Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-09 / 6. szám
NfiPLO 1951 JANTJÄK 9 «e> A Pintér-család több, mint 12 000 forinttá! zárta az ével a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezetben A zombaí Vörös Csillag termelöszö- vofkezet 1948 őszén, mini második típusú termelőszövetkezeti csoport alakult és 1949 tavaszán már a harmadik típus alapszabályai szerint működtek; 22 családdal és körülbelül j50 kataszl- rális hold földön. A jószág állományuk é tehén, 8 üszőb'orjú, 9 anyasertés, 7 "birka és 10 ló volt. Azóta hatalmas fejlődést érlek el. Hosszabb, és rövi- clebb lejáratú kölcsönt kaptak az államtól. amit építkezésre cs javítások, ra használtak fel. főbbek között egy 150 sertés befogadására szolgáló hizlaldát 6s 24 sertés részére elégendő «illetőt építettek, amit már 40 sertés, befogadására egészítettek ki. Az épületekbe azóta már bevezették a villanyt és gépezetük nag) részét villannyal hajtatják. Szabó József üzemi párttitkár elv- <árs elmondja, hogy taglétszámuk 22 ’családról 40 családra emelkedett és •földterületük elérte a 550 katasztrális holdat. A beruházások által kapott jószág törzsekkel szarvasmarha állomá- fivuk 80 fölé emelkedett. Lóállomá- ayuk meghaladja a 14-et. A bevitt ser- , les állományuk 9-ről 150-re növekedett. Sertés törzsállományuk, amely 20 ■kocából és egy apaállatból állt, 76 darab süldőre és 100 darab 23 kilogramm súlyt elért szopós malacokkal szaporo. dőlt. Bérhizlalás alapján 300 darab sertést hizlalnak. Szabó József titkár elvtárs elmondja, hogy a mostani zárszámadás alánján a munkaegység 15 forrni lett. Ez annak tudható be, hogy sok veit az építkezésekre felvett rövidelejáratú kölcsön, amit már visszafizettek. A tagság a 15 forintos munkaegységen felül még három kiló kukoricát is kapott munkaegységenkint. A jövőben már kevesebb lesz a kiadás és a jószágállományból nagyobb lesz a bevétel. ami azt jelenti számunkra, hogy m munkaegyégenkénti járadék is jóval magasabb lesz. fegyelmet. A szövetkezet üzemi párt- szervezete körülbelül 15 taggal és tagjelölttel működik. Éberen őrködik, hogy az. ellenség ne mételyezhesse meg a szövetkezetei. A pártszervezet éberségének köszönhető az is, hogy Bagó Ferencet leleplezték és kizárták a csoportból. Hiba azonban az éberség mellett, hogy kevés gondot fordítanák a fiatalság nevelésére. Erre bizonyíték az is, hogy a küldöttválásztó gyűlésre egyet ■ A Pravda közli Kíiranen ,,Az imperializmus skandináviai lakájai" című cikket. A skandináv polgári saj|ó —1 írja Koranen —y újból az „együttműködés megszilárdításának“ szükségességé; hangoztatja Svédország. Norvégia, Dánia és Finnország közölt. Az ,.északi együttműködés" vagy ,,északi egység" le'lelkesebb prólóláil a jobboldali szó ciáldemokraták, akik azt állítják, mini ha az együttműködésre való törekvésük célja a béke megőrzése lenne Sr a ndiréviáhan. A jobboldali szociáldemokraták álla! javasolt együttműködésnek" azon. bon semmi köze nincs a békéhez. A cikkíró a továbbiakban rámutat arra. hogy a ■„semlegesség1’ jelszava '■■■ leple alatt a Skandináv országok tokozotton fegyverkeznek. 1945 óta az I Egyesült Államok a háborús készülő Jós segélyezése címén 57 nvTió dől lár| adott Svédországnak. 193 milliót sem jelöltek közülük. A pártszervezet hasson oda, hogy’ a nők és fiatalok is kerüljenek be a szövetkezet vezetőségébe. A szövetkezet vezetőségét továbbra is támogassa a munkájában, hogy minél jobb eredményt érhessenek el cs az egyénileg dolgozó parasztok látva a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, minél előbb lépjenek be a szövetkezetbe. Minél többen kövessék Kovács Kálmán 4 családos, földnélküli és Babarcai József 10 holdas, közép- j paraszt példáját, akik látva a szövet- jkezet fejlődését, kérték felvételüket. Norvégiának és 176 milliót Dániának Skandinávia déli 'és északi részén egyaránt az amerikai támaszpontok egész hú'ozat a épül ki. Az amerikai imperialisták — állapítja meg Kiíranen — már régen sok ra becsülték a jobboldali szociáldemokraták szolgalelkííségct. Ezért követelik olyan á1, kát al osan, hogy a tanner - isták jussanak hatalomra Finnországban, a Hedtoft-ok pedig Dániában. Hi 'zen senki még olyan „okosan és ravaszul" nem folytatott amerikabarát politikát Skandináviában, mint a jobb-, oldali szociáldemokrata árulók. , A jobboldali szociáldemokraták semmitől sem riadnak vissza: sem a csa- 1.istól, sem a kémkedéstől, ha az hasznosnak mutatkozik imperialista gaz dóik e!őt|. Az északi országok népeinek hangja azonban egyre erőteljesebben és határozottabban csendül fel azok ellen, .akik háborúra készülnek. Pintér István elmondja, hogy harmad magával dolgozott a szövetkezetben; 821 munkaegységet , értek el, melyre kaptak 12.315 formtot és 24 mázsa 63 kiló kukoricát. Pintér Istvánná azt mondja, hogv 1948-ban. mikor 40 katasztrális hold földön dolgoztak, mint harmadosok, közel sem volt ekkora jövedelmük. Ha nem léptünk volna be a csoportba, nem lelt volna ekkora jövedelmünk és nem vehettünk volna rádiót sem. A Pintér -család jövedelme is bebizonyította. hogy a nagyüzemi gazdálkodás aneghozza gyümölcsét. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeit bizonyítja Péter Géza 7 gyermekes »pa jövedelme is, alci megalakulás óta tagja a szövetkezetnek és 7 apró ^vermekét kellett eltartania. Elmondja, hogy eddig egyedül dolgozott a csoportban és sokkal könnyebben éllek, mint mikor még a csoporton kívül dolgoztak. A zárszámadásig 310 munkaegységet dolgozott, kapott 4650 forintot és 9 mázsa 30 kiló kukoricát. Ar idén még nem igén telt ruházatra, ■de már ebben a gazdasági évben a leánya és idősebb fia is dolgozni fognak. Tadja. hogy munkájuknak meg is lesz a gyümölcse, cs ruházatra is mindig több fog kerülni. Fink György szövetkezeti tag 1949 Őszén került haza a fogságból. Örül. hogy felesége már belépett a szövetkezetbe. mert így megélhetése jobban biztosítva volt. A zárszámadásig 244 munkaegységet dolgozott, kapót 3660 forintot és 7 mázsa 335 kiló kukoricát, amit a szövetkezeten kívül nem tudott volna megkeresni. Hasonlóképpen nyilatkozik Szabó «Tános is, aki 5 katasztrális hold földdel lépet be a csoportba. Elmondja, hogy a zárszámadásig 348.6 műnka- •gységet dolgozott, kapott , 5729 forintot és 10 mázsa kukoricát. Nem bánta meg. hogy tagin lett r szövetkezeinek, mert így sokkal könnyebben élhet, mintha egyedül dolgozna. Petiik Józsefné harmad magával lé. pelt be a csoportba sokkal könnyebbnek látja megélhetését. Eddig például a 18 eves csoporltag leánya keresett »nnyit, hogy a háztáji gazdálkodás jövedelmével megéllek belőle. Az egész tagság bízik a vezetőség ijjáválasztás sikerében. Tudják, hogy %r. új vezetőség a jelenlegi vezetőség .fclb óiból okulva igyekszik majd azokat kiküszöbölni, felszámolja az egyenlőiéit és meg fogja szilárdítani a munkaAz állandóan fokozódó eredmények azá mutálják, hogy dolgozó na:ra;szt'sá'runk mind nagyobb mér- 1 ékben érzi át -a • beadási kötelezett-. *óge jelentőségét. Az állandóan ép fi-, lő utak. hidak. kulturáíi'S intézmények azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk -sokkal többet .kap a ■•aját államától, mini amennyit a beadási kötelességének teljesítésével ad. A beadási, kötelezettség teljesít.é- é! ün dolgozó parasztságunknak pél. dát mutatnak a . termelőszövetkezeti csoport jaink. A belecskaí Szabadság termelőszövetkezeti csoport a beadási kötelezettségét a kenvérgaboná- ' ná! 250 százalékra teljesítette. Takarmány-beadási kötelezettség-ét is HM) százalékon felül teljesítette és burgonyából is beadtak 32 mázsát. A bika,esi Petőfi termelőszövetkezeti csoport Is példát mutat a község dolgozóinak. Ivenyérgabonabea.dási kötelezettségükét 193 százalékra.. ,fakannánygabonabendá-si kötele, ze-tteégüket 182 ■százalékra, burgonyabeadási kötelezettségüket 110 százalékra teljesítették. Dolgozó parasztságunk között is napról-napra szaporodik azoknak a -.zárna, akik előirányzatukat túl is íelejtsitet fék. példát mutatva a gven- .-én teljesítő gazdáknak. Farkas Fe. roar fáeánkerti 6 holdas dolgozó pa faszt az előirányzatát ‘kenyérgabonánál 167 százalékra, takarmánygabonánál 147 sváZalákra.. burgonyánál pedig 152 százalékra teljesítette. Jakab Ernő keszőbídegkuíí 9 holdas dolgozó paraszt a beadási kö_ toJezeFcégét kenvérrf^bormíál 565 százalékra, takarmánygabonánál 205 százalékra, Bmwfcó Lajos keszöhidegkúti 7 holdas dolgozó paraszt, kenyérgabona- beadási kötelezettségét 120 százalék, rá. f aka ríná ny,gabonabeadási kötelezet t-ségét 800 százalékra teljesítette. Lőrinc Lajos 9 holdas és Romár István 2 holdas dolgozó parasztok is százalékra teljesítették az előirányzatukat a ír n vergab on a és lak a r n i á n y g ab o n a 1 ve a d ás á n ál. A jól telje-ítő gazdák közé tarló, zik .Szombat Sándor beleeskai dolgozó paraszt is. aki a kenvérgabona és. takarmánvgabona beadási köH- !"XPtispgét 100 százalékra, szénahe- •'dá-'i ’ köteVzotteégéí pedig 126 szá. ■ 1 ... 1 ■ ,-,H o. Ff írlsmvHcr János folne? 5 holdas do1up7ó xtereszt kenyérrfabonabcí- adásí kör",£,zetr=érféf 798 százalékra teljesítette és 100 százalékon felül teljesítette a beadási kötelezett «égét- a többi ter- ménvnem éknél is. Szekszárd város te ni! el én jól teljesítették a beadási kötelezettségüket: Schmidt József 9 holdas és Dóra Antal 8 holdas dolgozó parasz. tok is. akik a beadási kötelezettségüket 100 ■százalékra, a- kenyérgabonánál pedig jóval 100 százalékon felül teljesítették. Míg megyénk dolgozó parasztsága igyekszik minél előbb és minél nagyobb százalékban eleget tenni a be. adá~i 'kötelezettségének, addig népünk aljas ellenségei, a kuiákság mindent elkövet, hogy elszabotálja a, begyűjtést. Megkísérli elrejteni a gabonát a nép állama elől. hogy ezzel is gátolja a fejődésünket. Lelei Míhályné 34 holdas decsí ku'ákasszony is alig teljesített valamit előirányzatából és ezzel bebizonyította. hogy dolgozó népünk ellenségei közé tartozik ö is. Joó Antal 2-1 holdas _s Bencse István 28 holdas faddi kuIáitok is szabotálják -a dolgozó népünk ügyét, mert ők is alig teljesítettek valamit a beadási kötelezettségükből. Dunai József muosfai 22 holdas gazda is csaik 134 százalékra tel jeeiitette * beadási kötelezettségét. Megyénk egyes helyein nagyon elterjedt a ..nem termett" hangulat, ami azt bizonyítja.. hogy a kulák- •rág. az ellenség minden eszközt felhasznál. -—• rémhíreket terjeszt, buj- :ogat. — hogy akadályozza begyűjtési tervünk teljesítését. Ahol a pártszervezet és a tanács éberen végzi a munkáját, olt nem ér el ered. mányi a ku Iák -agitáció. A pártszervezetek és a tanácsok munkájától függ a begyűjtés' sikere. Az ő feladatuk-, hogy jól megszervezett népnevelő munkát végezzenek a dől. gozó parasztok között- hogy megéri-ék annak a jelentőségét és leplez ék le az ellenséget. Ahol ez megvan, jó -eredrhénvt tudnak felmutatni. Ezt bizonvíf ja az is, hogy megverik egyes községeiben. pé'dául Tabud. Sióagánl,. Váróiig községekben — ahol a. Párt és a tanács jól végezte a munkáját, teljesítették az előirányzatukat és harcolnak a túliéi jedtósőrf. Vannak azonban olyan községek, mint például Muesfa. Györkönv, Be_ lecska és Gyünk, ahol az előirányzat teljesítése terén gyenge eredménye két értek el. lvz azt bizonyítja, hogv ú pártszervezet és a tanács nem ál! kö t-el esség'l e I j esi I ősének magaslatán. Az őszi mélyszántás kellő időben és minőségiben való elvégzésének nagy kihatása van a talaj helyes tápanyaggazdálkodására is. Ha olyan időben végezzük el ezl a műveletet, amikor az időjárás még kedvező, azaz a ta-1 Iajban élő parányi élőlények — talajbaktériumok — még nem szüntetik be tevékenységüket, akkor az átporh myí- lolt talajban a talajbaktériumok nagymértékben fokozhatják tevékenységüket. Ennek hatására az addig nyers állapotban volt tápanyagok a termeszlett növények számára felvehető állapotba kerülnek. A rendkívül száraz esztendők után azokon a talajokon, amelyek rendszeres művelésben részesültek, de valamilyen okból bevetetlenek maradlak, vagy a vetés elpusztult, amikor 2 évi kimaradás után őszi búza került rájuk. ez olyan buján fejlődött, mintha a talaj trágyát kapóit volna. Egyes helyeken ez a körülmény a gabona megdőlésére vezetett. Azono-an a ta- lajbaktériumok említett kedvező ténykedéséhez is feltétlenül szükség van a talajban egy bizonyos nedvességtartalomra. Ezekből megállapíthatjuk, hogy az idejében végzett mélyszántás kedvező hatás.a szintén csak a kellő és idejében biztosítotl talajlazítás esetében érvényesülhet. Az őszi mélyszántásnak nagy befolyása van a növények földalatti részeinek fejlődésére is. Általában minden növény gyökérzetének fejlődése számára kedvező, ha ez a fejlődés megfelelően átporhanyított talajon történik, mert ez esetben a gyökérzet terjeszkedése kevesebb energiát igényel. A jobb gyökérfejlődés ugyancsak kedvező befolyással van a termelés kialakítására és ezért az őszi megművelés általánosságban ilyen vonatkozásban is minden tavasszal földbe került növény számára fontos. Különösen fontos azonban a gyökerükben., illetve gumóikban termésthozó növények esetében, mint amilyenek különösen a burgonya és a répafélék. Főleg a függőleges irányban fejlődő répafélék azok, amelyek a kellő mélymüvelést nemcsak hogy meghálálják, hanem is kívánják. A mélyszántás elmulasztása a répának torz- fejlődést eredményezhet kötöttebb talajokon, különösen akk-or, ha a tavasz és a nyár száraz. ilyen esetben a répa csak a lazított réteg mélységében tud fejlődni. Ha lefelé hatoló gyökere a kemény lazí- tatlan réteghez ér, a hosszanti, lefelé irányuló fejlődése megáll, ahelyett a lazított réteg alsó részében o’dal- irányban járulékos gyökereket kezd kifejleszteni, vagyis fejlődése torz alakot ölt. A célul tűzött 200 méter- mázsás cukorrépaátlagtermés elérésének egyik alapfeltétele éppen ezért a megfelelő minőségben és időben elvégzett őszi mélyszántás. Mivel a talaj nemkívánatos mértékű megitömődése egy összeiszapolási folyamat következménye, amelynek során a kisebb szemcsék egyre jobban kitöltik a nagyobb szemcsék közötti üregeket, nyilvánvaló, hogy ez csak lassan következtetik be. Ez viszont azt jelenti, hogy a mélyszántás kedvező hatása nem csak a közvetlen utána vetett növényekre terjed ki, hanem még a tavasziak után a talajba kerülő őszi gabonák is élvezik és meghálálják azt. A talajnak van egy eketalp-nevű betegsége, amely az állandóan —- helytelenül —, egyenlő mélységű szántások törjük, ami a talajnak a szokottnál mélyebben való szántásával oldható meg. Ha ennek a rétegnek a feltörése a felréteg vastaga minit lehetetlen, akkor a for.gatásnélkül dolgozó lazító-, szerszámmal, tehát altalajtúróva', vagy ennek hiányában kormánylemez nélküli ekével végzett szántással kcil ennek a rétegnek a feltöréséről gondoskodni. Amióta V. R. Vil ja túsznak. a nagy szovjet lalajíudósnak a megállapításai és tanításai nálunk i.s ismeretessé váltak, egyre nagyobb mértékben mrgnö- vekedelt az őszi mélyszántás jelentősége és a termelésben döntő tényezővé vált ennek elvégzése. Viljamssz mutatott rá tigyani.-, arra, hogy — a termések kialakulásában a talajszerkezetnek döntő szerepe van, viszont a helyesen végzett őszi mélyszántásnak a talajszerkezei re van nagy hatása. Talajszerkezet alatt a talajt alkotó szemcsék különféle csoportosulását szoktuk érteni. A talajszerkezet lehel porszerű is, ami az eső halasára nagy mértékben öSszetömődik, Ha ezt az összetömött szerkeszetű talajt mm megfelelő eszközzel porhanyítjuk, rögös szerkezet alakjában szakad fel. A talajnak sem a porszerű, sem a tömött, sem pedig a rögös szerkezete nem kívánatos a növényzet fejlődése szempontjából, mert ilyen esetekben nem biztosítható a talajnak a helyes nedvességgazdá Ikodása. A porszerű, vagy tömött szerkezet esetében szűk, úgynevezett hajszál járatok állnak rendelkezésre a csapadék beszivárgására. A csapadék talajba való beszivárgását tehát a hajszát- iáratok befolyásolják, ami azt jelenti, hogy ezeknek a szűkebb mértékű je1 lenléte által a talajba csak kevesebb csapadék tud beszivárogni. Hevesebb esők alkalmával pl. rövid időn belül több csapadék érkezik a földre, mint amennyi a Talajba be tud szivárogni. Az a csapadék, ami nem tud beszivárogni a talajba, a lehetőség szerint elfolyik, vagy pedig a talaj mélyebben fekvő rétegeiben felgyülemlik. Ilyen eset főleg a tavaszi hóolvadásük alkalmával szokott előfordulni, amikor ugyanis a hajszál járatok működését a jéggé fagyott víz csaknem teljesen, megakadályozza, A tömött talajnak nedvesség-megőrző hatása is rossz, mdrt a napsugárzás hatására az ilyen talaj erősen felmelegszik, ami által a talajba lévő nedvesség párává alakul át és elillan, veszendőbe megy. A rögös talaj esetében, a nedvesség beszivárgása ugyan' könnyen mehet végbe, de itt előfordulhat az, hogy maguk a rögök esetleg-át sem nedye- sedhetnek. A rögök között olyan nagy a légáramlat mozgása, hogy az által a rögökön kívül a talaj alsóbb rétegei is kiszáradhatnak, vagy legalább is nagy vízveszteséget szenvedhetnek. Ha a talajt alkotó szemcsék körülbelül 1 -10 centiméteres darabokra állnak össze, vagyis a talaj csupa ilyen apró talajrészecskéknek a halmazából fog összetevődni, akkor a csapadékbeszivárgás könnyű lesz és a fagy a morzsák (talajrészek) között képződő nagyobb járatokat nem tudja teljesen elzárni, ami által természetesen fokozódik a talaj csapadéktároló képessége. A kellő mértékben' porhanyítoit talaj nedvesség-megőrző hatását is a lehető legnagyobb mértékben elősegíti az, hogy a napsugárzás hatására csak a legfelsőbb réteg száradhat ki. A legfelsőbb morzsás, kiszáradt réteg a tapasztalat szerint védi a kiszáradást')! az alatialévő tatajrészletet, mert a gyengén érintkező morzsák hővezetése rossz. Ugyanakkor a talajmorzsák közölt képződő üregecskék, járatok, nem olyan nagy méretűek, hogy a talajban túlzott levegőzést idézhetne elő. ami a kiszáradást csak fokozná. Mi az urak országából a dolgozók révén, 'az ekevas tömöritő hatására jön létre. Ilyen alkalommal egy kemény, valóságos .kőszerű réteg képződik, különösképpen akkor, ha az ekevas időbeni élezését elhanyagolják és eltompult vasakkal szántanak. Ez a betegség főként a kötöttebb jellegű talajokon szokott előfordulni, ' de előfordul homokos talajokon is. Egy ilyen kemény, kőszerű réteg jelenléte a talaj vízgazdálkodását igen nagy mértékben leronthatja, mert a csapadék befogadását igen kedvezőtlen mértékben befolyásolja. A kemény rétegnek a jelenléte a növények fejlődésére i.s gátló hatással van. Éppen ezért az ilyen beteg talajokon a termesztésnek valóságos alapfeltétele az, hogy az ilyen kemény réteget átáll amát varázsoltuk elő a Szovjetunió segítségével és oéljaink egy még szebb és boldogabb ország, a szocializmus megvalósítása érdekében irányulnak, ami megkívánja lölünk, ho.py minden termelő forrásunkat a lehető legnagyobb mértékben kihasználj yk, így a földjeinken is elérjük azt. hogy minél íöbhet tudjunk termelni. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az rendszeres olvasása Az imperializmus sk a sí d f ii ű Tina lak sij a I A termelőesopor tok példáját követve teljesítik tűi begyűjtési előirányzatukat megyénk községei Az őszi mélyszántás c jelen fős mérték hen s* n re l1 term éseredm éay £ in ke t
