Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

t » 5 P t 6 1951 JUNTOS 3 A GYERMEKEK ÉLETÉÉRT ÉS BOLDOGSÁGÁÉRT írta • PdngéjG Kocsma, a, Szovjetunió tudományos Ákadémiajemak levelező tagja A fc\ ennek — az emberiség tavaszi, reménysége., boudogsága.­Humánus és nemes cél megvédel­mezni minden egyes világra jövő kis lény jogát' az éleshez, az egészséghez, a- gondtalan gyermekséghez. E nemes •célt szolgálja a Nemzetközi Homokra, iikus Xöszövelség 1949 november eben "Moszkvában tarlóid tanácsülésének ha- iái ozat-a folytán évente megtartott ■Nemzetközi Gyermeknap is. iNem véletlen, begy azt a figyelemreméltó gondola­tot hogy a népek erejét fogjuk össze a békéért, haladásért, a gyermekek boldogságáért vívott harcban, a szovjet állam főváro­sában vetették fel, annak az or­szágnak a fővárosában, amelyben a gyermekekről való gondoskodás az élet egész szocialista rendjének megmásíthatatlan törvénye. Lássunk néhány számadatot és tényt annak jellemzésére, hogy hogyan tel­jesülik a szocializmus országában az ánvá'k és a gyermekek védelméről szó­ló “törvényeket. A szovjet kormánynak a háború idején, 1944-ben. kiadott ren­deleté óta 1950 január 1-ig terhességi és szülési segélyekre, valamint a sok­gyermekes és egyedülálló anyák támo­gatására több mint 18 millió rubelt fordítottak. A Szovjetunióban több mint 10 ezer, nők és gyermekek részére felállított orvosi ianáesadó és tej­konyha működik. Az állami állan­dó óvodákat és napközi otthono­kat naponta több mint A millió kisgyerek látogatja. Több mint négymillió gyerek tölti ide­jét a tavaszi-nyári időszakban műkö­dő kolhoz-óvodákban. A szovjet állam évente mintegy egvmilliárd rubel', ad ki a társadalombiztosítási összegekből a nyári úttörőtáborok megszervezésére. Ezekben több mini ötmillió iskolás­gyerek tőáti a nyári szünetet, A szov- jetországbari nincsenek árva gyerekek. Az állam ezerszámra tartja fenn a gyermekotthonokat, amelyekben a szü­leiket a Nagy Honvédő Háborúban el­veszített gyermekek élnek és nevel­kednek. Az országban több mint ezer nwöröra’ota és otthoni van, valamint : 40 gyermek és' bábszínház. A szovjet anyák nyugodtan és biz­tosan > kentének • gyermekeik jövője elébe. Semmisem árnyékolja be az ifjú •rovjaí polgárok öröm teljes gyermek­ségét, A nagy Szovjetunió példája nyomán meleg szeretettel gondoskodnak a gyermekek életéről a Kínai Népköz- társaságban és & népi demokratikus országokban rs. Egészen más kép tárul elénk a tőkés országokban. Az ENSZ szervezetétől származó adatok szerint ezekben az orszá­gokban 8Ö nrtÜió gyermek való­sággal halálra van ítélve. A lesoványodott kisfiúk és kislányok fillérekért végeznek súlyos, kimerítő munkát, sokszor éjidőben és egészség­telen munkaviszonyok között. Francoise Lecierc, a Béke Vi.lágia- nács tagja a nemzetközi nömozgaiom tevéken}- francia dolgozója mondta el a következő esetet: Karácsony éjszakáján Paris egyik utcáján újszülött gyermek sírása hallatszott. Kinyitották a személ- 1 sídrtt cs benne találták a gyerme­ket. Paris, karácsony, szemétláda és újszü­lött gyermeki... A gyermek meghalt. És hány ilyen tragédiái' éttntfk át az anyaság örömeitől megfosztó:; asszo­nyok, meri neun képesek megadni ki­csinyüknek a megélhetés lehetőségét? Olt. ahol a dolgozók lerongyolódása eljutott a legszélső halárig, az anyák eladják gyermeküké!. A gyermek kereskedelem megszokott jelenség még Angliában is. Az egyik londoni kórház tisztviselője beszélte el a .,Daily Mirror” című új­ság hasábjain: ..Naponta jön hozzánk négy-öt ember. Még vannak általános elfogadott árak is. az újszülöttekre: 80 fon'sterling a Fiukért, 150 fontsler. iing a leányokért“. Virágzik a gyer­mekkereskedelem Japánban is. Az „Aszúi“ című napilap írja, hogy az egyik közvetítőként dolgozó rabszolga­kereskedő a különböző fal vakból 2.500 gyermek eladását szervezte meg. Borzalmas viszonyok között élnek a gyarmati és függő népek gyermekei.. Álljon itt. néhány megrendítő erejű könyörtelen fé-ny és számadat a kül­földi országok statisztikai kimutatá­saiból, újságcikkeiből és brosúráiból: „Indiában a gyermekek fele 15 éves kora előtt meghal. Az indiai gyermekek 25—60 százaléka pusz­tul el életiének első évében“. Afri­kában a gyarmati lakosság gyer­mekeinek fele meghal, mielőtt el­érné a 15-ik életévét“. „Törökor­szágban és Iránban a dolgozóik gyermekeinek 60—80 százaléka pusziul el éleiének első évében.“ A hivatalos statisztika szerint a gyarmati országokban 500 millió gye­rek közüli 480 millió nein jár iskolá­ba. A gyermekek rabsága ellen, munká­juk embertelen kizsákmányolása ellen, s a rájuk váró erkölcsi züllés ellen világszerte kiáölnak az anyák és az összes haladó emberek. „A gyermekek jólétéért dolgozni annyit jelent, mint a béke ügyéért dolgozni4* — mondatta az olasz Elena Caporoso másfélóv előtt a Nemzetközi Demokra­tikus NőszöveLség tanácsának moszkvai ülésén. E szavak teljességgel megmu­latják. hogy milyen óriási a Nemzet­közi Gyermekvédelmi Nap jelentősége ma, amikor a háborús gyújtogatok I minden erejüke! megfeszítik, hogy új világháborúi robbantsanak ki és a gyermekek millióit tegyék árvává. Kinek és miért, milyen célra kelle­nek a lövedékek újabb és újabb ton­nái, s a kapitalista országok ipara ál­tal naprói-napra lázasan készített tan­kok és ágyúk újabb ezrei? Kinek az éleiét fenyegetik ezek? Ezek a nyugtalanító kérdések az egész emberiséget érdeklik, -És bár­mennyit ravaszkodjanak is, hazug propagandájukban a háborús gyújto­gatok, egyre hangosabban és harago­sabban zúg fel a népiek szava: ,,Békét gyermekeinknek!“ „Nem en­gedjük meg, hogy háború legyen!“ A gyermekek jogai! csak az egész világ békeharcával lehet megvédeni! Egvre állhatatosadban sürgeti a világ, hogy a nemzetközi biztonság megőr­zésének felelősségét elsősorban viselő öl nagyhatalom megkösse a bekeegvez. menyi. Minden anya, minden apa és minden becsületes ember szent köte­lessége, hogy a gyermekek élete és boldogsága érdekében harcoljon e kö­vetelés megvalósításáért. Sven Holten, a dán rendőrség fő- ie-tügyelője 'már gyermeke-kiöl is ujj. ienyomaitot akar venni. A ,,SivUfors- vaiíá'biádét“ című dán folyóiratban nyíltan fel is vetette ezt a javaslatot, j sőt azt. is hozzátette, hogiy ezt a* ujj- Lenyoma tot tartalmazó archívumot úgy keli elhelyezni, hogy az a leg­biztosabb kezekbe kerüljön. Vájjon kinek a kezét tartja a „lég,.! megbízhat óbbaknak“ e derék rendőr­főnök és mit gondol, hol lenne a leg jobb heLyen ez a gyermek daktilo- stkopiai gyűjtemény? „Ennek a kétségtelenül fontos prob, lémának — jeletiti be nagyképűen a lenti lapban, — az lenne a legjobb megoldása, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete külön ujjlenyomat-gyűjtő hivatalt állítana lel, A gyakorlati kér_ désekkel azonban foglalkozzon csak továbbra is a rendőrség.. A Mit jelentene ez? Nem mást. mint­hogy az európai országok növekvő nemzedékét lajstromba vennék az amerikai Gestapo hivatalaiban, az FBI-ben. Holtén elképzelésének megvan a maga, mondhatnánk ,,rendőri“ Logi­kája. A dán nendőrfelügyelő java*la. Iának tulajdonképpen az lenne a cél­ja, hogy korfcüiönbség nélkül, minden becsületes embert fogollyá változta«, con. v Ezzel az ajándékkal“ akarnak ked­veskedni a dán rendőrkopók az or­szág ifjúságának a Nemzetközi Gyér. meknap alkalmából. (Literaturnaja Gazeta) A nagy forradalmár, Lenin és Sztálin hu munkatársa • • ()l, évvel ezelőtt. 1946 június 3-án v halt meg Mihail Ivanovics Ka 1 inyin. a Bolsevik Párt és a szovjet állam egyik nagyszerű vezetője, a kommunizmusért. vívott küzdelem m égi ugat hatatlan harcosa, Kalinyin. aki egész életét elválaszt- hatadánul összekapcsolta a nép fel­szabadításáért vívott- harccal, a, szov­jet nép s a haladó emberiség nagy vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak közeli tanítványa, küzdőtársa volt. Együtt vett részt velük a Bolsevik Párt megteremtésében, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom előkészí­tésében és irányításában, a szocialista állam építésében.. Fáradhatatlanul harcolt a nép ellenségei ellen és a leninizmus győzelméért. „Életem történetét — mondotta Ka linyin — és lényegében a munkásosz­tály történetét is, abban lehet ösz- szefoglalni, hogy Lenin és Sztálin vezetésével éltünk, s h-arcoltunk.“ A z a tény. hogy Kalinyin húszon­r*- két évig volt a szovjet, állam feje, államférfiul bölcsességéről és tekintélyéről tanúskodik, egyben visz- ezatükrözi a szovjet rendszer állandó­ságát és erejét. Mihail Ivanovics Ka- linvinnak a néphez fűződő kapcsolata példás volt. Bejárta a szövetségi köz­társaságokat., számos város, falu és település dolgozó milliói találkoztak vele és hallgatták a marxizmus- leninizmiis láng-lelkű szószólójának, a kiváló publicistának, a néptömegek nagy feJ világosítójának szávait. Könyveit és brosúráit 74 nyelven. 50 millió példányban adták ki. 1917 töl 1946-ig 970 előadása és 137 cikke jelent meg a sajtóban. Kalinyin saját, lázasan tevékeny életének és termékeny munkájának példájával tanította meg a -Szovjet- 'unió munkásait, parasztjait és értel­miségi dolgozóit a haza önzetlen, lel­kes szolgálatára. Azt mond-a. nagy boldogság ebben a korszakban élni, melyet a Nagy Októberi Forradalom nyitott meg. Azt mondta, korunkban nincs és nem is lehet haladóbb, ne­mesebb. fenköltebb feladat, mint a kommunizmusért vívott harc. Büszke volt azokra a történelmi jelentőségű változásokra, melyeket a szovjet nép a Bolsevik Párt vezetésével hajtőt; végre. Fáradhatatlanul hirdette, hogy a szovjet nép által megoldott nagy feladatok az egész világ dolgozóinak érdekét szolgálják. „A Szovjetunió­ban élő népek alkotó munkájának egyetlen célja ■— irta — a dolgozó emberiség boldogsága. Lehet-e na­gyobb ,dolog annál, mint Sztálin elv­társ vezetésével önzetlenül harcolni a kommunizmus teljes győzelméért az egész világon?“. IZ" alínyin arra buzdította a Sjov jétunió minden dolgozóját, hogy Lenintől és Sztálintól tanulja meg szolgálni a kommunizmus . ügyét. Lel* kés-ültén beszélt a nép nagy vezérei­ről: „Lenin és Sztálin nemcsak ön­magukban nagy emberek: Gyökerei, vertek a töincgekben s szervesen hoz­zájuk kapcsolódnak a ■ miág dolgozd tömegeinek; legnemesebb eszményei és célkitűzései. A gyarmati elnyomás, az ínség és a kapitalista kizsákmányo­lás terhe alatt nyögő százmilliók Le­nin' és Sztálin nevéé összekapcsolják felszabadulásuk derengő hajnalával.“ M. 1. Kalinyin, a szovjet ifjúság bölcs tanítómestere és barátja átaydta a fiataloknak mélyreható, sokoldalú tudását é» gazdag tapasztalatai:. Szíyhezszóló lelkes szavakkal fordult a fiatal munkásokhoz és parasztok­hoz: „Aki szocialista munkának akar élni. az alkot, megváltoztatja az éle­tet, harcol, szétzúzza a régit és újat teremt. A mi szovjet valóságunk meg­adja a lehetőséget minden dolgozó­nak, hogy leghatékonyabban fejthesse ki képességét é« tehetségét.“ Kalinyin, a lánglelkű szovjet hazafi arra nevelte népünket, hogy legyen büszke szocialista hazájára, tnéiv óriási szerepet játszik a haladó em­beriség fejlődésében. l M, I. Kalinyin. mint a szovjet ál­lam feje. következetes sztálini béke­politikát folytatott. Gyakran fig-rel- meztette a szovjet népet annak veszé­lyére. hogy a. Szovjetuniót ellenséges kapitalista környezet veszi körül. „Tizenkét éve élvezzük a békét — mondotta 1938-ban —- de minden tő­kés országból felénk hallatszik ellen­ségeink fogvicsorgatása. Nem szabad azt hinnünk, hogy a tőkés világ be- lenyugodott ’ létezésünkbe és azon a véleményen van: hadd éljenek nyu­godtan!“ Szigorú és jól fegyelmezett éberségre hívta fel a szovjet embere­ket. hogy „a mi szovjet államunk ké­pes legyen szembenézni bármilyen meglepetéssel.“ |%/Ta. mikor az USA és Anglia im­perialistái új agresszív hábo­rút készítenek elő. y szovjet nép élén ken visszaemlékezik a bölcs .államfér­finak erre a tanítására, A Kalinyin halála óta eltelt öt év alatt a szovjet nép Lenin és Sztálin pártjának vezetésével sikeresen foly­tatja tovább a kommunizmus építé­sének ügyét, melyért Kalinyin is egész életét, minden erejét, tudását és gazdag tapasztalatait- áldozta, A szovjet nép az egész dolgozó emberiséggel együtt örökre megőrzi szívében Mihail Ivanovics . Kalinyin- nak, a nagy forradalmárnak, Lenin és Sztálin hű munkatársának, á kora­imul izmus megingathatatlan harcosá­nak emlékét. A SPANYOL NÉP NEM LESZ AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK ÁGYLTÖLTELÉKE Március közepénhata-lma« jelentősé­gű események történtek Spanyolor szagban. „11 j korszak nyílt meg a spa­nyol nép harcában“ — írta ekkor Dolores Ibárruri elvtársnő, a Spanyol Kommunista Párt emigrációban élő főtitkára. Barcelonában, Spanyolország legna­gyobb és iparilag legfontosabb váro­sában közel félmillió dolgozó hagyta abba a munkát és tüntetett áz elvisel­hetetlen életkörülmények és Franco fasiszta diktatúrája ellen. Abban a. .Spanyolországban történt ex y forra­dalmi megmozdulás, ahol törvény tilt, ja a sztrájkot, ahol a munkásosztály i 59.900 legjobbja börtönben sínylődik. 8 erről a Spanyolországról mondották nemiégiben az amerikai politikusok, hogy az ő „legjobb és egyedül meg bízható szövetségük.“ Barcelona csak a kezdet volt. Az illegális Kataíoniai Egyesült Szo­cialista Párt és a törhetetlen erővei .harcoló kommunisták nagy felvilágo­sító és szervező munkája nyomán tsorra lobbant fel a sztrájkok lángja a környező városokban. Leállt a mun­ka- a maniesai textilüzemekben, sztrájkok és tüntetések voltak Mad ridbau és az elmúlt napokban a sztráj­kok teljesen megbénították a hadi­ipar szempontjából legfontosabb bil­baói és ean-sebastiani iparvidéket. A „legjobb és egyedül megbízható szövetséges“ alapos •meglepetést, fáj­dalmas csalódást hozott a háborús uszitóknak. Az amerikai imperialisták komolyan építettek Francéra. Azt gondolták, a fasiszta , diktátorrá ele­gendő biztosíték szám tikra, hogy Spa­nyolországot. könnyen háborúba vi­gyék. Igen fontos lenne számukra Spanyolország, mert itt vannak az Amerikához legközelebb eső európai kikötők és bőven megtalálhatók az országban a modern hadviselés fontos nyersanyagai is. Franco már hoee-zú évek óta hű ki­szolgálója az imperialistáknak. Ami­kor az amerikaiak a leghirhedtóhb náci vezetőket a látszat kedvéért -— még börtönben tartották, Francoék uál már régebben náci gyilkosok „oktatták“ a 665.000-es létszámú fa­siszta spanyol hadsereget és a, 125.000 főnyi csendőrséget és rendőrséget. Ugyanakkor az elmúlt években ezer számra jártak Spanyolországban az amerikai „specialisták“ és „turisták“. akiket Francoék ugyanolyan szívesen fogadtak, mint az amerikai hadihite leket, kölcsönöket és az amerikai fegyvereket. Az imperi«listák utasítására épült az enni It. években az országban 57 repülőtér és a 44 tengeri kikötő. Ezért kapott Franco nemrégiben az .,Amerikai Légió“ nevű fasiszta szer­vezettől kitüntetést, ezért mosták oly sürgősen tisztára az EXSZ-ben az im­perialisták Franco véres szennyesét. A leglényegesebbel azonban ismét nem számoltak az imperialisták. Xetu számítottak arra, hogy a spanyol nép a legvéresebb elnyomás ellenére is keresztülhúzza számításaikat. Nem Számítottak a kommunisták szívás, felvilágosító munkájára, ez ország több részén működő partizáncsopor tokra. Azt. hitták, a nép élt űri. hogy a spanyol költségvetés 75 százalékát háborús kiadásokra, fordítsák és csak egy-egy százalék jusson mezőgazda­ságra és iskolákra. Azt hitték. hogy a 14.0(H) spanyol milliomos erősebb a többmillió munkanélkülinél, azt hitték, hogy a palotákból harsogó d áridó el­nyomja a 400.0(H) madridi és barcelo­nai barlanglakásból Mkattat-szó elége­detlenséget. Bíztak az egyházi reakció erejében is, hiszen hullák, hogy az országban 200.000 pap, 3S.00Ó temp* lom és ugyanakkor csak 35.000 iskola van, ahol nem folyik mindenütt a ta­nítás. Éppen ezért nemcsak a Franeo- renuszerre. de az arra építő amerikai háborús tiszti ókra is hatalmas csapásé mértek a spanyolországi események. Hiába alkalmazták legutóbb is a leg­véresebb terrort, hiába folytak a le­tartóztatások. a sok tízezer roham- rendőr és a páncélos cirkálók ellené­re — május elsején a spanyol nép is­mét megmutatta öklét. A legfontosabb sztrájkközpontok mellett, megmozdult az egész ország. Sevillában, Malagá­ban és egész Andalúzia tartományban -számos dolgozó szüntette be a műn kát. Még saját katonaságától is ret­tegnie kellert Francénak, s ezért-má ­jus 1-én egész nap' zárva: tartották a kaszárnyák kapuit. F.s ugyaucsak te­hetetlenek voltak a május 22-i hatal­mas tüntetések, felvonulások idején. As események bebizonyították, hogy a minden eresztékében recsegő ropogó kapitalista rendszer egyik gyenge láncszeme a spanyol fasizmus. Bebizonyosodott, hogy a nyílt erő­szak. a kegyetlen elnyomás nem tud­ja elfojtani, hanem még jobban meg­acélozza a dolgozók kommunisták ál­tal vezetett ellenállását., A spanyol nép hatalmas erejű sztrájkharcai iga­zolják Dölores Ibárruri elvtársnö sza­vait: ..Spanyolország — bármit mond is Franco .- nem lesz a spanyol nép ált.?:! jogosan gyűlölt angol-amerikai imperialisták airvútólteléke!" A dán rendőrök és a gyermekek

Next

/
Thumbnails
Contents