Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-29 / 73. szám

A bevezetett (ijítslsoJk nagj7 meistabarílásokat eredményeztek a $zek«xi1i'((! Állami Iffeiiirerinalwmluiii Az intervenciósok a vereség útján. Irta; I. TARKLE akadémián* Zsákokkal megrakott kocsik és tehergépkocsik fordulnak ki a szekszárdi Állami Malom hatalmas kapuján. A gépek és hengerek egyhangú zúgása, a lisztporos arcok bizonyítják, hogy a termelés, az országépítő munka.hatal­mas lendülettel folyik, dolgozóink béke harca nap mint nap újabb eredmé­nyekkel, sikerekkel gazdagodik. Lázas igyekezettel szolgálják ki a dolgozók a mindig éhes gépeket, zsákszámra' folyik a búza és egyéb kenyérgabona a hatalmas garatokon, hogy aztán. mint hófehér liszt, mint dolgozó népünk leg- fonlosobb élelmiszer cikke, mint kenyér kerüljön az asztalra. Száz és száz­ezer arc verejtékezik naponta, hogy ötéves tervünk megnövekedett feladóinál megvalósítsa. Ezer és ezer dolgozó biztosítja ehhez a harchoz a legszüksé gcsebb?t, a kenyeret. Ennek a tudata ragyog az álkuni malom dolgozóinak arcán is, mikor kemény akarattal', határozottsággal és elszántsággal végzik munkájukat, nép., gazdaságúnlk fellendítése, a közclhílús biizr'osflása terén. Talán csak a malom dolgozói -látják és érzik a búzaszernek súlyát, amelyhez annyi verejték és oly sok munka tapad. Lá'ják azt, hogy dolgozó parasztság tűik erőt és fá­radtságot nem kímélve termel, hogy mindenki számára biztosít­va legyen országunkban a kenyér. De látják azt is, hogy ezt a kemény munkát, a termel vények sokaságát né­pünk ellenségei a kapitalisták, a kxr lákok igyekeznek elvonni a dolgozók elől. hogy munkásosztályunk egységéi megbontsák, hogy közös harcunk ered, menyeit késleltessék.-Ezek az igyekeze­tek azonban csúfos kudarcba fullad­nak. Dolgozóink ébersége, békesacre- le'e, a termelékenység áUlamló emel­kedése bizonyítja, hogy bár egykézze! harcolunk és csak a másik kézzel -ter­melünk, mind közelebb kerti Kink a Párt állal megjelölt célhoz, a szocializ­mushoz. Ax álhrtiosíloK malomi dolgozói kemény harcol * vívlak, hogy a tőkés állal] kihasznált és kiak­názott malmöi újra termelékennyé le­gyek és harcba állítsák a jobb jövő el­érése érdekében. Ez a harc sikerrel járt. Pátiunk útmutatása és segítése, hétszeres, erőt adott minden dolgozó­nak, beindult az eddiginél jóval na­gyobb kapacitással a mállóan. Ez a küz­delem nem volt egyszerű. Sok munkái és fejtörést'követelt minden egyes üt dolgozótól. ­Jilling Antal molnár kezdeménye­zése re aztán olyan újítást sikerült bevezetni, amely a termelést jóval növelte. Rájöttek a doügozók, hogy a h enger- josszak teljes kihasználása lényeges "termelésiöbblptct iioz. A mennyiségi ’ermelés azonban nem hozott minőség" javulást. Újra összeültek a dolgozók és az újítás megszületett, a nehezen beszerezhető selyemszila helyett drót- szövetet szerellek a szilára és a minő­ségi javulás rögtön megnuUatkoz'Ott. Most már csak a szita l'eHüIclén kel­tett módosítást eszközölni és elérték a termelés és minőség lényeges meg­javítását. Ez az újítás, amely az alulról jövő kezdeményezés fényes és szemléltető példája, a közös harc eredménye, volt a dolgozók (legszebb köszöntése, amely- lyel Pártunk II. Kongresszusát üclvö­B zölték. Az eredmények azonban nem tették elbizakodottá a dolgozókat. Az eddigi eredmények megszilárdítására ■ ■ <_ A „iN'epnevelö" litol. januártól kezdődően 48—64 oldal terjedelem­ben kartoníedéilel havonta kétszer jelenik meg. Az egyes szám ára: 30 fillér előfizetési díj havonta 50 fillér, negyedévre 1.50 forint. Egyéni és csoportos előfizetés az alapszervezet népnevelőfelelő, sénél, vagy a Szikra Könyv és Propagandaanyag Terjesztőnél. — 'Budapest, V. Deák Ferenc u. 15.| és továbbf okozására hosszúlejáratú versenyszorződest kötöttek, ezzel is bebizonyítva szeretetüket munkásosz­tályunk élcsapata, a Párt iránt. Ez a szeretet és felszabadítónknak a nagy Szovjetunió iránti hála kifejezéseként viszik tovább harcukul a dolgozók, az április 4-i, a május !-i versenyszakasz sikere, érdekében. A vállalások közük máris eredmény mutatkozik. Huber Ferenc gépkocsivezető vállalta, hogy a gépkocsi és malom üzemzavarai; tei- jesen kiküszöböli. Az előrelátással, a hibák és fenn­akadásuk megelőzésével 025 forint megtakarítást ért el. Simon Ferenc és Molnár Ferenc kop­tatok vállalták, hogy szemelszóródást 0.5 százalékról 0 százalékra csökken­tik, tehát teljesen megszüntetik. Ez- ideig 25 forintot takarítottak meg* Papp János elvlárs. főmoinár, a kom­munista példamutatás fegyverével jár az élen. mind a termelés, mind az anvagí akarék o$$ág terén. Vállalta, hogy az energiafogyasztás csökkenté­sével napi .3 .kilowattot takarít meg. Megtakarítása ezideig 6»l forintot eredményezőit. v A iibiloin dol^o/ót vállalásaikon kívül anyag!akarékossági terveket készíte­nek, amely egész évre megszabja a takarékosság mennyiségét. A felesle­gesen forgó transzmisszió, a feleslege­sen járó gépek ’kikapcsolásával!, cgv 7 lóerős f elbon tógép kiiktatásával, a megfigyelt napi 34 kilósvait csökken­tésével, évente 10.200 kilowattot takaríta­nak meg. 4.806 forint értékben. Az évi 8 méter szilaselyem megtakarí­tással! 1000 forintot érnek el. A csöve­zéseknél használt anyagok felhaszná­lásával 450 forintot takarítanak meg évente. Ezek az eredmények minden szónál szebben beszélnék, arról a lelkesedés­ről és szerepeiről, amelyet a dolgozók a Párt iránt’ éreznek. A maioin dolgo­zói termelési .eredmé 'veik mellett, fo­kozzák ideológiai képzettségüket is. hogy tisztán lássák megnövekerlet! fel adataikat és még nagyobb eredmény­nyel harcolhassanak békénkért. Ebben nagyban segíti őket Kertai József elv- társ, vállalatvezető, aki a felvilágosító munka fegyverével, mind közelebb hozza a dolgozókat Pártunkhoz, he­lyes politikájához. A nevelés .és kép­zés eredménye, hogy a dolgozók. ma már Uszítón látják az ellenség aljas szándékát és megalkuvást nem ismerő, kemény harccal küz­denek ellene, a termelés frontján eléri újabb győzelmeken keresztül. A malom dolgozói is javítsák ki a még előforduló hibákat, hogy a dol­gozó nép egységes és elszánt seregé­ben, méltóképpen megállják helyüket és erősítsék a hatalmas béketábori Harcos kiállásuk fényes bizonyítéka legyen .az április 8-i aláírás gyűjtő hé kék am pányba valló bekapcsolódá­suk és az aláírással bizonyított béke- szert-telük. Az ország lüktető életében nagy sze­rep vár a malom dolgozóira is. Hogy ezt a feladató' tökéletesen tudják meg­oldani. még jobbat, még többel kel! termelniük, még nagyobb ideológiai felkészü il 1 s é g gél ke 11 rendelkezni ök Csak az láthatja tisztán a megnöve­kedett feladatok nagyszerűségét, aki kellő ideológiai felkészültséggel ren­delkezik. Ennek tudatában ® vigyék to­vább harcukat minél a termelés, mind a tudás frontján, hogy még kemé­nyebbé edződjenek és élharcosai legye­nek békénknek, szocializmusunk épí­tésének. Nincs boldogabb érzés, mint megelégedett és. boldog embert látni, akinek asztalán ott látni munkájuk eredményét’, a kenyerei. Á föidnéSküli dolgozók is kiveszik részüket a begyűjtésből Leleplezték a szabotáló, rémhír terjesztő zombai kulákot Az elmuM héten újabb jó eredmé­nyek születtek meg a begyűjtés" terén. Legjobb eredményt a szekszárdi járás érte el, ahol az előző hetihez viszo: nyitva emelkedés mutatkozik. Ennél az eredménynél azonban nem állít meg, hanem tovább fokozza. A gyönki já­rásban szintén jó eredmények szület­tek az elmúlt bélen. Az előző belihez viszonyítva itt is emelkedés mutatko­zik. Leggyengébb a tamási járás. Jó! halad a begyűjtés Szekszárd városban is, ahol hangos híradón keresztül nép­szerűsítik a begyűjtésben élenjárókat és buzdítják a lemaradottakat. Döb- rököz község tanácsa is jól kezeli a bcgyüj'és ügyét. Nem várnak idegen segítségre. A tanács tagjai a Pár! út­mutatását követve jó népnevelő mun­kál végeztek. aminek meg is lett az eredménye. Gyengén megy a begyűj­tés Csibrák és Duzs községekben, ahol sem a párt szervez-e!, sem a ta­nács nem világosítja fel kellően a dol­gozókat. Számtalan földnélküli dolgozó pa­raszt is van megyénkben, aki világo son látja a begyűjtés hatalmas jelen­tőségéi és célját. Tudja, hogy a hegyűj- 'ési terv sikerének elősegítése minden magyar dolgozónak ügye. Pöszlör Elek döbröközi földnélkiili dolgozó paraszt beadott 179 kiló- rani tengerit. Krcpcla Rezső cséplőmiin.kás 354 kilo­gram búzát adelt be C vételi jegyre. Juhász János 5 ’holdas döbröközi doll- gozn paraszt beadott 334 kilógram ,bú :-á! C vételi jegyre. Samu István 4 hol­das gyuiaji dolgozó paraszt is a béke jegyében adott.be 273 kilógram búzái. \ irágh János S holdas gazda a béke megvédésének fontosságára gondolt, amikor (elajánlott 742 kilógram búzát Madocsa község ezidáig az utolsó községek között kullog a begvii j!és terén. \ tények azt bizonyítják, liogv Madocsa községben is meg van a le­hetőség a 100 százalékos tc4je.sitc.sre. Törjék József dolgozó paraszt 10 mázsa búzát adott be kötelezett­ségen felül. Mig dolgozó parasztságunk igyek­szik minél nagyobb százalékban eleget tenni beadási kötelezettségének, a ku­lákság el 1 rejti a terményéi, elfeketézi. hogy a nép államát megkárosítsa. Borbély István kajdaesi kocsmáros kóláknál az ellenőrző bizottság a rothadó széna alatt elrejtve 6 zsák tengerit. 40 mázsa búzát, egy másik helyiségben -pedig 2 zsák lisztet talált elrejtve. Pártunk és a dolgozó nép ébersége az ilyen speku­láns elemeket leleplezi. Nem lürhe!- iiik. hogy a mi építő munkánkat a múl! rendszer visszasíró!, az imperia­listák ügynökei, az aljas kulákok aka­dályozzák. A kulákság szabolálása melle! I igyekszik hazug rémhíreit minél szé­lesebb körben terjeszteni, hogy azzal, a dolgozó parasztságot saját számára megnyerje. Pintér Mihály zombai ku- iák a legaljasabb módon el akarta hi­tetni a dolgozó parasztokkal!, bogy a ..kulákság után a kisparasztság jön.” Dolgozó parasztságunk azonban tud­ja. hogy Pártunk és kormányzatunk a dolgozókat -mennyire megbecsüli. Pin­tér Mihály apja jelenleg is börlönben ül. Azzal igyekszik kimenteni, hogy elmebajos. Pintér Mihályra jogosabban ráillik az ..elmebajos” jelző, mert aki az' várja, hogy a kulákok után a ka­parásztok jönnek, nem is lehet más. mint elmebajos, vagy gazember. Különösen a kommunistáknak kell nagy éberséget tanúsítani a kutak agi- láIá.sokkal és rémhírterjesztés, kkél szemben. Nem engedhetjük meg, bogs ezek a mindenre elszállt egyének be­szennyezzek a mi paraszlpolilikánka', melye! a mi lángeszű tanítóink Lenin ■Sztálin dolgozlak ki. A jelenlegi nemzetközi helyzetnek az a mélyen tudományos analízise, melyet J. V. Sztálin elvtársnak a „Pravda” munkatársával folytatott beszélgetés tartalmaz, nevezetes idő pontban hangzott el. Olyan időpont­ban, amikor a „hidegháború“ még a támadó niiporializinu-s olyan képvise­lőiben, mint Taft szenátor és Hoover, az USA volt elnöke, vagy W. Lipp- rnann, a befolyásos újságíró is kétel­kedni kezdenek a provokatív impe­rialista háborús politika célravezető voltában. Hogyan fogadta a Szovjetunió az arcátlan koreai orvtámadást., azt, hogy az angol-amerikai imperialisták a „hidegháborúról“ áttértek a rabló- támadás módszereire? A Szovjetunió megőrizte nyugalmát és a koreai rab- 1 óháború megindításakor ismét béke- felhívást tett közzé. Sztálin elvtár« haladéktalanul támogatta Nehru ja­vaslatát, hogy vizsgálják meg a ko­reai vérontás megszüntetésének le­hetőségeit. A szovjet diplomácia a továbbiak «órán i-s mindent megraga­dott, hogy ez a valóban legaljasabb háború befejeződjön. A Szovjetunió és vezére rendületlenül a lenini- sztálini politikai elvekhez tartották magukat: met/tenni minden lehetőt, hogy megelőzzük a háborús cselek­ményeket ott, ahol az üggek még nem fejlődtek odáig és a. leggyorsab­ban meg szűnt el ni a vérontás/ olt. ahol az már megkezdődött. Sztálin elvtárs nyilatkozata, melyet a Prav­da munkatársának adott, következe lesen folytatja ezt a szilárd és egyé­né« békepolitikát, amely ismét meg győzte a népeket, hogy a nagy Szid Un által vezetett, békeharc végülis épp úgy győzelemmel végződik, mint a hitleri fasiszta barbárokkal vívott: élet-halál küzdelem. A koreai katonai intervenciónál több szakasza volt. Az amerikai kon gresszus túlságosan vérmes tagjai, az imperialista sajtó „urai“, a kiilügy és hadügyminisztérium ..politikusai' nem egyszer optimista jóslatokba bo elátkoztak a koreai kaland közeli győzelme« befejezéséről. De átmeneti sikereiket mindannyiszor súlyos vére ségek követték. A kiábrándulás «oh: nem volt olyan nagymértékű, mint éppen most,- 1951 telén. Elsősorban azért, mert most már az amerika' sajtó sem leplezheti azt, hogy Ko reábari harcban áll az amerikai had­sereg jelentő« része. Másodsorban azért, mert Mae Arthur és társai a rádióban, a «ajtóban sohasem folya­modtak olyan fantasztikus hencegés­hez, mint éppen csapataik eme újabb vereségét.,és futását, megelőző néhány nap alatt. Mindezt még tetézték az olyan nyilatkozatok, mint például O, 1 tonnái tábornoké, aki kijelentette: Koreában i'iOUU tonna bombái dob. lünk le, amelyek maximális pusztítást okoztál;. ÍÖOŐÜ tonna félén alatt, ez :>000 tonnával több. mint miül a 'hit­leri Németországra doblak, az egész 1012. év folyamán. Az amerikai agressziók ko­reai kudarcéi az egész világ figyeli. Ennek okát Sztálin .elvtárs nyilatko­zatában élesen és világosan megma­gyarázta. Sztálin elv társ nyilatkozatni különös élességgel világit ja meg, hogy az ami Koreában történik, mér­hetetlenül szörnyű bűntett, nemcsak a koreai nép. hanem, az Egyesült Ál­lamok, népe (dien. is. A bombák tíz­ezreit ledobálni lehet néhány erkölcsé­ből teljesen kivetkőzött bérenc segít­ségével is. de korszerű háborúbau nem lehet győzni, ha a legkisebb lehető­ségük sincs meg arra, hogy valame­lyest is érthetően megmagyarázzák a katonák százezreinek, miért kell odaadniuk életüket. Egészen termő- ezete-s, hogy ugyanazok a katonák, akik bátran harcoltak a hitleristák ellen, mert féltették a világot és 1 la­zájukat a fasiszta hóhéroktól.- most sehogysem tudják megérteni, miért veszélyes számukra a békeszeretö ko. reai nép és miért kell ezt még na­gyobb dühhel irtani, mint nhpyy a hitleristák tették a rabságba ■ döntött Európa népeivel. Most, amikor Sztálin elv társ sza­vai minden akadályon át eljutnod; az amerikai néphez, az amerikaiak közül sokan megértik, hogy számukra nem a koreai kudarcok sorozata a sértő, hanem az életük megvetése, és semmi­bevevése, lelkiismeretűk és eszük megerőszakolása, azoknak a becste­len és kapzsi embereknek a politiká­ja. akik őket halálba és pusztulásba küldték. Régen tudja már az egész világ: Sztálin elvlárs minden egyes mondatában mély értelem van. Fi­gyelmeztetése. hogy az amerikai im­perialisták feltétlenül vereséget szen­vednek, ha a konfliktus ..megoldását“ az agresszió folytatásában keresik, 1 ogika i «z.ük«égszerű*égge 1 követkőzi k abból.-amit Sztálin elvtár? az impe­rialisták kudarcainak alapokakent je- lölt meg: hogy az USA és Anglia ka­tonái a koreai háborút igazságtalan­nak tartják, hit és lelkesedés nélkül harcolnak. Ezek az emberek nem akarnak meghalni a Wall Street pénzszekrényeinek megtöltéséért, nem férhet kétség ahhoz, hogy a népek a béke védelmének ügyét saját kezük­be veszik és akkor az agrcss.zorokai a közeli jövőben ismét kellemetlen meglepetések fogjál; érni, Érettségi után a Műegyetemen folytatom tanulmányaimat, hogy mint mérnök segítsem az építést A felszabadulás nemcsak gazdasági életünkben hozott alapvető változáso­kat, de megváltozott éppen ebből kifo­lyólag hazánk műveltségi, kulturális arculata is. Pártunk irányításával, né­pi demokráciánk felszámolta a régi rend uralkodó osztályának művelődési monopóliumát. A múltban csak a tő­kés o-sztályok gyermekei gondolhattak továbbtanulásra, ma a dolgozó nép fiai juthatnak el az egyetemekre, fő­iskolákra. A dombóvári fiú diákott­honból az egyik tanuló így ír: „Érettségi, tehát pályaválasztás előtt állók. Már kisgyermek korom át a élénken foglalkoztatta képzeletemet a gép. Most ismét elém áll ez a prob­léma. Mert. tudom, hogy népgazdaságunk fejlődése, ötéves tervünkön nyugszik, amelynek alapvető feladata az ország nagymérvű gépesítése. Ehhez igen sok új típusú mérnökökre van szüksége P áriunknak és egész dolgozó népünk­nek. Ezért határoztam úgy. hogy érettségi után a műegyetemen folytatom tovább tanulmányaimat. így akarom kiérdemelni a dolgozó nép és nagy Pár­tunk bizalmát. így akarok segítségére lenni dolgozó népünknek a szociaTiz- mus felépítésében és a béke megvédésében. Az elmúlt rendszerben annak a néhány munkás és paraszt Halainak, akik mégis bejutottak az egyetemekre óriási nehézségekkel kellett, megküz­deniük és mégsem jutottak semmire. Ma már ez is alapjában változott meg. mert soha nem látott távlatok nyíltak meg a továbbtanuló ifjak elölt. Ma már minden lehetőség meg van arra, hogy a jövő leendő értelmiségei ko­molyan hozzákezdjenek a tudomány várai megrohamozásának. Mi élünk is ezekkel a lehetőségekkel és Pártunk útmutatása alapján harcolunk annak megvalósításáért, VENER JÁNOS Dombóvár, diákotthon Ötéves tervkölesönkötvények második nyereménysorsolása A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN: március 29-én ünnepélyes megnyitó, március 30-án szabad belépés délután 4 órától, március 31-én szabad belépés délután 4 órától április 1-én szabad belépés délelőtt 10 órától.

Next

/
Thumbnails
Contents