Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-17 / 112. szám

2

1951 MÁJUS 17

ws p 1 o

Az országgyűlés megkezdte az ötéves terv-törvényjavaslat tárgyalását

Az országgyűlés szerdai ülését néhány perccel tíz óra uián nyitotta meg Drahos-Lajos' az országgyűlés el nőké. Az ülésen megjelentek a mi- iűsztértanács tagjai élükön Rákosi Mátyással a Magyar Dolgozók Pártja . főtitkárával, Rónai Sándorral, az EL , nöki Tanács elnökével, A küliöl-di újságírók páholyában foglalt helyet a Nemzetközi Újságíró Szövetség, végrehajtó. bizottsági ülésén részív ett több külföldi újságíró.

Drahos Lajos, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Hegedűs Sáii dór, Kékkő József és Pálfi Kálmán országgyűlési képviselők , képviselői megbízatásukról lemondottak és helyükre Mester Sándor, Pócza Istvánná és Sebes István' pót képviselőkéi hív;_, t-á.k be.

Vas* Zoltán eluar** beszéde

íAz országgyűlés ezután megkezdte az ötéves tervtörvénv módosításáról szóló törvény ja vasi at tárgy a-ás át. A törvényjavaslatot. Vas Zoltán elvtárs, miniszter, az Országos íervhivaml

e.inöke ismertette. ■

Tisztelt Országgvülés, Elvtársak!

• A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése 1949 december 10-én törvényi fogadott el népgazdaságunk öt. ■ éves fejlesztési tervéről.

Alig ötnegyed év leforgása után — dolgozó népünk szocialista építőinun. kajának nagyszerű eredményekéni — ma a népgazdaság gyorsabb ütemű fej les z lésének új törvényjavaslatát tér- . j os-ztjük elő azzal a szén dókkal, hegy az országgyűlés emelje törvényerőre oiz ötéves terv cél ki tűzéseinek a Ma- gyár Dolgozók Pártja II. Kongresszusa által kezdeményezett nagyarányú megnövelését.

. — Az 1950. évi fejlődés méretei; jelenti, hogy a beruházások meghalad iák a tízmil iárd forintot, ami azt je. lenti, hogy 19.50-ben megközelítően annyit, ruháztunk be, mint a három, éves terv égés-, időszakában. Dön igen az ipari termelés jelentős emel kedése tette lehetővé, hogy 1950-ben az ország nemzeti jövedelme az 1949 évvel szemben :iz eredetileg tervezeti

12.4 százalék helyett 20 százalékkal növekedett,

—1 A mezőgazdaságban a,z állami kézben lévő traktorok számát. 4.406- ről 8..564-re emeltük. Az elmúlt évbe,,

1.300 db vetőgépét, 1.600 db boronát 250 db aratógépet., 44 db Len- és cu korrépa kombájnt juttattunk- állami szocialista szektorunknak. 1949-ben még nem rendelkeztünk arató-cséplő gépekkel, 1950 végén már 26 db mű. ködött.

1950-ben igen jelentős áldozatok árán lefektettük a műszaki tudományos kutatás alapját, megszerveztük a tudományos kutató intézetek széles hálózatát, 1950 végén ezekben a,z intézetekben már 3.500 fő dolgozott,

A Horthy-r-endszerbeu a kelenföldi villamoserőmű 10 évig épült és csak sok év muJlán bővült mai teljesítményére, az inotai erőmű három év alfltt épül meg sokkal nagyobb telje- •íl-őképességgel. Általában az energia; bázis fejlesztése olyan ütemben folyik, amely nyoic-tízszerese a felszabaduló« előtti erőműépítésnek.

— Más fontos szempontok is vannak, amelyek szükségessé teszik tér veink felülvizsgálását.. Mindenekelőtt az hogy 1950-ben népgazdaságunk fejlődésének aránya főbb területen egyenlőtlen volt. Különösen, a vas acél, szén. villamosenergia és vegyipar, tehát általában az alapanyagok rermeiése az a terület, amely bár tér 'Tét- túlteljésínette _L elmaradt a feldolgozó iparágak és általában a nép. gazdaság egyéb ágainak növekvő szükségleteitől. Ez teszi feltétlenül szükségessé, hogy messzemenő intéz, kedésekét tegyünk a szén, acél, vas, viUamosenergia és vegyipari termelés növelése és általában alapanyag bázisunk fokozott kiszélesítése érdekében.

Jelentős aránytalanság jött létre az mar és mezőgazdaság fejlődése között, -ami szintén gátolja népgazdaságunk fejlődését. Növelte a-z ipar és a mezőgazdaság egyenlőtlen fejlődéséből származó zavarokat, az osztály- harc és a nemzetközi helyzet kiélesedése is. a mezőgazdaságon beiül ez gyakorlati lag abban nyilvánult meg, hogy bár a szocialista szektor a várt náí kedvezőbben fejlődött részaránya az egész mezőgazdaságban még nem elég nagy és nem annyira fejlett, hogy ellensúlyozni tudná az egyénileg gazdálkodó paraszti gazdaságok alacsony hozamát. Hozzájárul mindehhez a kulák-ág aknamunkája,-ami szintén visszatartja mezőgazdaságunk fejlődé, sét,

A nagyüzemi gazdálkodás, a mező. gazdaság szocialista átszervezése természetesen nem könnyű feladat. Mos; beterjesztett, felemelt ötéves tervünk, módot nyújt eme nagy kiadatok végrehajtására.

—- ötéves népgazdasági tervünk felülvizsgálását szükségessé teszi az a körülmény is, hogy bár áruforgalmunk az elmúlt, esztendő során terven felül jelentősen megnőtt, mégis nehézségek merültek fel árneliátá sunkban és eze-p helül különösen köz. ellátásunkban.

— Áruldrgalmunk és közel látásunk területén a nehézségeket — amint az. közismert, - mindenekelőtt, a mező- gazdaság termelésének elmaradt színvonala okozta. Hozzájárult ehhez a tavalyi szárazság 1b, természetesen

szerepet játszott a dolgozók szúrnának rendkívül gyors meg növekedése és ezzej összelüggöan a béralap megnövekedése is. Hároméves -tervünk idején, de még ötéves tervünk első félévében is az volt a kérdés számunkra, miként, foglalkoztassuk teljes mértékbe;,' a rendelkezésünkre álló mun k'aerőt. Ma már a helyzet fordítva áll! Visszavonhatatlanul megszüntettük országunkban a tökésrend-szer át. kos örökségét: a munkanélküliséget! Ma. probléma az, miképpen biztosítsuk a népgazdaság számára a szükséges munkaerőt. Nyíltan meg ’kell mondani például, hogy az idén húst és zsírt kevesebbet fogyaszthatunk mint. amennyit a műit évben fogyaszt hattünk. Idő szükséges hozzá és az áll átvágásokkal való leg nagy óbb fokú takarékosság, hogy állatállományon kát. amelynél részben visszaesés van újból felfeji esszük és ezáltal egy év múlva annyit fogyaszthassunk, mint amennyit 19.50-ben fo gyászt oltunk,■ a további években pedig annál is jóval többet.

Keményen szembe kell szállni az ellenség minden rémhírével, zavar keltésével. meg kell értsék dolgozóink, hogy a tervgazdálkodás, az áruellátás, a 'köz-ellátás kérdés»: az osztály harc kérdése.

A mi népgazdaságunkban, hiányosságaink a növekedés nehézségei. Nem arról van szó. hogy alapanyag iparunk elmaradt a fejlődésben, hanem arról, hogy jóval több acélt, varat és szenet termeltünk, mint 1949- ben $ mégsem tudjuk maradéktalanul kielégíteni a különféle népgazdasági ágak szükségletét, melyek szén, vas, acéltermelésünknél gyorsabb ütemben fejlődtek.

Ötévé« tervünk a békés építőmunka nagy programúi ja s a terv felül vizsgálatának munkájában egy döntő kö- Tülményt nem hagyhatunk figyelmen kívül: A>- béke- megvédéséért vívott nemzetközi harcot 1

Együtt mindezek: Az osztályharc és a nemzetközi helyzet kiéleződése, valamint ebből folyóan a. béke megvédéséért telt erőfeszítések fokozása az ipari: termelési tervek jelentő-? túlteljesítése, a népgazdaság fejlődésében beállott belső. aránytalanságok, köztük a mezőgazdaság lemaradása, a -fogyasztási igények vártnál erősebb növekedése —szükségessé tettek a népgazdaság ötéves tervének módosítását. '

— -Eredeti ötéves ten a nemzeti jövdelom emelkedését 1949-ről 1954-rc >13.1 százalékban írta elő. A mostan: javaslat a nemzeti jövedelem emelkedését ugyanerre az időszakra 1.30 százalékra tervezi. A nemzeti jövedelem ilyen jelentő« emelkedése mellett, összetételében is alapvetően megváltozik és visszatükrözi a terv egyik föfeladatát. azt. hogy ötéves tervünk sike-res teljesítésével lerakjuk hazán,kjxin a szocializmus alap jail. Ennek a célkitűzésnek döntő számadata, hogy mig a tőkés szektor részesedése a nemzeti jövedelemben

1949-ben még 29 ■ -százzá lék volt, 1954ben .részesedése már csak 1

...2 száza- 1

lék lesz. Az ötéves terv végére tehát hazánkban lényegileg, megszűnik embernek ember által való . kizsákmányolása a népgazdaság minden területén.

— Megváltozik 1954-re népgazdaságunk szerkezete is. Az ipar részese dése a nemzeti jövedelemben az 1949 évi 5.1 százalékról 1954-re 64 száza iákra emelkedik.

— nyáriparunk termelése 1949-hez képe.-.; .v/. ötéves terv utolsó évében az előirányzott 86 százalék helyéti 210 százalékkal fog emelkedni. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott KM -százalék helyett mintegy 280 százalékkal kell emelkednie.

— Az iparosításnak ez a nagy fite me féltételezi és megköveteli, hogy erőinket a nehéziparra összpontosít síik és ezen Imiül az ipari alapanyagokra. a villninosenergiara, a gépgyár tásra. illetve a termelőeszközöket előállító iparra.

Dléves tervünkben az építőipar termelésének előirányzatát több. mint kétszeresére. 21.3 mjlliárdról 45 mii- liárdra javasoljuk felemelni.

Az átdolgozott ötéves terv az eredetileg előirányzott tervtörvényben megállapított 42 százalékkal «zeniben • >4 százalékkal kívánja növelni mező ",azrlaságtink termelősét.

Melyek tehát a feladataink?

Mindenekelőtt az, hogy az egyéni parasztgazdaságokat, fokozatosan, kel lő türelemmel, a legteljesebb önkéntesség alapján; de megállás nélkül közös. rui-gyüzemi gazdaság -vonalára "vigyük. Az a feladatunk, hogy szilárd alapot teremtsünk országunk élelmezésének biztosítására, hogy a falu nemcsak élelmi szerrel lássa tű bőségesen, fejlődő népgazduságtmkat, hanem biztosítsa az ipar munkájához elengedhetet 1 fen ii 1 sziikséges mezőgáz- dasáíri nyersanyagokat, biztosítsa az állam számára szükséges tartalékot.

— A nemzeti jövedelemnek az eredetileg előirányzottnál jóval nagyobb emelkedése lehetővé teszi, hogy a megvalósítandó beruházások összegét 31 initliárdról 85 milliárdra növeljük. A nehézipar beruházási előirányzata az eredetinek több. mint kétszeresére emelkedik.

—■ Az eddiginél is jobban összpou- tosítjnk erőinket a nagy beruházásokra. A Dunai Vasműre az eredetileg előirányzott két milliárd forint helyett négy milliárdot. a budapesti földalatti vasútra hatszáz millió forint helyett két milliárdot javaslunk.

— Az életszínvonal 50 százaléko« emelése azt jelenti, hogy az átlagos életszínvonal az 1938 évinek mintegy kétszeresére növekszik. Mindez meg követeli ötéves népgazdasági tervünkben a fogyasztási árualapok jelentős bővítését.

— A módosított ötéves terv fokozott lakásépítkezést kíván megváló sí-tani. Eddig arról volt szó, hogy öt év alatt 180.000 lakás épüljön. Most a követelmény az. hogy az építendő la kasok száma elérje a 220.000-et. Szerte az országban hatalmas új ipari üzemek épülnek és mellettük új városok, új lakóházak nőinek ki a földből.

■— A dolgozók egészsógvédelrnének- intézményps biztosítása érdekében a társadalombiztosításba bevont dolgozók körét egyre jobban kiterjesztjük. 1954-ben az ország lakosságának 70 százaléka fogja érezni a szocialista biztosítás előnyeit.-— Az ötéves terv során el kell érni. . hogy a kultúrforradalom, ainelv a népi demokráciákban megkezdődött, gyökeret verjen és -megszilárduljon.

— A népművelési beruházásokkal elkezdjük a fain és város közti kulturális színvonalkülönbség felszámolását és emeljük dolgozó népünk általános kulturális színvonalát. A kultúr otthonok számát 3.500-ra emeljük. Az ötéves terv végére teljesen felszámol jók az analfabetizmust.

Tervünk reá ’is. Ha biztosítjuk a módosított ötéves terv alapvető feladatainak megvalósításához szükséges feltételeket. ötéves tervünket sikerrel fogjuk végrehajtani.

— Az. első és alapvető feltétel azoknak az eredményeknek állandósítása, megszilárdítása és k‘iszélesítése, amelyeket dolgozó népünk, élen a munkás_ osztállyal a szocialista munkaverseny, s a munkához való viszony alapvető megváltozása terén éri el. A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásának feltétele a rejlett tartalékok to vábbi feltárása. Módosított ötéves tervünk végrehajásának feltétele a takarékosság szigorú és következetes alkalmazása minden téren. Takarékosság az anyaggal, az energiával és munkaerővel — tervünk egyik központi kérdése.

A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásán?'! feltétele a munkaié, gyelem és az állami fegyelem megszilárdítása. a közvagyon védelme minden rendelkezésre álló eszközzel.

— A módosítót | ötéves terv sikeres .végrehajtásának feltétele a vezetés megjavítása. Meg kell szüntetni a terv nem teljesítésével, vagy hiányos teljesítésével kapcsolatos minden-nemű visz. czássáye;. Az ellenőrzés feladatát az irányító munka minden mást megelőző tevékenységévé kell tenni Az eddiginél jóval fokozottabb módon erősíteni kid! az építő kritika szabadságát, a tömegek ellenőrzésének, bírálatának érvényesítését.

Módosított ötéves tervünk végrehajtásának feltéte’e az éberség további fo. kozása. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ötéves terv megvalósítása harc és nem is akármilyen harc kérdése.

Tisztelt Országgyűlés! Ötéves tervünk a bék( terve! Nem adhatunk mél-i több választ az. imperialista háborús gyújtogatok és hazai ügynökeik provokációira és mesterkedéseire, mint felemelt népgazdasági tervünk végrehajtásának sikerét. Azt. hogy szembeállítjuk békés építőmül kánkai nz imperialista háborús készülődéssel! Míg a m; terveink új gyárak építését, újabb százezrek rounka*ehetőségét. a lakosság fogyasztásának kiszélesítését és nrnd ezzel az életszínvonal emelését biztosítják. addig a kapitalista országikban tucatjával zárják be a gyárakat, csökkentik a fogyasztási cikkek gyártását. emelik ez árakat. Ezzel egyidő ben erős ütemben épít k ki hadiiparukat és fegyverek fel támadó célt s/.o’- gáló hadseregüket.

— I érvünk győzelme, a nag\ Szovjetunió, a nyolcszáz milliós, békéi óbor

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából

„Csehszlovák Kommunista Párt Központi Vezetősége

Prága

Kedves Elvtársak!

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége forró harcos üdvözletét küldi Csehszlovákia testvéri Kommunista Pártjának, megalakulása 30. évfordulója alkalmából.

Teljes sikert kívánunk Csehszlovákia Kommunista Pártjának ahhoz a harcához, amelyet Csehsz'ovákia népei élén a béke megvédéséért, az ötéves terv teljesítéséért és a szocializmus építéséért vív. Nem kétséges, hogy a nagy Szovjetunió által vezetett béketáborban, Sztálin elvtársnak, míndannyiunk szeretett vezérének bölcs útmutatását követve, Csehszlovákia Kommunista Pártjának és Gotiwald elvtársnak vezetése alatt Csehszlovákia népe ebben a harcban is diadalmaskodni fog,

Budapest, 1951 május 15-en.

RÁKOSI MÁTYÁS a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára.“

harcos ereje és békeakarata mellett békénket, biztonságunkat, határaink sérthetetlenségét szolgálja. Tervünk minden egyes alkotasa népünk egészének ügye, személyes kérdése. Minden egyes munkásunk, értelmiségi dolgozóink, dolgozó parasztunk egyidőben tervezője és végrehajtója a tervnek.

— Ötéves népgazdasági tervünk dolgozó népünk nagy ügye. amiért érdemes és kell is áldozatokat hozni. Áldozatokat, amely«.!! az ötéves terv eredményeiben, hatalmas beruházásai révén többszörösen és sokszorosan fognak megtérülni.

— ötéves tervünk biztosítéka és záloga. hogy mögöttünk áll népünk barátja és támasza, a hatalmas Szovjetunió, hogy mögöttünk állanak a népi

demokratikus országok, hogy hatalmas b Ketáborunk élén a mi korszakunk lángeszű vezetője és tanítója halad: Sztálin elvtárs.

— Az ő tanításai alapján szeretett Rákosi elvtársiunk vezetésével, a Párt es dolgozó millióink segítségével győzelemre visszük felemelt ötéves népgazdásági tervünket: a béke tervét, mely út a vas és ácél országához, a gépek országához, az ejtő*, jómódú, művelt. szocialista Magyarországhoz!

Vas Zoltán beszéde után szünet következte majd az országgyűlés Molnár Imre alelnök elnökletével - folytatta az öiéves tervtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vitában elsőnek Apró Antal, a SZOT főtitkára szólalt fel.

munkánk döntő részese a magyar munk»io§ztá(r'

— Apró Antal vártám beizvdv

—- Nagy munkánk döntő részese — mondotta beszéde elején Apró eivtárs, — a magyar münkásosztály. Munkásosztályunk megteremtette azokat az- előfeltételeket amelyek módot adtak arra, hogy az ötéves terv módosításáról szóló törvényjavaslatot itt az országgyűlés előtt tárgyalhassuk.

Majd a kongresszusi versenyről be_ szélt.

Beszéde további során rámutatott arra. a felbecsülhetetlen értékű segítségre, ameiyet szíahánovista mozgalmunk kifejlődésében az itt járt szovjet sztahanovistáktól kaptunk. A gyorsvágás terén elért eredmények mellett — mondotta, — meg k-<-11 állapítani: a gyorsvágás továbbfejlesz. iése nálunk nem kielégítő, nem több- száz, hanem többezer esztergályosnak kellene a gyorsvágás szovjet módszerével dolgoznia. A vasiparra, váró - fel; adatok szükségessé teszik ennek a forradalmi munkamódszernek általános bevezetését.

— A. vasiparhoz hasonlóan nagy szerepe van ötéves tervünk megvalósításában a bányászatnak — folytatta. —- Felemelt ötéves tervünk 275 millió tonna szén kitermelését irányozza elő. Ez hatalmas feladat. Megoldásához az kell. hogy a bányászat vezetői következetesen végrehajtsák Pártunk Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak a- szénbányászat fejlesztésére hozott határozatát, ötéves tervünk nagymennyis égben juttat bányáinknak újtípusú bányagépeket, ame. Ivekkel jelentősen lehel emelni á szén termelését.

Ahhoz, hogy bányászatunk a fel. emelk ötéves terv feladatainak meg tudjon felelni, mindenekelőtt-, a. munkát, a szocialista versenyt kelj job ban megszervezni. Érvényt kell szerezni a Párt és a kormány határoza Iának. Fokozni kell a gépek jobb kihasználását és mindenekelőtt széles körben terjeszteni kell a szovjet szia* hánovisták nagyszerű tapasztalatait.

A továbbiakban az építőiparról szólp amely a felemelt ötéves tervben a legnagyobb feladatot kapta. Az építőipar számára hatalmas segítség volt, hogy a Szovjetunió legjobb kőművesei., mérnökei, hosszú időn át tartózkodtak nálunk, építőmunkások ezrep nek adták át fejlett munkamódszereiket. Ma mintegy négyezer kőműves és

12.000 segédmunkás dolgozik Mák szí. menko, híres kőműves munkamódszerével.

Apr^ Antal ezután az ötéves tervünk megvalósításához szükséges új káderek százezreiről, a munkafegyelem további szilárdításáról s arról be széli, mennyire fontos, hogy a széles dolgozó rétegek megértsék a terv nagy jelentőségét és a terv végrehajtásáért folytatott harcban mindenki fegyel mezeken dolgozzék.

Hatalmas távlatodat nyit nieg a Etcalfiiráii* írjíöcié* terén az. öt éves terv törvényjavaslata

Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes beszédében arra mutatott rá, hogy a felemelt ötéves ■ tervről szóló törvényjavaslat a kulturális lej lődés terén is hatalmas távlatokat nyit meg.

— A népművelés terén az eredeti ötéves 'terv 447 millió forintos beruházása több, mint 577 millió forintra emelkedik. Az ötéves tervidőszak végére nem lesz olyan kis falutMagyar- országon, amelyben kultúrotthon ne működne. A felemelt ötéves terv az ■állami népi együtt«*, fejlesztésére az ered-Kileg előirányzóit összegnek közel négyszeresét fordítja. Kellő mértékben gondoskodik továbbá a7 ipari vidékek kulturális szükségleteiről is. A csepeli kultúrpalotára, a duna- pentelei, diósgyőri és salgótarjáni nagy -kultúroithonokra szánt beruházásokon felül az egyes ipari tárcák .keretében külön nyolcvan milliót biztosítanak üzemi kai túrolihonok létesítésére.

:— A teleméit ötéves terv mozit és rádiót, ad minden falunak. A keskeny, film mozik számának hat és félszeresére való emelése biztosítja, ttygy az ötéves terv végére Magyarország minden községében rendszeresen vetítsenek filmeket. Továbbfejlesztik a

falu rádióhálózatának kiépítését is s a vezetékes rádiózás bevezetésével a legszélesebb tömegeket, kapcsolják be a rádió hallgatásába.

A feleméit ötéves terv a napilapok példányszámának 35 százalékos eme. lését írja elő.

Mihályfi Ernő a továbbiakba,-; rámutatott, hogy a felemelt ötéves terv messzemenően gondoskodik a művészetek felvirágoztatásáról, a művészeti oktatás kifejlesztéséről. A felemelt öt éves terv keretében megvalósuló ha. talmas építkezések komoly feladatot rónak az új iparművészekre, és. tervezők re.

Hang-sülyotza végül Mihályfi Ernő, hogy a felemelt ötéves terv kulturális programjának ez a néhány kiragadott részlete is azt bizonyítja, hogy ez a terv a békés építés szolgálatát„ ban áll.

Mihályfi Ernő beszédével az országgyűlés szerdai ülése befejeződöd.. Az országgyűlés következő ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja. A csütörtöki ülésen az országgyűlés folytatólagosan tárgyalja az ötéves terviörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot és megkezdi a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását.

A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelenlése

A Koreai Ncpi Demokratikus Köztársaság néphadseregének íöparancs. uoltsága jelenti május 15 én:

A néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai önkéntesek osztagaival, a keleti és nyugati íront

szakaszokou sikeresen visszaverték az ellenség támadásait és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagban.

A központi arcvonalon különösebb változás nem történt.