Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-05-09 / 106. szám
1951 MÁJUS » NAPLÓ 3 Á várdombi állami gazdaság dolgozói a munkaverseny kiszélesítésével javítsák ki az eddigi hiányosságokat Közismert ciz az igaz mondás, hagy az eredmények tokozásának a verseny az alapja. Ezt azonban (‘gyes tutitccionáriusok helytelenül magyarázzák, mert az gondolják, hogy a versenykihívás megtételével már el is kö-. vettek minden lehetőt az eredmények tokozása érdekében. Az Hyen egyének nagyon tévednek mert a verseny kihívás megtétele még. nem minden ahhoz, hogy eredmény is legyen. Ha a verseny állásáról a dolgozók nincsenek rendszeresen tájékozódva, nem veszik ál egymás tapasztalatait, a verseny lendülete csakhamar elalszik. Hasonló példával találkozunk egyes . állami gazdaságainkban is. A vár- dombi állami gazdaság versenyre hívta a tavaszi munkálatok elvégzésére a leperdpusztai állami gazdaságot. A versenykihívásról megelégedetten beszél, az üzemi bizottság tit. kára, Kizi Antal elvtárs. A két, egymással versenyben álló gazdaság azonban egyszer sem küldött versenytársához bizottságot az eredményeket megnézni és ellenőrizni. így nemcsak a gazdaság dolgozói hanem még a veztöség is kevésbbé van a verseny állásáról tájékozódva. Az üzemi bizottság titkára például igy felelt arra a kérdésünkre: Hogyan állunk » Seperdpu^xtaink a tavaszi munkákkal? — Fogalmam sincs. — Ez a fogalmam sincs kijelentés bizonyítja, hogy a gazdaság üzemi bizottsága, a. verseny tulajdonképpeni gazdája, nem. nagy gondot fordít a versenymozgalom további, helyes vitelére. Kizi elvtárs,- az üzemi bizottság tit. kára ezt a súlyos mulasztást, annak tulajdonítja, hog^t nincs idő, mert sok a munka. Abban igaza van, hogy most nagy munkaidő van és az' minden munkaerőt igénybevesz. A tények azonban azt mutatják,, hogy Kizi elv_ társ nincs tisztában azzal, hogy a munkából kiemelt dolgozók a versenyek ellenőrzésével, a tapasztalatok elsajátításával és tudatosításával újabb és hatalmas lendületet, tudnak adni az eredmények további fokozásához, ami sokszorosan pótolja a munkakiesésüket. Alig- pár nappal ezelőtt történt az egyik napsütéses délutánon, amikor a dolgozók lelkesen küzdöttek a normák túlteljesítéséért, hogy elveszett a várdombi állami gazdaság verseiiyfe. leiőse; Ej ugyan nem veszett a való. ságban. mert valahol megvolt, . csak a kapott válaszokból nem lehetett megállapítani, hogy hol és ki az. Kizi elvtárs az üzemi bizottság titkára azt. mondottá, hogy Bogdán Márton szaktárs a versenyfelelős. Vencsik József az üzemi pártszervezet titkára azt mondotta hogy az üzemi bizottság titkára a versenyfelelős, az agronó- musok azt mondták, hogy Takács Kálmán, a gazdaságvezető helyettesé a versenyfelelős. A sok érdeklődés után sem sikerült eldönteni és tisztázni, hogy ki a versenyfelelős, ami azt mutatja, hogy jelenleg talán nincs is és ha véletlenük van is „valahol’1, nem tölti be azt a szerepet, amire hivatva volna és nem is iekin_ fik valami fontos funkciónak. Á versenymozgalom kiszélesítésének szerves tartozéka az is, hogy az élenjárókat népszerűsítsék. Erre a célra minden állami gazdaságban versenytábla készítéséi rendelte el a me. gyei központ. A verseny tábla elkészült a várdombi állami gazdaságban is azzal a céllal, hogy arra a jó! dolgozók neveit kiírják. — Az élenjárók neveit — mondta az üzemi pártszervezet titkára, Vencsik József elvtárs, — kiírjuk a versenytáblára és amikor újabbak vannak lecseréljük. — A gazdaság központi üzemegységének versenytábiája azonban, mást m-ondott. men azon nemcsak új, hanem még régi jó dolgozónak a neve sem szerepelt. A gazdaságban aránylag nagy szómban dolgoznak olyanok, akik úgy képzelik, hogy a magasabb fizetésén nem keil többet dolgozni. Azt. mondják, hogy nem lehet teljesíteni a normákat, mert, magasak. A gazdaságban azonban számos dolgozó bebizonyította^ hogy szorgalmas munkával nemcsak teljesíteni lehet, hanem túl is lehet teljesí eni. Odor György 222 százalékot ért cl a kapálásnál, a míh trágyaszórásnál pedig 178 százaiéiról. Schmider József is ugyanilyen eredményeket ért el a kapálásnál és a mülrágyciszórásnál. N'édó József grá- bóczi dolgozó is bebizonyította, hogy az új normákat túl is tehet teljesíteni. mer1 például a mülrágyaszórásnál 200 száza leköt éri el. Helytelen lenné azonban, ha a várdombi állami gazdaságban a hiányosságok mellett nem vennénk ész. re azokat az eredményeket, amit az elmúlt pár hónap alatt elértek. Jelentősen megerősödött az üzemi párt- szervezet is. A volt kártevő gazda- ságvezetőt aki minden fejlődésnek csak akadálya volt, eltávolították illetékesek a gazdaságból. Akadálya volt az üzemi pártszervezet erősödésének is. Eltávolítása óta az üzemi pártszervezet taglétszáma több, mint 15 taggal és . tag jelöl ítél növekedett. Most mar csak az a fontos, hogy az alapszervezet necsak számszerűleg erősödjön, hanem szervezetileg is és odahasson, hogy a gazdaságban a hiányosságok kiküszöbölődjenek. — Szép eredményt ért el a gazdaság a tavaszi munkálatok terén is. A mint. egy 360 hold gyapotot április 25-re. az 50 hold jarovizáit. gyapotot pedig 27-ére elvetették^ holott május l.re vállalták. Nagy iramban folyik a gazdaságban a dugványrépa és egyéb növények kapálása is. A gazdaság dolgozói javítsák ki a hiányosságokat, mert, azáltal nagyobb eredményekt, tudnak elérni és nagyobb lesz a keresetűk is. Szervezzék meg minél előbb a versenybizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy ellenőrizze versenytársaik elért ered_ ményeit és tudatosítsa azt a dolgo-. >ókkai. A. hibák kijavításáért elsősorban az üzemi pártszervezet felelős, de felelős érié a gazdaság minden egyes dolgozója is. Megkezdődött a Béke Vilá^tanács < r elnökségének ülése Kópénhágában Május 5-én Kopenhág'ában megnyílt a Béke Világtanács elnökségének ülése. Az elnökség foglalkozni fog a béke-' egyezmény megkötéséért folyó kampány fokozását elősegítő intézkedések kidolgozásával. Az elnökség tanulmányozni fogja a béke fenntartásában érdekelt különféle nemzetközi szervezetek képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeit. Hatalmas lömeggyüiés Kopenhágában a Beke Világtanács irodája ülése alkalmából Május 6-án -az egyik kopenhágai parkban a dán békebizpttság szervezésében több, mint 15.000 résztvevővel hatalmas tömeggyűlést tartottak. A gyűlésen felszólaltak a Béke Világtanács irodája ülésének résztvevői, közöttük Hja Erenburg is. • •A mi népünk — mondotta Erenburg — tudja, mi a háborúk' és nem akar háborút. De vájjon akarja-e a háborút bármely más nép? A háborút vérszom- jos emberek egy kis csoportja akarja, akiknek nincs sem szívük, sem lelki' ismeretük. A jóakaratú emberek bárhol is éljenek, az öt nagyhatalom megegyezését követelik. A békeegyezmény nem valami elvont formula és nem diplomáciai cselfogás. Az emberek joga. hogy nyugodtan éljenek, lélegezzenek, fákat ültessenek és gyermekeket neveljenek. Felhívjuk önöket, írják alá velünk együtt ezeket az egyszerű em- b(ri szavakat: ,Követeljük a bék°- egyezményt!“ A gyűlés végén Morgens Fog dán professzor közölte, hogy Dániában eddig 76.700 aláírást gyűjtöttek a bfíce* egyezményt követelő felhívásra. Ahol a múlt rossz emlékeit őrzik... Látogatás a szekszárdi Selyemtenyésstési Kísérleti Intézetnél Szekszá rdon nemrégen változtatta meg nevét a város közepén fekvő park. Ez a park a névváltozással egyidőben levetkőzte minden régi maradványát. Nem ez tapasztalható azonban a park meißelt álló hatalmas épületben, amely a maga hagyományaival a régi rendszer'szellemét hirdeti. A kapun lévő felirat mulatja, hogy a Selyemtenyész- lés Kísérleti Intézete van ebben az épületben. A kapu aiJa'll fekete lábián aranyozott betűkkel a következő olvasható: „Ez a teßep épült báró Kemény Gábor, gróf Széchenyi Pál és puszlaszentgyörgvi, letétiem Darányi Ignác minisztersége alatt.“ A szemlélőben egy pillanatra az az érzés támad, mintha múzeumban jár mi, amikor a rossz emléket felidéző táblát látja. Ahogy beljebb megyünk és kérdezünk több dolgozó*., megállapíthatjuk, hogy a múlt szellemének bizony vannak ill még páncélos testőrei, őrzői. Ez megállapítható abból is, hogy a dolgozók vörös csillagot akartak az épületre felszerelni és azt a választ kapták, „nem lehet, takarékosság van“. Ez a Jel fogás azonban meglátszik a dolgozókon is. Szakmai és politikai képzés, elöltük ismeretlen. Párttagok, CB funkciót betöltő vezetők arra a kényelmes álláspontra helyezkedtek: „békét hagynak berniünket, nem háborgatnak, így nem kell tanulni.“ Nem ébredtek még annak tudatára, hogy aki nem képezi magái az elhull a fe jlődés folyamán. Ez meglátszik a munkában is. A munkaversenyröt nem sokat tudnak mondani. Igaz, hogy most holtszezon van. nem dolgoznak, de ezideig sem lettek sokat a verseny kiépítése, biztosítása érdekében. Április elején dolgoztak még a Kísérleti Intézetnél. Vállalás*, is teltek a dolgozók május I-re. Vállalták, lvogy -1 termet kitakarítanak és sHyemtenyésztésre felszerelik. Pzl a vállalási teljesítették is. Az üzem asztalosa vállalta teljesítménye 10 százalékkal való emelesi-l. Ez rendben volna, de nem is dolgozik teljesítménybérben, hogy értékelték ki? — kérdezzük. Ha vállalta, úgy teljesítette is, volt a válasz. Mi nem kételkedünk az ilfienő dolgozó becsületességében, de nem igen csodálkozunk, ha esetleg iátszateredmények- kel bizonyította be a dolgozó a munkához való viszonyát. Ahogy hemegyünk egy másik nagy terembe, dolgozó nőket látunk, akik a tenyésztéshez szükséges rácsokai! készítik elő. Megtudjuk, hogy tenyésztési verseny indul 3 brigád részvétedével. Verseny- szerződést fognak kölni. Szántó Erzsébet párosversenyre hívta ki Tani Terézt a nagyobb mennyiség és a jobb minőség elérése érdekében. Szántó Erzsébet az intézet legjobb dolgozója. Április hónapban a pergament papír perforálásnál 173 százalékos teljesítményt ért el. Telek Istvánná a papírzacskó ragasztásnál 106, Tam Teréz ugyancsak ezen a munkán 105 százalékos eredményt ért el. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a dolgozók érnek el nem is kis eredményeket. Ha szervezettség, verseny és munkafegyelem volna, ezek az eredmények még nagyobbak, még jelentősebbek lehetnének. Ébredjen fel a múlt században élő vezetőség és nézzen körül a világiján, élél, fejlődés és munka mindenütt. Ha nem akarnak lemaradni, kövessenek el mindent, hogy nagy iigviink harcosai sorába állva, tevékeny munkával résztvegye- nek a béke, a boldog jövő megteremtéséért. A régiségek gyűjtése helyeit az aktív munka legyen az irányadó és a dolgozók kezdeményezésének ápolásával segítsék tervük végrehajtását. Hirdesse az intézet falán is büszkén a felirat, hogy ebben az üzemben szocialista munkaverseny folyik és harcos, elszánt dolgozók viszik előre mindnyájunk ügyét,, a szocializmus megvalósítását. A jugoszláv nép fokozza harcát a Tito-fasiszták ellen J ugoszlávia marshallizálása. a gazdasági élet teljes átállítása a háborús gazdálkodásra, a költségvetés 70 százalékának katonai célokra való fordítása és az egyéb háborús készülődések, a dolgozó tömegek soha nem látott kizsákmányolása. — egyre kaiaszirotálisabb helyzetbe sodorja a jugoszláv dolgozókat. Azok az élet- és munkafeltételek amelyekben a dolgozók élnek, kibírhatatlanok. Titoék, hogy eleget tegyenek imperia. lista gazdáik utasításának, a. jugoszláv munkásosztályt a legszörnyűbb módon kizsákmányolják és megfoszt, jók még a létminimumától is, még a ritoista hivatalos adatok szerint is a munkás már tavaly sem. tudta megvásárolni a létminimumához szükséges cikkek 25 százalékát sem. Titoék. hog\r minél több nyersanyagot tudjanak termelni és kiszállítani az imperialista országokba állandóan emelik a munkaidőt és kényszerítik a munkásokat, hogy napi 12, sót még enné] is több munkaórát dolgozzanak. Vadóllati kizsákmányolásnak vetik alá a nőket és a gyermekeket is. A iasiszia munkaíelügyelök és az UDBA ügynökök, — az úgynevezett „munkástanácsok'' tagjai valósággal ba. sáskodnak a munkások teleit. Bármilyen csekélységért, megvonják a dolgozók amúgy is nyomorúságos fizetését elbocsátják, letartózlaiják vagy internálják őket. A gyárakban és üzemekben semmiféle munkásvédelem nincsen. Napirenden szerepeinek a balesetek, melyeknél következtében a dolgozók százai hí-nnak meg és ezrei válnak nyomorékokká. Jugoszláviában átlagosan évente 30®ezer dolgozó esik ki a termelésből.^A gyárakban uralkodó egészségtelen körülmények folytán a betegségek valósággal tizedelik a doigozókat. A legtöbb üzem munkásainak 70—80 százaléka, tuberku lótikus beteg. Az a tény, hogy éven. te százezer ember hal meg tuberkulózisban, mutatja, a jugoszláv dolgozók szörnyű helyzetét. S emmivel sem jobb a gyárak dolgozóinál a falu dolgozóinak helyzete. A mezőgazdasági termékek elkobzás^, a hatalmas adók, a nagy arányú rabmunkák, a kukások tűrhetetlen kizsákmányolása, mindez béklyóként nehezedik a ialu dolgozóira. A terror és az egyre fokozódó nyomor ötlik szembe a különböző vállalatoknál, iskolákban, egyeteme, ken. Ma már minden jugoszláv aoigozó előtt nyilvánvaló « hogy a jelenlegi tűrhetetlen helyzetet csak a Tito Rankovics fasiszta uralom megdönté- lésével, az ,angol-amerikai gyanne'.i függés megsemmisítésével lehít ténylegesen megoldani. A dolgozók nyomorának és szenvedésének csak ak. kor fog végeszakadn-i, ha Jugoszláviában népi demokratikus rendszer lesz és ha az országot a szocialista táborba vezetik-«vissza. Ezért tették magukévá a dolgozó tömegek a fasizmus és az angol-amerikai imperializmus járma aló] való felszabadítás jelszavát. * Minden jugoszláv munkás, paraszt és dolgozó értelmiség nap, mint nap magán érzi a titoista kizsákmányolás ás a fasiszta erőszak nyűgét és minden dolgozó kész harcolni a terror és elnyomás ellen, a kenyérért és a szabadságért. A dolgozók gyárakban, bá. nyákban és üzemekben egyaránt egyre tömegesebben és egyre aktívabban lépnek fej a munkaidő meghosszabbítása, a munkások elbocsájtása; a 'kényszeráthelyezések, a kényszermunkák. a letartóztatások és internálások ellen, Egyre- erőteljesebben követelik a dolgozók a munkabéremelést, a lakás- és orvosi ellátás biztosítását és az emberi táplálékot. A mindennapi gazdasági harc a nép politikai harcává nőtt. Ez a mindennapos gazdasági harc moz. gósítja a dolgozó tömegek millióit a gyarmat] kizsákmányolás elleni harc- rai fejleszti bennük a szolidaritás érzését és erősíti a saját- erejükbe, a végső győzelembe vetett hitet. A gazdasági harc bekapcsolta Jugoszlávia széles rét-egeit a né-p fel szabadi tó mozgalomba, a demokráciáért, a békéért, a szabadságért és az ország függetlenségiért vívott harcba. A jugoszláv nép leiszabadító harcának vezetője Jugoszlávia munkásosztálya és- annak élcsapata, az igazj marxista-leninista párt, amely most alakul újjá. Ebben' a harcban erősödik a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Ez a harc sikerrel fog végződni, mert Jugoszlávia munkásosztályát- és annak élcsapatát támogatja az 'egész jugoszláv nép, minden hazafi. Építői parii nk ered ni én jt*i és hiáiiyowsájgai Sasét k Imre kőművesbrigádja 230 százalékos eredményt ért el — Varró József kőműves átlagteljesítménye 310 százalék Megyénk területén az építőmunkások is felismerték az ötéves terv jelentőségét és termelésük továbbfoko- zásával bizonyítják be, hogy megértették a többtermelés jelentőségét. Varró József kőműves, a Duna- földvári Tatarozó Vállalat dolgozója átlagteljesítménye 310 százalék. Ifj, Merk János brigádja átlagteljesítménye 298 százalék. A békeharc ezen a területen is kidomborodik. Vállalásuk túlszárnyalásával mérnek csapást az imperialisták táborára. A dolgozók békealáírással követelik az öt nagyhatalom békés megegyezését. Az eredmények mellett hibák is vannak. A megye területén lévő téglagyárak dolgozói nem látják a felajánlás jelentőségét és nem tesznek vállalást. A szervezeti munka is lassú, az üzemi bizottságok megpihentek babérjaikon. A téglagyárak pártszervezete sem tölti be azt a feladatot, amit egy üzemi pártszervezetnek be kell tölteni. így a Paksi Téglagyár pártszervezete sem végzi el feladatát,, a dolgozókat nem mozgósítja a többtermelésre, nem s«zélesíti ki a munkaversenyt, a népnevelő munka is erősen visszaesett. Az építőiparban a hiányosságok azért sokszorozódnak meg, mert az ellenség ügynökeit a vezetőségben találjuk és tudatosan gátolják a fejlődésünket. Az építőmunkások feladata, hogy a befurakodott ellenségeket leleplezzék és megfelelő helyre juttassák. A dolgozók tudatában vannak, hogy a többtermelés az életszínvonalunk felemelkedését jelenti. Susák Imre kőműves-brigádja 230 százalékos eredményt ért el, Kun József segédmunkás-brigád 230 százalékos eredményi ért el, Az eredmények bizonyítják, hogy. a dolgozók munkához való viszonya megváltozott. Újításokkal, észszerűsí- tésekkel könnyítik meg munkájukat s elősegítik a terv időelőtti befejezését, Hogy tervünket idő előtt be tudjuk fejezni, szükséges, hogy dolgozóink megtanuljanak takarékoskodni. A takarékossági mozgalom építőiparunkban nem szélesedett ki, Megtörténnek olan dolgok is, hogy a telepeken a.z anyagok szétszórva hevernek, amivel nagy kárt okoznak népgazdaságunknak. A szekszárdi Magasépítő Vállalatnál is megtörténnek ilyen dolgok. A telepen szétszórva találjuk a faanyagot. A vezetőség nem nagy gondot fordít a takarékossági mozgalom kiszélesítésére és ezért történnek meg ezek a súlyos hibák, A szekszárdi Útfenntartó dolgozói is szép eredményeket értek el, dé nincsenek tisztában a többtermelés jelentőségével. Az ÜB-titkár nem látja el feladatát és ennek tudható a gyenge szervezeti élet. Az ÜB-titkár nem hajlandó felvilágosítani a dolgozókat, mert ő neki ez a munka fárasztó, s azt mondotta, hogy ö pihenni akar, s nem kell senki segítsége, A nemzetközi helyzet élesedése megkívánja, hogy munkásvezetöink szilárdan kiáii- janak a béke mellett és felvilágosítsák a dolgozókat. *"<*>«> PARTtPITtS Útmutatást nyújt o mlndennat» pórim unkában
