Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-25 / 119. szám

;r>M MA.jLif» 2.% 2 9! A p L. f> A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség. végrehajt^ bizottsága csütörtö­kön délelőtt az Eötvös Loránd Tudó. Bidnyegyetem aulájában megkezdte tanácskozásait. 27 ország 51 küldötte gyűlt össze a feldíszített teremben, hogy megjelöljék a világ ifjúsága leg­közelebbi feladatait, határozatot hoz­zanak az ifjúság egységének megszi­lárdításáról s a világ ifjúsága béke- harcának fokozásáról­Az ülés megnyitása előtt Enrico Berlinguer, a DÍVSZ elnöke javas.a-tá_ rá megválasztották az elnökségei. Az elnökség tagjai; Darvas József, aMo- gvar Népköztársaság közoktatásügyi minisztere, N. A. Mihajlov, a Szov­jetunió kommunista ifjúsági szövetség gc központi bizottságának titkára, a DÍVSZ alelnöki*, Li Jan Ken. azössz, kínai Demokratikus Ifjúsági Szövet­ség képviselője, Frances Damon, az Egyesült Államok ifjúságának képvi­selője. a DÍVSZ rrktnöke, ívy Goss, az Angol Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezőtitkára, Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára és Enrico Berlinguer, a DÍVSZ elnöke. Az ülés! Enrico Berlinguer nyitót, ta meg. — Amikor a francia kormány, az ameríkni imperialisták parancsát kö­vetve, beli ltot la Szövetségünk párisi központjának működését — mondotta, _ e gyalázatos, antidemokratikus lé­pés sugalmazol azt remélték, hogy ez­zé) súlyos csapást mérnek Szövetsé­günkre, megbénítják munkáját .s így el tudják/ szakítani tölünk az ifjúság széles tömegeit. Négy hónap teil el azóta és ma büszkén állíthatjuk, hogy a reakciós erők e terve csúfosan meg. bukott. S hogy megbukott', ez köszön, helő a világ demokratikus ifjúságá­nak, ■ mely e gyalázatos lépésre álta­lános tiltakozó mozgalommal válaszolt az egész világon s ezzel is megmutat­ta Szövetségünk iránti bizalmát. Kö­szönhető a magyar if jóságnak, amely új - otthont adott Szövetségünknek. A DÍVSZ és a világ demokratikus ifjú­sága sohasem fogja elfelejteni azt a segítséget, amelyet a magyar fiatalok nyújtónak. E zu tán Darvas József közoktatás- ügyi miniszter mondott üdvöziőbeszé- det. A mi ifjúságit uh nem reménytelenül, nem kilátástalanul áil a jövő előtt, hanem tevékeny, teremtő eleire készül — A Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében meleg szeretettel kö. szántóin a Demokratikus Hiúsági Vi_ jágszövetség végrehajtó bizottságának ülését hazánk iövarosában — kezdte beszédét. — örülünk, hogy vendégül láthat­juk hazánk fővárosában a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség végre­hajtó bizottságát. Amikor Franciaor­szág _ nem a irancia nép, hanem a fra ncia burzsoázia — „amerikai kor­mánya'' kiutasította a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Központját, szívesen adtunk a DÍVSZ Központnak Otthont a mi fővárosunkban, szívesen segítettünk és segítjük a jövőben is munkáját, mert tudjuk, hogy a het- venkétmillió fiatalt egyesítő Demo­kratikus Ifjúsági Világszövetség olyan célokért, küzd, amelyek a világ sok- százmillió fiataljainak igazi érdekeit képviselik. — A kapitalista és a gyarmati or. szágok elnyomott dolgpzó népe, ezen belül is az ifjúság az, amelyet már ma is kegyetlenül sújt, s a jövőben xtiég súlyosabban fenyeget az imperia, listák háborús készülődése. — S mi az ifjúság helyzete ott, azokban az országokban, ahol mái felszabadult a nép, ahol magának építi a jövőt? Hadd példázzam ezt néhány szó­ban a mi életünkké]. A mi népünk már — hála a Szovjetunió felszabadí­tó győzelmének, ötéves tervével a szocializmus országát építi. S e mun­kában ott vannak mindenütt a fiata­lok.' Ott vannak az országgyűlésben, olt vannak a tanácsokban, ott vannak a főidből kinövő új szocialista város, Dunapentele falain, a bányákban, az üzemekben, a termelőszövetkezetek. ben. Elöl járnak a munkában, az épí­tésben, meri tudják, hogy az új éld, amely itt épül, elsősorban nekik épül. — A mi ifjúságunk nem reményte­lenül, nem kilátástalanul ált a jövő előtt, hunéin tevékeny, teremtő élet­re készül. A mi iskoláinkban nem pusztításra, nem embertelenségre, ha, nem építésre nevelnek. A boldog ifjú­ság nálunk nem szólam, — hanem valóság. A mi ifjúságunk már tudja, hogy mi az élei igazi értelme, igazi tartalma — rs mert tudja, kész is megvédeni. Darvas József beszéde után Enrico Berlinguer beterjesztette a DÍVSZ tit­kárságának javaslatát a végrehajtó- bizottsági ülés napirendjére, a napi.' •rend első pontja: „Az ifjúság harcá­nak fokozása életviszonyai megjaví­tásáért és a DÍVSZ ezzel kapcsolatos feladatai.“ A második napirendi pont: ,,A III. Világifjúsági és Diák Béketa. iáikozó előkészítése", a harmadik pe_ dig: ,,A DÍVSZ legközelebbi tanács ülésének összehívása.“ A napirendi javaslatot a*z ülés rész­vevői egyhangúlag elfogadták, majd megkezdték az első napirendi pont tárgyalását,, amelynek beszámolóját Enrico Berlinguer tartotta. A% ifjúság helysete tragikus képet nyújt a kapitalista országokban Enrico Berlinguer beszámolója Enrico Berlinguer beszámolója ele­jén hangsúlyozta, hogy a DÍVSZ az 1945-0'S londoni konferencián történt alapításakor már alapokmányában le f-zögezt-e. hogy a DÍVSZ és a demo kratikus ifjúság szervezeteinek egyik legfontosabb, állandó feladata az if. jú-ág jogainak védelme. Megálla-ní totta. hogy a DÍVSZ ezirányú tévé kénységének egyik alapvető állomása volt az 1948-ba.n Varsóban megtartott nemzetközi ifjúmunkás konferencia, Berlinguer ezután az imperialista országok háborús előkészületeiről és v.z ottani ifjúság siralmas helyzetéről beszélt. A munkaadók és a kormányok — mondotta beszéde további során ~~ fí tőkés országokban az utóbbi évben heves támadást indítottak azok ellen a. csekély eredmények ellen is, ame­lyet, a fiatalok kemény harcok árán csikartak ki tőlük. így Ausztriában a munkaügyi minisztérium. törvény ja­va.sla.tot dolgozott ki a tpnoncok mun. kaidé jenek növelésére, a szabadságidő csökkentésére, az éjszakai, munka alól való mentesítés korlátozására. Bel giumban pedig visszamenőleges ér­vénnyel elfogadtak egy törvényi., amely csökkenti a tánoncok fizetett szíi b ad só a idejét. — Különösen súlyos a helyzet a gyarmati országokban. Indiában a csecsemőhalandóság 103 ezrelék. Szil dánban az írástudatlanok száma eléri az 55.5 százalékot. Iratban 94. Indo­néziában. pedig 85 százalék. Nigéria bari, ahol a rizs őrá kilónként több. mint 70 frank, egy t-anonc napi bére­id frank. — A háborús előkészületekkel pár­huzamosan fokozódnak ■a jogtipró art- iidemokratikus intézkedések is. Spa­nyolországban, Jugoszláviában, min: minden fasiszta országban, egyre va­dabb terrorral felelnek a nép mindin­kább erősödp ellenállására. A legvé­resebb bűnöket Tito követi el, és első­sorban az ifjúsággal szemben, amely nem akar eszközévé válni a Szovjet­unió és a népi demokráciák ellen in­tézett provokációiban. — A fasiszta or gyilkosok ember te. fenségére jellemző, hogy Barceloná­ban a legutóbbi sztrájk nagy szeri: napjaiban, az első halottak között volt Juan Moreiu,. egy ötéves gyer­mek. Görögországban néhány hónapja végeztéik ki a 20 éves Nihiforidist, akit azzal vádoltak, hogy ifjúsági be­iz ebízottságot alakított. — Az ifjúság helyzete, bármely o' - dalról vizsgáljuk is,, olyan tragikus képet, nyújt, a kapitalista országokban és életviszonyainak romlása olyan nyilván roló összefüggésben áll 0 há­tú trés előkészületekkel, hogy még a háborús uszító/.: sem merik ezt a lényt tagadni. Igyekszenek tehát meg­téveszteni az ifjúságot, hogy ezt az esze veszett. fegyverkezést kikerülhe tetten szükségességnek tüntessék fel. Bori in C;u er ezután ő-szehason'ítáM tetí a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok költségvetése közt, majd így folytatta; A Szovjetunióban én ti népi üemokróeiák bitit holilog fintűink éltnek-- A Szovjet unióban 1940, óla a dol­gozók jövedelme 62 .százalékkal emed­f.'deti. a főinket ’ók haliéul óinak szóm,, 1940. óta 812.000-rnl 1,247.000-re nőtt. Ebben az évben a nyári szünidő folya­mán 1. >00 új pianlr-táborl nyílnak nu?(. 12 millió ifjú sportol és a szovjet sporté.'ók estik VJiO-ben tó világrekor­dot. döntöttek meg. Hasonló módon egyre javulnak az ifjúság életkörülmé­nyei a népi demokráciák országa bari, a Népi Kínában, a Német Demokrati­kus Köztársaságban a kormány po'ifj- kúj'i és a gazdasági élet a béke ügyét szolgálja. E boldog Hat ahág felé for­dítja tekintetet az egész világ iljasága, Enrico Berlinguer ezután arról a harcról beszélt, amelyet- a kapitalista és gyarmati országok fiataljai folytat­nak életviszonyaik megjavításáért. Hangsúlyozta: Arra kell törekedni, hogy a harc . közép-pontjába az egyes országokban azokat a követelé­seket állítsák, amelyek leglényegeseb­bek. amelyek az. illető’ország ifjúsága, számára a legégetőbbek, azokat a cél­kitűzési üet- amelyek köré az ifjúság széles rétegeit lehet tömöríteni. Az egyik legfontosabb, feladat azt még vi­lági tani, hogy szóró- kapcsolat van az ifjú-ág helyzetének romlása és a hábo­rús előkészületek között, hogy csak a békepolitika, a békés termelés, bizto­síthat az ifjúságnak megfelelő életkö­rülményekéi, Ugyanekkor ie kell lep­lezni minden olyan törekvést, amely „védelmi" intézkedésként igyekszik feltüntetni az imperialisták támadó előkészületeit. Ezenkívül azonban a DlV'SZ.n-ek és a demokratikus ifjú­sági szervezeteknek konkrét segítséget is kell nyújtaniok az ifjúság harcához, amelyet a munkanélküliség, a fokozódó kizsákmányolás, az életszínvonal ál­landó csökkenése ellen folytat. Enrico Berlinguer ezután számos példát idézett abból a harcból, ame­lyet az ifjúság a. különböző kapitális., ta országokban jogaiért, igazságos -követeléseiért.-, az éhség,, a nyomor, a munkanélküliség ellen folytat. Legutóbb — mondotta a többi között .—... világszerte bámulatot és elismerést keltett a spanyol dolgozók és közlük a Dalolok csodálatos, hő­sies küzdelme. Ebben a harcban az ifjúmunkások és diákok az első so­rokban vettek részt. Olaszországban a Hálálok küzdelme elsősorban a mim_ kához való jog követelésére irányul, minthogy több, mint egymillió fiatal' van munka nélkül. Az olasz ifjúság demokratikus szervezetei minden al­kalmat megragadnak arra, hogy egy­ségfrontot teremtsenek a fiaiulok kö­zött. Különös fontossága van Nyugat. Németország iijúsága egységes har­cának az újraíellegyverzés ellen. Szá­mos példa bizonyítja, hogy Nyugat- Németország fiatalságának nagy több_ lége, az amerikaiak minden militari- záló erőfeszítése ellenére is. a béké­ért harcol és ebben a küzdelemben igen széles egységet teremt. Vigyük miuú pitibbre «5 ifjúság békehareánah győzelmes lobogóját — A gyarmati országok ifjúsági szervezetei tevékenységének — mon­dotta a továbbiakban, - még jobban lel kell lendülnie, minthogy az ifjú­ság életkörülményei a gyarmati or­szágokban a legrosszabbak. Fokozni kell a küzdelmet a ka­pitalista és gyarmati országokban egyie jobban veszélyeztetett demo­kratikus szabadságjogok védelméért lokozott szolidaritással kell támogatni a fasiszta terror ellen küzdő iíjúsái_ got, elsősorban a görög, a spanyol és a jugoszláv ifjúságot, erősíteni kell a küzdelmet a nemzeti és faji gyűlö­let és elnyomás, az ifjúmunkások és ifjú békeharcosok üldöztetése ellen. — Mindezekben az akciókban állan­dóan ki kell szélesíteni és meg kék szilárdítani az ifjúság egységét. A jobboldali szociáldemokrata és a ka­tolikus szervezetek egyes vezetői min. den eszközzel igyekeznek megakadá­lyozni ennek az egységnek' a meg; valósítását. Éppen ezért a DÍVSZ és tag szer vezete i nek fontos kötelessége. hogy leleplezze ezeket, az ifjúságo1 megtéveszti) vezetőket. — Egy pillanatra sem lankadva mindennap és minden órában, bátor­sággal és szívóssággal, vigyük mind • többre az ifjúság békehareának győ­zelmes lobogó ját — fejezte be - Enrico Berlinguer nagy tapssal fogadott re. fér álamat. Kara Anna, a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nevé­ben üdvözölte az ülést és ezzel a DÍVSZ végrehajtó bizottsága meg nvitó ülése végétért. Tito ék esete a szárazsággal és az esőzéssel A Szovjetunió élenjáró mezőgazdasá­gában igen jó eredménnyel alkalmazzák a rozs mesterséges beporzását A mesterséges beporzást rendszerint úgy végzik, hogy a rozs virágzása ide ■ jén a reggeli harm átképződ és után, két ember egymástól 30- 50 méter tá­volságban naladva, kalászok magassá­gában kötelet húz végig a rezsíoidőt. Ezáltal a kalászok egymásóo : ütöd nek; :■ így a beporzás megiö< tenth még akkot is, ha az időjárás ked -/•/őtlé* a beporzásra Ezt a műveletet a vi­rágzástól kezdve virágzás vegéig mm den nap meg kell um é lelni. A hős Zó ja édesanyjának rádióüzenete a magyar nőkhöz Kozmogyemjánszkája a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának e;nök_ nőjA a hős Zója és Sura édesanyja, a moszkvai rádió útján üzenetet in­tézett- a magyar nőkhöz. A világ népei — hangzik a lob­bi között az üzenet — forrón üdvöz- -:k a Béke Világtanács felhívását, hogy az öt nagyhatalom kössön béke. egyezményt. A béke legyőzhetetlen táborának első soraiban haladnak a nők haladó szervezetei, a békevédel_ mi harcra szólító felhívások a leg­melegebb visszhangra találnak min­den asszony, minden anya szívében. Minden anyát egy közös szent érzés egyesi!, az anyai szeretet. Tudom, mi­lyen önfeláldozással harcoltok a bé­kéért, ti, magyar nők. Gyakran ka. pok leveleket Magyarországról, sok­szor teljesen ismeretlen emberektől. Arról írnak levelükben, milyen lelke­sedéssel akarnak építeni, dolgozni, alkotni szabad országukban. Kedves magyar nők, anyák és test­vérek! Még határozottabban harcolja, tok közös ügyünkért, a béke ügyéért. Az asszonyok, ifjak- és leányok leg­szélesebb körei! vonjátok be az aktív küzdelembe, a háború veszélyének el­hárítására. Nem' engedjük, hogy az imperialisták maroknyi bűnös cso­portja új háborúba sodorja a. népe két. Mindent megteszünk, hogy a bé. ke legyőzze a háborút — fejeződik ba az üzenet. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága május 23-án közli: A koreai néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel szorosan együtt­működve valamennyi fronton veszte ségeket okoznak az amerikai és an­gol intervenciós csapatoknak. Nem végleges adatok szerint négy­napos harcban az amerikai és délko reaí hadseregnek több, mint hétezer katonája, tisztje esett el V3gy vált harcképtelenné. Az elesettek között van a 8. délkoreaí ezred parancsnoka. Több, mint hatezer amerikai, fran­cia és líszinmanista katona, valamint tiszt esett fogságba. A hadizsákmány a következő; több mint háromezer puska, több', mint 180 nehéz és könnyű gépfegyver, több, mint hatvan aknavető, több, mint nyolcvan nehézlöveg és tarack, 133 különféle űrméretű egyéb löveg, 31 páncélos, több, mint 890 gépkocsi, 66 rá dió bér end ez és. Az ellenség 23 repülőgépét lelőttek, tíz megsérült. A ItülögyminiszferheíyeHesek május 23-i ülése A külügyminiszterhelyettesek má_ jus 23-án tartották 59. ülésüket, Az előzőnapi ülésen Gromiko fel­szólalásában megmutatta a három nyugati hatalom küldői tel által elfog­lalt álláspont teljes alaptalanságát- A nyugati küldöltségek ugyanis maka­csul ellenezték az Atlanti Egyezmény, röl és az amerikai katonai támasz­pontokról szóló kérdés napírendmű- zesét. A három nyugati hatalom képvise­lői a szerdai ülésen nem kívántak felszólalni, s így az ülést beieke??.- tették. A következó ülést május 24-re fűz­ték ki. Észak-Spanyslország fegyvergyári dolgozóinak újabit szlréjkinozgaliiia hatalmas csapást mért a Franco-rendszerre Es/.ak-Spa uyolország fegy v i rgyári dolgozóinak újabb sztráíkmozgalma hatalmas csapást méri a Franco-rend- szerte - jriepti az Humanité. — A madridi 1 ö m e g t ü n! o! é s s e t e q y t cl e i ü 1 e g a. óiban nagy legyvcrqyái dolgozói, a placenciai egoiban és mondrag.orti gyárak dolgozói i- sztrájkba lépte-k Parisba érkezed sarc * entése.k sze­rint egy kilenc nap óta fogva tartott sztrájkoló! a rendőrség olyan bru iisaij megkínzott, hogy belehalt s beibe. A madridi angolszász újságírók tömései szerint a spanyol iővárosb a helyzet teszült. Az Humanité ez? kapcsolatban leszögezi, hogy az i perialista körók rémülettel figyelik eseményeket, látva hogy a snanv nép egyesült- a nyomor, és habot ellenéé harcban. IVEegkexdt»nä©sii«M5Äsi»i€ a DÍVSZ végrehajtó itizoftsága „A Tito-banda a gazdasági válságért és zűrzavarért az iuei szárazságot te. szi felelőssé. Nálunk, Magyarországon is volt az idén szárazság, semmivel sem kisebb, mint Jugoszláviában. Tud­valévő, hogy a legfontosabb jugoszláv mezőgazdasági területek a magyar határ mentén húzódnak. A szárazság teljesen egyforma volt Makón és Nagy- kíkindán, Szegeden és Szabadkán, Baján és Zomborban, Pécsett és Eszé­ken. Ennek dacára nálunk távolról sem okozott olyan bajokat, mint Jugo­szláviában, mert a mi megelégedett parasztságunk a népi demokrácia se­gítségével lelkesen, pontosan cs ide­jében elvégezte mindazokat a mező gazdasági munkálatokat, amelyek fő­részben ki tudták védeni, vagy csök­kenteni az aszály hatását,“ 1 Rákosi elvtárs ezt múlt év októbe­rében mondotta el. Most Tiioék ismét bajban vannak; beharangozott vetéstervüket nem tel j jesítették. A Vajdaságban mindössze 21,3 százalékra, a Koszovo és Meto­hija területen 11,7 százalékra teljesí- . tették a tervet. Hozzá kell tenni, hogy ezek niég a legjobb „eredmények“, mert vannak szép számmal járások,- ahol mindössze 5-15 százalékos a ve- 1 tési tervteljesítés. Természetesen Titoék megindokol i jak a lemaradást. Már jóelőre beha- s rangozták, hogy az „esős időjárás1" az c oka mindennek. De hadd mondjuk ei ’ Rákosi elvtárs szavai nyomán mi is; Vájjon Baranya megyében kevesebb , 1 eső esett talán, mint néhány kilomé- I ierrel délebbre. Tito Jugoszláviája ;lban? Vájjon a seliyeí járás — mely /j megyénkben elsőnek jelentette május l 6-án, hogy teljes egészében befejezte- a tavaszi vetést — vájjon ez a járás kevesebb esőt kapott, mint a szomszé­dos, néhányszáz méterrel délebbre fekvő területek? Titoék ostoba érvei nem sokat ér* nek. Másról van itt szó, nem az eső. ről, mint ahogy múlt évben sem a szá- razságról volt szó. A Títo-banda koldusbotra juttatta a jugoszláv dolgozókat, A parasztok’ nak nincs vetőmagjuk, nincsenek ígás' állataik, nincsen gazdasági jelszereiéi siik. Titoék teljesen kiürítették a dől' gozók magtárait, de kamráit is. Ta* Vasszál csupán Belgiumba kétezer va‘ gon elsöosztályú kukoricát szállítót* tak ki, Szulímán községbe írták nemrég ju. goszlávia dolgozó parasztok rokonaik­nak: „Van még egy tehenünk és két lovunk, de ez nem lesz elég az ezévi beadásra,“ Egy másik levél írója ar­ról panaszkodik, hogy nincs mit vet­ni és nincs is értelme annak, hogy vessenek, úgyis mindent elvesznek a dolgozóktól. Erről van szó. Títoék kirabolják a dolgozó népet, elhurcolják őket kény­szermunkára, erdőírtásra, bányákba — hiszen ki kell elégíteníök imperia­lista gazdáik minden kívánságát hi­szen szállítaniok kell a színesfémet, a fát, az élelmiszert Nyugat felé. A jugoszláv dolgozók most ismét válaszoltak a Tito-bandának. Ezt bi­zonyítják a számadatok is — a jugo­szláv dolgozó parasztok nem tudták, de nem is akarták teljesíteni a bs«- 1 diták által kiszabott „tervet“, Emié- | kezzünk csak az ívándárdaí esetre: a ! dolgozó parasztok távcsövén át fi- I gyeitek, hogy a határon túl szuronycs j őrség mellett robotolnak a dolgozó parasztok. És a határmentiek bárbo) láthatják ezt, ha átnéznek Tito Jugo­szláviájába. A kizsarolt, nyomorba taszított ju­goszláv nép ellenáll. Ezért nem tel­jesítették a vetési tervet, *Ez az igaz­ság.

Next

/
Thumbnails
Contents