Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-06-08 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ’ 701NAI ff NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: N A szovjet kormány válaszjcgyzékének nyugati visszhang- | ja (2. o.) — A titoista vezetők dózsötaek, míg * nép nyomorog (2. o.) — A rácegresi állami gazdaság Őri ln- li* munkacsapata naponta 130—150 százalékra leijeiül normáiéi (3. a.) — Hatalmas arányú íolyamszahályftzáji munkálatok Kínában (3. o.) — Sürgősen Jogiunk hozzá a gabonatárolóbelyok rendbehozasához (3. o.) — MíjséJ több tanulót az iparba! (4. o.) J AZ HD P TOLNÁM EGY I I PÄRT BIZ OTT JÁOA'NAK LAPJAVBU, Evfolvam, ni. szám ara 30 FILLÉR PÉNTEK. i»öl 4L ML* * Szilárd,szocialista munkafegyelmet! A Iioiia liá«Ii járás halad a* rlen a nöiéiiyápoiási iititiikálalokhan Megyénk területen nagy lendülettel. folynak a növényápolási munkálatok. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy a növényápolási munkálatok sikeres elvégzésétől is függ, hogyan tud felkészülni az aratásra. Az aratás megkezdéséig alig két-három hét van vissza, Ezalatt a rövid alatt nagy súlyt kell fektetni a növényápolási munkálatokra, hogy azok idejében el legyenek végezve. Dolgozó parasztságunk a munkák sikeres elvégzésének érdekében eddig is versenyben végezték munkájukat, igyekezzenek azonban ezt a versenyt az eddiginél sokkal jobban kiszélesíteni és azt továbbvinni az aratás, betakarítás és cséplcsi munkákra, valamint a begyűjtés teljesítésére is, A növényápolási munkálatoknál kibontakozott versenyben járásaink kö zíil az utóbbi jelentések alapján a bonyhádi járás halad az élen. A járás termelőszövetkezetei a növényápolási munkálatoknál az első sarabolásokat és kapálásokat csaknem teljes egészében elvégezték. Megkezdték a növények egyelését és a második kapálását, A cukorrépa második kapálását 30,1 százalékban, a kukoricáét. 4.8, napraforgóét 8.2, a gyapot egyelését 14.6 százalékban végezték el, A járás egyéni, dolgozó parasztsága is felzárkózik a termelőszövetkezeti csoportok mellé és alig pár százalékkal marad le a növényápolási munkálatokban. A gyönki járás a második helvet érte el a verseny során s mellé szorosan felzárkóznak a. dombóvári és a tamási járások is. Lemaradás mutatkozik azonban a szekszárdi és paksi járásban, ahol nem bontakozott ki kellően a versenymozgalom, A legnagyobb lemaradás azonban Szekszárd városnál mutatkozik, ahol a termelőszövetkezet a cukorrépa egyelését ugyan elvégezte, de az első kapálásról még jelentést sem tett, ami arra mutat, hogy azt még sem kezdte. A* kukorica egyelésél ás első kapálását is csak 47 s/.áz.alckbah végezte el. Burgonya első kapálását 71 százalékban, mig a napraforgó egy«- tését és kapálását 100 százalékra elvégezte. A város egyéni dolgozo parasztsága a. cukorrépa egyelését 91,6, az első kapálását 60,5, a kukorica el>ö kapálását 67,8. a napraforgó első kapálását és egyelését 68,5, a burgonya első kapálását 98.8, az első töltöge- tést pedig 11.4 százalékban végezték el. A növény ápolási munkák' mellett nem feledkeztek meg termelőszövetkezeteink és egyéni, dolgozó parasztságunk az évelönövények kaszálása- -ó 1 sem és azt 100 százalékig teljesítették, míg a rétek kaszálását 30 2 százalékra teljesítették. Termelőszövetkezeti csoportjaink és dolgozó parasztságunk továbbra is használják ki a jó idők minden percét, hogy a mutatkozó lemaradásokat behozva, idejében felkészülhessenek az aratás megkezdésére. Versenyben az ötéves terv sikeréért, Kimagasló eredmér,yek a szekszárdi MA y•Hál Nagy feladatokra vállalkozott a m\ népünk. Arra vállalkoztunk, hogy megvalósítjuk a módosított ötéves tervet, amihez fogható hatalmas építömunka még soha sem állott dolgozóink előtt. E nagy feladat megvalósításához nem elég csak az új gyárak, az új gépek segítségére számítani, Elsősorban a gépek irányítóira, minden egyes dolgozóra kell támaszkodni. Az ötéves terv sikerének egyik alapvető feltétele a sz°cialista munkafegyelem megszilárdítása. A magyar nép sok évtizedes álma teljesül: felépítheti hazájában a szocializmust. Csakhogy a szocializmus teljes győzelméhez a>z is kell, hogy elérjük és túlszárnyaljuk a kapitalizmus termelékenységének színvonalát, hogy gazdagabbá tud. juk tenni a társadalmat, mint a ré. gi rendszert. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha nálunk szilárd a munkafegyelem és másfajta, mint a kapitalisták üzemeiben. ,,Az új fegyelmet, a munkafegyelmet, az elvtársi kapcsolat fegyelmét, a szovjet fegyelmet valóban a dolgozók és kizsákmányoltak milliói teremtik meg — tanította Lenin elvtárs. — Ez nehéz feladat, de hálás feladat is, mert csak akkor, ha ezt gyakorlatilag megoldjuk, csak akkor ütjük he az utolsó szeget abba a koporsóba, amelyben a kapitalista társadalom nyugszik s amelyet mi földelünk el." Hogyan alakult üzemeinkben a munkafegyelem? Százezer és százezer olyan munkásunk van már, akinek húsává.vérévé vált a lelkiismeretes, odaadó, szocialista mun. ka, ezrével és tízezrével születtek meg a munka új hősei. Enélkül nem érhettük volna cl azokat a / nagy sikereket, amelyek az első negyedévi terv teljesítése során születtek. Az eredményekhez hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának, valamint, hazánk felszabadulása ünnepének, április 4.nek tiszteletére kialakult szocialista munka verseny. De ugyanakkor nem hunyhatunk szemet afelett, hogy még mindig akadnak nagy számban fegyelmezetlenségek. Kétségtelenül előrehaladtunk a munkafegyelem megszilárdításáért vívott harcban, de korántsem haladtunk elég gyorsan. Különösen az építőiparban gyakori a munkafegyelem megsértése. Nem egy üzemünkben, megyénkben is, maguk a műszaki vezetők, vagy funkcionáriusok mutatnak rossz példát, A Simontornyai Bőrgyárban az újítási felelős mutat példát a hésőnjárásban, De mutatkozik ez más formában is. Még mindig sok az olyan dolgozó, aki minden elfogadható ok nélkül egyszerűen távolmarad munkahelyétől, így nézett ki még nemrégen a helyzet a Tolnai Selyemgyárban. A pártszervezet jó felvilágosító és ellenőrző munkájának eredménye, hogy ma már nincs indokolatlan hiányzás, vagy nagyon ritka esetben fordul csak elő. A fegyelmezetlenség másik formája az, hogy s munkások egyrésze nem használja ki eléggé a munkaidő minden percét, hanem könnyelműen elbeszélget, feleslegesen jön.megy, néha hosszú tízperceken át. Különösen káros formája a szocialista munkafegyelem megszegésének a munkaerővándorlás. Most tavasszal különösen jelentkezik ez. Mi az oka a munkaerő hullámzásnak? Sztálin elvtárs világosan rávilágít ezekre a kérdésekre, amikor azt mondja: .-a munkabér helytelen rendszere, a fizetési tarifák rendszerének helytelensége, a ..bal o'daüas' egyenlösdi a munkabérek terén. Az egyenlösdi odave ■ et. hogy r? képzett munkás kénytelen egyik üzemből a másikba átmenni mindaddig amíg végre olyan üzemre akad, ahol kellőképpen tudják értékelni a képzett munkást. Ez az oka az üzemből üzembe való általános vándort ásnak, a munkaerő hullámzásának." Ahhoz, hogy ezt a bajt kiküszöböljük, — mondotta Sztálin eivtárs, —- meg kell szüntetnünk az egyenlösdít és el kell vetni az elavult tarifarend. szert. De ez még nem minden. Ahhoz, hogy a munkásokat az üzem számára lekössük, szükség van még a munkások ellátásának és la kásviszonyainak további megjavítására is. Tehát: megszüntetni a munkaerő hullámzását, megszüntetni az egyenlősdit, helyesen szervezni meg a munkabérek ügyét, javítani a munkások mindennapi életszínvonalát — ez a feladat.' Ezt szolgálja a módosított ötéves terv. Az a dolgozó, aki önkényesen kilép munkahelyéről, kormányunk rendelkezése értelmében közvetlenül megkárosítja magát, családját. Az új munkahelyen csak jóval kevesebb fizetett szabadságidőt kap. kevesebb táppénzt fizetnek neki. Az igazolatlanul mulasztott munkanapokat levonják a rendes szabadságidőből. Mi az oka annak, hogy mindezek ellenére még mindig elég gyakori a fegyelmezetlenségé Ahol laza a fegyélem, ott azért elsősorban a termelés vezetője a felelős. Öt bízta meg az állam azzal, hogy tartson rendet, fegyelmet. az üzemben, biztosítsa a termelés zavartalan menetét. Mégis nem egy gyárigazgató szemethúny, ha valahol fegyelmezetlenségre bukkan, vagy ha már elkerülhetetlenné válik a büntetés, akkor olyan enyhén ítél, hogy az szinte biztat a további rendbontásra, De előfordul az is, hogy a gyárigazgató nem szerez tudomást a fegyelmezetlenségről, mert már lenn a műhelyben a művezető, a mester „nézi el.'* Ez liberalizmus aztán szabad teret enged az ellenségnek; az üzemeinkben megbúvó jobboldali szoedemeknek, akik tudatosan igyekeznek lazítani a munkafegyelmet. Megengedhetetlen az ilyen megalkuvó magatartás! Pártunk kongresszusán Rákosi elvtárs kifejtet, te: >,most, amikor a szocializmus építése, a béke védelme fokozott feladatokat ró ránk. még inkább el kel! várnunk kádereinktől. hogy kéményén megállják helyüket, szilárdak, elvhűek és következetesek legyenek. Aki most, a nyugodt, biztos fejlődés mellett — figyelmeztetett Rákosi elvtárs —. már tétovázik, lemarad, az ellenség uszályába kerül, az kritikus helyzetekben még kevésbbé fogja meg. állni a helyét s csődöt." rn°nd. Ezért e téren fel kell fokozni, meg kell szigorítani n követelményeket." De persze nem elég csak az igazgatói intézkedésekkel harcolni a fegyelemért. Pártszervezeteink és szakszervezeteink, a népnevelők és bizalmiak is fordítsanak nagyobb figyelmet erre a fontos kérdésre, Ma még gyakori eset, hogy egy munkás elkésik, vagy társai szeme, láttára fecsérlí az időt — népnevelője mégsem tartja fontosnak, hogy odamenjen hozzá és felvilágosítsa, milyen kárt okozott ezzel. A kommunisták nem ismerhetnek szebb, magasztosabb feladatot, mint hogy harcoljanak az új munkásosztályért: kfizdienek azért, hogy minden munkásból öntudatos. hazáját szerető, munkájáért ielkesedö, fegyelmezett dolgozó váljék. Ez az új szocialista ember — ez a mi munkánk legfőbb ered. menye, ez sikereink kimeríthetetlen forrása, ez legyőzhetetlenségünk egyik záloga. , ötéves tervünk célkitűzéseiben népi demokráciánk törhetetlen békeakara- ta. békés építő szándékai tükröznek- Ötéves: tervünk feladatainak növelése, a szocializmus felé. való fejlődésünk ütemének meggyorsítása az! is célozza, hogy egyre növekvő erőve'l járuljunk hozzá a békeszerelő országok, az egész békevilágtábor egységének, erejének, az imperialista tábor feletti erő- fedényének további megs.ziCárdí!ásához. Minden dolgozó tudja, hogy az ötéves terv teljesítése érdekében kifejtett tevékenység, békeharc. Ezt tükrözik vissza dolgozóink mindennapi lelkes munkájából, a hatalmas termelési eredményekből. A szekszárdi MÁV osztálymérnökség dolgozói is versenyük szélesítésével, eredményeik túlszárnyalásával, ötletekkel, újításokkal harcolnak tervük végrehajtása, az ötéves terv. a béke terve megvalósítása érdekében. Az osztálymérnökség minden pályamesteri szakasza versenyben áll egymással. Minden dolgozó kötött hosszúlejáratú versenyszerződést, amelyben tervük teljesítéséi. illetve túlteljesítésé!, eredményeik fokozását vállalták. A május havi versenyben első lelt az öiös pálya mes'ci'i szakasz. Sii!ő János csapata 128 százalékos átlagteljesítménnyel. Második a hármas szakasz. Szarka József csapata 125 százalékos állagle!je- sítménnye!. Harmadik. a négyes szakasz Keresztes György csoportja 123 százalékos átlagteljesítménnyel. Hz osztátymérnökség május havi átlagteljesítménye 119 százalék volt. Ezt az eredményi minden dolgozó igyekszik túlszárnyalni, hogy a hó tőén értékelendő os/.:áh mérnökségek közötti páro.sversenyből elsőnek kerülhessen ki és kiváló eredményekkel járuljanak hozzá a béketábor növeléséit oz. a béke megszilárdításához. A legutolsó kiértékelés szeri ni Sütő - János csoportja Mit százalékos részleteredményt, Szarka József csoportja 132, Keresztes György csoportja pedig 128 százalékos részleteredményt éri el az utolsó dekádban. Ezek az eredménvek a vágányszabályozási és kitérő szabályozási munkában kimagaslónak ‘•zárni tana k. A/, osztály mérnökség az e huuli napokban tartotta .meg bá'.aszéken ötlet- napját. Számos jó ö'-Iet került étékelésre és több mini 300 forint le' i kifizetve a dolgozóknak a használható, a. munkát megkönnyítő ö letekért. Nagy Sándor a szekszárdi osztály- mérnökség lakatosa 2 ötletei nyújtott be. amelyért 40 forintot kapod és mindkettőt újításnak vezetik be. Az egyik újítás a nyom távmérő módosítása. a másik a heggeszlő pisztollyal való lyukfurásnál egy lyukas sablon bevezetése. Mindkét újítás megtakarí- •tást eredményez, időben és munkában. Megyénkben a növényápolási munkaiatok során termelőszövetkezeti csoportjaink példát mutatnak egyéni dolgozó parasztságunk felé- Termelőszö- vetkzeteink és csoportjaink tagsága az eddig elért eredmények során fel ismerte a versenymozgalom jelentőségét és azt igyekszik továbbszélesíteni a növényápolási munkák minden vonalára. A csoportok tagsága kezdetben idegenkedve fogadta a munkaegységgel való számolást, ma már azonban azért folyik a verseny, hogy ki tudja azt jobb munkával túlteljesíteni, tehát ki tud több munkaegységet szerezni. A gráböci Alkotmány termelőszövetkezet tagsága között is kiszélesedett a ,,jobb munkával, több munkaegységért“ folyó versenymozgalom, melynek során Kardos Albert a kukoricakapálásnál 330 százalék napi átlagteljesítményt ért el, vagyis egy nap alatt 3.3 munkaegységet keresett, A kisszékelyi Szabad Nép termelöcso- portban Katona Imre ért el 300 százalékos átlagteljesítményt, A tamási Vörös Szikra tsz tagsága közül Boros József érte el a kukoricakapálásban a legmagasabb eredményt, egy nap alatt 3.35 munkaegységet keresett. Termelőszövetkezeti csoportjaink tagjai a gyspotápolásí munkálatoknál' •is. jó, eredményeket érnek el, Ezt mulatja az újíregí Béke termelőszcK ■ Ezek az eredmények is bizonyítják, h'O’gy a vasút dolgozói is harcbán útinak a módosított ötéves lérv Sikeres., idöelőtíi teljesítése, a .szocialista vasul megteremtése érdekében. A „vasparí- pa" dolgozói .is kemény, szívós munkává! viszik következetes harcukat, a boldog jövő., gyermekeik vidám, gondtalan életének megteremtése, a szocializmus megvalósítása érdekében. vetkezet tagságának példája is. ahol ifjú Takács Lajos, Varga Sándor és Hegedűs Ilona a gyapotegyelésben 145 százalékos napi átlagteljesítménye értek el. A' pári Béke termelőszövetkezetben a gyapoísarabolásban és az «gyűlésben Gödör Borbála és Vargo Julianna 200 százalékot, a kuko ncakapáiásbau Sogorka Ferene 130 százaiékoi értok el. Az értényi Dózsa termelőszövetkezeti csoportban ifjú Horváth József, a gyapotegyelésben 165 százalékos napi átlagteljesítményt ért el, A tamási Vörös Szikra termelőszövetkezetben pedig a Szikra munkacsapat halad példamutatóan. A gyapotmunkálatokpái és az egyeíésben 125 százalékos náci átlagteljesítményt ért el. A kertészetükben Pintér József munkacsapa r- vezető mutat, példát, akinek napi átlagteljesítménye elérte a 130 százalékot. .... Termelőszövetkezeteinkben a növényápolást munkálatok mellett az állattenyésztés terén is jó eredmények vannak. A tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet tehenészetében Túl Imre tehenész 12 tehénnél a«pi átlag 13.5 liter tejet lej ki te kénenként. A bonyhádi Dózsa termelöszövetke- zetben Merkl János 12 tehjenet fej 11.1 liter tehenenkénti átlaggal. Ezek az eredmények azt mutatják, hogv termelőszövetkezeteink lagsága felismerte a verseny jelentőségét és igyekszik munkáját úgy végezni, hogv a jobb és többtermejéssel nemzetgazdaságunk fejlődését, ötévé? tervünk sikeres befejezését segítsék elő c; a béketábort erősítsék. Kardos Albert 330 századra teljesítette normáját a knkorieakapálásban és 3’3 munkaegységet keresett
