Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-24 / 94. szám

mi ÁPRILIS »4 W 4%. F L Q A háborús g^ajíogatók leleplezésével erősítsük tovább békehareunkat A most folyó békem«zgall»m törté- n-elm ünkbeo példa néóküt átltó, babai más tömegeket mozgósít a béke meg­védésére. A munkások, parasztok és érlekniségiek minden városban és fa­luban kisgyíí léseken, házi égi nációikon kérésziül tudatost*, jűik az elvetem ii H háborús uszító imperialisták aljúé ter­veit a dolgozók széles rétegeiben. Be­mutatják ez'zeil szembe>n a béke leg­főbb őrc-nk, a hui -atmia.s Szovjetunióinak következetes harcát! és békés munká­jának hataibnas eredményeit. Az a ki­törő lelkesedés, mely a gyűléseken és az aláírásoknál a, I elszólnia sokból meg­nyilvánul, világos képei ad arra, hogy Pártunk vezette békebizolfságok a népnevelőkön keresztüli jó munkát vé­geznek. Mulatja azt, hogy dolgozó né. piink egységesen kiáll a béke megvé­désére, nemcsak aláírásával, hanem annak ailáláinaszlására. a termelés ed­dig még soha nem tapasz in ll emelésé­vel GyüílöLiik a háborúra uszító imperia- Wstákat és tiltakozásukká!! felelnek az agresszorok felháborító cselekedetei­re, ami az alábbi megnyikV!kozásbúl is kküind'k: — Mi, a dombóvári szertár dolgo­zói tiitakozunk a francia csali? ős kormány ama intézkedése ellen, hogy a Béke Világtanács párisi központjának működését betil­totta, Ez edlen a felháborító lépés ellen szer- iárunk összdoűgozói túli akoznak és Pillák ozás u akart m unka f e la j án I ás a ink. kall és a békeív aláírásával fejezzük ki. Bek ebi zofhsá gain k kivették részüket ebből a hatalmas munkából, helyesen tömörítettók a dolgozók széles rétegei­ből a nép neve lök százezrek. Ahol a pártszervezetekkel jó összhangban dol­goztak. ott az eredmények fokozottab­ban mutatkoznak meg. Jól fogtak hoz­zá a munkához Várdombon, mert együtt vitték a békeívek aláírását a termelés fokozásával. A pártszervezet vezetősége a béke biz »lóság azon igye­kezett a népnevelőkön kérésziül, hogy m eg győzze a dolgozókat a békeaiá- írások vállaTásokkal való megerősííé- sére. Igv vállatl'a Harcsa István és Úti­ra Sándor is, hogy a békeharc erősí­tésére lekötött sertésüket idő ellőtt le­adják. A béke.barc során az ellenség a ku- ftákok lellcplezéséi is kíméletlenül vi­szik békebizoitságaink. Alsónyéken például leleplezték Pali Sándor és S. Tóth Jánosaié kulákokaé, mert a veién, szabotálták. Tudják azt népnevelőink, hogy nem elég csak a külföldi e lilén- séget meggyűlöltetini és léleplezni, ha­nem az itthonit is meg kelt semmisí­teni, meri csnlk így erősílhei jü.k a béke- tábort. Fokozottabban érvényre ju-ttal­n.j békebiz-ottságainik és népnevelőink munkájában az igaz hazafiságnak el­mélyítését, ameily elképzelhetetlen Páhtunk és a Szovjetunió, valamint a világ összes dolgozójának szeretető nélkül. Dolgozóinkban meg van az a készség, mint ahogy ez a példákból vi­lágosam megmutatkozik. Szigeti Ferenc az aláírásnál ezeket mondja: — Végtelen nagy örömömre szollgiál, hogy aláírásommal hitet lehe­tek arról, hogy szilérdan áldok a béke. tábor öldalián és munkámmal én is erasilhefean a b ékei ro utót. Felemelő érzés az a ludat, hogy ebben a harcban nem állunk egyedül, mert amikor én itt. aláírom a békéivel, ugyanakkor a világ minden iáján, a világ valamennyi országában sok-sok millió embertár­sam írja a'lá. Tudom azt, hogy a dolgozóknak “z a harcos elszántsága meg fogja kötni a háborús gyujtogatók ke­zét, mert amikor az aláírások sok­1—MWII III III III ■ SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ SZEKSZÁBO, GARAl-TÉU ti. TELEFON: 32-33. Április 21-föl 2<>-ig Keddi ő!‘—csütöri ökig s ■s FelszaStatlal! fűid [fi jffl Adám ‘jgj Főszereplő'.^: jjjp Mészáros Áléi. Szirtes ■; Akciós jegyek nem érvényesek!^ Ifi UJ KEZDÉSÜK: Vasár- és iimiepnap: fél 5. fél 7. fé! 9 T/cikiiznap: fél 7, fél <). , I'ÚNZI ÁRNY1TÁS: 110! '• é> t::irirpnnp: II-—!-i/r é- fél SjÍ! í®*/ >tál. Iléiköznap: fél 5-tőL ”1 ’TO^wemmwmmmmsamsEBsmm százmilliójából is iát jók. bogy a világ békét akar és ők egyedül ma­radiak. nm fogják, tudni lángra- iobbanrtani újra az egész világot. A tapasztalatok átadása is fontos békebizoHságai'h-k részére A népneve­lő értekezílet*e'ken hívják fel a figyel­met azokra a jó szempon-to-kra, ame­lyeket Pártunk tanításai és a jóil mű­ködő agitátorok nyújtanak. Szerkesz- szeoelk f a ki iá jságof, amelyre egy-egy dolgozó nyj’lafkozaiát tegyék ki. a ké­telkedők kann Hágára. Ebiven a mun­kában nagy segítség még a sajtó ál­landó tanulmányozása és a Béke és Szabadság című képeslap adatainak felfutsznáilása. amely képekben mutat­ja be a Szovjetunió bé'keharcát. hatal­mas termelési eredményeit, de megmu. falija az amerikai imperialisták véres terrorját Koreában és Tito népnyúzó rendszerét .7 ugos z l!á vi á ba n. Járjanak élen békebizotlságaénk tag­jai a népnevelő munkában, a termelés fokozáséiváu és az elfonség leleplezé­sében e.gyarán11. Igyekezzenetk a bizott­ságok és népnevelők hálózatát minél jobban ki.szélesíteni, bevonva páríf ag- jaink mellé minél több parton .kívülit! agilálort, akik jó munkájukkal l>e.bi- zinvílották, hogy békénk önfeláldozó harcosai. Ne történjen meg az, mint Bú tan paliban, ahol a VB libkárnalk az n véleménye, hogy elég az a békebi­zottság és népnevelők, akik vannak. Ne elégedjenek meg azzal, hanem fcj- Iteisszék tovább, hogy az aláírók közül is minél több váljon jó népnevelővé. oberen őrködjenek a klerikális re­akció minden megnyilvánulására és idejében leplezzék azokat le. Szé'es Körben 'udatosíls'k az ellenséges lián. gokart terjesztők nép ellenes munkáját. 1 engvei Ferenc ezekéi mondta az alá­írási’ái. — n.é'vea elítélem a váci püspök és társainak minden heeriü?des dolgozó előtt szülte érkhe+oóle« maga­tartását és nem tudom megérteni, hogy lehetnek oKan púpok, akik sze<mforgatással a békét hirdetik, de amikor aláírásukkal el kellene köte­lezni a béke oldalára, azt megtagadják. Tehát amint r, példáikból látjuk, min­den bccsüleles dolgozó elítéli ezeket. Ezzel szemben minden erővel segíteni kell a hékeMzotlságairiknak a néphez hű papok kezdeményezéséi és a béke megvédéséért íolytalo'1 munkáját A Eékclr.zoHság munkájának meg- javüásárn és kiszéfesitésére szervezze­nek akcióbizottságoC, amely egv köz­ség egész békebizoflságainak munká­júi összefogva még nagyobb eredmény­űvel oá nyílja a békebarc n-agy csa­lója!. Hívják meg ebbe a pártszervezet titkárát, mert látjuk, hogy Pár­tunk ir dúsítás* elengedhetetlenül szükséges mmdcn munkában. Továbbá a bek »bizo ttság tíl'káráíl ésia tömegszervczclek vezetőit vonják be és ezen keresztül minél több nőt és ifjúi. Pártszervezeteink adjanak meg min­den segítsége: á bégebizott-ságciknák és legjobb népnév élőikét mozgósítsák e nage harc eredményességéért. Példa előttünk a szovjet nép gazdag tapasz­talatai legyenek. Azokat felhasználva és helyesen' alkalmazva még fokozot­tabb eredményeket érho iinik el. Min­den munkában, úgy ebben is. a kon­gresszusi határozatok tegyenek irány­mutatók számunkra. Ez adjon erői meg fokozottabb harcra a békéért Ha így visszük harcunkat eggyéforrva a békeharcban a világ összes dolgozói­val, megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját. Efflik.0£7 Fordít sunk nagyobb gondot a faliújságra A tengelíci termelőszövetkezetbe en a faliújságon nincseneK cikkek. Pedig sok miDden történt a tszcs-ben ebben a hónapban. Megnyílt a nap- közíotthon, teljesítették a május 1-í teiayaüiasokai, de a békéivel is alá­írták:1 A DíSZ-brígád kimagasló eredményt ért el a kukorieavetésben. A munkamódszert azonban hiába keressük a táblán. Tükrözze a tszcs íaluijságja a tag ík megváltozott életét, a békéért küzdő dolgozók gondolatait és tettest hirdesse a faliújság. Fordítson nagyobb gondot a faliújságra a tszcs pártszervezete, a DISZ és a tszcs vezetősége. A hibák kijavításával hozza be lemaradását a bölcskei gépállomás Megyénk gépállomásai a tavaszi ta­lajmunkálatok során egyre nagyobb mértékben töltik be azokat a felada­tokat, amit Pártunk kongresszusa szá­mukra kijelölt. Gépállomásaink dol­gozói a Kongresszus határozatait fel­ismerték és azt magukévá téve, egy. re nagyobb ütemben közelednek a tavaszi idénytervük befejezéséhez. Megyénk gépállomásai közül a dai- mandi gépállomás áll legközelebb idénytervének befejezéséhez. Tervét a tizenötödik bérhétlel 82.9 százalékra teljesítette, 79 százalékos átlagos üzemanyagfogyasztással. Ez az ered­mény azonban nem született meg ma­gától. Az üzemi pártszervezet jó po~ litikai felvilágosító munkája segítette ezt elő. Megismertette a dolgozókkal a Kongresszus határozatait, a munka­verseny jelentőségét és segítette an­nak megszervezését. Felvilágosította a gépállomás dolgozóit az új normák rendezésének foniosságárol és jelen­tőségéről. Nem mondható ez'el a bölcslcej gép­állomásról, ahol a munkaverseny sem bontakozott ki kellően és idénytervét is alig 33.7 százalékra teljesítette. 126 százalékos üzemanyagfogyasztással Ez a nagy lemaradás és a magas üzerríanyaglogyasztás annak tudható he, hogy az üzemi pártszervezet nem tölti be kellően a szerepét, nem vilá­gosította fel kellően a gépállomás dolgozód a munkaverseny jeleid ősé­géről és az új normákat sem ismer­tedé kellően/ a dolgozókkal. Ezekbe/»^ hibákhoz nagyban hozzá­járult a^lVienség befolyása, amit az üzemi ’ b/i. l'ervezet még nem leple­zett le anen. Az ellenség hangját hallat,ire^etíakó Péter főgépész és Sánd' ol íjidor szerelő is, akik az új >tén ij . | len lazítanak és azt k és hangoztatják: magasait a normák nem lehel teljesíteniSándoríi Sán­dor a gépek kijavítását, hanyagul végzi, több esetben előfordult, hogy a termeiöcsoportoknál, az egyénileg dolgozó parasztoknál a munka első napján elromlott vagy munkába sem tudott, állni, az általa kijavított gép. Az is előfordult, hogy napokat kellett várni, amíg Sándorfi kiment és nagy­jában megjavította a gépet. Az ivá.s_ ról azonban nem feledkezik meg, a na­pokban történő látogatásunk alkalmá. val is boros állapotban támadta a gépállomás vezetőjét, mondva: „ezért a kéréséiért nem lehet dolgozni." Rossz munkál végzett a gépállomá­son Petróczi Gyula mezőgazdász is, ami abban nyilvánult meg< hogy a termelőszóvetkezeti ■ csoportok évs egyénileg dolgozó parasztok azon kí­vánságának engedett, hogy az őszi szántások megtárcsázását ne a gépál­lomás traktorai végezzék, hanem saját maguk fogaíos erővel fogják megboronálni. Az ilyen elemek rossz munkája idézte elő azt. is, hogy a gépállomáson a . javítás alatt álló traktorok közül beütemezeilen. üzem­képes traktor áll. A gépállomás üzemi pártszervezete ezeket a hibákat javítsa ki, mert még nem késő, tisztítsa meg sorait, és a gépállomást a nem odavaló elemek­től, világosítsa fel az ellenség befő. [Vasa alatt álló dolgozókat. Ismertes- se meg azokkal Pártunk kong'ressziu sának határozatait és értesse meg ve­lük, hogy munkájuk, időbeni és minő, s égbe ni teljesítésével a béketábori erősítik. Hasson oda az üzemi párt­szervezet. hogy az eddigi lemaradáso­kat behozzák, tavaszi idény tervükéi határidő elö‘í befejezzek. A szovjet tapasztalatuk az irányadók tengerítermesztésiinknéi is .4 faddi dolgozó parasztok vállalták, hogy terá1r1i\k nagy-részén négyzetesen vetik a ka kor irat A minisztertanács határozata elő írja állatállományunk növelését és ezzel párhuzamosan a takarmány ter­mesztésünk fokozásai. A miniszterta­nács határozata kimondja azt is, hogy állatállományunkat és takarmínyter Kiélésünkét nemcsak mennyiségi leg, hanem minőségileg is fokoznunk kell. Ennek a határozatnak a vég lehajlása szervesen beletartozik ötéves te:vünk silccres teljesítésébe. A miniszterta­nács áliahenyésztési és növény or- mesztési határozatát nemcsak az álla­mi gazdasagokban és a termelöcsopcr- tokban kel, betartani, hanem az egyé­ni dolgozóknak is elő kell segíteni annak sikerét. Felemelt ötéves .ér­vünk teljesítése minden dolgozó jó­létének emelkedését fogja biztosítani és éppen ezért minden dolgozónak becsü-etbeli kötelessége, hogy minél nagyobb mértékben elősegítse a ter­vek végrehajtását. Mivel a kukorica az egyik legfon­tosabb takarmánytadó növényünk, a minisztertanács előírja a termésered­mények fokozását és meghatározza azt is, hogy milyen munkamódszerrel érhetjük azt el. A tengeritermelésün­ket az aszályos évek károsan befo­lyásolják és ezért, szükséges, hogy megoldást keressünk ennek az aka­dálynak a leküzdéséhez. A megoldást megtaláltuk, most már csak élni kell azokkal az adottságokkal. A kukorica- termésátlagunk fokozását eredménye­ző adottságok a Szovjetunió agrotech­nikájának iapasztal ataiban vannak. A Szovjetunió tapasztalatai azt mutat­ják. hogy a négyzetes vetés sokkal előnyösebb a sorbavetésnél, mert így a talajt, egyenlően használja ki és könnyebb a növényápolás. Igaz, hogy a velőse több munkái igényel, de ez bőven megtérül a további munkála­toknál. A kukorica négyzetes vetésé­vel az elmúlt években országunk nö- vénynemesíiő telepein, egyes állami gazdaságainkban és termelőcsopor tokban már kísérleteztünk. Az ered­mények. nálunk is igazolják a szov­jet tapasztala,tokát. A lenget ici Petőfi termelőcsoport tavaly már vetett négy­zetesen kukoricát és termésátlaga sokkal nagyobb lett. mini ott, ahol nem négyzetesen, vetették a kukori­cát. Páncél István faddi dolgozó pa­raszt is, aki jelenleg a helyi tanács­nál dolgozik, több éveli at vetette négyzetesen a kukoricáját és ezáltal tudta elérni, hogy az egyik évben 1000 négyszögölön 26 mázsa tengeri termett. A négyzetes vetésnél ügyelni kell arra, hogy csak kifogástalan csíraké- pessé-gű vetőmag kerüljön a földbe, meri, különben hiányos lesz. Ahol gyakori a drólféreg, vagy feltűnően nagy az ürgekár. sorba kell vetni a kukoricát, mert így nagy mértékben tudjuk csökkenteni a kárt. A vetés mélysége lehetőleg 8—10 centiméter legyen és ügyelni kell °rra. hogy a mag nyirkos talajba jusson. .4 négy­zetes vetésnél egy fészekbe 3—4 szem magot tegyünk. Ha jó táperőben van a föld, több szálat is meghagyhatunk egy fészekbe, ami állal magasabb tesz a termés.'A több szál meghagyá­sai a főid termőerejéhez kell arányo­sítanunk. A veiés idejét az időjárás határozza meg. Lehetőleg 10—12 fo­kos hőmérsékletű talajba vessük a magot, A talaj ezt a hőmérséklete: á.áriában április elején éri el. Ez azt jelenti, hogy a kukoricánkat mara­déktalanul ei kell vetni. Követnünk kell azoknak az állami gazdaságok­nak. lermelöcsoportoknak és egyéni dolgozóknak a példáját, akik mór ej. vetettek n kukoricájukat. A növónyápoás terén is a szovjet tapasztalatok az irányadók lenge li­teral elésünknél. A jó termés derese érdedében szükséges hogy legalább 4—5-ször megkapni ink. A négyzetes vetésnél ez nem okoz nagyobb prob­lémát, meri hosszában és keresztben is lehet ckézni; Az egyéni dolgozók közül többen abban a téves hitben vannak, hogy a mi keskeny földjeinken, nem érde­mes négyzetesen vetni, mert úgy sem lehet keresztben ékózni. Ez is, de ugyanakkor nem csak ez az iránvadó, A négyzetesen vetett kukorica gazda­ságosabban tudja a talaj nedvességet és láperejéi felhasználni és ezáltal na­gyobb lesz a termésátlag. A faddi dolgozók helyesen látják ezt, meri elhatározták, hogy ott. ahol csal* le­het. négyzet esen vetik n kukoricát. A helyes kukoricatermelési mód­szerek a nagyobb termésátlagot ered­ményezik és éppen ezért azt a leg. messzebbmenőkig tudatosítanunk kell mind az állami gazdaságokban, ter- meiöcsoporiokban, mind az egyéni dolgozók közön. Legtöbb állami gaz­daság és termelőcsopor* magáévá tet­te Pártunk úmutatását. felhasználja a szovjet tapasztalatokat és négyzete­sen vetik a kukoricájukat, ami. által megvetik a magasabb kukorica tenné« alapjait. Ezt el kell érmünk a dolgozó parasztságunk körében is. Éppen ezért a helyi pártszervezetek, tanácsok és a tömeg.tervezetek népnevelői a bé­keívek aláírásával kapcsolatban ma. gyarázzák m/g a dolgozóknak, hogy: a négyzetes vetés által sokkal maga­sabb terméseredményt tudnak elérni, ami állal nagyobb lesz a jövedelmük, jobban tudják teljesíteni a saját álla­mukkal szemben fennálló kötelezetI- s ég ükét és nagyobb mértékben tudják elősegíteni a béke megvédésének ügyét. Ne elégedjenek meg azzal a népnevelők, hogy egyszer elmagya­rázzák mindezt a dolgozóknak. ha­nem végezzenek szívós népnevelő munkát. Ahol kampányszerűen végzik a népnevelőmunkát, ott nem Pártunk, hanem az ellenség szava érvényesük sikerül az ellenségnek megtéveszteni a dolgozókat, hogy ,.a négyzetes ve­tés nem szolgálja a terméseredmény fokozását.“ Ez pedig nem más, mint szemenszedett hazugság és szocializ­musunk építésének gátlása, mert o szovjet tapasztalatok bebizonyították Micsurin és Piszénko elmélete alap­ján, hogy ..a négyzetes vetés által le­het megalapozni a magasabb ter­méstp Pároj» verseny ben végzi a tavaszi munkákat a bonyhádi Szabad Föld és a májusi Kossuth i er me főcsoport a kapásokat 2 hetenként megkap.!!- ják. az aratást és csépiéit ■szetitYesz- ■teség nélkül végzik el, a tarlóbukta­tást. kukoricaszedést, szár vágást, az őszi mélyszántást határidő előtt 10 nappal- az őszi vetéseket pedig ok­tóber 20-ig befejezik, az állatok ta­karmányozását és tejemelését 25 szá­zalékkal emelik és az össze« tavaszi vetésüket május 1-ig elvetik. A majori Kossuth termelőszövetke­zeti csoport a versenykihivast étio- gadta és annak túlteljesítését vál­lalta. M<- u vtajosi Kossuth termelőszövetkezeti csoport tagsága vállaljuk, hogy az őszi kalászosok munkálatait u minisztertanács határozata aitai megjelölt határidő előtt 14 nappal befejezzük. A tarlóhántást, kukorica­szedést, szár vágást Ti nappal fejezzük be a határidő előtt. Az őszi. Vr lé­seinket október 15-ig elvégezzük, az állatok egyedi takarmányozásával a rendelet értelmében 15 százalékos tokarm.áuycsökkentés mellet! is 25 szá­zalékos tcjemelkedcst vállalunk, a tavaszi vetéseinket pedig április -28-ig befejezzük. Tórm elősző vetkez'éti csoportjaink között egyre fokozottabb mértékben szélesedik a verseny-mozgalom, egyre több termelőszövetkezeti csoportban ismerik fel a verseny jelentőséget. A bonyhádi Szabad Föld termelőszö­vetkezeti csoport tagsága is felismerte a verseny jelentőségét és versenyre hívta a majosi Kossuth termelőszö­vetkezeti csoportot az alábbi verseny- szempontok szerint. Vállalták, hogy a tavaszi vetésüket határidő előtt 10 nappal befejezik, az ősz.i kalászosok tavaszi munkálatait befejezik 10 nappal a határidő előtt. rl ’ o r me! ős zö vetkezeti csoportj a i n k ezen versenykihívásukkal bebizo­nyítják. hogy munkájuk, fokozásával is segíteni akarják ncpgazdariuuiik felemelt ütévus tervének síken - be­fejezését* el V( 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents