Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-06 / 79. szám

2 NAPLÓ 1961 ÁPRILIS « A magyar kormány tiltakozása a titoista merénylet ellen Mihail Fjodarovics Vlagyimirszkij temetése A Magyar Távirati Iroda április 2-án jelentést közölt arról a gyaláza­tos ' titoista provokációról, amelyet Hrabec István belgrádi magyar ügy­vivő és a magyar követség gépkocsi vezetője ellen követtek el az UDBA terroristái. A támadás után a magyar kormány belgrádi ügyvivőjét hazaién deite, mivel sérüléseinek kezelése Bet- grádban nem volt biztosítható. Hra­bec István ügyvivőt hazaérkezése után kórházba szállították, ahol or- 'vosi látleletet vettek lel, amely meg­állapította, hogy koponyáján négyem hosszú tátongó seb, csontrepedés van és ezenkívül számos sérülést szenve­dett arcán, mellkasán. Radnai gép­kocsivezető pedig mellkas- és hasfal- zúzódásokat szenvedett. A merénylet két áldozatának be­számolója megerősíti, hogy az UDBA-. nak, a jugoszláv Gestaponak előre megszervezett, gyalázatos terrorak­ciójáról van szó; március 31-én este a belgrádi magyar ügyvivő, lvan Ivanov bolgár katonai attasé társa­ságában indult el a bolgár követség épületéből a szovjet kultúrházba filmbemutatóra. Mikor a szovjet kul- túrház elé érkeztek, a két diplomata kocsijait állandóan követő UDBA autókból néhány személy ugrott ki és a magyar kocsi vezetőjét, Radnai Györgyöt ránpigální, fenyegetni kezd­ték, minősíthetetlen kifejezésekkel il­lették. Hrabec ügyvivő közbelépése —- aki a megtámadott magyar gép­kocsivezetőt gyorsan bevitte a szov­jet kultúrházba — ekkor meghiúsí­totta az előre kitervelt provokációt. De a titoista rendőrügynökök ebbe nem nyugodtak bele. Amikor a ma­gyar ügyvivő a bolgár követség tag­jaival hazafelé indult, a szembeniévé szerb belügyminisztérium épületéből különböző polgári ruhás alakok kezd­tek gyülekezni a magyar követség kocsija köré. A korábban elhárított támadási kísérlet tapasztalatai alap­ján Ivanov attasé felajánlotta a ma­gyar ügyvivőnek, hogy kocsiján haza­viszi. Alig indultak el a bolgár és magyar követség autói, azonnal nyo­mukba szegődött a két UDBA gép­kocsi, majd ennek a különítmény­nek „megerősítésére“ hamarosan csatlakozott két újabb, ugyancsak UDBA ügynökökkel megrakott autó. A magyar követség közelébe érve a négy UDBA kocsi közrefogta a ma­gyar autót, elébe vágott és megállás­ra kényszerítette, hogy az előkészí­tett támadást • végrehajthassák. Az UDBA ügynökei szám szerint 18—2Ö- an kiráncigálták kocsijából Radnai György gépkocsivezetőt, földreteper- ték és ütlegelni kezdték. A magyar ügyvivő kiszállt a másik kocsiból és a támadás színhelyétől néhány méter­re álló rendőrőrszemhez sietett, köz­belépését kérve. Az UDBA ügynö­kök erre barbár módon a magyar ügyvivőre vetették magukat, Magyar- országot gyalázva, őt is ütlegelni kezdték, majd revolvereikkel több­ször fejbeverték, Amikor az ütések okozta sebek következtében a ma­gyar , ügyvivő arcát és ruháját elbo­rította a vér, a titoista bérgyilkosok eltávoztak. A jelenetet végigszemlélő rendőrőrszemet „hallgass, ne szólj bele" felkiáltás kíséretében két pol­gári ruhás, a támadásban résztvevő UDBA ügynök elvitte magával. Ivan Ivanov bolgár katonai attasé és fele­sége, valamint Todorov követségi be-' osztott, a bolgár követség autójából szemtanúi voltak a merényletnek. Ez a tényállás. Ezt próbálja a Tan- jug, Títoék hivatalos sajtóügynöksé­ge mindenféle átlátszó hazugságokkal meghamisítani, hogy Tito hatóságai­nak provokációs merényletéről meg­kísérelje elterelni a figyelmet. Sem­miféle hazudózás nem csökkenti a titoista provokátorok felelősségét. Semmi sem fedheti el azt a példátlan gvalázatot, hogy a titoista réndörügy- nökök előre megszervezett merény­iele! hajtottak végre, életveszélyes támadást intéztek nyílt . utcán Ma­gyarország diplomáciai képviselője ellen. A náci módszereken is túlte- vő fasiszta gonosztett összes követ­kezményéért minden felelősség azok­ra hárul, akik, mint ez a támadás is mutatja, imperialista gazdáik paran­csára semmiféle aljas gaztettől sem riadnak vissza. A magyar külügyminisztérium po­litikai főosztályának vezetője április 3-án á budapesti jugoszláv ügyvivő­nek az alábbi jegyzéket adta át: „A magyar külügyminiszterhelyettes tegnap szóbelileg tiltakozott a buda­pesti jugoszláv ügyvivőnél az ellen a nemzetközi érintkezésben példátlan, durva merénylet ellen, amely a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság részéről a Magyar Népköztársaság belgrádi diplomáciái képviselőjével szemben történt. A Magyar Népköztársaság kormá­nya újból felszólítja a jugoszláv kor­mányt, hogy a hivatalos diplomáciai képviselőjét ért példátlan inzultusért azonnal adjon elégtételt és a merény­let elkövetőit nyilvánosan vonja fe­lelősségre és részesítse őket megfe­lelő büntetésben. Amennyiben a jugoszláv kormány a Magyar Népköztársaság kormányának a követeléseit nem teljesíti, a ma­gyar kormány gondoskodni fog róla, hogy e példátlan gaztettért megfelelő elégtételt kapjon.“ Iv^oszkva (TASZSZ): Április - 4-én volt Moszkvában a Bolsevik Párt és a szovjet állam legrégibb vezetői egyikének, a Szovjetunió Kommunis­ta (bolsevik) Pártja Központi Ellen­őrző Bizottsága elnökének, .a"Szovjet­unió Legfelső Tanácsa küldöttének, Mihail Pjodorovi.es Viagyimirszkijnek a temetése.­A Vörös Téren gyászünnepséget tartottak-, amelyen Mg A. tSzuszlov. a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Szófia (BTAj : . A . bolgár szakszerve­zetek lapja, a Trud, beszámol azokról a sorozatos provokációkról, amelyeket az UDBA ügynökei követtek el a bel­grádi bolgár diplomáciai . képviselők ellen, Több ék között január 20-án a titois­ta rendőrség egyik autója . nekiütkö­zött a bolgár nagykövetség autójának Pártja Központi Bizottságának titká­ra, Poszpjelov, - a SZK(b)P Központi Bizottságának tagja és J. I. Rumjan- cev. a SZK(b-)P moszkvai városi bi­zottságának titkára mondott beszédet. M. F. Vlagyimirsz.kij temetésén részt- yettek a-SZK(b)P Központi Bizottsága •és a szovjet kormány tagjai. A gyász- ünnepség befejezése után M. F. Vla­gyimirszkij hamvait tartalmazó urnát elhelyezték a Kreml falában. és azt megállásra kényszerű el te. Feb ruár 18-án a bolgár nagykövetség autójának az UDBA gépkocsija neki­hajtott. A bolgár nagykövetség titká­ra megsérült. A rákövetkező napon a jugoszláv titkosrendőrség három má­sik autója követte nyomon a bolgár nagykövetségi kocsit. Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadsere­gének főparancsnoksága jelenti április 4-én: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesekkel együtt minden arcvonalon kemény harcokat vívnak és súlyos Egy kínai légvédelmi üíeg nagyszerű s;her*ei Koreai Arcvonal (l:j-Kína). A kínai népi önkéntesek egy légvédelmi ütegét kitüntették ragyogó teljesítményeiért. Az üteg március 23-án és 24-én lelő!: két ellenséges B 26-os bombázói, egy veszteségeket okoznak az ellenségnek emberben és hadianyagban. Április 4-én a nyugati arcvonalon a néphadsereg egységei lelőtték az ellen­ség tizenkét repülőgépét, ezenkívül mcgs.eniisiIették három harckocsiját és elsüllyesztették négy hajóját. F 80-as vadászgépe', és megrongált két másik ellenséges repülőgépet. Február 11. és március 12. közölt az ii'.eg !1 ellenséges repülőgépet lölt le, harminc- halót pedig megrongált. UDBA* ügynökök sorozatos provokációi a belgrádi bolgár diplomáciai képviselők ellen A Szo^Jettmió javasolja, hogy a négy nagyhatalom fegyveres erőinek csökkentesét tnz.zék napirendre A hülügymhsiszierhelyelteseh április A-i ülése ..................——~~—------—-------------------—........— A L íteraturiia-a Gazét* szemléje a koreai hadműveletekről A külügyminiszterhelyettesek ápri­lis 4-én lartott ülésén Gromiko, a Szovjetunió képviselője elnökölt. Az új javaslatokkal kapcsolatban, melyet a három nyugati hatalom kép­viselői április 2-án terjesztettek be, Gromiko megállapította, hogy a kér­dések sorrendjének meghatározása igen nagy szerepet játszik. A logikus és egyedül helyes az lenne — mon- .dotía —, ha a fegyveres erők színvo­nalának és az ellenőrzés meghatáro­zásának kérdése elé állítanák a fegy­veres erők csökkentésének kérdését. A továbbiakban Gromiko ismételte a szovjet küldöttségnek már régebben kinyilvánított véleményét, hogy a külügyminiszterek tanácsának a négy hatalom fegyveres erőinek csökken­téséről és nem a fegyveres erők ál­talában való csökkentéséről kell ta­nácskozni. A Szovjetunió küldöttsége tekintet­be véve a nyugati hatalmak képvise­lőinek bizonyos meggondolását, új megszövegezést terjesztett elő. A szov­jet javaslat új szövege így szól: „Az Európában jelenleg fennálló nemzetközi, feszültség okainak és kö­vetkezményeinek, valamint a. Szov­jetunió, az Egyesült Államok, az Egyesüli Királyság és Franciaország viszonya valódi és tartós meg javítása biztosításához szükséges intézkedések megvizsgálása, beleértve a Németor­szág demiiilarizálására, a Szovjetunió, az Egyesüli Királyság, az Egyesült Ál­lamok és Franciaország fegyveres erőinek csökkentését szolgáló intéz­kedésekre. a fegyverzet és a fegyve­res erő fennálló színvonalára és a megfelelő nemzetközi ellenőrzés meg­teremtésére, a fennálló szerződéses u'ö- telezettségek és megállapodások telje­sítésére, a háborús veszély és az ag­ressziótól való íélelem megszünteté­sére vonatkozó kérdéseket.“ — Reméljük — mondotta Gromiko, ■— hogy a három hatalom képviselői egyetértenek ezzel a szöveggel, ame- lyei a szovjet javaslatok és a há­rom hatalom képviselőinek javaslatai alánján szerkesztettünk meg. Ezután kijelentette, hogy a szovjet küldöttség szükségesnek tartja az Ál­lami Egyezmény és ci világszerte fel- p -dőlt. amerikai támaszpontok kérdé­sének, továbbá Trieszt kérdésének na­pirendre tűzését, Jessup és Davies előzetes megál­lapodásaikban eddigi álláspontjaikat védelmezték. Gromiko válaszában emlékeztette a nyugati hatalmak képviselőit, hogy hiábavaló kísérlet lenne a fegyverke­zés színvonalának és a nemzetközi el­lenőrzésnek kérdését megvitatni, mi­elölt megállapítanák pontosan, hogy mi az, amit el lenőrizni kell. Ha a négy, miniszter a fegyveres erők csökkentésének kérdéséi általá­ban tárgyalná, az csak a csökkentés­ről folytatott szóíecsérlésre vezetne— oaotululta Gromiko. Ebből már volt elegendő és nem vezetett semmiféle gyakorlati eredményre. Ezért mond­juk. hogy a négy hatalom fegyveres erői csökkentésének kérdésével szem­ben elhangzó ellenvetés egyet- jelent a fegyveres erők csökkentése kérdé­se megtárgyalásának megtagadásával. Gromiko felszólalása után az ülés bezárult. A következő ülést április 5- én tartották. As «dass nép harca a békéért, a in a nh (sért­és a szabadságért Tojsliaíli elvtárs beszámolója az Olasz Kommunista Párt VII. kongresszusán Az Olasz Kommunista Párt A II. kongresszusának keddi ülésén Pal- miro Togliatti elvtáre, a Párt fő­titkára mondotta . el beszámolóját „Az olasz nép harca a békéért, a munkáért és a szabadságért“ címmel Togliatti elvtárs bevezetőben be­számolt arról a fejlődésről, amely az Olasz Kommunista Párt számbeli gyarapodásában és politikai tekinté­lyének növekedésében megmutatko­zik. Majd a Párt legutóbbi kongresz- szusa óta történt változásokról be­szélve párhuzamot vont a béke és a háború erői között. Joggal állítjuk, — mondotta -— hogy az ezekben az években az ama rí Icai imperialisták által kirobbant olt ás a népi erük ellen irányuló gigászi hidegháborúban a béke erői, a mun­kásosztály és a szocializmus erői arattak- győzelmet. Ezután arról beszélt, hogy ez. a győzelem váltotta ki az imperialisták elkeseredett kísérle­tét, a fegyveres támadást Koreában A koreai nép hősi ellenállása és a határait védő kínai nép határozott fellépése meghiúsította az agrosszo- rok terveit. A jelenlegi uralkodó körök politi­káját bírálva, Togliatti megállapítot­ta, hogy az P,)48-a-s választások ide jen telt ígéretek .közül egyetlen '‘gyet sem vádlót tat: valóra. A Marshall-terv „segítségével“ nem 'tudták megállítani a munkanélküli­ség növekedését, a lakosság életszín­vonalának osökkené'sét é-s az áruk eineikede.set. A gazdasági pangás okait egyen abban /cell keresni, hogy az amerikai ellenőrzés meggátolja a rendes kereshet!almi forgalom megte­remtéséi a fejlődő kelet-európai álla- molclcal. Másrészt ma a. Alaesliall- terv már nem létezik. A Marshali-ter- vet. teljes amerikai beavatkozássá! cserélték fel. amely Ichárőlag Olasz­ország remilitarizálására és az ország bélceipárának hadiiparrá való átállí­tására irányul. Kommimhslák sohasem mondták, hogy Olaszországnak nem kell har.1- y;ereg. Határozottan ellenzik azon­ban, hogy Olaszországban Eisenhower amerikai hadseregét állítsák fel. A muslaiij kormány pedig nyillan t á inog'a t j a Xy mrat -X é rnet oi szág fel­fegyverzését- 6? idegen liadigépezet részévé tette az olasz hadsereget. Az olasz kormány a nemzet érdekei­nek. homlokegyenest ellentmondó po­litikája érdekében semmilyen, eszkö­zöktől- nem riadt vissza a néptöme- (jek megosztása és megfélemlítése céljából — mondotta Togliatti Xem riadt vissza annak megkísér­lésétől. hogy meggyilkolja a Kommu­nista Párt főtitkárát, hogy éket ver­jen a szakszervezetek közé. nem riadt vissza a provokációktól és ál­lati megtorló intézkedésektől. 1948 és 1949 év folyamán, valamint 1950 első három hónapjában a rendőrség és a földbirtokosok Zsoltijában álló bér­gyilkosok hatvankét dolgozót gyilkol­tak meg. köztük 48 kommunistát. Kend örökkel támadt konfliktusokban Öl26 dolgozót sebesbe) tek meg, köz­tük 2d7(i kommunistát. Letartóztattak és bíróság elé állítottak 92.169 dol­gozót. -köztlik 72.780 kommunistát. Börtönbüntetésre ítéltek 19.Ö06 dolgo­zót, köztük 15.429 kommunistát, mi­közben 8440 évi börtönbüntetésről hoztak ítéletet, amelyből 7598 évi börtönbüntetésre kommunistákat ítél­tek el. Ezek az adatok a fasiszta zsarnok- sák legsötétebb éveire emlékeztetnek. ./ dolgozó!- elleni hajsza azért, folyik, mert gondolataikat szabadon meré­szeli!; kifejezni, munkát és szabadsá­gol kö »eleinek és sík rászállnák a bé­ke védelmében. A kormány rea.keiós politikájának ellensúlyozására a Kommunist ti Párt széleskörű t ömegmozga lomnak lett vezetője és lelkesítője. Annak a mozgalomnak, amely a béke, a sza­badság és a demokrácia megvédését tűzte ki feladatául. A Kommunista Párt a nemzeti füg­getlenség politikáját követeli, és kö­veteli, hogy Olaszország lépjen ki az Atlanti Szövetségből, hogy ,.-0 kiszór.- szag tagadja meg a koreai agresszív rokkal való szolidaritását. A következő köz -égi vá.la -ziásokuf a Kommunista Parinak együtt kei. működnie mindenkivel, aki szét akar­ja törni a jelenlegi uralkodó körök politikai monopóliumát. A főfigyel­met a széles néptömegek mozgalmá­nak megszervezésére kell ■szentelni. 'teljes erővel, támogat ja a Kommu­nista Párt a béke-egyezmény érdeké­ben tartandó népszavazásra irányuló kezdeményezést. A kommunisták te­vékenységének ki kel! terjednie a munkásosztály és az ország minden olyan társadalmi rétegére, amelynek érdeke a demokrácia megvédése. Követelni kell a monopóliumok, álla­mosítását és a földreform végrehaj­tását. Ezzel elősegítjük a munkás- osztály és a parasztság szövetségéi. — Napjainkban Olaszországnak békére van szüksége —- mondotta. -- A Kommunista Párt mindent elkövet a béke megteremtéséért és meggyőző­dése. hogy így az ország legnagyobb erejévé válik, amellyé holnap a veze­tő ts/.erep lesz. Szöultól északra, az Imcsin folyó abő folyásánál, Munszan körül es Icsonbu vidékén folynak. A beavatkozók r'-ptL tógépek, tankok és tüzérség támogatá­sával próbálnak élőrchatolni. A néphadsereg katonái és a kínai önkéntesek az ellenség valamennyi támadását hősiesen visszaverik. A hamburgi rádió április 4-cn kö­zölte. hogy a néphadsereg nagy erői és a kínai önkéntesek ellen­támadásba mentek áí és az ellen­séget az Imcsin folyó mögé velct- ték vissza. Nem járlak sikerrel a beavatkozók támadó műveletei a front többi szaka­szán sem. A középső arcvonalszaka- szon — mint az AFP jelenti — az amerikai támadó alakulatok éle „erős tüzérségi és gépfegyvertűzbe ütközött és kénytelen vóH visszavonulni kiin­duló állásaiba“. Az agresszorok nagy veszteségeket szenvednek a koreai arevonaion. A veszteségeket egyre újabb tartalé­kokkal pótolják, azonban sem ezek, sem a -nagymennyiségben összpon[ősi­től! hadigépek nem tudják megmentem a beavatkozókat az óriási veszteségeié­in:. Még az ENSZ titkársága részéről a napokban közzétett — nyilván erősen szépített adatok szerint is. az agresszorok vesztesége több mint 230.000 halott, sebesült és eltűnt. Mini a .Szinminzsibáo című kínai lap jelenti, egyedül a szöuli körzet- íven a 40 nap óta folyó harcokban több mint ,>0.000 ellenséges hatona és tiszt pusztult el. A koreai néphadsereg és a kínai ön­kéntesek 1,30 eFenséges tankoi semmi, intetlek meg. 11,3 tábori löveget zsák- má.nyol’ak. lelőttek és megrongállak 111 el fenséges repülőgépei. „Veíünk van és ránk gondol Sztálin!" A börtönök országa brut a békéért hart ólnak a haza fiuk Mersine Mcláj 21 hónapig volt a be.grád: Glavnacsésa Milovica börtön lakója. A Zeri i Populit-ban megje­lent cikkében leírja, hogy Tito Jugo­szláviájában raktárak, üzletek, isko­lák tömegei vadak börtönökké. Tiio- ék építkezései között első helyen — börtönök építése szerepel. Belgrádi­ban, Hadacingalián, Savéban, Obelich- ben, Venstonban, Zimonyban és még számtalan helyen építettek új börtö­nöket. A bírák és a lisztek ezekben a börtönökben bárkit megölhetnek. A letartóztatott hazafiakat korbáccsal, gumibottal kínozzák. ..A 21 hónap alatt — írja Mersine Mfeláj —, csak nyögéseket és kiállások,,t hallptUmi. A börtönben liranko Polianach tábor­án<!c 15 napon keresztül volt bilincs­be vprve és ez alatt az idő alatt sem kényéért' sen, vizet nem lcapolt. Mi­los. voll kapitányt kezénél lógva akasztották lel és kínozták éjjel-nap­nal Az ujjal közé papírt raktak, az> meggyujtollák és így kínozlak" — A k [(kegyetlenebb kínzók Dobajice és Glvaics hadnagyok voltak, akiknek kezében a hazafiak és kommunisták tömegei haltak meg a borzalmas kín­zások következtében. De a borzalmas kínzások sem törik meg a kommunisták, a békeharcosok, hazafiak erejét. A börtön falait, a po­koli kínzásokkal dacolva jelszavakká) írjak tele. Elszántan, erejük, a Szov- jetunió-vezette hatalmas béketábor le­győzhetetlen erejének tudatában néz­nek szembe kínzóikkal, s nem adják fel a harcot egy percre sem. Az 5-ös cellában egy kommunista fogoly ki­hallgatása során bátran vágta kínzói szemébe minden jugoszláv hazafi hjw ci kiadását: ..A végsőkig ellenek lünk' Velünk van ,i világ minden haladó • gondolkozásét embert', velünk van • ránk gondol Sztálin!" A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése P. Krajriov, a Litera túrna ja Gazellái­ban a koreai hadműveletekről a követ­kezőket írja: A koreai front valamennyi szaka­szán tovább folynak a kemény harcok. A legnagyobb harcok továbbra is

Next

/
Thumbnails
Contents