Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-12 / 109. szám

NAPLÓ 3 J 555 i MA.U 7­Terviismer tető értekezlet a Duna földvári Kendergyárban Az 1951-es tervév népgazdaságunk sg:öbb ágában a tennefés' emeléséi £ az önköltség, erőteljes leszállítását a-ja elő. Ennek a tervnek megvaJó- űtás-a feltételezi és megköveteli tize,' ne ink vezetésének további megjaví. •ását. Az öntudatom szocialista fegye­lem, az egyszemélyi vezetés és az jgyén i felelősség együtt jelentik a tavartaian, egyeneíet-es termelés dön­j tő feltételeit. Bármennyire .feszített is. ez fi,.'.terv, nem tartalmaz semmi olyat, nehézségekbe ütköznék. Mindenekelőtt aminek megvalósítása leküzdhetetlen azonban meg kék ismerkednünk térj vünkkel és annak munkapadokig va­ló felboíása, napi, havi és negyed­évekre való részletezése biztosíthatja .Csak a kívánt eredményt, a terv tel. jesítiésér, túlteljesítéséi. A I>MiiaíoSd viití*i Ken elér nyár doljso/ói ervi-smertető értekezleten vitatták meg május havi tervük teljesítésének fel­tételeit. Pék István elvtárs, telepveze­tő ismerteti az üzem tervét és tudat., ja a dolgozókkal, mit kell naponta termeiniök a terv teljesítése érdeké­ben. Egy másnak napi terve 40 kiló. A május 2-től 15-ig — mondotta Pék elvtárs, — 11 munkanap akiit tilosa­inkkal elő kell állítani naponta, ázott és zöld kenderkócol vegyesen 9.10 mázsát. Az egy főre eső előirányzat tehát, naponta 35 kiló. Május 16-tól május 31-ig. míg a száliilósok a szá­lat, előállítják, a kóctjlósoknnk 14 mázsa vegyes, kócot kell előállítani, vagyis 1 dolgozónak napi teljesíimé_ nyc 35 kitogramm. Ismerteti a törő­brigádok feladatát. A törő brigádnak többét kell. törni, mint á tervelőirány­zatban előírt mennyiség, hogy a ti!o- íó és rázó üzem anyaghiányban ne szenvedjen —- fejezte be a tervismer­tetést.­Utána a dolgozók megvitatták a feladatokat, és a hiányosságok kijaví. :ására hívták fel egymás figyelmét. Barcza Imre hozzászólásában a mun­kaerőhiány kiküszöböléséről beszél és javaslatot tesz a lakások biztosítása A kormánytilalom ellenére is megkezdődött a népszavazás Nyugat-Németországban szempontjából. Számos hozzászólás vi laka meg az áztatok, a tilósok és a- fázok munkáját, nehézségeit, mely után meg állapi tolták, hogy a jól szer­vezete és tervszerű munkával lehel tel­jesíteni a tervet. A dunaföídvári kendergyár dolgo­zói tervük részletes ismertetésével, a további jó munkával fogják t-eljesiie. ni tervüket. Teljesíteni fogják, mert a dolgozók megértik és helyeslik a tervet. Minden hét, minden nap újabb bizonyítékot szolgáltai amellett, hogy a dolgozók növekvő öntudattal és fo. kozódó lendülettel veszik ki részüket" a munkából, mert terjed és elmélyül a szocialista verseny, amely újabb és újabb hőseit termeli ki a munkának. Teljesíteni fogják á tea-vét; mert a hatalmas Szovjetunió tapasztalataira és sokoldalú segítségére támaszkodhat, nak. A harcot Pártunk vezetésével si­keresen vívjuk meg és minden ne­hézséggel megbirkóznak. A terv tel­jesítésével, túlteljesítésével tudunk leghathatósabban hozzájárulni a béke. tábor erősítéséhez. Hegedűs János aJsónánai tanácstag versenyre hívta a község dolgozó parasztságát a növényápolás |ó elvégzésére Megyénk őrületén a tavaszi jó idők és esőzések folytán az idejében elve­teti növények kikeltek és fejlődésnek indullak. A jó idő azonban nemcsak a növényeket növeli, hanem a növények­kel együtt a gyomokat is. A gyomos '(oidböl kikel1', növények nem fejlődnek kellően, mert a gyom elveszi tőlük a táplálékot. Éppen ezért haladéktalanul hozzá kell látni a növények ápolásá­hoz. Tudni költ azt minden dolgozo parasztnak, hogy a magasabb termés- eredmények eléréséhez nem elég csak a korai vetés, hanem szükséges azok helyes ápolása is. Nemzetgazdaságunk fejlődése és fel­emeli ö'íéves tervünk sikeres megvaló­sítása megköveteli mezőgazdaságunktól is a termelés növeléséi, amit csak ak­kor -tudunk eléfni, ha a növények ápo­lása időben .és megfelelő minőségben megtörténik. A jobb növényápolás ma­gasabb terméshozamot biztosít és meg­könnyíti a dolgozó parasztságunk ter­ménybegyűjtési kötelezettségének tel­jesítését. Ennek a 'tudatnak, hatása termelőszövetkezeti csoportjaink és egyénileg dolgozó parasztságunk az egész megye területén megkezdték a növények ápolását. A szekszárdi járásban a <te»geliei Petőfi termelőszövetkezet tagsága fejezte be elsőnek a burgonya, cukorrépa, gyapot darabolását. Elvégezte a kalászosok acatolását és a gabonák gyomtalanítását is. A len­geni is mogfogasolták, lucernájukat lékaszálták, hogy ezzel is biztosítsák állatállományuknak a fehérjedús ta­karmányt, A mözsi Úttörő termelőszövetkezeti esopor! is befejezte a cukorrépa sara- holásál és a napraforgóját már kéi.szer megkapálta. A kukoricát is megfoga- Solták és köztesként babot vetettek, hogy ezzel is növeljék földterületük terméshozamát.. Kertészetükben kiiil- IéíLék a szükséges palánlamennyiségel és megkezdték a gyapot sarabolását. A járás községei közül Alsón-ána ha­lad az élen a növények ápolása terén. A község dolgozó parasztságának na­gyobb része gyomtalanítpUa velőseit és megkezdte a kapások ápolását. Msónánán Hegedűs János tanács­tag halad az élen a tavaszi növény- ápolásokban, aki kukoricáját meg­unnál fa és egyéb kapásnövenyeit inegsaraholla. Kihívta versenyre a község egész dol­gozó parasztságai, a növényápolás és a 'tisztaság terén is. Páros versenyben áll Dalin Bélával, aki hegyüjlési ver­senyre hívta ki a község dolgozó pa­rasztságát. Dolgozó népünk ellenségei azonban nem jó szemmel nézik ezeket az ered menyeket. Ezt mulatja Tallér József 70 holdas sió agárdi kulák cselekedete is. aki f? hold őszi velősé1!' kihagyta pusztítani. a futrinkának és a tavaszi növényápolásokat som kezdte meg. Méttó társa Pál Jánosné 90 hol­das kutak asszony is, aki 2 hold vetését hagyott kipiiszíítani a e.só- caárióknak és a tavaszi vetésápolá­sát ,seni végzi. Ezen cselekedetükkel akarják szabotál­ni népgazdaságunk fejlődését és ve­szélyez! élni dolgozó népünk kenyérel­látását, Páráink ébersége leleplezte al­jas cselekedetüké! és meg fogják kap­ni méiló^büntetésiikei. Sodó József 150 kilogramm búzát adót* be a begyűjtési héten S A Megyéi Tanács a Megyei Párt- . bizottság hozzájárulásával begyűjtési hetet tart. A begyűjtési hétnek az aj célja, hogy az 1950/51-e* évi termény-J begyűjtést meggyorsítsa és ezáltal a! lemaradást behozzák. A begyűjtés ütemének meggyorsítása annyit je- J lent, mint: még jobban fokozni a bé- j keharcunkat. Aki teljesíti, vagy túl­teljesíti beadási kötelezettségét, nagy­ban hozzájárul a béke megvédéséhez. A beke megvédése pedig minden dol­gozónak érdeke, mert azon függ jobb életünk, gazdasági és kulturális fel emelkedésünk és azon függ szocializ­musunk további, még nagyobb ütem­ben való építése. Sipos Ferenc újdom­bóvári- paraszt is saját jövőjére é-s a béke megvédésére, gondolt, araikor a. begyűjtési héten beadott 150 kilo­gramm búzái. Bodó József szintén új- dombóvári dolgozó paraszt - is tudja. hogy a saját államával szemben fennálló kötelezettségének túlteljesí­tésével ő is hozzájárul ahhoz a ha­talmas építő munkállak,, amit a dol­gozók életszínvonala érdekében foly­tatunk. Bizonyíték erre az is, hogy a. begyűjtési hét keretében tok kilo- g'ramm búzát ajánlott tel. Ez a 138 kilogramm búza is elősegíti a mun­kás-paraszt szövetség fokozódását, a falu még nagyobb arányú gépesítését és ezen keresztül a béke megvédé­sét. A* njraielfegyverm kérdésében történő népszavazás mind az áru­ló bonni kórmánvt, mind a nyu­gat német országi megszálló ha«almukat a legnagyobb mértékben nyugta:unit_ ja, mert tudják, hogy a népszavazás eredménye csak kedvezőtlen lehel számukra. Tudják azt. hogy a német nép elsöprő többsége az újraíeifegy- verzés ellen fog állást foglalni. Ez ve- zette az Adienauer-kormányi arra, hogy rendelettel taksa meg a nöpsza. vazás megtartását. Ezzel a ténnyel az Adenauer.kormány szolgai módon tel_ jesírtett-e amerikai gazdái parancsát. Ismereties, hogy Eisenhower tábornok európai látogatása alkalmával szigo­rúan meghagyta Adenaueraek, hogy ne engedjen népszavazást az újra fel­fegyverzés kérdésében. A népszavazás élők észt lésére irá­nyuló mozgalom azonban feltartóztat, hatatlanul Nyugait-Németorszáy és nagyvárosaiban éppúgy, mint a lal. vakban, az üzemekben és iskolákban egyaránt mindenük népszavazást elő­készítő bizottságok alakulnak, ame­lyekben résztvosznek az egész német- lakosság képvise’ői vi1 ágnézetre párt­állásra és nemre való ktttónoség nél. kük Mint ismeretes, megalakult a Fel_ fegyverzés Elleni Népszavazás Oiszá. nos Főbizottsága is, amely központi­lag irányítja a mozgalmat és amely­nek elnöki tanácsában kommunisták, szociáldemokraták, kereszteny demo kraták. az iparospart küldöttei és páT_ tonkívüliök ülnek. A főbizottság szer­vezi az egész országban a mozgalmat és dolgozza kti a népszavazás gyakor­in ti végrehajtását. A .népsxazaaeán több helyen a tiltó rendelkezések ellenére már meg is történt. A München melleki Deisen­holonben az egész In kos súg az urnák elé járult és a rendörterror ellenére leszavazott az újra felfegyverzés ellen. valamint a. német békeszerződések még 1951-ben törtértő megkötése mel­lett. A szavazatok össze számlálása után kiderült, hogy a szavazók 35 százaléka az újra felfegyverzés eilen foglalt állást. Dcisenhol'enben a nép­szavazást! helvi bizottság összetétele a kivetkező volt: a szociáldemokrata párt helyi szervezete vezetőségének négy tagja, a .Nyugat-Német Kommu­nista Párt egy tagja, a Rv.iet iparos- pánt elnöke, a helyi kórház páriou- kívüi’i főorvosa, egy pártonkívüli épí_ tömés tor. és a ..Rena" gépgyár üzemi tanácsának elnöke. A szavazás har­minc szavazókörzetben folyt le. A sza­vazatszedő bizottságokban húsz szo­ciáldemokrata. kilenc kommunista és számos pártonkívüli dolgozott, A sza­vazatok összeaziámlálása a lako-s-ság legkülönbözőbb rétegeinek hetven képviselője előtt folyt le. Sorra alakulnak Nyugat Németor, szag városaiban és falvaiban a nép­szavazást bizoiiságok. Mindenütt gvü. ■lések folynak, ahol a szónokok párt­állásra való tekintet- nélkül kifejtik, hogy a népszavazás a német nép al­kotmányában biztosított joga. ame­lyet nincs joguk Adenaueréknak ei„ venni! A gyűléseken mindenütt foga­dalmat tesznek a dolgozók, hogy a népszavazást a tiltó rendelkezés ei!a_ nére meg fogják tartani. A német nép hangot ad akarata, n-ak és az alkotmányban biztosított jo­gúnál fogva tiltakozik Nyugat-Német­ország újrafei-fegyverzése és Némol. ország szét darabolása ellen. A német nép eltökélt szándékú, hog-y rktvottó.! meg is valósítja. ír Tanulj tovább, úgy boldogulsz! ll Éive a Szovjetunió adta szabadság_ f gad, , Pártunk vezetésével biztosan építjük szocialista. társadalmunkat. További sikereinket azzal biztosítjuk, ha új értelmiségünket a munkások és dolgozó parasztok legjobb fiaiból ne­veljük ki. Ennek az új értelmiségnek megteremtését, meggyorsítják a szak­érettségi tanfolyamok. A s-zfikéretisé- g.izők továbbtanulásukban nem érez­nek hátrányt a középiskolai érettsé­git tett hallgatókkal szemben. Pár­tunk és népünk kitüntető bizalma a szakérettségi tanfolyamra való felvé tol. Sok munkás, és 'parasztfiatal ré­gi vágyának, tervének megvalósulását teszi ez lehetővé. Az öntudatos fiatalok, akik meg­értették Pártunk hívó szavát, nem a maguk anyagi jólétükért, akarnak ta­nulni. hanem a szocializmus épííése érdekében. Ifjúságunknak nemcsak joga, de a munkásosztály vezető sze. repeuek bizto-ítására, a proletárdik­tatúra megszilárdításának érdekébe^ elsőrendű kötelessége is, hogy harc­ba menjen a tudomány és a technika erődjeinek elfoglalásáén. A munkás- osztály felszabadult fiai, leányai ro­hamléptekkel tartanak a tudomány várának bevétele felé. Ezért tanul tovább Koch Teréz pak­si nyolcadik általános iskolai tanuló, aki így nyilatkozik, amikor megkér­dezik. miért akar tovább tanulni: Bn már kiskoromban foglalkoztam az. zal a gondolattal, hogy továbbtanulók építészmérnöknek. Szüleim nem tud­ták elhinni, meri az ö korukban még nagyon sok ember voll, aki nem tu_ doti írni és olvasni. A lökéseknek és iöidbirtokosoknak voll arra gondjuk, hogy megőrizzék a kiváltságosok mű­veltségét, vigyáz,t-ak> hogy a tudás­nak még csak a szikrája se pattanjon a munkásság kötelébe. A parasztság­nál még sokkal rosszabb volt a hely­zet, a sötétség sokkal nagyobb fokú volt, a földesurak azt tartották, hogy a parasztnak-csak annyi esze iegven hogy az érsz alá álljon, ha esik az eső. Ma ez már mind a múlté. A Párt kiadta a jelszót: ,.Tanulj tovább úgy boldogulsz." Népi demokráciánk­nak művelt, tanult emberekre van szüksége. A továbbtanulásra minden anyagi segítség meg is van adva tanulni vágyó fiatal oknak. Mi hálán­kat a szovjet vénnek, bölcs vezérük nők, Sztálin elvfársnak, Pártunknak és Rákosi Mátyás idvlársnak úgy mulat­jukv meg, hogy továbbtanulunk. Ez a nyilatkozat bizonyítja atzt, hogy továbbtanuló fiataljaink megér­tették Sztálin elvtárs tanítását: ,.A munkásosztálynak meg keli teremlen a maga számára, a maga értelmiségét, amely meg tudja védelmezni a tudás ban a munkásosztály, min« uralkodó osztály érdekeit“. A Szovjetunió gépesített mezőgaz­daságának példája mutatja, hogy mi­lyen nagy jelentősége van az újitó- mozgalom kiszélesítésének. Memosák az a döntő az eredmények fokozásá­nál. hogy a dolgozók a fizikai .ere jüket használják fel, hanem az. hogy a fizikai erejüket észszerűéi testűkkel fokozzák. Az éezszerűsitésekkei a dolgozók szinte korlátlanul fokozhat­ják ;v termelést, mert a termelőeszkö­zök tökéletesítése által mind nagyobb és nagyobb feladatokat lehet megol­dani. A Szovjetunió korszerű gépei jórészt a dolgozók észszerű elgondo­lásaiból, illetve újításaiból tevődnek össze. Az újítómozgaimat iparunk példája nyomán mezőgazdaságunk is fokozatosan átveszi a Szovjetuniótól, mely által mind az iparban, mind a mezőgazdaságban állandóan nő a ter­melékenység. As újító-mozgalom me­gyénkben főleg as állami gazdaságok, keretén belül szélesedik, de szélesedik gépállomásaink és termeiöcsoport- jaink körében is. Napról-napra újabb mezőgazdasági újítók születnek megyénkben is, akik észszerű-fűtéseikkel . a termelést olcsób­bá teszik. Gr emuim György, az alsó- péli állami gazdaság raktárkezelője is benyújtott elbírálásra, egy újítási ja­vaslatot. Egy újrendszerű talajműve­lődéi) tervéI ke sail cite el. G reman u György újításának a szakleírása a kö­vetkező: Egy erős tartókeret, amely- három átlóSerősítövel van együtt, be építve. Ez a. keret, viszonylag nagy- kerekeken fekszik. Két kerék a váz két oIdáján, egy kerék a simitólée előtt, egy íakerék pedig a keretváz közepén van. Ez a fakerék a váz és az egyenget ókanala ka t a kívánt ma­gasságban tartja. A vontatásnál a gép szélessége miatt a. két, oldalsó kerék ugyanúgy, mint a vetőgépek­nél, átszerelhető a váz keskenyebbik oldalaira. J Ezzel a géppel egyidöbeu többféle, j inunkat lehet végezni, mert több gép- i bői tevődik Össze. A már kész váz- ] keretre az egyengetökeret kis. gördülő \ kerekekkel vart felerősítve, hogy. a A TOLNAI V 1 TA PA SZTAL ATCSERÓVA JA itiMHii'i— mmu wammmimmmmmmmmmmmmmmmmmmm&mmmmmmmmm ...mmmmmmmmmmmmmmmm <mmm ■■UHwriu.niimmn WMWCTKWi (rrcniHnii Gy örgy olyan gépet íerfeise-t, mellyel egyszerre több talajmankát lehet íésezni jobbra-baJra történő mozgás folyama­tos legyen. Az egyengető mozgatását az egyik futókerék végzi áttételes, láncos fogaskerékkel. A keretváz !e és felemelésére a másik kerék auto­matája szolgál. Ezt azonban meg Le­het oldani a gép fák erekével is. En­nek az összetett gépnek az előnye abban van. hogy egyszerre lazít, por­hanyót, egyenget és simít. A lazítást a, keretváz elejére felcgu- sít ott négy részből áüó kultivátor végzi. A kultivátor és, a porhanyóié le és felemelése egymástól független, mivel a frissen szántott talajon nincs szükség kultivátorra, az őszi szántá­son pedig szükség van rá. A gép leg­fontosabb munkáját az egyengetnie végzik, meri ezáltal könnyebb a ve­tés. kapálás, kaszálás. Ezt a munká­latot a kerethez erősített, egyengető- lapátok végzik, amelyek különböző for májnak és átszereléssel változtat­hatók a talaj lazaságához, vagy kö­töttségéhez mérten. A lapátok úgy vannak felerősítve, hogy a talajt érő élük előre áll és a. folytonos oldali- mozgatása által lefaragja a talaj ki­sebb emelkedéseit. Az előrehaladást figyelembevéve, ezek a kanalak úgvv '.annak beállítva, hogy szabályozha­tók és ezáltal minél kevesebb född marad egyengető? nélkül, mire az elö- simító odaér. Az elösrmilásí acélféderekkel élére állított lemez végzi. Ezt követően ugyanilyen szerkezetű, csak előredőlt simító végzi az utolsó munkál A felszántott talajt jeszel a géppel egy­szeri munkával elő lehel készíteni a vetés alá. Viszonylagosan elég nay-y súlyú, de mégis könnyen von Irt ható, mert- nagy kerekei vannak. Gremeim György újtásáért 200 forint újítási előleget kapott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents