Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-01 / 125. szám

lttl JUNIUS 1 NAPLÓ S Tizenötóvi fegyházra ítélték szándékos emberölés kísérlete miatt Baráth József gyűlöli kulákot El *f-igazi kepét akarunk, Látni a kidákokról, elég **• ka megvizsgáljuk részletesen néhány kulak ma- patar-iását) meri az képviseli az egésznek a ,.szeneit tía csak egykét kidák múltját és jelenlegi viselkedéséi vizsgáljuk meg, maris világos lesz előttünk, hogy azok a. dolgosó nép esküdt ellenségei és lábbal szerelnének minden olyan cselekedetet eltiporni ami a béke megvé­dését szolgálja. Jellemző rájuk, hogy mint a keselyük lesik nyugtai (múl keringve áldozataikat. úgy lesik a kidákok is, hogy hol tudnának áriáin a dolgozóknak. A ravasz.' toka furfangössáydval próbálnak célt elérni. „Jó embereknek" tettetik magukat, gondolják, hogy ez­zel sikerül Pártunk és a dolgozok éberségét el-altatniok. .A valóságban azonban, már a legkisebb'lehetőségeket is igyekeznek kihasználni, csakhogy akadályozhassák módosított ötéves tervünk sikerét. Semcsal: szabotálá- sai/c, hazugabbnál,. hazugabb rémlvreik terjesztésével teszik magukat nevezetessé, hanem a rnuulenre elszánt­ságukkal is. Látják,, hogy a dolgozók mind sznkebb és szííkebb korlátok közé szorítják őkel gazdasági és po­litikai .téren. éppen- ezért meg <j vérontástól sem riadnak vissza... Ez jellemző minden egyes kutakra, amint a té­nyek ezt bizonyítják. A tapasztalat-ok azt bizonyít jak, hogy nincs jó és rossz, hamm vsak egyféle kaják van, amit ügy jellemezhetünk röviden, hogy: a dolgozó pa­rasztság legádázabb ellensége. — Fényes bizonyíték erre láerrí.lh József gyulaji- k-ulák példája Is. Ez is aláhúzza és igazolja azt a. mondást, hogy .kutyáiból nem lesz szalonna, így a hutákból sem dolgozó paraszt“. A kornyék dolgozó parasztsága ott volt a tárgyaláson Nemcsak a helybeli, hanem a kör­nyékbeli dolgozók is nagy számban jelentek meg a kártevő gyulaji kulák. Baráth József helyszíni tárgyalásán. A majdnem félezernyi tömegnek csak cgv része fért be a tárgyaló-terembe. A többiek kívülről, mikrofonon keresz­tár hallgat iák, hogyan Ítélkezik a dol­gozó nép az ellensége felett. Szinte vége-hossza nem vol t a gyulaji u lak on a kocsiknak, gyalogosoknak. Jöttek a dombóváriak, köztük a 13 holdas Flanberger Imre, jöttek a mucsiak. köztük a 9 holdas Kovanics Mihály és jöttek a környék minden községéből legalább 5—tO-cn. Aki hallótI Rarálh József aljas cselekedeteiről, ökölbe- szoru’ll a keze és a legsúlyosabb biin- fedést várta, „Nem lehetünk könyöriilettel azok­kal szemben akik tetteikkel népi demokráciánk ellen fordultak“, mondogatták löbbén. Már a tárgyalást megelőzően sokat beszéltek a környék. Íveli dolgozók Baráth cselekedeteiről. Igazi képet azonban csak. a tárgyalá­son kaplak róla, de ugyanakkor tü­körképet kaptak az egész kulákság- ról is. A tárgyalásig nem mindenki látta világosan, hogy amikor Rarálh József, az imperialisták hazai ügynöke leütöt­te a járási DÉFOSZ-titkárt, a békeiá- hor erősödése ellen töri. Kéri Mihály. Baráth volt cselédje megsokalta az embertelen kizsákmányolási és panaszt etnel-t munkaadója ellen a DÉFO.SZ- nál. Baráth József nem sokkal előtte töltötte ki büntetését, amit a dolgozók állama közellátás érdekeit veszélyez­tető bűncselekménye miatt rá kisza­bott. A járási DÉFOSZ titkárság ép­pen ezért szükségesnek tartotta, hogy jól szétnézzen Baráth bázatájékáflf. A feltevés nem is volt alaptalan, mert bizony volt ott látnivaló éppen elég. Amikor a járási DÉFOSZ-tilkár, Ba­lázs Mátyás és a helyi DÉFOSZ szer­vezet titkára,. Szabó Tmre elvtársak vizsgálták Kéri Mihály’ panaszát és Balázs élvtárs éppen jegyzetel készí­tett. a vérszomjas Baráth József vas- villával teljes erőből fejbevágta. Az erős ütés majdnem haláh okozott. Ez­zel még nem elégedett meg. Yasvillá- yaJ a kezében zavarni kezdte ugyan­ilyen .szándékkal a helyi DÉFÖSZ-íit- kárt is, miközben az', kiabálta: ,akár- hova szaladsz is, utolérlek és meg fogsz dögleni“. a felszabadult és földet kapott dolgozó parasztságot, gyűlöletet érez egész de­mokratikus állam rend ünk iráni és bánja, hogy csak ennyit tudott ártani a szocializmust: építő dolgozóknak. Az államügyész és a bíróság érdek- flődött Baráthtól, volt cselédje, Kéri Mihály életmódjáról is. Megkérdezték tőle, hogyan báni véle, mii fizelett ne­ki, mi volt az egyezség? Baráth ezek­re a kérdésekre a következőképpen fc- lelgeteti: sosem keltünk fel 3 óra­kor . . . sosem panaszolta, hogy' miért nem fizetek neki. . . meg volt takaró­vá, mint egy ember. Oda jött ruha nél­kül és mi felruháztuk . . . A lények azonban egészen más! bizonyítanak és mást. mondott Kéri Mihály, a kulák volt cselédje és a többi tanuk is. Kéri két és fél évig dolgozott a kofáknál, ünneplőruháról csak álmodott, de mióta az állami gazdaságban van, ál­mai valósággá váltak.­Alig egy hónapig van az állami gaz­daságban és már veti a kéréseiéből szép új ruhái, cipőt, sapkái. A gyula- jiak alig. ismerlek meg az újjászüle­tett emberi. Szabadnak érezte magái és- bátran elmondotta- annak a ke', és félévnek a történetét,- amit a.kóláknál töltött. -— Pénzt nem kaptam semmi! — mondotta — búcsúra kap lám egy forintot,, még három cigarettát. .. Ez: megkaptam a másik búcsúra is. A ku­lák azt állította, hogy ruházta cseléd­jét. . - . Kéri elhozta magával a ruhákat, jobban mondva rongydarabokat, amelyeket éveken keresztül vég­zett, szinte cm her felet ti munkájá­ért a kuláktól kapott. Rossz vászonnadrág, elszakadt pullo­ver került elő csomagjából; Er az 'ösz- szes. amit még érdemesnek tartott nem eldobni. „Hol voll az éjjeli szállása?“ — kér­dezte a biróság. — „Az istllóban“ — hangzott a felelel, A kivizsgálás meg­állapította, hogy'akarlak adni neki ugyan szobái is, de piszkosabb voll az istállónál is. A famirallomások Orsós Mihály tanú is elmondotta, ami a szívé« volt. — Kugorica kapá­láskor, amikör elvégeztük a munkát cs megkérdeztem, hogy „mi lesz a fize­tés“, elkezdett káromkodni és pofonvá- goft. Napról-uapra egy darab ke­nyéren é.s egy kis darabka sza­lonnán dolgoztatott. Egy másik tanú, Má é András, aki ara­tója voll, arról beszélt a tárgyaláson, hogy neki sem akarta megadni a kol­lektív szerződésiben előír: részt, pedig ő elvégezte’ rendesen a -munkáján Mi­kor a DÉFOSZ útján mégis megkap­ta, az! mondta a kulák, hogy „hasz­náljam patikára“. Molnár István elv- társ is felidézte Baráth József emlé­kezetében az elmúl! évek lörténeíét. — Senkiháziaknak nevezte a földhöz jut. tatöt'.akal — mondotta —. Rémhíreké' terjeszle.fi és több dolgozó nem merte elfogadni a földel. — A földhözjiítSatoUakat akasztóiéra i, ítélte“, a tanácstagokat pedig koldusoknak nevezte. De elmondották a tanuk közül azt is többen és a vizsgálat is megállapította, hogy gabonáját állataival! etette. Vaj-, jón mi voll ezzel a célja-?- Nem más. mint az, hogy szerette •volna. ha a dolgozók asztalára kevesebb kenyér került volttá és kénytelenek lellek vol­na neki könyörögni. így leplezték lé a tanuk a minden­re 'elszánt gyulaji kulákol, aki már a felszabadulás élőit is cselédeket tar­tott és Jó i*erve*éii munkával a tanácsülések sikeréért Községi tanácsaink június 1—10.e között tartják meg rendes ham ülé­seiket, ahol megtárgyalják: az című ft hónapba« végzott munkátó,tóikat és megszabják a kővetkező feladatokat a végrehaj tóbizóttságokmak. y végre, haj tóbizottság és tanácstagok úgy ké szüljenek a tanáécsflliásetope., hogy o'Ut löviről.hegyire átbeszéljék aiz aratás, begyűjtés, növényápolása teendőket. Ne hagyják figyelmen kívül, hogy egy o.yan mumkaidösz.ak következek a tanácsülések után, amely fokozottan megköveteli, hogy részletei bem ható. rozzo'ir a tanácsülés e feladatok meg. oldásáról. V égneh ajtó bi zo 11 s á ga.i nk még o hét folyamán tárgyalják meg a VB-ü léseken a napirendi pontokait, határozati javastóitekaH. A napirendi pontokban VB.ü léseken tárgyalják meg: 1. A növényápolás mielőbbi befe­jezését., cukorrépa, kukorica kapálá- sát, az aratás, Oséplés előkészítését, a miwiaztertanäcs ákadenyésziiésröl szó. ló határozatának: végrehajtásával kap­csolatos másodvetési terveket, illetve e 1 ők észü 1-e t ek et. 2. Oldják meg a II. félévi begyűj­tési hátralék kérdését, az új begyűj­tési rendelet ismertetéséi, a tojás-, a baromfibeadás szorgalmazását.. Konkrétan ezek a feladatok állanak tanácsaink előtt, amit a végrehajtó. bizott'sági üléseken igen alaposan meg keli, hogy tárgyaljanak és úgy vigyék a tanácsülés- elé. A tanácsülés haté. rozaiát, amií a feladatok megoldásá­val kapcsolatban a tanácsülés hoz. azt ellenőrizzék. A községi tanács ak­kor végez jó munkát, ha a ’ tanácsiag. ság számonikén az e őzó ülés hafáro _ zabát, illetve a már végrehajtó bt fel- j adatok megoldását Az a községi ta­nács, amelyik így llátja, éj fel a da. tát, az jó munkát v-égi?®. Már pedig, ha mi így dolgozunk, nagyban, hozzája., rutunk a felgmel v -ötéves terv megva iósításához. a béke megvédéséhez. A fain dolgozó népe sokat vár a tanácsüléstől. Éppen ezért nem mind. égy az, hogyan, készülünk elő a ta­nácsülésekre. El kell érni jó szerve, zés folytán azt, hogy k ddl-gőzók a községi tanácsülést ünnepnek, lássák a falu életében. Végei kell vetni an. ha Jkérték a man U a bérű kei, cser» «tőrökké 8 fé n y eg» e I őd /«If* A tárgyalás megvilágította dolgozók élőit még i-öbb bűncselekményét is. Nem mun­kálta kellően a földjeit, hogy’ ne te­remjen és így szabotálhassa a be­adást. 'Erre bizonyíték, hogy termés- állaga jó.val alul maradt a köz-ség álla­gánál. Emellett többszörösen biinteleü előéletű is. Legénykorában szurkáiás miatt büntették. Büntették erkölcsíe- lehség' miatt is: Kiderült az is, hogy cselédjét, Kéri Mihályt, szinte á'llal módjára dolgoztatta. A kollektív szer­ződésben a nyári munkaidő 10 óra, a tóii pedig 8 óra. Ezt ö kevésnek lar- tot-ta. A nyári időszakban hajnali 3 órá­tól este 8 óráig, léién pedig reg­gel 5 órától este 7 óráig dolgoz­tatta. A természetbeni járandóság fejében —■ termények helyett — kél. év alatt mindössze néhány régi, selejtes, ron­gyos ruhadarabot és egvpár használt csizmát adott. Készpénzjárandóságát egyáltalán nem fizette ki cselédjének és így még most is majdnem 6 ezer forinttal tartozik. Az állam ügyész és a biróság kérdé­seket intézeti a vadállathoz. Rarálh ezekre úgy igyekezet! válaszolni, hogy azáltal ártatlannak, tetesse maga!, vagy legalább is enyhítsen. Mint. aki bűneit megbánta, úgy beszélt. Le lehetett ol­vadni róla, .hogy határtalanul gyűlöli A tanuk kihallgatása után dr. Tár- kán yi Béla államügyész tartotta meg a vádbeszédet. Szávai még világosabbá tették a dolgozók előtt Baráth. és a hasonszőrűek igazi ábrázatát. Világo­san rámutatott arra, hogy az osztály- harc éleződése szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel. —Határtalan vakmerőség kéllett ahhoz, hogy vala­ki hat évvel a felszabadulás után így bánjon egy dolgozó emberrel. — mon­dotta vá db estédében, — Mi ez, ha nem semmibevevése, iáhballiprása Népköz­társaságunk törvényeinek, rendeletéi­nek, amelyek minden kizsákmányolás megszüntetését tűzték ki célul. Mi az. ha nem a legdurvább megsértése a dolgozók jogainak és érdekeinek? Ez az esemény világosan mutatja, hogy a kulák semmiféle eszköz­től sem riad .vissza, hogy népi de­mokráciánk eredményeit megsem­misítse. Feltett célja voll:, hogy a dolgozók ér. dekeinek képviselésére hivatott sze­mélyek. a ké! DÉFOSZ-tilkár életét ki­oltsa. Joggal állíthatjuk, az eddigi lé­nyek alapján, hogy az összes k ti iák­nak ez az igazi képe. Élesen mutat­kozik meg ebben a perben, hogy a kulákság mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének legveszedelmesebb el­lensége és éppen ezért legveszedelme­sebb ellensége dolgozó parasztságunk­nak is. A kulák háborús uszító és ép­pen ezérí maga is minden módon igyekszik szabotálná a termelés!. Sze­retne befurakodni a termelőcsoporiok­ba is, hogy otl titokban . árthasson, rombolhasson, szabotálhasson. Tárkán yi államügyész vádbeszédé­ben a tárgyalás eredményei alapján levonta a következtetéseket is. Egész sor tanulságra 'Hívta fel a dolgo. zók figyelmét. A következtetéseket így csoportosította: A kulák mjndig olyan módszerekkel akar artani, ame­lyeket legalkalmasabbnak lát a kárte­vésre. Egy pillanatig sem szabad el­altatni éberségünket a kulákság és a többi ellenséges elemmel szemben. A kulákság felismerte Pártunk szerepet és éppen ezért szeretné azt gyengí­teni. Dolgozó parasztságunknak ezzel szemben az a feladata, hogy még szo­rosabban zárkózzon fel Pártunk sorai mögé és kövesse annak útmutatását, — A legfőbb tanulság azonban az — mondotta —, hogy a kulák szabotázs cselekül én veinek legkisebb formáját sem szabad el­választani a nemzetközi helyzet­től. Vádbeszéde végén többek között eze­ket mondotta: —■ A bíróságnak tehát olyan ítéletet kell hozni ebben a per­ben, hogy abból minden kulák, de jvéb ellenség is egyszersmindenkor- ra megtanulja: így jár mindenki, aki kezét fel meri emelni dolgozóink! né­pi demokráciánk ellen, a béke ellen. Ilyen ítélettel védhetjük csak meg eddigi eredményeinket, épülő gyá­rainkat, erőműveinket, városain­kat, egész békés építő inünkán- '~at, A megyei bíróság szakorvosa meg­vizsgálta Balázs Mátyás sérülését. Megállapította, hogy azért nem okozott az ütés halált, mert az egy kissé félre­csúszott. A kuláknak a célja tehát emberölés volt. A tárgyaláson Baráth védője védő­beszédet mondott. Semmi olyan indo­kot nem tudott felhozni, arai hozzá­járult volna a büntetés enyhítéséhez. nak az • állapodnak is, hogy a tanács- üléssel egy id őben még tó megszerve­zett, vagy egyéb gyűlést tartsanak a községben. Hogyan szüntessük . ezt meg? Úgy, hogy elsősorban a . páiA. titkár eivtársisal felvesszük a kapcáo latot, majd közösen a tőrnvgszerve• zet!i vezetőkkel át beszéljük, ezeket a kérdéseket már a tanácsülést meg­előző napokban. Ahogy a fentiekben már erről be„ szeltünk, ettől a most elkövetkezem, dö tárná cső-lést öl függ. hogyan old­juk meg feladató,inkát. Ahogy minden döntő kédésben Pártunk szabja meg a munka ütemét és annak időben'va; ló helyes. elvégzését, úgy most is a Párt. irányítását: kell kérni a községi tanácsoknak úgy az elméleti, mint. gyakorlati előkészületekben,. A napi. rendi pontok összeállítását, majd a beszámolók előkészítésénél■ á pár-íve. a?tőség segítségét, kell kérni. A VB- t'iikárok igyekezzenek a tanácselnök: nak hathatós segítségére lenni tó be. számolók elkészítésénél. Tormészetel sen nem úgy, mint Baksa Dezső ozo­rai VB-titkár, aki igyekezett lebeszél, ni a VB .elnököt arról,, hogy beszá­molójában foglalkozzon a kulákság.'. gél,, az osztály harc kérdésével. ’ , * A munkások és a dolgozó parasz­tok politikai szín vonató, öntudató nagy mértékben megnő vök edett AI-, kotmányunk születése óla. Az állam ügy ék irán t is eg y re I okoz o ttab b a z érdeklődése dolgozó népünknek, ami arra figyelmeztet, bennünket, bogy nem mindegy, hogy miről beszél • elnök elvtárs a tanácsülésen,. Dolgo. zó népünk ma már tisztán látja, hogy valójában a., hatalom gvakortó-a váz , ő kezén van és a tanácsokon keresz­tül bele ,;,s szólhat az áltómügyekbé, A. tanácsülések megtörténte után igen- helyes a fejlettebb tanácstagok azon cselekedete, amikor a tanácsülés há- rározatát kisgyűléseken átbeszélik a falu dolgozóival. Ha a fentiek sze. rin« járunk el és a határozatok síké. res lebonyolítása érdekében jó mun-- kát végzünk akkor nyugodtan ké­szülhetünk a sokatígérő boldog . ára.. lásna. ... " . .. Megyei tanács sajtó és propa­ganda csoportja. Döntő csapást kel! mérni a fasizmus és a háború előkészítőire mondotta Jacques Duetos elvtárs Saint Déninbén — A jobboldali szocialista pártra, vagy az MRP-re szavazni - annyit je­lent — mondotta Ducios . elvtárs, — mint azokra a gaulleistókra szavazni, aki kel - De- Gaujtó helyezeti etóa ■kor­mánykoalíció többségében. A Francia Kommunista Párt, amikor élesen meg­bélyegezte a De Gaulle számára utat egyengető kormánypártok tevékeny­ségér, rendkívül megnehezítette a nyitt listák a peso Iá sokat a giaulleista fasiszták és a jobboldali szocialdsták között, a felháborodott közvélemény szembe szállj a listakapcso'ásokkal. Az amerikai, párt. erre a ködösítés más eszközéhez folyamodott. Igen sok megyében ugyanis közismert gaueMiS'íák úgynevezett ,,függődén'' cégérrel léptek fel és lista-kapcsolá­sokat kötöttek az MRP-vel és á jobb. oldali szocialistákkal. így a-zután a. katolikus és a szo’ctólista ,dolgozók szavazatai vég.erdményben ezeknek a-z- álcázott. gauJleistájknlák a. megyáiasz:-. tásához járulnának hozzá, akik béke.: rülve a partó mentbe, később nyíltan csatlakoznának a nemálcázott gaul. leistákhoz. — A bűnrészesek láncolata Guv. Móllet-tól De GauMeig terjed. Ezn-k ; valamennyien össeeesküvést szőnek a szabadság és a béke ellen, ezü tóka. cia! yozza majd meg Franciaország né_ pe. A népnek, június 17-én döntő csa-' pást kell mérnie a fasizmus és á hál ború előkészítőire — féjefrte be be. szádét Jacques -Ducios élvtárs. A se élelmezési reiidelete Az élelmezési miniszternek a takar­mány beadásával kapcsolatos rende­leté nagyon előnyös a dolgozó pa­rasztság számára. Előnyös, hogy a be­adásra szánt szénáját, lucernáját vagy egyéb szálastakarmányát mindjárt a földről az átvevő helyre szállítja be- Nem érdemes ugyanis a beadandó szénát és lucernát hazavinni, mert ez csak felesleges kétszeres fuvart és dupla munkát jelent: kazlazása pe­dig amellett, hogy felesleges mixnkát okoz, egvenesen káros, mert ^ be­adáskor meg kell bontani a kazlat, ami veszélyezteti a visszamaradó ta­karmány eltartását. Emellett ha a ter­melő a mezőről egyenesén az átvevő, helyre viszi be a takarmányát, n*m lesz beszáradási súly vesztesége sem: Többletjövedelmet jelent az is, bogy kormányzatunk a beadási áron felit! szeptember 15-ig mázsánként'2 formt gyorsbeadási jutalmai is fizet a ter­melőknek. ítélet Hosszú ideig tartó tárgyalás után mondott a bíróság nem jogerős íté­letet. A dolgozók nevében 15 évi fegyházra, összes vagyoná­nak elkobzására, 10 évi közügyek, tői való eltiltásra ítélte a bíróság Baráth József 34 holdas kulákot, aki híven képviselte az im­perialisták háborús terveinek ügyét. Fariunk és a dolgozó nép ébersége azonban leleplezte, hogy elnyerje méh j lói büntetését. Az államügyész eny-| hének találta a büntetést és súlyos­bításért fellebbezett. Ez az ítélet nem jogerős. De a doh gőzök jogosan elvárják, hogy a jog­erőre emelt ítélet is bőven tartalmaz­za azt a büntetést, amit a dolgozók esküdt ellensége, Baráth József gálád cselekedeteiért megérdemel. Nem le­hetünk megalkuvók azokkal szem­ben, akik a háborús gyújtogatok ügyeit képviselik és végső esetben még vérontással is képesek’ azt előse.. gíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents