végezni, több jövedelmei kihozni a földből, az állal állomány bál. Villányi István számolgat. Nyolcszáz. munkaegységre tizenkilcncével éppen tizenötezer és keltőszáz forint esik. Szép összeg. A Iugkönyoben sorakoznak a szamok egymás alatt. Egy év munkájúnak gyümölcse van a számokban. Szép jövedelem ez, lelt ebből ’■irhára es egyebekre), bőven. A háztáji gazdaság sem utolsó, mert az 1200 négyszögölön kukorica termett, szépek a süldők az ólban. Négyet eladlak, négyet tovább larianck jövőre, Kenyérből jutott bőven, naponta friss iejef hoznak haza, húsból sincs hiány, a süldőknek meg biztosítva van a kukorica és az árpa. Érdemes dolgozni, mert megvon o. biztos jövedelem, a biztos élet. Örömmel néznek a holnapok elé és nyugodtan várják az új évet. Most van miért örülni. VHlönyiéknál az öröm még meg is duplázódott, meri katona fiúk éppen itthon van szabadságon. Öt nap helyeit tíz nap szabadságot, kapóit, mert a katonaéletben éppen olyan keményen mega,Hja a helyét, mint ahogy a csoportban is megállta. A meleg konyhában halványzöld betétes lekér konyhabútor van, új. Bó- zsáék vették menyecske lányuknak. Villányi László feleségének. Náluk is szép volt a jövedelem, jutott a hozományra.. Villányi László örül az. éleinek, örül annak, hogy kicsi fiának nyugodt, szép élete van. — Nekünk, fiataloknak nem mindegy, hogy hogyan dolgozunk és hogyan harcolunk. Ennek az országnak a felépítése ránk vár, Századunktól négyen mentek dupla szabadságra, és büszke vagyok arra, hogy köziük lehettem, Olt is. mint itthon, DISZ-t itkár va- gyok. Villányi István elgondolkozik az életen, Az ö fiatalsága nem így telt. Akkor nem így beszéllek a fiatal katonafiúk. Mindenképpen rossz volt, civil- ben is, katonamundérben is egyformán. Mennyire mások a mai fiatalok, és mennyire más az éle( is. Az emberek megértőbbek. Az új élet átformált valamennyiünket. Tártalmasabbá, szebbé telte életünket. És mindem a Pártnak köszönhető. Mindent, amit eddig elértünk, a Pártnak és a kormány-/,atnak köszönhetünk, mert. a Párt harca után leit szebb az életünk, biztosabb a jövőnk. — En nagyon jól össze judom hasonlítani a midi at a jelennel, mondja Villányi István —, mert fiatal koromban én uradalmi, cseiécl voltamé’ — Azelőtt Lovászhetényben az öregek nem értették meg a Párt szerepét, folytatja apja szavát Villányi László ■—, ds ma mát napról-napru tisztábban látnak. Nemcsak az apám, de a dolgozó parasztság nagyrésze is megéri ette, hogy a mai éhet nem magától jött. hanem kemény harc gyümölcse, Pártunk harcának gyümölcse. Vannak itt sokan. — fűzi tovább a szőj —, akik végigharcoltok a lizennégyes háború!, de nem tudták miért. Ma viszont azt rpondják, hogy ha ezt az életet kell megvédeni, tudják, miért mennének a harcba és mind elmennének megvédeni szabadságunkat, függe/fenségünket. Amellett, hogy sokat fejlődőit a lo- vászhetényi fermelőcsoport tagsága, vannak még hiányosságok is. A tavasszal szépen kezdjék, akkor dicséretet kaplak, de ez a fejükbe szállt és az lett a vége, hogy meglazult a fegyelem és a versenyszellemet elhanyagolták. A fiatalság sem olyan rugalmas, mozgékony, mint lenni kellene. Kemény kézre van Szükség és erősebb pártszervezetre. Meg kell erősíteni a tagságot olyanokkal, mint Villányi István, aki soka! tapasztalt, kéményén megdolgozik a jövedeleméit, fiai, unokái szebb életéért és tudja jó', hogy mit jeleni a Párt, Erősíteni keli az üzemi pártszervezetet azokkal a csoporttagokkal, akik munkájukkal mutatták meg hűségüket a Párthoz és a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Villányi István nem beszél sokat, de amit kimond, jól megfontolva mondja. Gondolkozik, felárt éppen a békére, a jövőre gondol. Vagy arra, hogy jövőre meg keményebben állja meg a helyét, mert méltó akar lenni arra, hogy a Pártnak tagja lehessen. Nem ok nélkül mondta katona fiának beszélgetésük közben: — Fiam, ha orra kerülne a sw, hogy harcolni kell. én veled mennék, hogy megvédjem a hazát, szebb élet linket, amit a Pártnak köszönhetünk; A moszkvai „Kompresszor''-gyár egyike a főváros élüzemeinek. A képen Ä. Petrov komszomolístát látjuk, aki az üzem egyik legjobb munkása és ezévi normáját kétszeresen teljesítette. A gyár VB irodájában mindenki a fedélzeten van, most beszélik meg a- 19J táncos teaestet. — Legyen tombolais. — Indít vány osl-a o Uultúr- felclős. Felhő Janka. — Ne. legyen tombola. — tett ellenvetést Iszony Bálint, az VB titkár:'—•. Ezen aztán elvit atkoztak vagy félóráig, meri a í kbola érdekes (a kuli úr felelős szerint) mert a. tombola, káros hazard játék. (Az CB titkár szerint) így azután a végén sorshúzással, kalapból ele öntől leír. hogy lesz tombola. A sorsjáték I,-őzben megérkezett Bokor clvlárs is. aki ■azért jött oi üzembe, hogy ellenőrizze a tervis. mer lelő értekezletek előkészítéséi. V égigvár m. inig eldöntik a tombola elvi kérdését, végig várié, rnlg a lenes‘ előkészítő bizottsága, elpárolog, hogy régre beszélhessen Iszony elvtárssal: a gyár VB titkárával. — Hogy áll a tervismertető értekezletek előkészítése? — kérd,eile elsőnek. Iszony elvtárs szélesen mosolygott, műid ruppan- tott is egyet. —- A végletekig elő van készítve. — mondta magabiztosan — Tett műhelyei' élőit lesz a beszámoló, bátran mondhatom, hogy minden hely elkel. — És mi a véleményed, tudja, már minden dolgozó, hogy nő. a tér visrne.rte.tő értekezlet célja? Tudja már mindenki, hogy itt. jövő évi tervét ismeri meg? — Hát hogyne, hiszen aktíva ülés volt ebben az ügybe/i,, az aktívák pedig ''továbbadták és aktivizálták, az egész üzemel. Bokor elvtárs azonban élt a. gyanúperrel. Műhelyről-műhelyre ment. és legalább tíz dolgozót megkérd-cz<dEz Többen ad mondtál:: ...-/ szokásos termelési érte. keiből lesz", roll, aki Népfront gyülés-re számított, mások| békeg-jjillésről tudtál:, egy pedig kereken kitartott amellett, hogy a .szülési segélyek elosztásút ismertetik. Ez az elvtárs meg is jegyezte, hogy ezért nem kellene értekezletet 'összehívni.. elég lenne a faliéjsár/on beszámolni róla és ehelyett, pedig inkább ismertetnék a jövő éri tervet, hiszen már jóformán benne járnál: az 11-es évben. Bokor elvtárs győzte in.aayordini. hogy írről írsz szó, meg arról is, hogy az L950.cs ér Jő és rossz tapasztalatai/ leszűr jók, éppen ezért mindenki készüljön fel, hogy elmondja a véleményéi. Magyarázott magyarázott, de azért csal, ment tovább, mert még renifrnykedeU óbban, hogy pont rossz helyen érdeklődött, hátha éppen ezeket az <■dv tár sokat fel ejtették ki az aktívák. Végre aztán a tizedik helyen némi reménysugár csillant... mert a megkérdezett Takács Miska bácsi, ha' miskásan mosolygoit a kérdésre. —. Hogy tudom-e, hogy milyen értekezlet' lesz? — ismételte- el az öreg. majd égési közel kajoU Bokor elvtárshoz és ezt mondta: — Én bizony megmondom kerek perec, —tudom■ — Hál milyen? — kérdezte ismét Bokor elvtárs. de erre. már az öreg Takács fői csért, csinált a kezéből és súgta. — Megmondom bizalmasan, meri nekem. is bizalmasan mondták. — tervismertető értekezlet lesz, ismer, lelni fogják a tea vet.. ■- Ki mondta magának? —- kérdezte Bokor elvétül s. — Azt már ugyan nem mondom meg. de mondták es maja nunldkia. hogy 02 lest. Bokor elvtors' r,.r.u bajlódott tovább az ör éggel, hanem igyekezet' va^ia a:- vbéhe. Iszony Bálinthoz, aki. nek a. finéhez hajolt c-s -gy szőtt. — Mondok neked valamit bizalmasan... A trry- ísnerteféi értekezletei egyáltalán nem készít ettétek elő. hanem tlkomspiráiiátok.. etn-onnyíró,, hogy most mér egyáltalán, nem biztos. hogy le -r is mer tető lesz és nem szi/k's) segély ismertető, a- sem biztoc. hogy értekezlet lesz és ni.):: vU.cd'cJ es uz sem biztos, hogy nétUtiolt lesz és new a fejni,un. sőt ahogy ti előkészítettetek biztos, hogy a holdban brr. ■■ le hogyan? őr <z‘ nem értem! — tiltakozott Iszony — Há.r q\ aki■ : <u i ő'krz'e t?!... — Ja igaz. az nküvaértekmlct. Mondd csak. hév.yan v idtal: azon a z aki ívűéi ’rJ:c-_1m.r n? — Hál i <zé, az nem volt , valami jól Cblk-í szike-e... Négyen. . Olt volt a Réz Kai' esi. ö most szabadságon van. az tán i ott volt Mips:'! í icza. oi beleg. Ott volt Vadőr Simon, ö is hr/eg. me rí kalap nélkül ' járt és alaposan nu: gfázott 1 A Ott VOi lám én. Na és mi a 1 'loo.dság < "bből szerinted? Hál. hűi/'/ ni járjunk kalap nélkül. ti 'hiszen n. h.o<j a i ■■un egy lényeg) esőbb ■ is: Itala fiba n vagy kulnj>- nélkül, de ‘ l/cnörizzék le n heu iározrto i/,-, at 'ostlásol: regre/atj tásrí/l «0 tetiIdtttteiket a d^inbóváH «»erlííi* kommunistái
