Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-26 / 96. szám

Magyar Dolgozók! Munkával, fegyelemmé1, éberséggel erősítsétek hazánkat, védj étek a békét! A* egé§z világ készül május elsejére MOSZKVA A Pravda tudósítója . jelenti., hogy a zaporozsjei JKommu nar“ kombájn, gyártó üzem dolgozói, akik a város üzemeiben folyó május elsejei szocia dsta versenyt kezdeményezték, hatft-t­mas lelkesedéssel dolgoznak. A műhe- ]vekben kibontakozott a technika jobb kihasználásáért folyó, mozgalom, hőbb, mim száz szerszámgépet gyors forgá­csoló módszerre állítottak ál. A moszkvai egyetem új épületének építömunkásai kimagasló termelési sk kerekkel köszöntik május elsejét. Május elsejére, .a dolgozók nemzet­közi ünnepére a Kirgiz Szoyjeí Szp- ■ci&lista Köztársaság kolhozaiban új yillanvtelepek kezdik meg működésü­ket. A villamosság megjelenése a kolhozokban lehetővé ;eszi a nehéz munkát igénylő termelési folyama tok gépesítését. 1 VAitvSO A bányaipari dolgozók nemzetközi szakmai szövetsége május elseje al­kalmából felhívással fordult .a világ valamennyi bányaipari dolgozójához. A felhívás rámutat, hogy a világ bá.' nyászai az idei május elsejét a hábo­rús uszítok elleni pgységes harc je­gyében ünnepük meg. A kapitalista országok kormánykörei mondja a telhívás, — fokozzák a hadiipar tér- meíését hatalmas összegeket költenek a háborús célokra, ennek következté­ben napróhnapra rosszabb a dolgo­zók helyzete, a bányászcsaládok kö­reiben fokozódik a nyomor. Világ bányászai! Május elseje alkalmából még szorosabb egységben tömörülje­tek a békebizottságokba, harcoljatok a haladásért és a béke megszilárdítá­sáért. I* HUNJAIN A koreai gyárakban, üzemekben, banyákban és a közlekedésben egyre •szélesebb körben bontakozik ki a munkaverseny május elseje tiszteleté­re. A munkaverseny célja a munka termelékenységének emelése, a hely­reállítási munkálatok időtartamának csökkentése, a megszakítás nélküli vasúti teherszállítások. PRÁGA ipari szakszervezetek nemzetközi szö­vetségének május 1-i felhívását a teng iparágak dolgozóihoz. A felhívás rámutat, hogy a világ dolgozói május 1 -ét az angol-ameri­kai háborús uszítok ellen a békéért vívott, harc fokozásának jelszavával ünnep ik. ■ A koreai néphadsereg {'{') p a ra n esti okságinak hadijelen lése A moszkvai rádió jelenti Phenjan bői: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti április 24-én: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesek alakulataival együtt az egész arcvonalon iolytatták a kemény har­cokat az amerikai-angol beavatkozók ellen a 38. szélességi foktól északra. A harcok során az ellenség hatalmas veszteségeket szenved emberben és hadianyagban. A Tiío-klikk liíoieselekméiayei * a nemzetiségi kisebbségek ellen A jugoszláv politikai emigránsok ,.A szocialista Jugoszláviáéi’!“ című, Moszkvában megjelenő Lapjában Zsar- kov Ljubejev resale lék el közöl azok­ról a bűncselekményekről, amelyeket a TWo-klikk 1944-ben és 194.5-Ivein a Vajdaságiján elkövetett. Számos lény bizonyítja, hogy a Tito- kLiliknek már a népi felszabadító há­ború idején sem átül szándékában, hogy a Vajdaságban élő nemzetiség' í kisebbségek«! megnyerje a megszállók elleni harcra,’—>- hanem a nagyszerb burzsoázia példájára — bizalmai lanságot. gyűlöletet keltett és sovinizmust szított a magyarok és románok közöld. Tilöislá ügynökök 19!4-ben és 1943- • Íven Tito és’Rankovics közvetlen utasí­tására az OZN íaz UDR elődje) segít­ségével borzalmas kegyel lenségek'ü hajtottak végre a nemzetiségi kisebb­ségek ebien, A hóhér Rankovics bizalmas párán, esa a Tito-kLikk számára ,.megbízha­tatlan“ magyarok és románok felszá­molására' a következőképpen hangzóit: „Ha magyar az illető, háborús bűnösnek, horthysiának. vagy nyilasnak, ha pedig román, akkor háborús bűnösnek, anlonescupár- tinak, vagy hitlerista ügynöknek kejl nyilvánítani.“ Mindazokat, akik a legkisebb jelét is mutatták annak, hogy nem értenek egyet a T.Hö-klikk eme bűnös poiliitiká jóval, szigorúan meghű li te Itt é'k. vagy pedig ti1',okban megölték. 1945. második felelten a meggyilkolt j magyarok és románok barátai és boz- l zátarlozói érdeklődlek sorsuk iránt. R ado vies őrnagy, a vajdaság OZN pa. | ranesnoka utasítására azt a választ ad­ták, a meggyilkolt magyarok és romá­nok hozzátartozóinak, hogy a letartóz­tató ttaik at „áilnevelés“ céljából a Szov­jetunióba küldték. A jugoszláv külügyminiszter 1945- ben kiadott különleges rendeleté­vel az OZN feladatává tctlc, hogy Magyarország és Románia határ­vidékein sűrű kémhálózatot épít­sen ki. Több halál-menti helység csakhamar egv-egy kémközponltá változott. Innen küldte az OZN a kérnék százai1. Ma­gyarországra és Romániába. j A -belgrádi hatalmon lévők bíínös- ■ politikáját már eddig számos bírósági tárgyaláson Leplezték le. A jugoszláv kormány mai háborús uszító politikája pedig még jobban le­leplezi a Tilo-klikk imperialista arcu- í Lalát. A Vajdaságban élő nemzetiségi j kisebbségekliez tartozó dolgozó tömé* A május elseje tiszteletére indult országos verseny magával ragadta a Csehszlovák Köztársaság dolgozóinak széles tömegeit. Nap. mint nap érkez­nek hírek a május elsejei vállalások íe jesitéséről. Ha egy soviniszta szerb vagy .horvá* feljelentett egy magyart vagy románt’, az OZN azonnal Letartóztatta, majd minden kihallgatás vagy bírósági íté­let nélkül agyonlőtte, vagy kiutasít oh a az országból. gek a közeliimül és a mai helyzet szo­morú tapasztalataiból győződtek meg arról, hogy a Tito-kLikk szabadságuk és boldogabb jövőjük Legfőbb ellen­sége. Az Antonin" és „Václav Nősek’1 -bányákban az élmunkások sikeres-en alkalmazzák a szovjet bányászok'ki­váló munkamódszereit. - A • 'verseny- keretében a bányákban némely csa­pat száz százalékkal emelte' munka­termelékenységét. >* BUKAREST A Román Népköztársaság dolgozói a. termelés fokozásával és jelentő,, -megtakarításokkal készülnek május elsejére és május 8-ára, a Román Kommunista Párt megalakulásának 30.évfordulójára. A szláiinvárosi Vörös Lobogó üzem „Gheorghiu Dej“ kom- plextakarékossági brigádja május 1 és május 8-a tiszteletére vállalta, hogy ötmillió 130.480 leit takarít meg. A brigád vállalását április 16-ig tel­jesítette. HELSINKI Közzétették a Szakszervezeti Világ­szövetséghez tartozó építőipari, fafel- do’gozóipari, bútoripari és építőanyag­A mezőgazdasági munkának egyre nagyobb részét végzi gépekkel a kolhoz- parasztsag. A Szovjetunió ipara hatalmas mennyiségű mezőgazdasági gépet ad évente a falunak. A kombájngyártás az 1940 és 1950. közötti évtized­ben 3.6-szeresére emelkedett. Százezrek sztrájkkal harcolnak ma Bilbaoban, San Scbastíanban és még egész sor spanyol városban. A spa­nyol nép megmutatja erejét és elszánt ságát a gyűlölt Franco-rendszer el­leni harcban. A sztrájkhullám, mint a fáklya lángolt fel egyidőben az or­szág legkülönbözőbb részein, megmu­tatva azt, hogy a dolgozó spanyol népet nem lehet megtörni, nem lehet bilincsbe verni soha. Spanyolországban tilos a sztrájk, de nem először rúgják iel a dolgozók ezt a tilalmat. 1946 ban 160 helyen tört ki sztrájk, 1947 re1 ez a szám csak fokozódott és ekkor már 60 ezer ember sztrájkolt csak a vizcayai üzemekben. Azóta egyre nagyobb és nagyobb méreteket ölt a spanyol nép harca. Az akkori tízezrek, a mai százezrek és a ma harcoló százezrek a holnap harcba induló milliók elő- íutárjaí. Franco és klikkje megrettent. Kap­kodnak íűköz-íákoz. Milíciát mozgó­sítanak, sortüzet adnak le, felhíváso­kat, fenyegetéseket küldözgetnek és közben lázas igyekezettel próbálják magyarázni az amerikai imperialis­táknak, hogy „sajnálatos félreértésről“ van szó, azt szeretnék igazolni, hogy az ő rendszerük nem olyan korhadt és omladozó, mint Titoé, De Gasperíé. vagy Lí Szín Mans, hogy éppen ezért Spanyolországba „érdemes“ befektet­ni, ide érdemes dollármilliókat kül­deni. Ezt szeretnék bizonygatni, de közben maguk is dermedten állnak a népharag tüzében. A bilbaói polgári kormányzó vizs­gálóbírót nevezett ki a sztrájkmozga­lom „hátterének felderítésére.“ Erre ugyan nem kell vizsgálóbírót kinevezni. A sztrájkmozgalom „hát­tere“ a spanyol nép határtalan gyűlö­lete a Franco-bandával, a fasizmussal szemben, A háttérben 200.000 bebör­tönzött hazafi és sok tízezer kívég zett hős emléke áll. A háttérben az amerikai imperializmus behatolása áll. Az, hogy az ország nagyipara nagy­részt máris az amerikai monopóliu­mok, a Standard Oil, a Caltex, a Texas Oil, a Cory Brothers és más vállalatok kezén van. A háttérben az áll, hogy az amerikai imperialisták katonai támaszpontokat, repülőtereket és badikíkölőket „kaptak“ Francotok Ez a háttér és az a valóság, hogy mindezt a spanyol nép nem tűri! A spanyol nép kényszeríti a Wall Street urait, hogy „vegyék észre“: FrancoYai sem járhatnak másként, mint Csang Kai Sekkel, őt is elsöpri a nép haragja. A spanyol nép egyre fokozódó harcával alátámasztja azt, amit Dolores Ibárruri elvíársnő mon­dott: „Spanyolország — bármit mond - is Franco — nem lesz a spanyol nép által jogosan gyűlölt angol-amerikai imperialisták ágyú tölteléke.“ A bilbaói és sansebasíiani sztrájkmozgalom a Franco diktatúrája elleni népi felháborodás kitörése Páris (MTI) Párisi megfigyelők az Észak-Spanyolországban sztrájkoló dolgozók számát 300.000-re becsülik. A Ce Soir jelentése szerint a dol­gozók több, mint 80 százaléka sztrájkol. Az Euskalduna nagy hajóépítő vál­lalat dolgozóinak — a hatóságok ulti­mátuma ellenére —: csak 15 százaléka jelentkezett munkára. Az Associated Press tudósítója je­lenti, hogy a Bilbao környéki dolgo­zók egységesen szálltak szembe a kor­mánnyal. A Le Monde madridi tudósítója rá­mutat, bogy a baszkföldi sztrájkhullám központja a baracaldoi és a sestaoi hajóépítő vállalatban van. A tudósító elismeri, hogy a madridi lakosság nagy rokonszenvvel kíséri a sztrájkmozgaimat. Mint a barcelonai, madridi és manresai sztrájk, a bilbaói és san- sebastíaní mozgalom is a Franco diktatúrája ellen irányuló népi harag kitörése. Mindezek a mozgalmak új szakaszt jelentenek a spanyol népnek a fasiz­mus ellen folytatott harcában és rá­mutatnak a 'spanyol demokratáknak arra az akaratára, hogy nem engedik országukat amerikai támaszponttá át­alakítani és nem hajlandók szovjet-; ellenes háború céljaira ágyútölteléküV szolgálni — írja befejezésül a lap. Fokozódik a szlrájk Spanyolországban A spanyol hatóságok terrorja és a bebörtönzések ellenére az északspa­nyolországi dolgozók közül — a New York Herald Tribune szerint — ne- gyedmillióryian sztrájkoltak kedden a tűrhetetlen drágaság és a Franco- rendszer háborús politikája ellen. A vas- és(j fémmunkások sztrájkjá­hoz csatlákoztak a bankhívatal- nokok, a kereskedelmi alkalma­zottak, a hajótársaságok dolgo­zói, a halászok és a baszk kikö­tők dokkmunkásai is. A szerdai Humanité beszámolójá­ban megállapítja, hogy kedden heg­gel a sztrájkmozgalom szélesebbkor!) volt, mint az előző napon. A dolgozók összetartása meg­hátrálásra kényszerítette a ható­ságokat, bár ezek mind a két baszk tarto­mányban (Bilbao és San Sebastian körzetében) tömegesen tartóztatták le a szakszervezeti harcosokat. Tolosában a nők tömegtüntetést rendeztek, amelyeken heves összeüt­közésekre került sor a karhatalom­mal. A bilbaói munkások sztrájkja a di­csőséges barcelonai események folyta­tása. Az a körülmény, hogy egymást érik a sztrájkok, olyan nagyfontossá- gú területeken, mint Castilia, a Baszk-vidék, sőt Madrid, az ország fővárosa, azt tanúsítja, hogy a spanyol nép mind határozottab­ban száll síkra az éhezés, a nélkülözés és a háború politikája ellen, amelyet a Franco-rendszer amerikai és angol imperialista pártfogói támo­gatásával folytat. A spanyolországi sztrájkmozgalommal a spanyol nép szilárd elhatározással küzd jogaiért, szabadságáért és hazája függetlensé­géért. „A NÉPE) K KEZŰ, KBE VESZIK A BÉKE G ŐRZÉS ÓÉN EK Ü“ PEKING: Peking és környékén, 642 r/.er ember — a lakosság rgyharmaá ' — írta alá eddig az öl nagyba­alom békeszerződésének megkötéséi (övetelő felhívást *V VARSÓ: Április 18-ig Wroclaw vaj­daságban több. mint 340 békegyűlést firtol ak, főbb. mint 500.000 részvevő ni. .Alsó Sziléziában tízezer békeagi- átor népszerűsíti a Béke Világtanács •■arározafait a Vajdaság lakossága tőrében. * PRÁGA: Prágában vasárnap dél- Jön a főiskolások 8001) főnyi köt­öttsége gyűli össze, hogy a békéme- '■etber, legyem hitel a béke melleit, hómulovban a csehszlovák dolgo­zókkal együtt menetellej,- a chomuto- •l ütemekben dolgozó olasz., bolgár, omán és német munkások is. /V KUK ÁRUST: Bukarest Sztálin kmi- Yéberi vasárnap öbb mint ötszáz tigád kérésre fel a kerület lakosait, kik ö - ón line; itták alá a béke lei hí ást.- i SZÓFTA: Bulgáriában egyetlen hét alatt mintegy hárommillió 250.000 ul rí - írási gyűjtőitek. TIRANA: Az Albán Népköz tár sár ságban eddig már 800.000-en írtak alá a. Béke Világtanács felhívását. PÁRIS: Drome megyei tanács egy­hangúlag javaslatot Íogado/L el,amely követeli az öl hatalmi békeegyezmény aláírásai. Parisban és a peremváro­sokban sok népgyűlésen követelték az öt nagyhatalom bej:eegyélményének aláírását. * RÓMA: Olaszországban az utóbbi napokban több községi tanács hatá­rozni o: hozott.,, .melyben támogatja a Béke Világtanács leihívását. LONDON: A volt hadviseltek béke- védelmi mozgat mának országos bi­zottsága Londonban értekezletet tar- toll. Az értekezleten megvitatlak a május 6--13-ig tartandó országos Ul- lakozó túliéi kapcsolatos kérdéseket.-V tiltakozó hét során Loudon külön­böző kerületeiben tiltakozó gyűlése- két szerveznek Németország és Ja­pán rémilitarizálásd ellen. BECS: Az osztrák fővárosban ed­dig 300-0C0 aláírást gyűjtöttek a Be. ke Világtanács Kihívására. HELSINKI: Vasárnap Finnországban megkezdődön az aláírások gyűjtése a Béke Világtanács leihívására. STOCKHOLM: Stockholmban 14 nap alatt 12.000. Göteborgban 10.000 aláírási gyűjtőitek a Béke Világfanács felhívására — jelenti a. Ny Dag. KÓPÉN HÁG A: Mini ci Bpkc Hívei Albániai Bizottsága jelenít. Dániában eddig több. mint 25.000 aláírást gyűj­tőitek a Béke Világtanács {elhívására. TOKIO: Japánban az aláírásgyűjtést a japán békeszerződés megkötéséért és Japán remilila; izálása el hm irányuló- mozgalommal párhuzamosa’- LoN un­ják. A Magyar írók Szövetségének I. Kongresszusa Ma reggel négy pécsi író utazik Budapestre, hogy részt vegyen a Ma­gyar hók Szövetsége I. Kongresszusán. Ugyanakkor hasonló céllal a Szov­jetunióból, a népi demokráciák országaiból, a nyugati államokból is visz­nek a vonatok írókat, művészeket, kulturális megbízottakul a magyar fővárosba, hogy megtárgyaljálfejlődő szocialista irodalmunk legidősze­rűbb kérdésed. A kongresszus azonban nemcsak g művészek szamára lantos, hanem nagy várakozással néznek eleje mindazok, akik szívükön viselik a haladás és r* bélre ügyét. Az írókongresszus nem sokkal Pártunk II. Kongresszusa után zaj­lik le és feladata elsősorban a:, hogy részletesen megtárgyalja a szövet­ség eddigi működeset. az írók és olvasók egymás közti viszonyát. Íróink! feladatai/ áj életükkel és a békeharccal kapcsolatosan. Az a tény, hogy »■'háromnapos értekezletre hívták össze a külföldi képviselők részvéteiével íróinkat, annak a tervszerűségnek az eredménye, amely az utóbbi evekben kulturális életünk- egész vonalán tapasztalható. Kormányzatunk a Szov­jetunió példája nyomán minden segítséget megad az íróknak, hogy meg­találják a közvetlen kapcsolatot a tömegekkel, kiszélesítsék érdeklődésük határéxH. Ma már hu csak az elmúlt év termését nézzük is. egyre többet ■es (gyre szín vonalasabban írnak üzemeinkről, szövet kőzeteinkről. A téma. és anyag választásban bekövetkezeit változás nem valósul­hatott meg máról-holnapra és még mindig sok a kívánnivaló, a hiányos, síig. amelyekkel n irókodgressz-usnak. szintén foglalkoznia kell. Mi. -pérsi író/: annál is inkább nagy érdeklődéssel tekintünk a kon- gr essz us elé, mire/ csak néhány napja alakult, meg nálunk az írószövet­ség helyi csoportja és abban a szerencsés helyzetben vagyunk. hogy Közvetlen megalakulásunk alán. kajál problémaiad: feltárásával hasznos Útmutatásokul és érdemes szem pontokat kaphatna/:. így érezzük, hogy Budapestről hazatérve elmondhatjuk: a kongresszuson elhangzottak mm. csúf, irodaimi életünk képviselőinek egészéhez szőttül:, hanem külön.külön is minduun/.áinthdtuz. a ALS AI no Mill ÍC A Franco-rendszer a népharag tüzében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents