Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-27 / 121. szám

1951 MÁJUS 37 ** & P L O Több téala Dunaperstelének .,. íj lendülettel indaalt meg' a munka a pakii téglagyárban j fl paksi I. sz. téfliagyáf felé -ahogy közeledi: nlk egyre több tég l'át szállító kocsival tafjál kozunk, de hallani traktorok dübörgését^ ame. lyek. a gyár rakodó területén az I osztályú téglából rakodnak. Ezeket a tégláikat már az idén égették. Kicsil távolabb a kihordok szorgalmason rakják a vagonokat jó minőségű rég. lávák Naponta több »zó Iá talány megy Dunapemtelére. az ötéves tervünk nagy alkotásához, a Dunai Vasműhöz. Minden dolgozó tudja- mit. jelent szá­mukra ez a feladat.. Vidáman dolgoz­nak. Más vol't itt. az élet másfél hónap­pal ezelőtt. Szófián volt a munka, kedv nélkül dolgoztaik. Pedig ők is tudták, hogy a munkának a dal a fű. szere. Rossz volt a vezetés, a dolgo. zók tanácsait senki sem vette figye lembe, vagy ha meg is hallgatta, an­nak érdekében közvetlenül nem tehe­tett semmit. Busa László telepvezetőt nőm .ragadta magéval a munkások iendülete. Lehajtott fejjel szótlanul, fárt az üzemben, vagy éppen a motor, fára ült és néhány napig eltűnt. Vollf. rá eset, hogy senki sem tudta merre van. A munkások érdeke nem vo-lt az ö érdeke. Nem gondolt arra: milyen módszerrel lehetne az egyre növekvő mennyiséget minőségi áruvá változtatná. Több ízben kijelentette: csak a mennyiség a fontos, h-add jöj­jön a prémium. De csalódott, mert 0 prémium, helyett egyre több reklamá­ció érkezett. Azonban győzött a munkások al­kotni vágyása, a. dolgozók akarata. A leváltott vezető helyett az üzem dől gozói közül választottak vezetőt, s megindult a hibák kijavítása. kemenceniunkások elmondják, hogy naponta körülbelüli annyit hor­danak ki és he. minit tavaly. A meny. nyiség megvan. Miilyen a minőség? kérdezzük. Idős Gulyás Lajos égető adja mag a választ: — Ugyanazzal a szénfajtával és mennyiséggel sokkal jobb téglát égettünk már és égetünk, mint tavaly. Ezt úgy értük el, hogy rendszeresen, méghatározott időközön­ként. vesszük be a. kamrákat. Tavaly volt 'rá eset, . hogy naponta három kamrát kellett bekapcsolni az előme- legiiésbe. Ezt tetőzte arz is., hogy sok esetben, korán nyitották fel a kamrá­kat és a betóduló hideg légáramlatot nem tudtuk. kellően ellensúlyozni. — A félig gépesített paksi üzemet most kolterizálják. A partment,i olda. Ion párhuzamos sorban állnak a tég­laoszlopok, a ko tterszáriró oszlopai lesznek. Hamarosan totó jön rá. Mosi salakozzák. Ezt a területét az idén kapcsolták be a, szárító hálózatba, egyszerre 80.000 drb vályogot tudnak szántaim. Tavaly -bizonyos időközön­ként a nyersgyártásnak le kellett állni, mert. nem volt üres szárító. Az új terület bekapcsolásával ezt. teljesen kiküszöbölték. Néhány lépéssel távolabb ismét építkezést látunk. Ott a száraz vályo­got fogják tárolni, hogy az őszi eső­zések és a téli fagyok idején is a kemence termelni tudjon. De még látszanak a termelést gátló Busa László, volt telepvezető ,,munká_ járnak'1 következményei, amelyet Schnepp Pálnak, az új vezetőnek a Párt és az üzemi bizottságnak segít­ségével ki kell javítania. , Tavasszal, ha téglagyárba megyünk nagymennyiségű kitermelt földet talá­lunk. Van-e az üzemben elegendő föld kitermelve? — kérdezzük. A vá­lasz rövid: — Semmi sincs. A mere­deken húzódó Sánc-hegy altján nem látunk kitermelt földet, A hegyoldal egyhangú képét csak a nagy földtöl­csér torkolata teszi változatossá. De az is mintha kiáltana: — földet,, föl­det! Talán arra számított Busa László, hogy a szükséges földmennyiséget na. ponta termelik ki. Ezzel a módszerrel Hines löld, tavaly augusztustól kezdve közel 20 százalékkal csökkent a termelés. pedig a gyár ferüle. tőnek nyugati ol-da- ~ Ián a Sánc-hegy szinte kimeríthetetlen nyersanyag for­rás. Miért van mégis földhiány? Nem volt munkaerő? A munkások elmond, ják, hogy a dolgozók nagy részét az ő'sz és a tél1 folyamán, fagyszümeti szerződéssel elbocsátották. E helyett főidet, kellett volna termelni, hogy megfelelő arányban keverni tudjuk a löszt és az agyagot. S a földhiány k öve tkezt ében a nyersgyártás energia fogyasztásban is lényegesen emelkedett. Bartos András fütő elmondja: — Tavaly sok esetben 39—40 kg szénnel termeltünk 1000 drb. vályogot. Az idén — mondja szinte dühösen- — nem tudjuk ez: az eredményű elérni. Kedden például több, mint 59 kg szenet használtam fel 1000 drb vályog gyártására. Busa László munkája lényegesen emelte az önköltséget is. — ezt bizo nyitja az eddig elért eredmény is. Mindenek előtt az üzemi pártszervezet vegye kezébe a hibák­ká javításának irányítását, az üzemi bizottság a telepvezetővel együtt szervezze meg a munkák végrehajt sát. Szélesítsék ki az üzemben az egyéni és brigádversenyt, s vigyék diadalra az építőipar terén ay önköi't s égcsökken rést. (B. J.) Értekezleten tárgyaltók meg feladaraikai Tolna megye gépállorrmsvezetei Nagyarányú építkezések a szakadáti Aranykalász tszcs-ben A közeledő aratási és cséplési idő­szak nemcsak az állami gazdaságok, termelőcsoportok dolgozóit és egyéni dolgozó parasztokat állítja nagy fel­adatok elé, hanem a gépállomások dolgozóit is. Mind az aratási, mind a cséplési munkálatok sikerének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy gép­állomásaink jól felkészüljenek erre a munkálatokra és minden gépi erejük­kel dolgozhassanak. Ezeket a felada­tokat beszélték meg a május 20-árí megtartott értekezleten a gépállomá­sok vezetői és főgépészei. Sajgó elv­társ, a megyei központ vezetője tar­tott beszámolót, amelyben meghatá­JUa máz a népé az ukoLa . . . Alkotmányunk minden becsületes gyermekéhez szól: ,,A Magyar Nép köztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot'-. Közös célunkat felemelt ötéves tervünket, a szocializmus építését és a béke még védését csak úgy tudjuk megvalósí­tani. ha emel jük dolgozó népünk mű­veltségi é>.> szakmai tudását. Művelt emberek jobban tudják építeni és vé­delmezni hazánkat, mert szabad, bol­dog életünknek vannak ellenségei, kik arra törekednek, hogy elvegyék jo­gainkat és újra szolgaságra vessék a dolgozókat. Ezért is próbálkoznak az zal, hogy a fiatalokat elijesszék a ta. nulástcí. Pártunk tanításai nyomán dolgozó népünk fiai nem hallgatnak az ellen- eeg «zavara, nem hiszik el, hogy jobb ha tanulatlanok maradnak. Meg van­nak róla győződve, hogy osak a nép ellenségeinek lenne jobb. ha az a sok­ezer ifjú nem a továbbtanulást vála-sz- >ana. Érzik, hogy tanulni különösen most érdemes mikor az- egész embe­riség bcidog jövőjéért harcolunk. — SZABAD IFJÚSÁG filmszínház SZEKSZÁKO. GARA.Y-TÉR 4. TELEFON i 22-33. Május 27—28 Vasárnap, hétfő Magyarul beszélő, szovjet film Szembesítés Akciós jegy érvényes! 11 UJ KKZDúSLK: I Vasár- é« ünnepnap: fél.5. fél 7, fél « Hj Hrlknzn.ip: fél 7. fél 9 “| l’fifS'ZTéRNYITÁS: J jB: Vasár- és ünnepnap: H -l-ic 6- félfj 3-t 61. — Héikiiznap: fél '5-tól.I I V Tisztában r annak vele. hogy ezt a be láthatatlan lehetőséget a hatalmas Szovjetunió felszabadító harca m a magyar nép nagy Pártja biztosította számukra. Ezért írja Eeiszler József a paksi II szánni általános iskola'Vili osztályos tanulója a következőket: — A kapitalizmusban nem volt le­hetősége a dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulni.. Ma már azonban nyílva áll (lőttünk a középiskolák ajtaja és bármelyikben 4olytaihatjuk 'tanulmá­nyainkat.. ha inra képességünk van Ezt is a népi demokráciának, Pár. tunknak köszönhetjük. Mi azért tanú lünk tovább, hogy a szocializmus épí­tői lehessünk és a béke megvédéséi szolgáljuk", ,,Boldog jövő előtt óitok" címmel Niki Teréz nyolcadik osztályos ta­nuló így nyilatkozik: — Én, Niki Te­réz 10 testvérem közül tanulhatok to_ vább. Tanítónő szeretnék lenni, mert úgy érzem, hogy jótanulással is a bol­dog jövőt építem és tudom-, hogy ha zamat, eredményesebben szolgálom. — Köszönöm Rákosi pajtásnak, hogy megnyitotta előttünk a ragyogó jövő útját: Dolgozó népünk gyermekei tehát, j amint a példák is mutatják maguké ! vá teszik Pártunk iránymutató hatá- j rozatait és látják, hogy ma a nép ál i lámában korlátlan lehetőségek vannak j biztosítva a tanulásra, a művelődésre : Már most kialakul bennünk, hogy mi ! Íven pályára szeretnék menni. De I egyúttal megérlelődik bennünk az is. i h02v ezt a Magyar Dolgozók Pártjá- , nak köszönhetik és ezért kötelességei | vállalnak, hogy erejűk és tudásuk : legjavát adják a szocializmus felépí- I léséért, a béke megvédéséért. Példát ■ vesznek ehhez a Szovjetunió dicső 1 Korns zom óljától és úttörőitől. Ez biz í fosít bennünket arról, .hogy szociaiis- | ta építésünk fejlődése megsoks/.uro- j zódik és kivívjuk a szocialista ter­melés végső diadalát. rozta a soronl'évő feladatokat. A gyű­lésen felszólaló gépállomásvezetők, és főgépészek tapas.ztalatak elmondásé val alátámasztották Sajgó elvtárs be­számolóját. Elmondották az elért eredményeiket és hiányosságaikat is, feltárták, hogy-ezáltal segítsék a köz­ponti vezetés munkáját, A varsádi gépállomás vezetője be­jelentette, hogy már majdnem min­den cséplőgépet kijavítottak, csak egyes alkatrészekben hiányosság van. Biztosították a szükséges munkaerőt is. A bonyhádi gépállomás vezetője is feltárt több hiányosságot és felhívta a jelenlévők figyelmét a hibák meg- előzésére. Bejelentette, hogy mintegy 25 géppel fognak csépelni és már 23- hoz biztosították a szükséges munka erőt Felszólalt az értekezleten Hódos eltárs, a megvi központ káderese is Nyomatékosan felhívta a gépállomás- vezetők figyelmét a kiküldött levelek áttanulmányozására és a munkaver­seny kiszélesítésének jelentőségére Berek Sándor a regölyi gépállomás ve zelcje elmondotta, hogy a volt gépál­lomás vezető fiókjában találták meg a dolgozók lisztjegyeit és újságjaikat mert nem osztotta szét azokat. El­mondotta még azt is, hogy a trakto­rosok munkáit eddig nem ellenőrizték, a politikai oktatást elhanyagolták és a gépjavításhoz ma is anyaghiány van, ami a volt gépállomásvezető rossz munkáját mutatja. Reméljük, hogy Be­rek elvtárs nem követi elődje példá­ját, hanem minden erejével azon igyek­szik, hogy minél jobban megállja a helyét ebben a felelősségteljes funk­cióban. A csépiéihez szükséges munkaerőt a regölyi és sárpilisí gépállomá­son 100 százalékig biztosították, amint ezt a gépállomások vezetői el­mondották. Ez az értekezlet nagy segítséget nyújtott a gépállomásvezetőknek és a fögepészeknek a további munkála­taikhoz, Megkapták a szükséges út­mutatást, átvehették egymás tapasz talatait. Most már az szükséges, hogy az értekezleten szerzett tapasztalato­kat hasznosítsák is a gyakorlatban és kövessenek el mindent, hogy a soron- lévö feladatokat sikeresen meg tudják valósítani, A megyei központ is adjon meg minden támogatást, hogy a gép­állomások zavartalanul végezhessék a gépek kijavítását és jól felkészül­hessenek az aratási és créplés' mun kálatokra. Mind a gépállomások me­gyei központja, mind a gépállomások az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak az ellenőrzésre, mert csak így tudják a hibákat megelőzni cs így tudnak eredményes munkát végezni. Gyengén dolgozott az elmúlt évben a szakadáti „Aranykalász“ termelő­csoport. A vezetőség újjáválaszlása után megváltozott a helyzet, mert a hiányosságokat egymás után küszö­bölik ki. Szeszták József elnökkel az élen, a vezetőség helyes irányba)» ve­zeti a csoportot és ennek eredménye, hogy ma már n járás első csoportjai között van. A csoportban ma már nagyobb mértekben mutatkozik Pár­tunk iránymutató szerepe is. A tag­létszámot a népnevelő munka által megháromszoroz-ák. Az új tagok egy része német őslakó. A csoport tagsá­gának kétféle nemzetiségű összetétele nines kihatással a szervezeti éleire, mert a dolgozók szépen megértik egymást. Az ..Aranykalász“ már koraáavasz- S'zal megkezdte az építkezést. Elkészí­tettek egy fiaztatót és egy tehén- istálló1'.. Most kapnak egy lehénlör- zset, melynek helyre lesz szüksége. A tagság erről gondoskodott is kellő időben. Befejezés előtt áll a lóistálló el­készítés« Is. Ha ezzel elkészül­nek, egy 200 darabot befogadó képességű hizlaldát fognak épí­teni és egy szabadszállást. Építkezésüknél tervszerűség van. mert úgy rendezik be az építkezéseiket, hogy fejlődésük során azt tovább bő­víthessék. De nemcsak a csoporton belüli kétféle nemzetiségű tagság kö­zött van meg az egyetérté-s, hanem megvan az „Aranykalász“ tagsága és a községben lévő, nem régen alakult I. típusú termelőcso-port között is. Az „Aranykalász“ egy épületet adott ál az I. típusú tagjainak, hogy ott kö­zös hizlaldát építhessenek. Az „Aranykalász“ tagjai jó munká­jukkal rakják le annak az alapjai', hogy az őszig a község egyénileg dol­gozó parasztjait meggyőzhessék a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről é.* Szakadat is a termeilőszövetkezcii községek sorai közé kerülhessen. 4 munkacsapatok a részükre ki­jelölt helyen dolgoznak és egy­mással versenyben állnak, de szé­lesedik a versenymozgalom a munkacsapatokon belül is. Az állandóan szélesedő yersenymozga- lom eredménye az is. hogy a tavaszi vetéseiket április 27-re elvégezték és a soronlévö növényápolási jmmkála- tokai is kellő időben el tudják vé­gezni. A legfejlettebb agrotechnikai módszerek alapján élvei* lé ék a 7 hold gyapotot és a növényápolás! munká­latokat is gondosan végzik. A kérge- sédest sarabolással, és ahol kellett, kézzel szüntették meg. — A gyapotot annyiszor kapáljuk- kuKiválorozzuk. ahányszor arra szükség lesz. de az időjárás még­sem fog ki rajiunk — mondotta Eperjesi József.csoport Ing. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói íensiésiík emelésivel erősít a békéért iolyá harcot A módosított ötéves terv alapvető feladata az ipar, mindenek előtt a ne­hézipar fejlődésének meggyorsítása. Ezt a feladatot úgy tudjuk megvaló­sítani, ha eddiginél'nagyobb súlyt be. Eveznek üzemiéinkben a munkafegye­lem megszilárdítására. A Bonyhádi Zománcgyár dottgozáj a munkaf-egye. lem megszilárdításévá'! állnak helyt a szocializmus 'épí-iősének frontján. Fel­emelt népgazdaság« tervünk eddiginél nagyobb f-epadatet kíván- dolgozóink tói. Az üzemekben meg kell szilárdí. tani a munkafegyelmet, és ki keli szé­lesíteni a takarékossági mozgalmait. A takarékosság tervünk végrehajtása nak egyik előfeltételé és ezért meg kell tanulni minden dolgozónak taka­rékoskodni. ■ A szocializmus építésének mostani szakaszából a Zomámcgyár dolgozói is kiveszik részüket, termelési eredmé nyei'ket tovább növelik és tervüket túlteljesítik. A sajtolómöhcly dolgozói 115, a zománcozó 120, a fülkészítő 107, a bádogcsműhely 108 százalékos átlagteljesítményt éri el. A műhelyek dolgozóinak nem szabad megállni az elért- eredményen, hanem tovább kell vinni h/ogy módosított tervünket meg tudjuk valósítaná. A sajtol óműhely dolgozói jó felvilágo­sító munká't végeznek és segítik a gyengébb dolgozókat, ennek tudható, hogy a műhelyben nincs 100 százaié, kon aluj termelő. A sztahánovisfák és kiváló dolgozók feladata segíteni a gyengébb dolgozókat. Nem szabadj hogy megtörténjen az, hogy a sztaha­novisták nem adják át tapasztalataikat Minden jó tapasztalatot, át kell adni, munka társainknak, hogy munkájuk­ban fel tudják használni. . „Nemcsak a béke kérdésében egy­séges dolgozó népünk, hanem egvsé.. ges országunk minden döntő kérdésé, ben. Egységesen helyesli azt a ba­ráti jó viszonyt, mely hazánkat fe’sza­badi lónkhoz, a nagy Szovjetunióhoz, a népi demokráciákhoz fűzi. Egységes országunk vívmányainak megvédő vé­ben, ötéves tervünk megvalósítására irányuló erőfeszítésben is." — mon­dott«. Rákosi elylárs Pártunk II. kon. gresszusán. — Ezt bizonyítja Dobd Lajos simító peremozö 165, Bitó Ferenc égető 149, Novak Györgyné 147, Rí ízei Márton 142, Gyenge János .138 százalékos eredménye. Életszínvonalunk rohamos növekedés^ megkívánja, hogy elért etredménycin­ket növeljük, A békéért folyó harc nagy és új feladatok megválóm fását kívánja, mórt a nyugati imperialitták minden áron ki akarják robbantani a harmadik világháborút. A világ béke­szerető népe, a Szovjetunió vezetésé­vel harcol a béke fenntartásáért. A magyar dolgozók is a békeívek alá­írásával követelik az öt nÄgyhätelom- békés megegyezését és termelési érád. ményeik továbbvitelévé! erősítik a világ béketáborát. Üjabb kedvezmények a hizlalásra szerződést kötő dolgozó parasztok részére A minisztertanács állattenyésztésről hozott határozatának végrehajtását föIdm űvessizöv etkeze tei nkn e k a juh- nevelési és szállítási akcióban, vala­mint a IV. számú hízJai-ási akcióban a nyári hónapokban leszállításra ke­rülő szerződések kötésében is bizto­sítaná kell. A szerződést kötő dolgozó parasztok résziére nagy kedvezménye­ket biztosít kormányzatunk. Az a dolgozó paraszt, aki 1949 cs 1950 évi születésű jnhokra szerződést köt, darabonként 40 forint kamatmentes előleget kap. aki 1951 évi születésűek re köf szerző­dést, 30 forint kamarmonles hitelt kap darabo-nkint. A szerződéseken ke resz­tül magasabb árat biztosít népgazda­ságunk a juhsziaporulaiért is. Dolgozó parasztságunk a szerződésben mégha, tározóit időpontban biztosan értéke­sítheti állatait a szerződésben bizto­sított áron. Minden leszerződött juh után 20 kilogram kompakt abrak'.ah-ar- mányt kapnak a gazdák a nap: áron A IV. számú akcióban lekötött és a nyári hónapokban leszállításra kerülő sertések után a napi áron felül külön prémiumot biztosít kormányzatunk. 106—126 kilogrammig 60 fillér. 127—-137 kilogrammig 1 forint 137 158 kilogrammig 1.40 forint és 157 kilogrammon felül 2 forint prémiumot kapnak a rendes áron felül a dolgozó parasztok. Azok a dolgozó parasztok, akik ápri­lis 1 -föl kötöttek, vagy körnek szerző, dóst a IV. számú hiz-lalási akcióban, azzal, hogy sertéseiket szeptember, ok­tóber, november és december hónap­ban kívánják leszállítani, az eddigi szerződésben megállapított 0.40. 0.60, 0.80, 1.— forintos prémiumot kapták. Ezekből láthatjuk, hogy a nyári hóna­pokban, májusban, júniusban, július, ban, augusztusban leszerződött és le. szállítóit sertések után a prémium sokkal nagyobb, mint a tőij hónapok­ban l es zá Ili tort sertések után. Részié- tus felvilágosítást dolgozó parasztsá­gunk a helyi fő Id m övessző v e ük e?-e t-ak.- nél kapnak, ahol egyben nvgköthc Ik a szerződést is.

Next

/
Thumbnails
Contents