Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-04-22 / 93. szám
vn íg proletárj h egyesülje vek: t A A?AT SZÁMIJÁN: A Szakszervezeti Világszövetség május 1-i felhívása a világ, dolgozóihoz (2. o.) — A békét csak úgy tudjuk biztosítani, ha emeljük teljesítményünket (3. 0.) _ Nevel jünk bátor, harcos kádereket (4. o.) - Rendelet az 1951 évi aratási, betakarítási és cscnlési munkaerő- szükséglet biztosításáról (5. o). — Nálunk a nők is kiveszik részüket a munkából (7. o.) — T ennelőcsoport- jaink vállalásuk túlteljesítésével készülnek május í-re. J VIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1951 ÁPRILIS 22 Több és jobb munkává! a békéért Az amerikai imperialisták aljas i kegyetlen rablótámadása a kosai nép szabadsága ellen, a tőkés •szádokban fokozódó terror a unkásosztály és a béke hívei el- n — nap mint nap figyelmezteti világ népeit: a béke ellenségei fo. ózzak erőfeszítésüket egy új vi- gháború kirobbantására Az irnpe- alisták egyre eszeveszettebb hábo is provokációival szemben világ- ;ertc fokozódik a népek harca a skéért. Fokozni kell a harcot ná nk is. A béke védelme és a harc háborús gyújtogatok ellen, Pár- nk, a Magyar Dolgozók Pártja te kenységének központi kérdése, A mi pártszervezeteink valóban ircban állanak a békéért. A kom. unista funkcionáriusok és a kom unista agitátorok felvilágósítő unkájának eredménye az, hogy ;emeinltben és a dolgozó parasztul egyre szélesebb rétegeiben jyre inkább elterjedt és konkrét mát öltött az a jelszó; ^több és bb munkával a békéért"! Az új irmák túlteljesítésére az a tudat ékesítette üzemeink dolgozóit, >gy az' új normák megdöntésével, termelés fokozásával visszaütnek gyűlölt imperialistákra — ezzel iszik ki részüket a békéért folyó ,gy nemzetközi küzdelemből, mikor pártszervezeteink a tavaszi unkák sikeres elvégzésére irányi tták a falu dolgozó népét, ami ar a itermeJőcsoportok fejlesztő ért folytatnak felvilágosító mun- it — a békéért küzdenek, a békebort erősítik. Ezzel azonban a békéért való ircban ránk váró feladatoknak ég nem tettünk eleget. A béke ídelméért folyó küzdelmünket ősíteni kell. Rákosi elvtárs mon. atta: „A régi rend hívei nálunk is iltozatlanul egy harmadik világhd órában reménykednek és ezért szí. osan és lankadatlanul támogatják : imperialistákat, terjesztik a há orús pánikkeltés álhíreit és mint írnek, szabotálok cselekvőén is isztoesznek ebben a küzdelemben, nnélfogva itthon is szakadatlanul "izdeni kell ezek ellen az erők el. <n és ébren kell tartani azt a szel- •met, amely el van szánva minden szközzel küzdeni a békéért". Ébren kell tartanunk ezt a szellemi annál is inkább, mert a béke Ivetemült ellenségei, az amerikai nperíaiisták ma már az agresszió • iőkészítéséröl, a nyílt agresszív relekedetek végrehajtására tértek t. Minden becsületes, békeszerető mber mélységes felháborodással téli el az amerikai imperialisták és satlósaik támadását Korea hős épe ellen. Egy békés nép városai, ak és falvainak kíméletlen bombá- ása még nagyobb nyomatékkai nutatja a békéért küzdő százmil- iók számára, hogy ezzel a minden jazságra képes ellenséggel szemben :sak kitartó és kemény harcban fedhetjük meg legdrágább kincsünket, a békét. A békéért vívott harcban meg kell vizsgálnunk, hogy dk azok, akik ellenségei a béké- aek, hol, milyen területen végzik romboló munkájukat, A béke védelméért folytatott harc elválaszt, hatatlan a klerikális reakció elleni hajétól, elválaszthatatlan a jobbol dali szociáldemokraták, a bércsalók, a kulákok elleni harctól. Ezek együttesen, de külön-külön is az imperialisták, háborús politikáját szolgálják, ellenségei népünknek s egy harmadik világháborúban re. ménykednek, A békebizottságok tagjainak helyileg kell leleplezni az ellenséget, megmutatni a dolgozók előtt, kik azok, akik az imperialisták érdekeit szolgálják. Úgy ahogy azt Simon József a tolnanémedi Békebízott ság tagja tette, aki a földjét rosz- szul megművelő kulákot feljelen, tette, s ifjú Lázár István kuláknál a házkutatás során nemcsak nagy- mennyiségű élelmiszert találtak eldugva, de találtak nála katonai felszerelést is. Meg kell helyileg mutatni, hogy a klerikális reakció aknamunkája, a dolgozók gyermekeinek továbbtanulása elleni agitáció, a rémhírterjesztés, népi demokráciánk elleni támadások miért jelentik a háborús uszítok ügyének támogatását. Ki kell terjesztenünk a békéért folyó harcot a- termelés frontjára, természetesen nemcsak az üzemekre, hanem a közeledő aratás, cséplés begyűjtés munkájára is vonatkozik,, ahol népünk kényé, rének ellenségei a klerikális reakció és a kulákok próbálnak majd szabotálni, rémhíreket terjeszteni, megzavarni békés, építő munkánkat. Ezekben a napokban nemcsak a magyar nép áll ki a béke mellett. Az egész világon hatalmas, minden országot és népet felölelő békemoz galom bontakozik ki és csatasorba szólít minden becsületes dolgozót azért, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt. A nyugati áJ. lamokban a dolgozók a békeívek aláírása mellett sztrájkokkal, tüntetésekkel adnak kifejezést béke- akaratuknák. S a mi népünk és velünk együtt a népi demokráciák dolgozói is, jobb munkával a termelés emelésével, biztosítják a világ számára a békét. Csupa lelkesedés és bizalom szól a dolgozók ajkáról a békeívek aláírásakor. Lelkesednek, hiszen látják a boldog, biztos jövőt, melyet csak a béke, a szocializmus hozhat meg számunkra; és bizalom a Szovjetunió, a világ békeöre felé, hol a béke atyja Sztálin él, „A világ dolgozó népeivel együtt őszintén kívánom a békét — mondotta Mészáros István szekszárdi dolgozó, — mert dolg°zni, termelni, építeni csak békében lehet. A békéért dolgozni kell, mert az elért eredményekkel tudjuk csak azt megvédeni. Én úgy segítem. /zogyl minden tavaszi munkámat időbeni elvégzem, a vetést a burgonya ki-1 vételével befejeztem, s ha az esős idő nem hátráltatott volna, már az is be volna fejezve. Gulyás Mihály- né, autószerelő felesége elmondotta, hogy mennyit szenvedtek a harcok alatt. — Két kislányom van, nem akarom a háborút és az a legkevesebb, amit tehetek, hogy aláírom a békeívet. Tudom miért nem sikerült már az imperialistáknak háborút kirobbantani— mondotta — nem azért, mintha ők nem akarták volna, hanem azért, mert erős a Szovjetunió és erős a világbéke frontja. — A megnyilvánulások ezrei mutatják, hogy népünk elszántan egy emberként áll a béke ügye mellett. Békét akarnak azért, mert már van mit megvédeniük. Á hazánkat véd_ jük, ami már nem mostohája, hanem édesanyja fiainknak, A magyarok egy emberöltő alatt két világháborút éltek át, nem akarják most újra, még a régi sebek be sem gyó. gyultak, újra kezdeni. Nem akarnak egy harmadik világháborút, de ha az imperialisták mégis megtámadnák hazánkat, akkor úgy harcolnánk, mint szabad népek küzdenek a maguk ügyéért, hazájuk szabadságáért és függetlenségéért, A háborús uszítok a békemozgalmat „kommunista összeeskiiués- nek" hazudjék, Hitler hordái is kommunista ellenességbe csomagolták az emberiség’ ellen elkövetett szörnyűségeiket. Ugyanazokkal a fegyverekkel, melyekkel Tito nyomja el ma a jugoszláv népet, ezelőtt tíz évvel Hitler és Musso lini nyomták el. A béke megszílár. dftását legkövetkezetesebben a Szovjetunió, a szovjet emberek kommunizmust építő munkája szolgálja. A népek, amelyek a Szovjetunió vezette béketáborban tömörülnek, szilárdan hisznek ennek a békepolitikának győzelmében. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a tetemeit ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 195L I. negyedévében a kővetkező adatok jel. lomzik: Ipar Az ipar * jelentősen féléméit ötéves terv 1951 első negyedévre eső részét sikerrel teljesítette. Az eredményhez hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása ünnepének, április 4-ének tiszteletén kialakult szocialista munlvMverseny. Az egész gyáripar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehézipar 102.3 százalékra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette a tervét. Az élelmezési ipar a tervét nem teljesítette (92.7 százalék). A gyáripar termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva 32.6 százalékkal, ezen belül a nehézipar termelése 41.1 Százalékkal, a könnyűiparé 33.3 százalékkal, az élelmezési iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 19.6 százalékkal, a kohászaté 38.2 százalékkal, a gépgyártásé 46.8 százalékkal emelkedett a múlt év első negyedéhez képest Egyes fontos iparcsoportok, így a bányászat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruházati ipar első negyedévi tervüket nem teljesítették. Az év első negyedében az egy« iparcsoportok tervteljesítése a következőképpen alakúit: IPARCSOPORT: 1951. I. NEGYEDÉNEK TERVTEL.JESITÉSI SZÁZALÉKA bányászai 97.4 kohászat 102.4 gépgyártás 98.7 erősáramú berendezések 104.2 gyengeáramú berendezések 104.4 finommechanika 107.4 tömegcikkipar 112.7 javítóműhelyek 108.8 villamosenergia 103.4 építőanyagipar 107.2 vegyészet , 102.2 gumiipar 96.7 Nehézipar összesen: 102.3 Faipar 112.4 Papíripar 101.1 Nyomdaipar 119.4 Textilipar 102.1 Bőr- és szőrmeipar 105.1 Ruházati ipar 94.3 Könnyűipar összesen: 101.9 IPARCIKK: A TERMELÉS 1951. L NEGYEDÉBEN 1950. I. NEGYEDÉNEK SZÁZALÉKÁBAN cement . 144.5 táblaüveg 102.7 pamutozövet 118.4 gyapjúszövet 115.8 selyemszövet 101.1 len-kenderszövet 108.1 selyeniharisnya 108.4 pamutbarisnya 104.6 bőrcipő 145.8 férfiöltöny 308.7 női Iramát 303.0 liszt 132.9 szesz 139.4 cigaretta 129.0 édesipari készítmények 199.0 szappan 107.2 gyufa 125.9 Terven felül <tz első negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, nyers- vasat, bmixiiot, timföldet, aszbeszt- csövet, csempe- és mozaiklapot, előregyártóit betongerendát, tetőcserepet, csiszolókcrrongot, táblaüveget, parkettát, furnirt, ládát, hordót, gyufát, dobozt, vigogne fonalat, lisztet, száraztésztát, malátát, cigarettát, gyümölcskonzervet gyártottak, A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén. nyersolaj és földgáz, petróleum, gépéé motorolaj, műtrágya, cement tégla, szigetelő porcellánok, gépkocsiab- roncetömlő,' selyemszövet, takarmány- liszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártásában. Építőipar Az építőipar & tervidőszakban jelentős mértékben fejlődött: 1951. első negyedévi termelési tervét 116.9 százalékra, ezen belül a maga^építőipar 120.8 százalékra, a szerelőipar 116.4 százalékra, a mélyépítőipar 111.2 százalékra teljesítette. Az építőipar termelése a tervidőszakban a mull év hasonló időszakához képest 211.1 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 172 százalékra, a szerelőipar 211.1 százalékra, a mélyépítőipar 333.7 százalékra emelkedett. A Szovjetunióból kapott építőipari munkagépek üzembeállításával fokozódott az építőipar gépesítése. A tervidőszakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalékát, az összes betonkeverési munkának csaknem hatvan százalékát végezték gépek segítségével. Az első negyedben végzett falazást munkálatoknak több, mint 25 százalékát Sztahánov-módszerekkel végezték. Élelmezési ipar ______92.7 Gyá ripar összesen: 100.8 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok termelési tervüket & kővetkezőképpen teljesítették: Bánya és energiaügyi minisztérium 99.3 Kohó és gépipari minisztérium 101.9 Könnyűipari minisztérium 101.8 Élelmezési minisztérium. 92.8 Építésügyi minisztérium 122.7 Közlekedési és postaügyí min. 110.9 A fontosabb Iparcikkek termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakult. IPARCIKK: A TERMELÉS 1951. I. NEGYEDÉBEN 1950. I. NEGYEDÉNEK SZÁZALÉKÁBAN Szén 109.8 Vasérc 109.3 Va« (V acél 118.2 Aluminium és timföld 183.8 Esztergagépek 187.7 Egyéb íorgáesológépek 131.9 Mozdony 12G.0 Vasúti teherkocsi írn o i O.é) Tehergépkocsi 488.0 Motorkerékpár 112.6 Kerékpár 117.6 Traktor 1143 Villamos forgógépek 157.1 izzólámpa 12#U Rádió ve vökiészülékek |Í4.8 Varrógép villamosenergia gép. és motorolaj idfrr g é p k o es i a h r o u c s k öp e n v láü.O tégla 149.1 mész 141.7 Mezőgazdaság Á tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a termelőszövetkezeti csoportoknál. Míg az elmúlt. év végén az ország szántóterületének 7 százalékán folytattak szövetkező társaegazdálkodást, eddig 1951. március végére ez az arány az ország szántóterületének több, mint 13 százalékára emelkedett. A termelőszövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 március- végéig jelentősen megnőtt. Az általános emelkedésnél gyorsabban nőtt a termelőszövetkezetekbe lépő középparasztok aránya. Az állami gazdaságoknál a legjelentősebb fejlődés a gépesítés terén következett be. Megnőtt a negyedév folyamán az állami gazdaságok traktorállománya. Míg 1950 első negyedében egy traktorra 365 hat. hold szántó jutott, addig 1951 március végén 289. Emelkedés mutatkozik az egyéb gépekkel való ellátottság terén is. Az állami gazdaságok területe és állatállománya a negyedév folyamán kisebb mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomások száma 369-re. a traktorok száma. több. mint 9 százalékkal, a vontatóké mintegy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedében a mezőgazdaságban a tavalyinál nagyobb volt la míitrágyafcihasználás. Mintegy 22 M százalékkal növekedett a múlt ér ■mau^gfelelő -időszakához képest a szer- WEodéssrl lekötött, növények területe. •• “ Az állatállomány fejlődése szem. pontjából jelentős a lucerna tavaszi vetésterületének több, mint négyszeresére való emelkedése. A rendkívüli esős időjárás következtében & vetési munka üteme kissé elmaradt) a tavalyi mögött. A múlt évi gyenge takarmányter- més ebben a negyedben még éreztette kedvezőtlen hatását az állatállomány alakulásánál, bár kisebb mértékben, mint a megelőző negyedév^ ben. Közlekedés YA vasút áruszállítási tervét 109.5 százalékra, személyszállítási tervét 100.4 százalékra teljesítette. A teher- áruforgalom emelkedése 1950 első negyedéhez: képest 25 százalék, a személyforgalomé 34.4 százalék. A MÁV a teher áruk napi átlagos rakodási tem vét 104.7 százalékra teljesítette, ez az elmúlt év hasonló időszakának teljesítményéhez képest 27.2 százalékos emelkedésnek felel meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása 1950 első negyedéhez képest: a vasáruk nál 36.8 százalékkal, tégla, cserépnél 132.9 százalékkal kő, kavics, 60.4 százalékkal, mész, cementnél 94.5 százalékkal, szénnél 14.4 százalékkal, őrleményeknél 15.9 százalékkal, kenyérgabonánál 53.3 százalékkal, cukornál 10.3 százalékkal emelkedett A vízi közlekedés áruszállítási tér» vét 125.7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 54.9 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autó- buszforgalom egy év alatt 26.8 százalékkai, a közúti villamosforgalom 11 százalékkal, a helyiérdekű vasutak forgalma 18.2 százalékkal nőtt. A^ távolsági autó buszforgalom utánszállítási tervét 118.8 százalékra teljesítette, a. múlt évi teljesítményhez képest az emelkedés 59.7 százalék. A teherfu- varvállalatok áruszállítási tervüket 107.8 százalékra teljesítették. A tehergépkocsi közlekedés a tervidőszakban 94.1 százalékkal több árut szállító ft, mint 1950 első negyedében. Beruházások Ez év első negyedében a népga7-' daság beruházásai 63.2 százalékkal haladták meg a múlt év első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányászatban és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék, a közlekedésben 83.3 százalék, a kereskedelemben 68.2 szá. zalék. A gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutóit. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaságot és termelőszövetkezeti csoportot villamosítottunk. Számos új gép és termelőberendezés üzembehelyezése történt meg, így új edző, kupoló, elektromos íor- maszárító és lágyítókemencék, formázógépek, homokkeverők, különféle szerszámgépek, darupályák stb. üzem- beállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hidat adtak át a forgalomnak. Az ország különböző részein számos újonnan épült orvosi rendelőt, fürdőt, bölcsődét adtak át rendeltetésének. Áruforgalom 1951. első negyedében az állami nagykereskedelem eladási íorg°lma 34.5 százalékkal haladta meg a mull év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, 8.1 százalékkal több kenyeret 2.3 százalékkal több finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, min ti- 1950 első negyedében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 százalékkal ezen belül az állami kislrereskedelemé 113.9 százalék!,'al. a szövetkezeti kik kereskedelemé 131.0 százalékkal nőtt. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózat egy esztendő alatt 6.921 új üzletié! bővült. Ebből az állami kiskereskedelemre 4338. a íölri- művesszövetkezetekre pedig 2583 új üzlet jutott.
