Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-06 / 104. szám

% & & n tfí'i míii s e PÁRT ÉS PÁRT-ÉPrrÉs . A népnevelő értekezletek tapasztalatait használjuk fel a begyűjtési rendelet ismertetésénél „Mindent a néppel és semmit a nép nélkül“ — pz Pártunk egy k alapjel­szava. így tudja vezetni a dolgozó tömegekét a békéért vívott küzdelem. Von és biztosítani tudja az állandó szoros kapcsolatot velük. Ezért Fái ■ lünk győzelmes harcának egyik döntő fegyvere a jó népnevelő munka. A szé­les dolgozó nép Páriánk politikájának helyességéről népnevelőinken keresztül győződik meg. Különösen hatalmas fel­adat all most falusi népnevelőink előtt a bes zol gá Itatási rendelet ismertetésé­nél és helyes magyarázatánál. F.elada­tvtk az is. hegy példamutatásuk álfái felle úesitáck és felsorakoztassák -a •dolgozó parasztság egészét, erre á mull kára és hatalmas harcra, amelyet Pár­tunk vezet a szocializmus építéséért, a háború' uszítok aljas terveinek meg­akadályozásáért. Felelössügtei jes nagy feladat, ez és hogy, elvégezhessék, ala. posnn fel kell készülniök. fel kell fegyverezni magukat az elméleti tudás fegyvereivel. Mindenek előtt el kell sajátítani ok a bolsevik agitáció művé­szetét. Megyénk népnevelői is összeültek* hogy^ részleteiben is megismerjék és megvitassák az 1951—52. évi begyűj­tési rendeletet. A n cp n evelőő-r te kr z 1 p. tek tapasztalatai megmutatják, hogy azokon a helyeken, ahol pártszerveze­teink tevőlegesen élére álltak az érte­kezletek megszervezésének és biztosi, tották a megfelelő szakembereket, ott a népnevelők tisztán látják, hogy az idei begyűjtési terv. bár több mint a tavalyi, de nem teljesíthetetlen. Jól készítették elő aránylag az értekezletet Szakoson, amelynek nyomán Dubinyák János középparaszt ezeket mondja: . — Teljesíthető a beszolgáltatás, csak ismerni kell a rendeletet. Volt azonban egy hiányosság, amit ki kell küszöbölni. Általában az a vé­lemény a dolgozó parasztok között, hogy a kenyérgabona- és húsbeadást túl 1' lehet teljesíteni, csak a takar­mányéi adási kötelezettség egy kicsi: sok. i11 kellet volna rávilágítani a-rra. hogy a hatalmas Szovjetunió fejlett agrotechnikájának elsajátításával ezf is messze túl lehet szárnyalni. A ku­korica négyzetes vetésére kellett volna mozgósítani a népnevelőket, amely megsokszorozza a terméshozamot. Helyi konkrét példákat kellett volna felhozni, mert ilyen is van. Például a tengelici ..Petőfi“ termelőszövetka. zethen tavaly a kukorica négyzetes"ve­tésének alkalmazásával holdanként 10—12 mázsa tcrméstöbbletet értek el. Ha így megvilágították volna a kérdést- a felvilágosító munka eredményesebb lett volna. De még nincs késő. tanul­mányozzák a Szovjetunió gazdag ta­pasztalatai nyomán fejlődő agrotechni­kánkat és igyekezzenek népnevelőink a dolgozó parasztság széles rétegeit bevonni a föld tudományos megműve­lésébe. zépparaszt dolgozóké között milyen nagy különbség van. Ezek az értekezletek is mutatják, hogy pártszervezeteink által vezeteti dolgozó parasztságunk öntudata meg­nőtt, áldozatvállalásuk is jelentős mér. fékben emelkedett. Tudják, hogy most a béke megvédéséért, ötéves tervünk és szocializmusunk megvalósításáért. az ipari dolgozók nagyszerű eredményei­nek példájára falun is sikerre kell és lehet vinni a begyűjtési terv végre­hajtását. far Sándcr a lápafői értekez­leten ezt mondta: — Mikor a régi rendszerben a. Jurcs.ek-féle rendeletre 77 mázsát kellett leadni és leadtuk, akkor most még inkább le tudjuk adni. Akkor nem világosított fel senki, hogy mi ulán kell beszolgáltatni, de most felvilágosít bennünket Pártunk és a kötelezőitségünknek eleget is teszünk. Összefogunk, hogy már a cséplőgéptől bevigyiik. Zomba községben azonban nem így* fid a helyset. Nem érezték át a begyűjtési rendelet politikai és gazdasági fontosságát. Csősz párttitkár elvtárs sok munká­P ár t sser vezet ein k vezetőségei jóra hivatkozva nem is tudott arról, hogy népnevelő értekezletet káliéin tartani, így az értekezlet nem is volt megszervezve. Helyette tanácsülést akartak tartani, amely szintien.it szer­vezetlenség irdalt nem sikerült. Itt lát­hatjuk. világosan azt, hogy ahol a pártszervezet vezetősége és ; egész tag- sága nem áll ólére ■ a begyűjtési ren­dé iel végrehajtásának tel je.sitésééri folyó harcnak, ott a becsületes dol­gozó parasztok hamarabb az ellenség szájából hallhatják meg, természetesen elferdítve és rosszíndulatúlag magya­rázva ez-t a fontos kérdési. A titkár elvtársnak meg kell tisztítania először is a vezetőség közt megbúvó opportu­nista elemeket, mint Szigetvári István gazdaságvezetől, aki mikor „Vitéz” Tárcsái kulák lányát a szövetkezet al­kalmazásából el kellett, volna távolí­tani, ezeket mondta: — Az alkotmá­nyunk mindenki részére biztosítja a munkál. — Alkotmányunk azonban csak minden becsületes dolgozó szá-- mára biztosít munkát és a titkár elv- társnak így kellett volna válaszolni. Az osztályharc egyre élesedik és ha ebben a kíméletlen harcban a titkár elvlárs megalkuszik, akkor nem búd jó munkát végezni. A párttagokkal folytatott beszélge­tés azonban megmutatta, hogy itt is hamarosan teljes egészében be fogja tölteni a pártszervezet azt a köteles-, séfjét, amelyet számára és mindnyá­junkéra Pártunk II. Kongresszusának határozatai kijelöltek. Megtisztít jak sora kát a nem odavaló elemektől, megerősítik és kiszélesítik népnevelő hálózatukat , hogy a begyűjtési tervet maradéktalanul végrehajthassák. a népneve!őér|iekezleteken a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártjá­nak gazdag tapasztalatait felhasználva tanítsák és oktassák agitátorainkat: Különösén vegyék figyelembe eközben Lenin elvtárs útmutatását. Ez a kérdés a közeljövőben a különböző mezőgaz­dasági munkák elvégzésében döntő lesz. Vladimir Iljics Lenin arra taní­totta az agitálorokat és propagandistói­kat, hogy c részleges kérdést mindig a proletariátus általános feladat óival kapcsolják össze és ily módon a dolgo­zok tudatát és erejét a szocializmus építésére, a béke megvédésére irányít­sák. Tehát tudni kell, azt és* népneve­lőinknek figyelembe keli venni, hogy jó eredményt elérni csak jó növény- ápolási munkával, időbeni aratással, gyors begyűjtéssel lehe[séges. Ha en­nek szellemében viszik a harcot, akkor az eredmény nem marad el, hazánk egyre erősebbé válik és benne a dol­gozók életszínvonala magasabbra emel­kedik és a béke frontján a hatalmas Szovjetunió és Pártunk vezetésével erős bástyává leszünk. Sz. E. Termelőcsoportjain k alka 1 mózzák szelesebb területen a szovjet kolhozok tapasztalatait Szakálvban is eredményes munkát végeztek, mert ismertették mindjárt az árakat is. 32 népnevelő jelent meg és élénk vita keletkezett. Szekeres Lajos dolgozó paraszt is látja, hogy a terv teljesítése nem teljesíthetetlen és ami­kor az árakat is meghallja, helyesli Pártunk és államunk célkitűzéseit. A jól előkészített értekezletek helyes magyarázatai alapján mondja Faddon Gál József népnevelő, hogy nekünk kell jópéldákkal elől járni. Minden agi­tátor tanulságára teszi hozzá: — Eri már teljesítettem a tojásbeadási- köte­lezettségemet, — Ölvecki József he­lyesnek tartja, hogy előre tudják, mit •és mennyit kell beadni meri ezek alap­ján ők is tervet készíthetnek biztosít­hatják a maradéktalan teljesítést. népnevelőink példát vehetnek a lápafői értekezleten felszólaló Krá. nie Imrétől, aki így nyilatkozik: -- Én úgy végzem a népnevelő munkái, hogy a brossura anyagának ismertetése után papirt, ceruzát fogok és olt hely­ben mindjárt kiszámítom annak a dol­gozónak kötelezettségét. — I|t azonban vigyázni kell. hogy a kedvezményeket, mint a gyorsbeadási jutalom, a .C‘‘ jegyre beadott termény után fejadagon felüli őrlés stb. döntően ki kell bang- -úlyozni. Élesen rá kell világítani, hogy a nép ellenségei, a kulák ok köte­lezettsége és a becsülete- kis- és kö. nélkülözhetetlen az agitáció* munkában Termelőszövetkezeti csoportjaink május 1. tiszteletére befejezték tava szí vetéseiket, hogy idejében meg­kezdhessék a további növényápolási munkákat. Különösen azok a termelő­csoportok értek el jó eredményeket, ahol a nőket is beszervezték a terme­lésbe. A párí Béke termelőszövetke­zeti csoport mnukája is bebizonyítja a nők beszervezésének eredményét, ami megmutatkozik abban, hogy a cso­port nő tagjai vállalták, hogy még a férfiak tavaszi vetéseket végzik, ad dig ök a cukorrépa vetésüket árkol- ják körül a ro.varkárok elleni véde­kezés érdekében. Ezt a vállalásukat teljesítették és ezzel nagyban hozzá­járultak, hogy tavaszi vetésüket má­jus 1 előtt be tudják fejezni. Az ozorai Petőfi termelőszövetke­zet a szövetkezeten kívülálló DISZ fiatalok, beszervezésére fektetett nagy súlyt. és így 8 olyan DISZ fiatalt szerveztek be a szövetkezetbe, akiknek a szülei még egyéni gazdálkodók. Ezek a fia­tal tagak példamutatóan veszik ki ré­szüket a szövetkezeti munkából ez megmutatkozott a kukorica négyzetes vetésénél is, amilcor 130 százalékos átlagteljesítményt értek el naponta, í ermelőszövetkezeti csoportjaink a tavi, szí vetések melle II. nem feledkez- te,< meg a gazdasági épületeiknek fcjles/!é‘éról ?.*m. A pari Béke terme­lőszövetkezet >j’-1 <"*e|éből seríéshíz. ialdiii épített, húg- a sertéshízlalással az eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben tudjanak foglalkozni és ezen ke­resztül segítsék dolgozó népünk hús- és zsírellátását. A tamási Vörös Szik­ra termelőszövetkezet és az újiregi Béke termelőszövetkezeti csoport egy. egy istálló építését tervezik, hogy ez­zel- férőhelyet biztosítsanak megnöve- kedett szarvasmarha állományuk ré­szére. Az előkészületek már megvan­nak az építéshez. Termelőszövetkezeti csoportjaink több helyen a tejtermelés emelését vállalták. A nagyszokolyí Béke termelőszö­vetkezeti csoport tehenészei vál­lalták, hogy május 1. tiszteletére íejési átlagukat 8 literről 13.3 li­terre emelik, az értényi Dózsa termelöcsoport tehe­nészei vállalták, hogy május 1-ig 6 , literről lt literre emelik íejési átla­gukat. Vállalásukat mindkét csoport tehenészei teljesítették. Termelőszövetkezeti csoportjaink között mind nagyobb mértékben szé­lesedik ki a területek átadása szer­ződésileg brigádoknak és munkacsa­patoknak, mely szerint az a brigád és munkacsapat fogja a szerződésileg át­veti területet művelni egész éven át amelyik átvette és ő felelős a ter­méseredmény eléréséért is. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy ter­melőszövetkezeti csoportjaink egyre fokozottabb mértékben veszik át a Szovjetunió kolhozai által nyújtott tapasztalatokat. fiz alapszervezel — a Fárt alapja Ír la ; G. Bt overszhi/ A proletár párt tevékenységének fontos célja, hogy állandóan emelje a munkásosztály s a dolgozók öntu­datának és szervezettségének színvo­nalát. A proletár pári. a munkásosz­tály, a dolgozó nép pártja, szervező és nevelő munkájának eredményekép­pen a proletariátus, mint a iegelőre. haladóttabb, legforradalmibb osztály vezeti az összes kizsákmányoltak har­cát az imperialista elnyomás ellen, a demokrácia és a szocializmus győ­zelméért, A Bolsevik Párt azért mindig nagy súlyt helyezett az üzemekben és a gyárakban kifejtett munkára. Lenin és Sztálin mikor a proletár párt meg­teremtésén dolgoztak, munkájukat az üzemi., pártkörök megalakításával kezdték. A íoriadalom előtti időszakban a kommunista sejtek óriási szerepel 'játszottak az orosz munkástömegek politikai nevelésében, megszervezésé, ben és harcra tömöri lésében a földes- urak és lökések ellen. Az illegalitás idején a pártszervezetek konspirativ módon működtek. Felépítsük aiapja nem az alulról való '■ választhatóság volt, hanem a kipróbált páritagokai felülről küldték, az alsófokú bizotisá_ gokba és körökbe. A Na-gy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme uiápi jelentősen meg. nőtt az alapfokú pártsejtek száma, ki­bővült feladatkörük, olyan új veze­tési feladatok kerültek előtérbe, ame­lyek a Kommunista Pártnak a szocia. lista építés fokozásával és fejleszté­sével kapcsolatos építőmunkásságá val függtek össze. A Párt és a párt­tagság általános növekedése és a fel. adatok kibővülése szükségessé tették, hogy a XVII. kongresszus (1934) a sejteket üzemi, közlekedési, főiskolai, kolhozbeli, hivatali és egyéb pártszer­vezetekké alakítsa. A SZK(b)P szervezeti szabályzata értelmében alapszervek létesíthetők minden ipari vállalatban, kolhozban, a hadsereg és haditengerészet egyse géméi, falvakban, hivatalokban, ha ott legalább három párttag van. A : alapszerv összekapcsolja a dolgoz^ tömegeket, a Párt vezető szerveivel. Az alapszervezetnek., melyek közvet­lenül a párionkívüli tömegek között dolgoznak, feladata kommunista szel. lemben nevelni a dolgozó tömegeket, mozgósítani őket a* Párt célkitűzései­nek. végrehajtására. A Bolsevik Párt, ríni a torrada lom előtti időszakban, ma is az alap- szervezőiekre támaszkodik, mivel ezek munkájától íügg a Párt irányelveinek sorsa. Az alsóbb szervek tíz és száz. ezreinek mindennapos munkája, me­lyet a Párt egésze végez. Az alapszexvezet egész pártonbe’.ük munkája olyan aktív kommunisták ki nevelésére irányul, akik öntudatos pártmunkások, akik odaadóan érdek­lődnek országuk sorsának alakulása iránt, ismerik a társadalom-fejlődés törvényeit és igyekeznek résztvenni az ország politikai vezetésében. A kommunisták éppen e munka révén edződnek meg politikailag és lesznek a pártonkívüi iek vezetőivé, olyanok­ká, akik személyes példát mutálnák a munkához való szocialista viszony, ban. akik a párihatározalok teljesíté­sére tömörítik és mozgósítják a dől. gozó tömegeket. Az alapszervezet pár­tonbelüli munkájának legfőbb tartal­ma az emberekkel való rendszeres foglalkozás, a tagok és tagjelöltek bolsevik nevelése, a pár thai ároza tok gyakorlati végrehajtásával kapcsola­tos élő munkán és a szervezeti sza. bályzal követelményeinek, behatásait keresztül politikai öntudatuk és íe• gyepnezetlségük színvonalának eme. lése. Elsőrendű követelmény, hogy min­den párttag állandóan párlmegbizalá* sokat teljesítsen. 5 eriől számol jón bs a . pártszervezetnek, s a vezetőségtől kapja meg munkájához szükséges út­mutatást és segít séget. A bolsevik kritika és önkriíika. szélesíti a párton belüli demokráciái és az összes kom­munistákat bevonja a pártszervezet munkájába. A Párt abból a célból, hogy az alapszervezetek lüktető párt. életet éljenek, s a tagok résztvehes- senek a feladatok megoldásában, ki­küszöbölhessék a fogyatékosságokat, megkövetelik, hogy minden alapszer­vezetben tartsák szemelőtt a pártve- zeiőség választhatóságát, beszámolási kötelezettségét és rendszeresen hív­ják össze a taggyűlést, melyen a kom munisiák résztvesznek minden kérdés eldöntésében. A termelő vállalátok alapszerveze- leinek munkamódszereiben és tartal­mában, a szovjet hivatalok aiapszer- veinek munkamódszereiben és műn. tájuk tartalmában vannak bizonyos különbségek amelyek az intézmények munkájának sajátosságaiból adód. nak. Az ipari vállalat pártszervezet° a vállalalvezelőséggel együtt .felelős­séggel tartoznak a termelési terv tel jesítéséért. Ezért az üzemi pártszer. vezetek ellenőrzési jogot kaptak c vállalatvezetőség munkája fölött. 1 célból meghallgatják a gazdasági ve­zetők beszámolóit, feltárják a hibá­kat. javaslatokat terjesztenek elő a fogyatékosságok kijavítására. Ez nem jelenti azt, hogy az alapszervezet be. avatkozhat a vezetőség operatív mun. kájába, hanem előmozdítja a hibák kijavítását, megszilárdítja a vállalat- vezető tekintélyét. A Szovjetunió vezető állami hiva­talaiban működő pártszervezetek az intézmények különleges munkafeltéte. lei kövelkeztében nem gyakorolhat, nak ellenőrzést, a vezetőség munkája fölött. Az állami hivatalok alapszer­vezetei azonban nem szorítkoznak munkájukban kizárólag kulturális és felvilágosító munkára. Kötelesek fe­lelni a szocialista rend betartásáért, a mintaszerűen pontos munkáért, kö­telesek felügyelni arra hogy ne for­duljon e’ő irodai huzavona és büro­krácia. Ezeknek az alapszerveknek kell közelebbvinni az állami intéz­ményeket a dolgozó tömegekhez, s kötelesek jelezni a vezető páriszer­v.ek felé a hivatal munkájában elő­forduló hibákat, kötelesek eljuttatni javaslataikat a felsőbb pártbizottság­hoz és az illető intézmény vezetőjé­hez. De bármilyen területen és bármilyen feltételek között dolgozzék is az alap­szervezet, mindenképpen eszmei ve. zetője és szervezője a pártonkívüi} tömegeknek, közvetítője, a Bolsevik Párt lenini-sztálini politikájának, éber védelmezője a szovjet állam, a szov- jet nép érdekeinek. Kiillöldi íiNí vendegeink járják az országot Az Irókongresszus befejezése után a külföldi íróvendégok az ország kü­lönböző részébe utaznak, hogy telje­sebb képet nyerjenek népünk új éle­téről. Csütörtökön Borisz Polevoj. Konsztantyin Hegyin. Szemjon Baba- jevszkij. Jorge Amado. Luejún Rud- nicki. Tadensz Konwieki. Georgij Andrejey Yesolin, Pen cső Danesevés Bogumil Ra.jnov a. martonvásári gép­állomást és a baracskai Vörös Csil­lag termelőszövetkezetet látogatták meg. majd a balatonkenesei Honvéd­üdülőben töltötték a. délutáni órákat, onnan pedig Tihanyba mentek át. El­kísérték őket az útra Benjámin Lász­ló és Szabó Pál Kossutlidijas írók. valamint Sándor András és Somlyó György József Attila-dijas Írók. Kyugai-Kémetország lakossága élesen tiltakozik az fidenauer-kiikk alkotmányellenes intézkedései ellen (ADX) „Mi. az esseni fogyasztási szövetkezetek dolgozói, a legéleseb­ben tiltakozunk a betiltások és a ter­ror ellen, amellyel Ön el akarja foj­tani a remilitarikizás ellen és az .1951- ben kötendő békeszerződéséért folyó harcot - - írják az es-eni Fogyasztási szövetkezetek dolgozói Adenauorhez intézett, leveliikben. Eleme laio-sága Admiauerhez inté­zed tiltakozó levelében a következő kel Írja: népszavazás eltiltása at egész nép ellen iránijai, s csak a há­borús aszí iákat, szolgálja. Vállaljuk, hogy győzedelmesen végig visszük a harcot a rcmiit!arhálás ellen." Több, mint kétezer dortmundi pol­gár békegyüléseken emelte- fel szavát X ynga t-X ém et ország rom i! it a rizá 1 a a ellen és a béktízzerzííaú# mrgkötéöó­ért.

Next

/
Thumbnails
Contents