Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-13 / 85. szám

n n p b o

i*»rgflgw. hoc

„Tettekkel is erősítemiakar juh a

A Fogsylfliitllii Szabad Főid termelőcvoport versenyre hívta a Íiíiísa. Wépc kertészeti brigádját

Termelőszövetkezeti csoportjaink egyre fokozottabb mértékben végzik tavaszi talajelőkészüő munkájukat és fejezik be a tavaszi vetéseiket, hogy a korai vetések elvégzésével megvessék az alapját a jó termésnek és bebizonyítsák, hogy a békét nemcsak aláírásukkal akarják biztosítani, de teltekkel is alátámasztják. Ezt bizonyítja a bonyhádi „Szabad Föld’“ termelőszövetkezeti csoport jó munkája is.

— Árpa, zab, napraforgó, borsó és takarmányrépa vetését, valamint az őszi vetések fejtrágyázását befejeztük, hogy ezzel is bebizonyítsuk, hogy nem csupán aláírásunkkal, de

teltekkel is erősíteni akarjuk a békét

mondotta Ferenc János, a csoport elnöke. — A lucerna és burgonyavetésünket a talaj alacsony ■ fekvése az esőzések folyamán akadályozza, de mihelyt a talaj nedvessége megengedi, azonnal el fogjuk vetni ezeket is. Elkészítettük a talajt a kukorica és j baltacin alá,. A baltáéin magot aj Szovjetuniótól kapjuk. Kukorica vetésünk nagyrészét a Szovjetunió által nyújtott tapasztalatok alapján, négyzetesen vetjük. Eddigi eredményeinket annak köszönhetjük, hogy Pártunk iránymutatását követve, megalakítottuk a brigádokat és munkacsapatokat — mondotta Ferenc elvtárs.

— Talajunk fekvése kedvező a konyhakertészetre cs így kertészettel is foglalkozunk.

Tiz holdon öntözéses kertészetet létesítettünk, tíz holdon pedig száraz kertészetet.

A terven felül még beállítottunk két holdat, amit' szinten öntözéssel el tudunk látni. Az egész kertészetünkből nyolc holdon szerződéses zöldségféléket termelünk — mondotta Dér .Lóránd, a 'kertészet brigádvezetöje.

A csoport jó munkáját bizonyítja az a 2 hold hagyma is, ami a csoport kertészetében látható, melynek egv- harmadát zöld állapotban fogják értékesíteni, hogy . ezzel is hozzájáruljanak dolgozó népünk hagymacllátá- sához. Eddig eladtak és elszállítottak közel 600 négyszögöl föld spenótter- rnést, melynek -helyébe újabb talaj- rnunkálás után paprikát ültetnek. Egy másik területükön pedig újabb spenótvetést láthatunk, ami biztosítani fogja azt az időszakot, amikor saláta és egyéb zöidségféleség kevésbbé lesz a fogyasztók részére.

Salátaföldjükön, ami közel 2 ezer ölnek fele! meg, már 15 dekás saláták láthatók,

többezer számban, amit fejtrágyázással 25 dekásra fognak növelni, hogy a talaj kellő kihasználása mellett kiadós salátával lássák el a dolgozókat. Kertészetükben megtalálható a hónaposretek, amiből már régebb idő óta piacra is szállítottak. Melegágyaikban káposzta, karalábé, kelkáposzta, paprika, zeller és egyéb palánták várják a kiültetés idejét és dicsérik a csoport dolgozóinak munkáját.

— Tizenöt éve foglalkozom kertészettel — moncloita Kovács István . munkacsapatvezető, Amikor megtudtam, hogy a csoport kertészettel is fog foglalkozni, azonnal kértem magam a csoportba, hogy munkámmal én is tudjam segíteni a csoport fejlődését és a szocializmus építését. Szakmai tudásom folytán a kertészetben tudom bebizonyítani, hogv tettekkel is erősíteni fogom a béketábort.

Dénes Julianna DISZ-tag és tagjelölt, aki jó munkája által kiérdemelte, hogy a kertészet versenybrigádveze- töje legyen, elmondotta, hogy a kertészeti teendők mellett nagy gondot fordítottak a munka megszervezésére is. A nőket és az ifjakat bevonták a termelésbe és ennek az eredménye az, hogy

a kertészetben dolgozó tagok 90 százaléka nő.

Me gszerveztek a brigádok és munkacsapatok közti versenyt, A tagok közötti párosverseny nincs kialakítva, de minden lehetőség meg van arra, hogy kialakuljon, mert a dolgozók kü- lön-külön parcellákon dolgoznak.

Az eddig látott gyönyörű palánták mind a csoport szorgalmáról és szakértelméről tanúskodnak. Nézzük meg, mit látunk a csoport üzemtervén, kívüli területén, ami körülbelül két holdnak felel még. Ez a csopo;i kertészetének a szíve, körülbelül !•'/)—• 150 különböző szépen gondozott, íiaK tál gyümölcsfák vannak, melynek alja, mintegy 800 négyszögöl terület ezen a területen a gyönyörűen kikeli étkezési borsó is azt', mutatja, hogv é csoport kihasználta a jó időket a kertészet terén is. A melegágyakban mái 20—25 dekás salátákat, 15—20 centiméter magas paradicsom .palántakai láthatunk, melyék között uborkatö- vek díszlenek-' rajtuk kis uborkákkal amit május elseje . tiszteletére főj piacra ’ adni a csoport kertészete azokkal a karalábékkal együtt, amik a csoport üvegházában láthatók.

Dér Lóránt, a . kertészet brigádvezetöje elmondja még, hogy a kertészeti munkák sikeres elvégzése érdekében

egész évi versenyre hívták a helyi Dózsa Népe termelőszövetkezet kertészeti brigádját

az alábbi szempontok szerint.

„1. A heti jelentést pontosan és időben beadjuk.

2; Brigádon belül a munkacsapatok versenyének kiértékelését és ' kifüggesztését a csoport irodahelyiségében alkalmazzuk.

3. Minden leszerződött .zöldségféleségből az üzemterv szerint beállított mennyiséget 10 százalékkal emeljük. Például

egy katasztrálís hold káposzta 45 mázsás átlagtermés helyett 49 mázsa 50 kilogramot szállítunk le,

amit jó munkánkkal akarunk elérni.

4. Minden korai palántát, karalábé, káposzta, kelkáposzta, karfiolt

és tavaszi salátát április 20-ig kiülte tünk.

5. Minden nyári szedésü zöldség- féleséget, káposzta, karfiol, kelkáposzta, paprika és a többi palántákat május 15-ig kiültetjük.

6. Minden őszi szedésü zöldség- féleséget, úgy mint télikáposztát, kelkáposztát, karfiolt, • céklát, karalábét és egyéb zöldségféleségeket kiültetjük, illetve elvetjük június 10-ig.

7. A 4—5—6 pontban felsorolt zöldségféleségekből a beütemezett, két-hárombeti időközökben a kapálást, gyomirtást, talailazítást elvégezzük és az esetleges hiányosságokat kipótoljuk,

8. Az ütemterv szerint • beállított súlymennyiséget jó talajjavítással felemeljük.

9. A verseny állását mindkét részről az elfogadott időpont után minden szombaton a versenybizottság kiértékelni tartozik és a versenytáblán százalékos arányban a tagság tudomására kell, hogy hozza. Ezen verseny- kihívás kezdetét veszi, a Szabad Föld termelőszövetkezeti csoport részéről

1951. április hó 9-én, a Dózsa Népe lermélöszövetkezeli részéről pedig az elfogadás időpontjától.

Ferenc János Dér Lóránt

elnök brigádvezető

Intézőbizottsági tagok:

Lelovícs Lászlóné, Kovács István, Dénes Ferenc, Albert János.

Vegetáriánus szocializmus Jugoszláviában

Az „OktúSior húszadika“ című jugoszláv újság hasábjain érdekes és jellegzetes közlemény’ jelent meg az elmúlt hónapban: „Akar csalánból készült ruhát, fából készíteti harisnyát, a nyaraláshoz eigánvtoil virágból készített mentőövet?“ — így kezdődik a cikk. Az olvasó az első pillanatban nem i.s érti. hogyan kerül! ez a történelem előtti idők ruházkodását felidéző felhívás az nj.ságha, A magyarázat azonban mindjárt kiderül a következő sorokból. Tito Jugoszláviájában ugyanis a „felesleges“ árucikkeket; a búzát, a tengerit, a disznói, a szarvasmarhát, a. libát, a kacsát, a pulykát kiszállítják a nyugati országokba és pótlásokra csalánnal, galagonyával és egyéb fűféleségekkel akarják etetni és öltöztetni a jugoszláv népet. A jugoszláv nép egvre nagyobb tömegekben kénytelen rátérni a teljesen húsmentes táplálkozásra és ha Tito továbbra is uralmon marad, hát az öltözködésben is rátérhetnek a „vegetarianizmusra“. Csalánból készült rtília, dudvából előállított alsónadrág, rezgőnváríaból gyártott zokni és cigánytollból font női és férfikalap még csak a kezdet. De ez a kezdet sem sok jóval bíztat, mert a Zágrábban megjelenő „Vjesztnik“ című lap már azt javasolja, hogy a csalánt és a többi ruházkodási célokra alkalmas növényeket Is szállítsák Nyugatra ... A jugoszláv nép azonban nem kér a tiloista „vegetáriánus szocializmusból“, nem akar sem csalánt enni. sem csalánba öltözködni, a jugoszláv nép nem nyugszik bele, hogy amerikai recept szerint előbb kiéheztessék, utána pedig a háború vágőlüdjára zavarják. Az elkeseredett jugoszláv nép tengerében meg fog semmisülni a tiloista banda és nem segít rajtuk még a ei- gánytollbói készült mentőöv sem . .,

Jó népnevelő munkával segítsek elő a békealáírásgyüjiés győzelmét

A Beké Világtanács berlini felhívására hatalmas erővel megindult hazánkban is a harc a béke- aláírásgyűjtések sikeréért. Minden faluban és városban a népnevelők százai és ezrei mozdultak meg, hogy maradéktalanul végrehajthas sák és tudatosíthassák a széles dolgozó tömegekkel annak jelentő ségét. Népnevelőink megértették Erenburg elvtársnak a béke világ- kongresszuson mondott szavait: ..A háborút emberek csinálják és a háborút az embere& meg is akadályozhatják." Ennek tudatában jó munkát tudnak végezni,

Bátaszéken a pártszervezet irányításával közel 150 munkás, dől. gozó paraszt és értelmiségi, nő és ifjú népnevelő jött össze, hogy megbeszéljék a békealáírásgyűjtés fő kérdéseit és tervet dolgozzanak ki, melynek jó végrehajtásával biztosíthatják a sikert.

Varga Lajos elvtárs, pártvezetö. ségi tag, dolgozó paraszt tartotta meg a beszámolót. Minden szaván érezni, lehet, azt a határtalan gyűlöletet, amit a háborús uszító imperialisták és csatlósaik iránt, az egész világ becsületes dolgozói éreznek. — Mindannyiunk vágyát és harcos akaratát fejezi ki, — mondotta, — az Országos Béketanács határozata, amely így szól:

,,Elfogadjuk, s az utolsó betűig magunkévá tesszük a Béke Világtanács berlini ülésének határozatait." Minden erővel azon legyünk, hogy a béke aláírásgyűjtésünk nyomán tér. meiésünkben is döntő eredmények szülessenek. Itt utalok a tavaszi és a későbbi növényápolási munkák idő előtt való minőségi elvégzésére. Ezzel tudunk csapást csapás után mérni a külső és belső ellenségre. A jól 'elvégzett mezőgazda- sági munkák fokozni fogják dolgozó népünk harcos, szocialista öntudatát. Több kenyér jut minden, kinek, még szebb lesz életünk és ez ösztönözni fogja a Tito banda és az amerikai imperialisták elnyomása alatt sínylődő dolgozókat rabláncaik lerázására. Látják, hogy hec kizsákmányolás nélkül is él. ni, sőt jobban, és. el fogják söpörni őket.

Sztálin elvtárs a Pravda munka társának adott nyilatkozatában kijelenti, hogy ,,A béke feimmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét s végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha zugságaikkal behálózniok a néptö- a háborús uszitóknak sikerül ka- megeket. megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket." A jó népnevelőnek ezeket a történelmi jelentőségű szavakat kell tanulmá, nyozni és a széles dolgozó tömegek között tudatosítani. Különösen azok között a kételkedők között, akik azt mondják, hogy „nem én döntöm el, hogy lesz-e háború, vagy sem." Bizonyíték a stockholmi békefelhívás után meginduló aláírásgyűjtés sikere is, ami megrettentet- te a kardcsörtető imperialistákat és megakadályozta a háborút. Megmutatta, hogy a háborúra spekulálók félnek a béketábor erejétől.

A koreai helyzet is megmutatta azt, hogy legyőzhetetlen az a nép, amely a szabadságáért küzd. A bé ketábor országainak szabad népei pedig olyan hatalmas építkezéseket tudnak végezni, amik egyedülállók a történelemben. A kizsákmányolok országainak dolgozói is harcolnak, éhezés és nyomorúságok közt az egyre nagyobb méreteket öltő sztrájkokkal. Diadalmasan viszik kommunista pártjaik vezetésével harcukat az elnyomók ellen, felszabadulásukért. Ilyen töretlen harcosoknak kell lenni népnevelőinknek is. hogy az egész ország dolgozó népét mozgósítani tudja az aláírásgyűjtésen keresztül a terme lés fokozására, a békéért.

Dolgozó asszonyaink is aktív részt vesznek ebben a hatalmas munkában, ez meglátszott a hozzászólásokon is. Gegő Imréné ezeket mondja: Nemcsak a bé^ealáiráis. gyüjtés sikeres elvégzésével, hanem jó népnevelő munkánk eredményeképpen a termelés fokozásával erősítsük a béketábort. Nagy Józsefné is felszólalt, ezt mondja: Mi asz szonyok vállaljuk, hogy minden erőnkkel a béketábor erősítésén ! (fii! dolgozunk. Pécsi Mihály t

rávilágít, hogy népnevelőinknek állandóan tanulni kell, hogy erednie, nyesen taníthassanak.

A hozzászólások megmutatlak dolgozo népünk elszánt békeakaratát. Hibák is voltak, egyesek ver. senyszerüen akarták a békealáiras- gyiijtést elvégezni, de az értekezle ten meglátták ennek helytelenségét. Most már tudják, hogy az aláírásgyűjtés csak akkor lesz a harcos békeakarat igazi mutatója, ha egy. úttal mind a mezőgazdaságban, írvind az iparban jelentősen megnövekedtek, jó eredményeink a tér mclésben,

Jó eredmények fognak születni a bátaszékí vasutas partszervezet és békebizottság munkája nyomán. Tudják, hogy milyen hatalmas segítséget jelent közlekedésünk fejlesztésében is a békealáírásgyiijtési kampány adla nagy lendület. Takács elvtárs jól előkészített beszá mólója után vállalták a népnevelők és békebizottsági tagok, hogy minél több röpgyűlést rendeznek a békealáírásgyüjtési kampány sikeréért. Tudják, hogy a termelés emelésével a Pártot és a béketábort erősítik.

Helyes elvtárs elmondja, hogy azért harcolva11, mert egy szebb es boldogabb világot akarunk építeni. tehát nem mindegy, hogy ki fog győzni. Tudjuk, h°gy csak mi győzhetünk, mert mellettünk van a hatalmas Szovjetunió és nagy Partunk vezet bennünket. — Jäger elvtárs agitációs munkája során azt fogja elmondani, hogy a gyilkos fa siszták elhurcolták a testvérét és hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, oda kell állni és minden erővel a béke megvédését kell szem előtt tartani,

Rákosi elvtárs a kongresszusi beszédében mondotta: ,,fokozni

kell Pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, a példamutatást, az ál- ozatkészséget, a bátor elszánt srí- A."

A bikácsi népnevelő.értekezleten, amely jól volt megszervezve, példa is adódott rá, hogy dolgozóink érzik kötelességük nagyságát, tanulmányozták Rákosi elvtárs kon gresszusi beszédét. Szabó Istvánná ki akarta vonni magát a munkából, ezeket mondva: Tőlünk mar két népnevelő van, nekem meg otthon kell lenni. Goda Lászlóné 3 gyermekes anya, mikor a gyermekekre való tekintettel nem osztották be, követelte, hogy ő elhelyezi a gyermekeket és ki akarja venni részéta munkából. Erre Szabó Istvánné felállt és azt mondotta: Ha a 3 gyermekes anya el tud menni, akkor én is megyek, nem maradok otthon. Most már lát°m, hogy ez a legfon, tosabb számunkra.

Itt mutatkozik meg az igazi l\aza- íiság és nekünk sok-sok ilyen jó példára van szükségünk, hogy szívós békeharcunk még eredményesebb legyen. Meg kell szívlelnünk Rákosi elvtárs kongresszuson mondott szavait: „Minél jobban teljesítjük dolgozó népünk javára hazafias kötelességünket, annál jobban $zo!_ gátjuk az emberi haladás nagy ügyét és egyben annál hivebb katonái vagyunk a proletár nemzetköziség. a béke legyőzhetetlen táborának."

Még ebben évben

újabb 15 ksaItúrotihónt létesítenek Tolna megyében

Hazánkban a ikuMúrforradalom eg}r. re jobban kiszorítja a burzsoá kultúra maradványaik Ezt mirta1!ja az is, •hogy az üzemekben és a falvakban a kuT.úrcsoportok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy olyan tárgyú színdarabokat, énekszámokat mulatnak be a dolgozóknak, amelyek az életből valók. Ennek a kultúrának terjesztését szolgálják a kuUúrol'lhonok. Egyre sűrűbben találunk dolgozó parasztokat — fiai ailokat, idősebbeket egyaránt, — akik esténként a munka után tanulják a szerepeket, vagi’ éppen községük népi láncát. •

Tolna megyében is 'Jobb ilyen ku túró If hon van. A szekszárdi kullúrott. bonban a megyei népi kincseket tanulják a központi művészegyüttes tagjai A gerjeniek a népi táncukat 'tanulták még. A kulöúroltbonok szerepe ezen a néhány példán keresztül is élesen megun u1'. átkozik.

To! lm a megyében 1948-ig nem voll olyan hely, ahol a dolgozók rendsze rés kultúráidét élhettek volna. A ku! t'úrol'thonbálózat kiépítése a tanácsok megalakulásával indult el. 1950-ben a első két kukúroHbont Paksion 6 Naigyvejkén avatták feil.

Ext kövei <e lavaiy ájabb íb kuNúeoUfcon avatása,

amelyből keltő üzemi kultúroMhon. A 18 kultúrotthon színpadi felszerelés!, székeket, rádiót, emellett sportszerekkel is ellátták laszlailitcnis-z felszerelés, röplabda, :tie>kepálya), de az otthonokban 150-—250 di']> könyvvel rendelkező könyvtára1', is találunk.

Ebben az évben eddig öt kultúrotthoni adlak át a dolgozóknak. A tervek szerint még lő kuliéi roll honi létesítenek a megye területén ebben az éviién. A megye keni Icán több helyen is tesz kultúrotthon, mint azt tervbe vették, mert a dolgozók, így Szedresen, Muraiban. Sióa.gárdon vállallak, hogy a szükséges munkaerőt társadalmi munkával biztosítják. Csupán az épí- iőányago1!/ kell a megyei tanácsnak biztosítania.

A kulidrólIbonokat elsősorban olyan községek kapják, ahol a lermelőszö- vejkkezeíi mozgalom jó eredménnyel Járt. Többek közölt Tvalaznó és Grade község kuk'úrottbonépí-tése is 'tervbe van véve. De jhzoii a községek is

kapnak élűién az évben kultúrotthon l, ahol a kultúrforradalom vívmányaként fölkarolták a népi értékeket.

Az elmondottakat a fát á ni asz1'tjá az a fény, hogy Tolna megyében ebben az évben

i ö h S», mint 2ÍÍÖ.0Ö0 fori »slot íorditanali

a kullnrolílnotti-Stálóatal kiépüléséi?«.

Népi demokráciánk gazdasági fejlődése melóetil Lemaradt a kulíúrmun- ka. A kullúrversvnyek azonban már azt bizonyítják, bogy a csoportok komoly és erőteljes munkát végeznek. A visszaszorított burzsoá kultúra a háború szolgálatában állt. Minden szóból, minden dallamból a rombolás, a pusztítás beszélt. Egészen más az a munka, amit a kullúrcsoporlok végeznek. A termelésre, az építésre, a béke megvédésére, a kulákok elleni harcra buzdítja dolgozóinkat ’ a kuitúrcsopnr! munkáján keresztül.

SZABAD IFJÚSÁG

lr 1.1,M SZÍNHÁZ.

SZIíKSZAKO, A.ARVT-IXK 4. TI JAVON: 22-15 3.

Április 13, péntek.

Este ó-kor háború után

»Film ?. szovjet emberek lelki 3 küzdelméről a hazáért és a szocialista jövőért, j Előadások: hétköznap 6—8 v- j sár- és ünnepnap i—6—8 ke f Pénztár: hétköznap 4- töt. vasárnap 2-1 öl.

!flgi

!W3 W; 1

ki

i

é