Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-16 / 111. szám

VILÁG PHOl.ElÍRJ AI BG.fESÖLJbTEK

TOKNAK

A MAI SZAMBÁN:

Cuurpi MO'|)«*rtl*Bgg,völp»eken tárgyalták meg IrlmlRJnikat a megye termelőszövetkezeteinek tagjai i;j. o.) — Nagy lendülettel folynak a megyében a növény ápolási munkálatok (4 o.l — Küttlöilvúlaszlő taggyűlés a szekszárdi rendőrségi DISZ-.szerve/.elben l. o. V/. utolsóelőtti

fordulóban is megőriz le veretlenségét Dunaíöhlvár 4. n. — Nagymányoki győz etem született t olnán 4. o.)

Vili. ÉVFOLYAM, Itt. SZÁM ARA 30 FILLÉR SZLItUA. 1951 MÁ M S IC.

Gerő Ernő elvtárs benyújtotta az ötéves terv módosításáról

szóló törvényjavaslatot

Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka

Kedden délelőtt az országgyűlés új ülésszakra ült össze. A képviselői padsorok zsúfolásig megteltek, a diplomáciai páholyban helyet foglaltak: ,). D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagy követe, Huan Cen, a Kínai Népköz- társaság nagykövete és a diplomáciai testület számos tagja.

A minisztertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssal, Rónai Sándor elvtárssal, az Elnöki Tanács elnökével, a képviselők lelkes tapsa közben vonultak be az ülésterembe, majd Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyit?*-;.* az országgyűlés új ülésszakát. Bejelentette, hogy Kiss Károly elvtárs külügyminiszterré történt megválasztása folytán lemondott az Elnöki Tanács elnökhelyettesi tisztéről, valamint az Elnöki Tanácsban viselt tagságáról. Házi Árpád elvtárs belügyminiszterré történt megválasz. tása folytán ugyancsak lemondott az Elnöki Tanácsban viselt tagságáról.

Gcrö Ernő elvtárs, a Népgazdasági Tanács elnöke, a képviselők nagy tapsa közben előterjesztette az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat MÖvege:

Az ötéves terv első évében, 1950- ben, a népgazdaságunk, különösen iparunk gvorsabb ütemben, nagyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fejlődést az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény érteimé ben kellett volna elérni. A népgaz- daság gyorsabb ütemü, nagyobb mértékű fejlődését a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának helyes vezetése, a rejtett tartalékok fokozottabb feltárása, a szocialista munkaverseny, az újító- és Sztahánov-mozgalom kibontakozása, munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a szovjet szocialista termelési tapasztalatok és munkamódszerek mind szélesebb kö rü alkalmazása, a Szovjetunió állandó segítsége tette lehetővé.

Az ötéves tervidőszak első évében a magyar népgazdaság fejlesztése terén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonvítot- ták, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megvalósítani, mint amilyeneket az ötéves nép- gazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény az 1950—54. évekre előír. De az ötéves tervidőszak első évének tapasztalatai azt is mutatják, hogy országunk, népünk szükségletei nagyobbak, mint amilyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény számol. Az ötéves terv első évének tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy az ipari alapanyagok termelésének a növekedése szocialista iparunk jelentősen meggyorsult fejlődésével nem tart lépést, s hogy a mezőgazdaság fej lödésenek üteme a szocialista nagyipar igen gyors fejlődéséhez képest elmarad.

Mindezekre tekintettel az országgyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvénymódosítását. A módosított öt. éves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország iparosításának meggyorsítását, a mezőgazdaság elmaradásának felszámolását, a nép életszínvonalának az 1949. évi- XXV. törvényben előírtnál nagyobb mértékű emelkedését. Meg kell gyorsítani elsősorban a széntermelés, a vas- és acélipar, a gépgyártás, az aluminium és a vegyipar, valamint a villamosenergiatermelés fejlesztését. A termelő- eszközökét előállító iparágak fokozott fejlesztése révén biztosítani kel! a fogyasztási javakat előállító Iparágak termelékenységének az eredeti ötéves érvben előírtnál lényegesen gyorsabb növekedését is.

Az 1919. évi XXV. (örvényben előír! mér! ékhez képes! fokozni kel! a mező Z a z d a s á g g é p es í lését, többszörös é r e

kell növelni az öntözött íeriiilelet, löbh műtrágyát. neiiiesíie!! vetőmagot kel! jn1tatai a mezőgazdaságnak, nagyobb összegekéi kell biz'nsílani mezügazdn- •ági épjlkezesekre. Mindezek segítségével is elő kell mozdítani a mezőgazdaság szocialista átalakítását, tovább kell növelni a mezőgazdaság terméshozamát, s ily módon meg kell javítani a lakosság ellátását mezőgazdasági termékekkel s a fogyasztási javakat termelő könnyűipar ellátottságát mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal

A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország rohamosan növekvő szükségleteit a legkülönfélébb szakemberekben, fokozni kell a tudományos kutatást, meg kell gyorsítani népünk kulluráiiis felemelkedését.

A megnagyobbodott feladatok megvalósítására lényegesen fel kell emelni az ötéves tervről szóló törvényben megállapított beruházások összegét. Több gyárai, utat, vasutat, több iskolái, kullúrollhont, bölcsődét, több sportpályái és több lakást kell építeni. Az ötéves terviörvényben meghatározott körön túl további városokat és községeket kell iparosítani.

A módosított ötéves terv segítségével

1. §. Az ötéves terv alapvető felada- tainak megvalósítása érdekében öt év ala'tt az eredetileg előirányzón 50.9 milliárd, forint helyeit 85 milliárd forintot kell beruházni a népgazdaságba.

2. §. (1) A beruházásokra előirány. zott teljes összegből a gyáriparba 41 milliárd forintot (a nehéziparba 37.5 milliárd forintot, a könnyűiparba és az élelmezési iparba 3.5 milliárd forintot),

az építőiparba három milliárd forintot, a mezőgazdaságba 11 milliárd forintot,

a közlekedés fejlesztésére ÍO milliárd forintot,

lakásépítésre, község, és városfejlesztésre, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb beruházásokra 14 milliárd forintot, a kereskedelem fej. íeszt-ésére 1 milliárd forintot kell for dítani.

_ (2) Az ötéves terv végrehajtása során jelentkező előre nem látható beruházásokra öt milliárd forintot kell tartalékolni.

■3. §. (1) A népgazdaság fejlesztésének eredményeként a gyáripar terme, lésének 1954-ben el kell érnie az

1949. évi gyáripari termelés 310 százalékát, az eredeti ötéves tervben előirányzott 186.4 százalékkal szemben Ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értékének 380 százalékát a könnyűiparé 245 százalékát éri e-1.

(2) A mezőgazdasági termelés értékének 1954. évben el kell érnie az

1949. évi termelés 154 százalékát, az

A.Ipar

8. §. (1) A bányászati termelés értékének Í9$4-bcn, az eredeti ötéves tervben előirányzott 55.2 százalék helyett, 142 százalékkal kell meghaladnia az 1949. évi termelés értékét.

(2) A széntermelésnek 1954-ben nemcsak az évi lütőanyagszükség!elei kell fedeznie, hanem a népgazdaság részére jelentős tartalékot is kell bizio-sítania. Ezért a termelést az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954-ben az eredetileg előirányzott 13.5 millió tonna helyett 27.5 millió tonnára kelj növelni.

(3) A bányászat termelésének növekedését az eredetileg előirányzott két milliárd 465 millió forint beruhá. zása helyeit négy milliárd 800 mplió- forint beruházással kell biztosíiani.

9. §. (1) A kohászati ipar termeié, sének az ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 95 százalékos növekedés helyeit 162 száza’ékos emelkedést keli elérnie.

(2) A Dunai Vasmű üzembehelyezése. a diósgyőri kohászati üzem újjáalakítása és egyéb rendszabályok lévén vaskohászatunknak 1954-ben a magyar népgazdaság ellátását hazai termelésű vassal teljes egészében biztosítania keli. <• V

Magyarországot a vas- és az acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk.

A módosított ötéves terv megvalósításával tépünk jobbmódúvá és boldogabbá, illánk virágzó szocialista országgá válik.

A módosítóit ötéves terv a béke építésének és megszilárdításának a terve, mert erősíti népünk egységét a közös nagy cél érdekében, mert népünk milliós lömegcil összekovácsolja a hazánk gyorsabb felemelkedéséért vívott küzdelemben, mert a felemelt ötéves terv sikeres megvalósítása a haza minden hű fiának saját érdeke és egyben a nemzet ügye.

A magyar népnek szilárd alapja van ahhoz, hogy a felemeli ötéves terv feladatait sikerrel teljesítse.

A Magyar Népköztársaság országgyűlése, felkarolva a Magyar Dolgozók Parija II. Kongresszusának kezdeményezését az 1949. évi XXV. törvényt az alábbiak szerint módosítja:

eredeti ötéves tervben előírt 142.2 százalékkal szemben.

4. (1) A munka termelékenységét a gyáriparban 1949. évi szintről 1954-re az eredeti ötéves tervben előirányzott ötven százalék helyeit 92 százalékkal kell emelni,

(2) Ugyanezen idő alatt a gyáripari termelés önköltségét 25 százalékkal kell csökkenteni.

5. §. Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt- — az 1949. évi. hez képest — az eredeti ötéves tervben előirányzott. 35 százalék helyeit átlagban 50 százalékkal kell emelkednie, s így 1954-ben a második világháború előtti átlagos életszínvonal, nak min-:egy kétszeresét- kell elérnie

6. §. A gyáriparban és az építőiparban az ötéves tervidőszak folyamár a,z eredetileg előirányzott 480.000 helyett 650.000 új munkaerőt kell munkába állítani, köztük mintegy

45.000 műszaki munkaerői.

Az ötév.es terv munka er őszükségle- iéí elsősorban a mezőgazdaság gépe. sí lése révén felszabaduló dolgozók, a-z ifjúság és a nők soraiból kell biztosítani.

7. §. A nemzett jövedelem értéké, nek 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 230 százalékát, az eredeti ötéves tervben előirányzott 163 százalékkal szemben. A nemzeti jövedelemben az ipar részese, dése az építőiparral együtt, az 1949. évi 51.1 százalékról 1954-ben — az eredeti ötéves tervben előirányzott

58.7 százalék helyett — 64 százalékra emelkedik.

(3) Az acél nyers vas termelésének az 1949. évi 398.000 tonnáról 1954-re egymillió 280.000 tonnára, az acéltermelésnek pedig 860.000 tonnáról

2,200.000 tonnára kell emelkednie.

(4) A kohászati termelés emelkedésére az. eredetileg előirányzott három. milliárd 998 millió forint, helyett hét milliárd 130 millió forintot kell beruházni.

10, § ^1) A gépgyártás gyors fejlődésének elsősorban biztosítania kel az. alapanyagtermelő ipar, az építőipar és a mezőgazdaság nagymértékű gépesítését, valamint, az export . célokra szolgáló gépek gyártásának jelentős növeléséi.' A gépipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott. .125 százalék helyett 390 százalékkal kell emelkednie.

(2) A gépipar feji eszi ősére a tervidőszakban az eredetileg előirányzott öímilliárd 150 millió forint helyett hét milliárd forint összegű beruházást kelj fordítani. Ebből a nehézgépipar terme, lésének emelésére, az eredetileg előirányzott négy milliárd 214 millió forint helyett négy milliárd 480 millió forintot kell beruháznunk.

11. §. ÍL A népgazdaság és a lakos ság szükségleteinek kielégítésére az 1949. évi kél milliárd 200 millió kwo

villamosenergia termelést 1954-re az eredetileg előirányzóit négy milliárd 270 miLüó kwo helyett ha! milliárd kwo-ra kell felemelni.

(2) Ennek érdekében az erőmüvek leljesítőképességét 584 000 kilowattal kell növelni, az eredetileg előirányzott három milliárd 285 millió forint értékű beruházás helyett ö‘! milliárd 470 millió forint értékel kell beruháznunk.

12. §. ÍJ) Az épílőanyagtipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 114.5 százalék helyett 306 százalékkal kell emelkednie.

(2) A tervben előirányzott hatalmas épílkezések biztosítására 1954-ben egy milliárd 420 millió darab téglái és kétmillió 100.000 Ionná cementet kell leime luk

(3) A termelési, előirányzat teljesítésének biztosítására az épílöanyagipar- ban az eredetileg előirányzott 618 millió helyeit kéé milliard 716 millió forintot kell beruházni.

13. §. (1) A vegyipar termeléséi — az öléves terv idején — az eredetileg előirányzóit 138 százalék helyett 273 százalékkal kell növelni.

(2) A termelés emelésére az iparban az eredetileg előirányzói1! egymillióid 934 millió forint helyett négy milliárd 80 millió forint értékű beruházást kell végrehajtani.

14. §. (1) A textilipar termelésé1; öl év alatt az eredetileg előirányzott 52 százalék helyett 92 százalékkal kell emelni.

>2! Az 1951. évben az 1919 é\ i termelési eredményekhez képest 97 mi!-1 lió négyzetméterrel több pamut-szövetet, 14 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet és 2450 tonnával több kötöttárut kell előállítani.

15. §. (1) A dolgozók igényeinek fokozol! mérvű kielégítése érdekében a ruházati ipart nagyiparrá kell fejleszteni és biztosítani keli, hogy a ruházati nagyipar termelése a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 250 százalék helyeit 750 százalékkal növekedjék.

(2) A ruházati ipar termelési előirányzatának teljesítéséi az eredetileg előirányzóit I 19 millió forint értékű beruházás helyeit 262 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni.

16. §. (1) A faipar termelésének öt év alat't az eredetileg előirányzott 78.4 százalék helyett 220 százalékkal keil emelkednie.

(2) A termelés növekedésének előmozdítására a faiparban az eredetileg előirányzott 78 millió forint helyett 103 millió forintot kell beruházni.

17. §. (1) A papír- és nyomdaipar termelését az' ötéves terv idején az eredetileg előirányzott 56 százalék helyett 116 százalékkal kell növelni.

(2) A termelés emelése érdekében a papír- és nyomdaiparban az eredetileg előirányzott 165.2 millió forint helyett 287 millió forintot kell a tervidőszakban beruházni.

18. §. A kisvállalatok összevonása és szakosítása révén az élelmezési iparnak át kel! alakulnia gépesített nagyiparrá. Az élelmezési ipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 70.1 százalék helyett 157 százalékkal kell emelkednie.

19. §. A városi és községi helyi ipari vállalatok termelését az 1949. évi 441 millióról 1954-re két milliárd 885 millióra, a kisipari termelőszövetkezetek termelését pedig az 1949. évi 494 millióról két milliárd 320 millióra kell emelni.

20. §. (1) Az építőiparnak a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 21.3 milliárd helyett 45 milliárd forint értékű építkezést kell. végrehajtania. Az építőipar termelési értéket ezzel öt év alatt ?z eredetileg elő- iránvzoit 131 százalék helyett 338 százalékkal kell növelni.

(2) Az előirányzott termelési értékből a magasépítőiparnak 31.3 milliárd, a mélyépítőiparnak pedig 13.7 milliárd forint értékű építkezést kell végrehajtania.

(3) Az építőiparra váró nagy feladatok megoldása érdekében meg kell gyorsítani az építőiparnak nagyiparrá való átalakítását, az építkezés

1 nagyfokú gépesítése, gyorsított építkezési módszerek széleskörű alkalma zása, előregyártón épületelemek le!- használása úlján. Mindezek segítségével el kell érni az építőipar önköltségének jelentős csökkentését.

(4) A termelési előirányzat teljesité- sét az építőiparban, az eredetileg elő irányzott 864 millió forint helyett há- rommilliárd 23 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni. Az építőipar összes beruházásaiból a gépese tési terv megvalósítására kél milliard 243 millió forintot kell fordítani.

21. §. (1) Az ötéves terv idején, az eredetileg előirányzott 263 új ipari üzem helyett. 341 új ipari üzemel kell létesíteni, mégpedig 267 nehézipari, 29 könnyűipari, két építőipari és -13 élelmezési ipari üzemet. Az ötéves terv folyamán üzembe kell helyezni a Dunai Vasmúvet, az inotai a!utn> nium-kombinátot, két nagy vegyipar' kombinátot, két új villamosmotor- gyárat, új kazángyárat, új transzformátor-gyárat, új golyóscsapágy-gyá- rat, több erőmüvet, a váci cementgyárat, a kaposvári fonodát és több gyapotfeldolgozó üzemet, új szalma- ceilulozé-gx árat, több tejüzemet, hú- tőházat és egyéb nagylétesítményeket,

(2) A tervidőszakban az erőket fokozottan a nagyméretű, országos jelen4.ö- ségű beruházások lehető legrövidebb idő aluli való megvalósítására kel! összpontosítani.

(3) Iparunk újjáalakításának cs továbbfejlesztésének eredmények éppen el kel! érni, hogy a nehézipar termelésének részesedése az egész gyáripari termelésben az 1949. évi 49.1 százalékról 1954-re 59 százalékra

emelkedjék. A gépipari termelés részesedésének az egész gyáripari termelésből 20.7 százalékról 35 százalékra kell növekednie.

(4) A végrehajtott beruházások eredményeképpen az eredeti ötéves tervben iparosítandó városokként megjelölt helységek — Szeged. Debrecen, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Makó, Szolnok, Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Esztergom, Kalocsa, Eger, Székesfehérvár. Szombathely, Veszprém, Nyíregyháza, Gyöngyös, Szekszárd — mellett ipari jellegű városokká kell fejleszteni Balas sagyarmatot, Ceglédet, Dunapentelét, Gödöllőt, Hajdúszoboszlót, Jászberényt, Karcagot, Kazincbarcikát, Kiskunfélegyházát, Mezőtúrt, Mezőkövesdet, Orosházát, Szentest, Vácot cs Várpalotát.

22. §. (1) Az iparban a munka termelékenységének 92 százalékos növelésére vonatkozó előirányzat végrehajtását a munkaverseny és Sztahánov- mozgalom továbbfejlesztésével, a munkások ‘szakképzettségének emelésével, a nagy munkaigényei termelési folyamatok jelentős gépesítésével, a korszerű gyártási módszerek alkalmazásával és a munkaszervezés megjavításával kell biztosítani.

(2) Az ipari termékekre vonatkozó 25 százalékos önköltségcsökkentési terv teljesítése céljából meg kell valósítani a fokozott anyagtakarékosságot, a termelőberendezések jobb kihasználását, az ipari vállalatok költségeinek állandó csökkentését és biztosítani kell, hogy a munka termelékenységének növekedése felülmúlja az átlag munkabérek növekedését,

B. Mezó'gaz<la§ág

23. §. (1) Meg kell gyorsítani a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását. Ennek érdekében fokozott segítséget kell nyújtani az állami gazdaságoknak és a dolgozó parasztok önkéntes társulásán alapuló mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak. Az eredeti ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben kell a mezőgazdasági gépállomásokat nagytel jesítmé- nvü gépekkel ellátni. A mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat az eredeti ötéves terv előirányzatához képest 37.5 százalékkal kell növelni és ebből lényegesen emelni kell a mezőgazdasági munka gépesítésének fokát.

I. fejezet:

A* ötéves <erv főfeladatainak biztosítása

II. fejezet:

A termelés és a beruházások terve