Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-09 / 132. szám

VILÁG PROLEL ÍRJ 4! EGYESÜLJETEK! TORMÁI w NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: Eddig több,mint b«tmdUóan írták *lá a bókeirekct ha­zánkban (2. o.) — A dunántúli áradásról (2. <•>,) — Wilhelm Pieck elv társ a német nép bckeharcának újabb R&gT diadaláról (2. n.) — Az egyéniek is mcgcsodé'i :k a varsád! Szabadság tszcs gv önyörű vetéseit (3. n.) .. Mié rt húzzák-halasztják a tárgyalásokat a nyugati ha talmak képvisolöi? (3. n.) — Összefoglalók a politikai iskolákon (3. o.) az ípls'itrci pärtb»zott Vili, ÉVFOLYAM, 132. SZÁM II« n—■—nwi r» mmmmmm ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1931 ,11.MTS *> mmmMtUUBSaa Állami gazdaságaink tárják fel a rejtett tartalékokat ,,A rendkívül megnőtt kereslet darancsolóan előírja, hogy sokkal öbhei termeljünk, mint n Horthy- idöbejx és hogy emeljük meg min­den téren termésátlagainkat, ame­lyek rendkívül alacsonyak“ — mondotta Rákosi elvtárs kongresz. szusi beszédében. Ez a pár szó vi­lágosan megmutatja, hogy nem elégedhetünk meg az eddigi ala­csony termésátlagunkkal. A dolgo­zók állandóan növekedő igényeit csak úgy tudjuk kielégíteni, ha erős harcot folytatunk a magasabb terméshozamokért. Azt, hogy nagy mértékben fokozhatok termésátla­gaink, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előző években számtalan állami gazdaság, terme, löcsoport, termésátlagai csaknem készeresei voltak a községi, járá­si vagy a megyei átlagnak. A ter­méseredmények fokozásáért vivőit harcunk sikere érdekében tervsze­rűen kell forgatnunk kezünkben a termelés fegyverét. Egy pillanatra sem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy a ter­mésátlagok növeléséhez feltétlenül át kel! térnünk a régi elavult gaz­dálkodási módszerek használatáról az uj és legfejlettebb agrotechnikai eljárások alkalmazására. Ma mál­nám elégedhetünk meg azzal, hogy kiegyeltük és kétszer kapáltuk a cukorrépát, kétszer megkapáltuk a kukoricát és egyszer mcgkapáltuk, egyszer pedig megtöltögettük a burgonyát. A szovjet kutatók ta­pasztalatai és safát tapasztalataink is azt mutatják, hogy minden ka­pálás több mázsa cukorrépa, ku­korica, vagy burgonya terméstöbb­letet jelent. A tapasztalataink te­hát világosan mutatják a felada­tainkat is. Megmutatják, hogy most a legfontosabb feladatunk a .nö­vényápolási munkálatok kellő idő beni és minöségbeni elvégzése, Minden erőnket mozgósítani kell, hogy egyetlen növény ápolási mun­kálataival se késsünk meg. Gon­doljunk arra, hogy a legkisebb ké­sés, vagy valamelyik növényápolá­si munkálat elmulasztása gyengít­heti a termésátlagot, A növény­ápolási munkálatoknak most va­gyunk a legnehezebbik szakaszán, ami azt jelenti, hogy hatalmas feladatokat kell megoldanunk. Az előttünk lévő feladatokkal azon­ban csak úgy tudunk megbirkózni, ha munkálatainkat a legnagyobb tervszerűséggel végezzük. • A terv- szerűségnek főleg a munkaerő biz tosításánál van nagy jelentősége, mert helyenként hiányosság mu­tatkozik ezen a téren. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter egyik felhívásában így határozta meg a növényápolási munkálatokkal kapcsolatban a fel­adatokat: ,, Állami gazdaságaink, gépállomásaink és termelőszövet­kezeteink járjanak az élen, mutas­sanak példát a munka helyes meg­szervezése, minden lehetséges újí­tás alkalmazása és a munka mi­nél gyorsabb befejezése terén. Az állami gazdaságaink vezetői, a munkaerő biztosítását, a leszerző­dött dolgozók szükségleteiről, el­szállásolásáról és élelmezéséről va ló gondoskodást tekintsék legfőbb feladatuknak." Termelöcsoportja- inknak biztosítva van a szükséges munkaerő. Ezt azonban nem mond­hatjuk el egyes állami gazdasága­inkról. Vannak olyan állami gaz­daságaink. ahol a vezetőség nem követte Pártunk útmutatását a munkaerő biztosítása terén és így nem is tudták azt teljesen biztosí­tani. így volt ez a várdombi álla­mi gazdaságban. Ennek az lett a következménye, hogy lemaradtak a növények ápolásában. A fürgéd^ á:lami gazdaság vezetősége még meg sem varia a munkaerő jizto­sítással kapcsolatos rendeletét, — hozzáfogott a tob°rzáshoz. A to­borzás azonban nem abból állott, hogy kidoboliatták. hanem abból, hogy szívós népnevelő munkát foly­tattak. Az egyes helyeken fennálló mun kaerőhiány megköveteli, hogy a meglévő munkaerőt tervszerűen használjuk ki. Ott, ahol jól meg­szervezik a munkát, ha papíron mutatkozik is némi munkaerőhi­ány, a gyakorlatban nem vehető annyira észre. Vaunak azonban olyan állami gazdaságok is, ahol még a meglévő erővel sem gaz­dálkodhatnak tervszerűen. A vár- dombi állami gazdaságnak az er­dészet például mintegy 35 főnyi munkaerőt adott át. A gazdaság azonban fél napig nem tudott mun­kát adni a dolgozóknak, annak el­lenére, hogy'a gyapot nagyrésze erősen Rigazosodott. A gerjeni ál­lami gazdaságban sem biztosítot­ták még mindig a szükséges mun­kaerőt, annak ellenére, hogy le­maradás van a növényápolási mun­kálatokban. Emellett még tervsze- rütlenség is van a munkálatoknál, a szükséges munkaerőt pedig dabszó. útján próbálják biztosítani. A hely­telen munkaszervezésnek és a mun kaeröíoborzás elhanyagolásának az a következménye, hogy nem tudják kellő időben elvégezni a soronlévő növényápolási munkálatokat. A nö­vényápolás elhanyagolása pedig ki­sebb termésátlagokat jelent. A növényápolás terén előttünk álló hatalmas feladatok megoldá­sa megkívánja, hogy minden rej­tett tartalékot feltárjunk a munka erő terén. Különösen állami gaz­daságainknak kell erre nagy gon­dot fordítaniok. A minisztertanács ezt elősegíti többek között azz<*l, hogy engedélyezte a dolgozók rö­vid ideig való szerződésnél kuli al­kalmazását. Egyes állami gazdasá­gok azonban nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert nem tudatosít­ják kellően az egyéni dolgozó pa­rasztokkal ezeket a kedvezménye­ket. így történhetett meg, hogy több állami gazdaság, köztük a gerjeni is, nem tudta kellően biz­tosítani a munkaeröszükség'letet. Legtöbb egyéni dolgozó parasztnak pedig megengedi a munkája, hogy hetenként legalább 2—3 napot az állami gazdaságban tud dolgozni. Ahol megfelelő népnevelő munkát végeznek az állami gazdaságok ak tívái, a dolgozó parasztok megér­tik, hogy nekik is érdekük, hogy az állami gazdaságok elvégezzék kellő időben a növényápolási mun­kálatokat és éppen ezért mindent megtesznek, hogy minél több na­pot tudjanak az állami gazdaság­ban dolgozni. Az alsóieperdi álla­mi gazdaság több, mint 30 egyéni dolgozó parasztot toborzott igy össze és újabban a vár dombi ál­lami gazdaság is tud ezen a téren eredményt felmutatni. A rejtett tartalékok feltárását azonban tovább keli folytatnunk. Okulnunk kell az eddigi tapaszta­latainkon, hogy a legmegfelelőbb eszközöket használhassuk az ági. tációnk során. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ott tudták a mun­kaerőt biztosítani, ahol szívós népnevelő munkát végeztek. Ép­pen ezért az eddiginél még sokkal jobban ki kell szélesíteni az agi- tációs munkát és azt egyben szí­vóssá, rendszeressé is kell tennünk. A gazdaságok vezetői gondoskod­janak arról, hogy a dolgozók meg­felelő lakást, tisztálkodási helyet, élelmiszerellátást kapjanak. A gaz daság vezetősége felelős azért is, hogy a dolgozók rendszeresen megkapjál munkájukért a megfe­lelő fizetést is és ne fordulhasson Az Állami Gépjavító dolgozói takarékossággal és termelésük fokozásával harcolnak a békéért ,.Az ötéves tervidőszak második évere, tehát a folyó évre megállapí­tott terv megvalósítása sokkal na­gyobb erőfeszítést, magasabbfokú szer­vezettséget, az összes rendelkezé­sünkre álló eszközök céltudatosabb, tervszerűbb felhasználását követeli meg" — állapította meg a kongresz- szuson Gerö elvtárs. A felemelt öt­éves terv teljesítésének egyik feltéte­le, hogy népgazdaságunkban megvaló­sítsuk a takarékosság rendszerét. Me­gyénk üzemeiben is harc folyik az anyagtakarékosság fokozása, a terv­szerű anyagfelhasználás megvalósítá­sáért. Az Állami Gépjavító Vállalatnál is hatalmas megtakarítások mutatkoz. nak, a roncsgépek alkatrészeinek fel- használásából, a régi és használt anyagok részbeni felhasználásából. A takarékosság mellett a munkaver­seny is napról-napra szélesedik. A legutóbbi taggyűlésen Simon László ifi munkás, esztergályos versenyre hívta ki Szendrei Mihály esztergá­lyost, a terv túlteljesítése,, a 100 szá­zalékos minőségi munka és a hulla- dékanvagok felhasználása, a legmesz­szebbmenő takarékosság feltételévé'. A szerződést a közeli napokban kö tik meg. Simon Lászlót jó munkájá­ért a Párt tagjelöltjének vették fék Május 1 előtt teljesítménye % százai lék volt, május 1-re 100 százalékot teljesí­tett és a legutolsó kiértékelés alap­ján 124 százalékos átlagteljesít­ményt ért el, Szendrei Mihály elvtárs 147 száza­lékot ért e.l zz utolsó dekádban. Ki­magasló eredményt ért el Gyimesi Ist­ván DÍSZ fiatal 125, Tölgyesi Gáspár esztergályos, aki két gépen dolgozik lfc>8 százalékos teljesítménnyel. Tala Béla 127 százalékos havi átlagteljesít­ményt ért el. Példái mutat Teoglinger György elvtárs ÜB-titkár is a terme, lésben, 121 százalékot teljesített az utolsó dekádban. Török András 119, Buzogány János szerelő pedig 103 százalékos havi átlagot értek el. A javítóműhely minden brigádja versenyben áll egymással. Brigád- értekezleten vitatják meg a dolgozók a nehézségeket és az elvtársi segítés, a munkamódszerátadás fegyverével hozzák be lemaradásukat. Május hó­napban 10 erőgépet adtak át ren­deltetésének. Lemaradás mutatkozik azonban a 100 százalékon alul telje­sítőknél. 10 dolgozó teljesít ICO szá­zalékon alul. A munkamódszerátadás és a szakmai segítés folytán már mu­tatkozik javulás, mert heten 90 ér 100 százalék között teljesítenek. A brigádvezetök jó munkája, a munka megszervezése, a munkamódszerál- adás kiszélesítése lehetővé teszi, hogy a vállalatnál is megszűnjön a 100 szá­zalékon alul teljesítés rövid időn be­lül. Éhhez azonban még szilárdabb mun- kaf egyelem. a munkához való még jobb viszony szükséges. A pártszerve­zet kövessen cl mindent a felvilágosí­tó és nevelő munkán keresztül, hogy az egyéni felelősség kiszélesítésévé!, a minőség megjavításával, a takaré­kosság még nagyobb eredményeire!, a hibákat kijavítva, még több gépe* tudjanak szocialista mezőgazdaságunk számára javítani, hogy tervüket telje­sítve, az ötéves terv sikeréért, \ bék.-r biztosításáért folyó karéban méltóan kivegyék részüket. Kalaznó az első, Felsőnána az utolsó a jgyönkí járásban a növényápolási versenyben Fokozódó lendülettel végzi növénv- vényápólás'i munkálatait a gyönki já­rás dolgozó parasztsága. Amerre a szem ól lát, szorgalmas férfiak, nők kapáinak, kaszálnak, lazítják, levegő- sitik a talajt, pusztítják a gyomnö- vényzelet. Iparkodnak lépést tartani a növényzet buja fejlődésével Munká­juk eredményeként már szabadon lé- legzenek a cukorrépák, a kukorica el­vesztette sárgasága', a burgonya már takarót kapott, A napraforgó is forgat­hatja kis tenyészőcsúcsát a nap felé. nem gátolja ebben a gyom. A rét hul­lámzó fűtengere rendben pihen s sza: porodnak a boglyák. A. lueernafölde- ken üde zöldbe vesztek a rendek ki- sárgult helyei, mert szekér szekér után viszi haza az illatos, szépen száradt szénát. Domboldalak szőlőiben szorgos kezek kötözik a felnyúlt vesszőket, amelyeken már szépen mutatkozik a bő termés, de mutatkozik a peronosz- póra is. Jól halad a munka, mert verseny­ben dolgoznak. Község-községgel, dolgozó parasztok egymással versenyezve dolgoznak a töbtbermésért. Ebben a versenyben folyton változnak a helyezések. Hol az egyik, hol a másik község tör előre, vagy marad le. Két hete még Kalaznó állt az éltm. az elmúlt héten azonban felsora­kozott mellé verseny társa. Ke«ző- hidegkut és Beleeska is. A következő helyet Varsád harcolta ki jó munkájával — még egy lépés és első lehet. Utánuk To hi a nemed! és Si- montornya községek következnek. A negyedik helyre (ívűnk és Miszla ke­rült. az ötödik Pálfa, amely második voll eddig. A hatodik helyen Kistor­más áll, de ha nem igyekszik. Udvari könnyen megelőzheti, mert most az utolsó közül feltört a hetedik helyre. Nyolcadik helyen osztozik Diósberény Kisszékelivel. Szakadat és Szárazd a kilencedik helye! foglalták el. Szaka­dat most érte be Szárazdot s mert len­dületben van, könnyen megelőzheti. Felsőnána utolsónak maradi. Itt hiba van, mert az elvégzett munkát nem jelentik be a bizalminak, vagy a köz­ségi tanácsnak. A halár képe nagyobb eredményt mutat, mint a jelentés. A felAőiiánai tanácsnak nagyobb gondot kell fordítani » növény- ápolási munkálatok nyilvántartá­sára és jelentésére is. Varsádon Varjú Imre lő holdas. Zsilirtszki István 14 holdas. Biró Fe­renc 9 holdas, Mosnyánszki lsiván 14 hosdas és Borkői József 9 holdas dol­gozó parasztok minden soronlévő munkát - elvégezlek. A községben ke' utca és IS pár áll párosversenyben. s ez a verseny, mozgalom tovább szélesedik. Udvariban Vince István, Szabó Fe­renc, Horváth József, (indányi József, Szoboszlai Pál, özvegy Kovács György­ivé és Tiborc? lsiván, tűn ek ki a nö­vényápolásban. Valamennyien a mull évben is díszoklevelet kaplak jó mun­kájukért. Köleseién párosverseny ben állnak a következők: Boros József — Réti József, Kapási József • Honli József. König Zsigmond — Gyénél Ni­nos, Horváth János — Tupi József, Sója Józsefné —. Kovács Sándarpé, Mónus József — Ferenci Béla Móré József járási tanács. GyÖnk. Kiszélesítettük a párosverseny mozgalmat kúriaiba. Annak tudatában, hogy pali. tikai fejlettségük állandó fokozása nél­kül nem tudják kellően kivenni részü­ket a szocializmus építéséből és a be­kéért vívott, harcból, rendszeresen hall­gatják a gépállomásán tartandó politi­kai és szakmai előadásokat. Ezt mu­tatja a gépállomás egyik dolgozójának levele is. KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Tavaszi idényt érvünkét az esőzések Folytán nem tadtak 100 százalékig teljesíteni, most azonban annál nagyobb lendülettel fogtunk a gépek kijavítá­sához. A munkálatokat versenyben végezzük és azt igyekszünk kiszélesíteni a további munkálatokra is. hogy idejében hozzáfoghassunk az aratás, betakarí­tás és a cséplési munkálatokhoz. Munkánk sikerének érdekében kiszélesítettük o párosversenyt is. a traktorosok közölt pedig megindult a verseny- mozgalom a cséplési idény alatt a 40 vagon gabonának egy géppel jialó el- csépjésére. A munkaidő eltelte után nagy súlyt fektetünk a politikai és szak­mai oktatásra. Figyelemmel kisárjiik Árpáéi Ferenc fögépész szakelőadásait és magunkéira tesszük mindazokat, amit az tanít és a gyakorlatban is be­mutat. Mi ifik most a VIT tisztelet érc azzal készülünk, hogy amikor napi mun­kánkat elvégeztük és a tanfolyamok is vógetérbek. felporkírazzuk a gépállo­más területét. A cséplési munkálat ok sikeres elvégzésének érdekében verseny­re hívtuk a teveli gépállomás D l$Z-fiatal jatt, mind mennyiségi, mind minő­ségi munka terén. MENGEL OTTÓ a bonyhádi gépállomás dolgozója elő olyan eset, mint Biritón, ' ahol több dolgozónak van 4-5 napos munkája, amelyet mar vagy két hónapja nem számoltak el a bér­elszámolók, A helyi tanácsok is sokkal na­gyobb támogatást adjanak meg ar eddiginél a mun'kaerőtoborzáskoz. Feladatukat ne dobszó által akar., ják megoldani, hanem népneveié munkán keresztül. Elrettentő pél­daként álljon minden tanács előtt az aparhanti tanácselnök és tit­kár példája, akik hosszú ideig nem is tudtak arról, hogy * tanácsok­nak minden segítséget meg kell adni a munkaerötoborzáshez, ugyanakkor az az akta. amelyik ezt tartalmazta, irattározva volt. Az ilyen megnyilvánulásokért felelő­sek a helyi pártszervezetek is. mert nekik is elsőrendű fe’adatuk hogy állami gazdaságainkban a szüksé­ges m.unkaerö biztosítva tegyen. * A bonyhádi gépállomás dolgozói és DISZ fiatalsága nagy lelkesedéssel ké­szül az aratási, betakarítási és cséplési munkálatok megszervezésére. Ho*y munkájuk eredményesebb legyen, egy­mást párosver&enyre hívják és nagy súlyt fektetnek a tanulásra te. Tudják, hogy jó szakember csak az lehet, aki a gyakorlati munkák mellett elméleti tu­dását ie fejleszti és azt átviszi a gya~

Next

/
Thumbnails
Contents