Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-06 / 4. szám

DUNÁNTÚLI Kiérlek elte eredni étijei*., munkáját a Toíuai Selyem ajar párbzervezete Jobb népnevelő munkával a termelési szerződések sikeréért MA TELJESHETI RÁDIÓMŰSOR VJXI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA SO FILLÉR SZOMBAT, 1951 JANUÁR 6 A hóhérok nem kerülik el a népek ítélőszékét! 'Az egész világul bejárta a hír és mindenütt ürömmel fogadták a becsületes emberek, a béke-sze rétéi százmilliók: Szöul felszaba­dult! Ebből az alkalomból közöl lük a „T artós békéért, népi demo­kráciáért'' legutóbbi számából „Á hóhérok nein kerülik el a né­pek ítélőszékél!'* című cikket. Az egész haladó emberiség Ko­va felé fordítja tekintetét. Ott, a «árosokban és falvakban, hegyek­ben és völgyekben, a folyók part- ián és a tengerpartok mentén s szabadságszerető koreai nép immár hat hónapja küzd fegyverrel a kéz. ben szabadságáért és függetlensé­géért, az országba arcátlanul be­tört amerikai hódítók ellen. A ko­reai népi hadsereg hős katonái, testvéreikkel, a kínai önkénte­sekkel vállvetve védelmezik a békéi megsemmisítő csapásokat mérve verik vissza a lámadókat. Az ame rikai háborús gyújtogatok — a vi­láguralom újsütetű „várományosai“ — alapos leckét kapnak Koreában: megtanulják, hogy a békét nem le­het büntetlenül megszegni! A földkerekség valamennyi be­csületes emberének szeretete és ro konszenve a koreai nép oldalán van, amely igazságos, felszabadító harcot vív. Es minden csapás, ame Ivet a. koreai népi hadsereg és a kínai önkéntese17 mérnek az idegen rablóhordákra., örömteli vissz­hangra tolói a jószándékú emberek millióinak szívében, akiknek fel­háborodott igazságérzete az USA bűnös koreai kalandjának megszán, tetősét követeli. Hatalmas felháborodást váltanak ki a népek között azok a példátlan gaztettek, amelyeket MacArt- tbur megvert gyászvitézei követnek el, akik. most a koreai nép harag, jától és gyűlöletétől kísérve, az or. szag déli. része felé menekülnek, MacArthur megvadult gengszterei emberi mivoltukból kivetkőzve, vad­állat módjára garázdálkodnak Ko­reában. Vereségükért asszonyokon, gyermekeken, aggokon állnak bosz- szut és dühükben lakóházakat, kór. házakat, iskolákat gyújtanak fel, elpusztítják a vetést, lerombolnak mindent, ami csak kezük ügyébe kerül, s ha rajtuk múlna, levegőbe repítenék az egész koreai félszige. tét, 30 milliónyi lakosságával együtt! Majdanek hóhérai, a hitleristák, akik a második világháborúban az­zal tették magukat hírhedtté, hogy mesterien értettek ahhoz, hogyan kell „elpusztított övezeteket" terem, teni, MacArthur banditáiban móllá utódokra találtak. Egyenes tör­vényszerűség mutatkozik itt meg: az imperialista hódítók hadserege, amely arra nevelődik, hogy a nap minden órájában gyilkoljon, rabol­jon, fojtogasson, felrúgjon minden erkölcsi törvényt — kivéve az erő. szak és a gyilkolás kultuszát, melyet ezer torokkal bömböl a világba az amerikai rádió és film, az amerikai újságok és könyvek, s amiről nyíl­tan beszélnek az USA államférfiai — az ilyen hadsereg nem is lehet más, mint gyilkosok és rablók had­serege. Az amerikai hódítók egye­düli célja,— leigázní és kifosztani az országot. A MacArthurok vad. állatokat nevelnek. /Nézzük, meg közelebbről milyenek. Az amerikaiak, és liszinmanísták •— utóbbiak igyekeznek „túltenní” amerikai „tanácsadóikon" — mi­után „győztesként" bevonultak Phenjanha, sokezer lakostagyonlöt tek és kivégeztek, nem kímélték még *.z asszonyokat, aggokat és gyerme­keket sem. Embereket gyilkol­ták le csak azért, mert nem segí telték a beavatkozókat, vagy meri a szülők nem voltak hajlandók prédául kiszolgáltatni leányaikat. És Phenjanból távozva azért gyil­koltak a macaríhurista gazemberek, hog‘y „bosszút álljanak” a fronton elszenvedett vereségükért, Szem­tanuk elbeszélése szerint külyile­ges robbantó és gyújtogató csapa­tok, előre kidolgozott terv alapján, végigjárták az egyes lakónegyede­ket, házakat és előkészítették el­pusztításukat. A város hamarosan láng- és füsttengerben állott. Egy­mást követték a robbanások. A romboló különítmények végezték itt sötét munkájukat a beavatkozók utóvédjeinek fedezete alatt, melyek csak akkor hagyták el a várost, amikor gaz tervüket már végrehaj­tották. Ezek a szadisták odáig mennek gaztetteikben, hogy kezükben a koreai hazafiak levágott fejével fényképeztedk le magukat, ilyen fényképekkel akarják a gyilkosok megörökíteni „koreai hőstetteiket“, hogy azután eldicsekedhessenck vé_ rés munkájukkal floridai vagy arizonai barátaik előtt, Melyik anya nem átkozná meg fiút, ha­meglátná valamelyik ilyen fényké­pen a hóhér szerepében; Az United Press hírügynökség tudósítója például- az alábbiakat közli és semmi okunk arra, hogy ezt ne higyjük el neki. A tudósító egy szemtanú szavait idézi: „Láttam a Szöul környékén végrehajtott ki­végzéseket. A letartóztatottak egy nagy csoportját kettesével egymás­hoz kötve állították fel. Volt közöt. tűk két nő és két gyermek, az egyik- nyolc, a másik tizenhárom éves. Az örök egy árokba hajtották a letar­tóztatottakat. aztán fejbe- és hátbalőtték őket. Ilymódon decem bér 16-ig bezárólag, egyetlen hét alatt több, mint 800 embert gyilkol, tak le Szöulban.” Nem lehet elborzadás és harag nélkül olvasni az amerikai rablók által megszállva tartott koreai falvak lakosainak elbeszéléseit, Rencson járás Hakmu nevű íalujá. ban MacArthur pribékjei szétlocs_ csantották egy 70 éves öreg ember fejét csak azért, mert nem mondta meg, hová menekült a családja. A Szoncshon járásban lévő Nanszon faluban 50 békés lakos holttestét találták meg. köztük egy levágott mellű női holttestet is. Az embere­ket élve ásták be nyakig a földbe, azután az amerikai katonák puska­tussal verték agyon őket. Négy amerikai katona erőszakot köve­tett el egy 19 éves lányon és több öregembert agyonvert, mert nem mondták meg, hol vannak a lányaik. Ezer meg ezer ilyen esetet lehetne még fel­sorolni. Az elállatiasodott amerikai kato­nák koreai garázdálkodása olyan méreteket öltött, hogy a hadsereg immár elvadult, tomboló ban diták gyülevész hadává alakult át. A New York Times című lap tudó­sítójának közlése szerint a dolog már odáig fajult, hogy a katonai rendőrség parancsnoka kénytelen volt bezáratni Szöulban minden tánchelyiséget és az amerikai ka­tonáknak és tiszteknek megtiltotta, hogy este 7 óra. után az utcán mu­tatkozzanak. A tudósító leírja, hoíL társainak viselkedését Szöulban, El­mondja, hogy a mulatóhelyek éj­szakai verekedések színterévé vál­tak, s hogy e verekedések részt­vevői. fegyvert használtak; a keres­kedők panaszkodnak, hogy az ame­rikai katonák végíkutatják rak­táraikat. aztán fizetés nélkül el­visznek mindent, ami csak megtet­szik nekik. Így viselkednek Mai: Arthur a hí. i Dunai Vasmű és a Vápái Textiítixár dolgozói is bejelentették Rá hasi elvtársitok. A terv időelőtti teljesítésével, anyagtakarékossággal selejtesük kerítéssel és az elmaradók elvtársi segítésével készülnek a Pártkongresszusra A Dunai Vasmű építkezésén dolgo­zók az alábbi levelet intézték Rákosi Mátyás elvtárshoz: „Drága Rákosi Elvtársi Mi, a Dunai Vasmű dolgozói, ifjú­munkásai, röpgyűléseken megvitattuk a Hoíherr-gyári dolgozók kezdemé­nyezését és hazafias kötelességünk­nek tartjuk, hogy elsők között csat­lakozzunk e nagyszerű kezdeménye­zéshez. E!hetaráztuk, hogy még jobb, termelési eredményekkel, a Dunai Vasmű építésének meggyorsításával készülünk Pártunk Kongresszusára. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Dunai Vasmű békénk egyik biztosi, téka lesz. ezért minden köbméter föld, minden tégla, minden gyárépü­let és lakás, amelyet határidő előtt készítünk el, hozzájárul békénk vé- de’méhez. Pártunk Kongreszsusának tisztele lére vállaljuk: 1. Az első félévi tervünkben sze­replő 126 lakást magában foglaló épü­letcsoportot április 30-a helyett áp­rilis 15-r.e befejezzük, a 9 kocka- épületből hatot február 24-ig tető alá hozunk. A 6/i-es háromemeletes épü­letet június 30_a helyett június lö-re befejezzük, február 24-ig elérjük a másodíkenveleti falegyent, 2. A c/4, c 5 háromemeletes épü­leteket. amelyeket teljes egészében ifjúsági brigádok építenek, május 31 e helyett május 28-ra befejezzük és február 24-én elérjük az elsőemélet? falegyent. A kenyérgyárat február ?8-a helyett február 24-re építjük fel. A még hátralévő 9000 ím vasbeton kerítést a terv ál tv» kitűzött április 3€La helyett április 24-re befejezzük, február 24-re pedig 4000 im-t készí­tünk el. 3. A mélyépítési anyagszállítás te. rén február 24-ig 400.000 forint meg­takarítási, a magasépítés vonalán a jobb anyagszállítás és anyagkezelés megszervezésével ez év folyamán 300.000 forint megtakarítást érünk el. 4. A mélyépítés első negyedévi ter­vét hat és fél nappal a kitűzött, ha­táridő elüti befejezi. Az út- és csa­torna építésen kívül egy 2000 köb­méter űrméretű vízmedence elkészí­tését vállaljuk március 3i-e helyett március 24-ig. 5. A magasépítésnél a 100 százalé­kon alul teljesítők számát február 24- ig 38 százalékkal, a mélyépítésnél pedig 25 százalékkal csökkentjük. A sztahanovista mozgalom kiszélesítése érdekében vállaljuk, hogy a Maximen- ko-módszerű falazással dolgozók szá­mát február 24-ig a jelenlegi 35 szá­zalékról 45 százalékra és ez év vé­géig 70 százalékra emeljük. 6. A műszaki dolgozók a terv-fel­bontási munkát úgy szervezik meg, hogy február 24-ig az építkezésen dolgozó brigádok feladataikat legalább I egy hétre előbb megkapják. A Dunai Vasmű minden dolgozója, I I ifjúmunkása megfogadja Pártunknak, szeretett Rákosi elvtársunknak, hogy LarHWI.HIIW a Kongresszus tiszteletére vállalt kö­telezettségeket becsülettel teljesíteni fogja. Dunapentele, 1951 január 5. MESTER JÁNOS párttitkár, JANCSÓ BÉLA üB-titkár KISS LÁSZLÓ DISZ-títkárh. KŐVÁGÓ ISTVÁN Magasépít. vállalatvezető. BITER A LÁSZLÓ Mélyépítési válllatvezető. A Pápai Textil gyár dolgozóinak le vele így hangzik: ■■Drága Rákosj elvtársi Mi, a Pápai TexlUgyár dolgozói a mai napon röpgy ülésen megvitattuk a Hoíherr-gyári dolgozók kezdemé­nyezését és egyöntetűen elhatároztuk, hogy csatlakozok e nagyszerű kezde_ ményezéshez. Tudjuk, hogy Pártunk kongresszusát legméltóbban úgy ün­nepelhetjük meg, hogy tervünket minden részletében teljesítjük, foko zotiabb harcot folytatunk a lermelér kenység emeléséért, az anyagtakaré- kosságért, a. selejtcsökkentéscrt, vala­mint a. lemaradók elvtársi megsegí­téséért. Ennek érdekében vállaljuk: 1. A gópáliúsi időt 1 százalékra, le­szorítjuk, a fordulatszámot emeljük, a gépszerelések és karbantartási m.im._ íróiatok idejét olyan mértékben csök­kentjük. hogy ezzel február 24-ig terven felül 3.402 kilóval több fona­lat adunk népgazdaságunknak, a mi­nőség megtartásával amelyből, 30.Ö0Ü méter pamuiszövelet állítunk elő. 2. Az első negyedévben, iervezell 92.5 százalékos anyag kihasználáshoz képest 94 százaiéiról/ érünk el, ami azt jelenti, hogy február 24-én. a párt­kongresszus napján, 20 órán keresztül megtakarított anyagból dolgozunk. A rezsimühely dolgozói az anyagraktá­rakból vasanyagot nem vételeznek ki. félhavi szükségletüket a gyártelepen található ócskavasból fedezik. 3. A minőség megjavítása érdeké­ben az 1. és II. osztályú áruk arányát- 91 százalékról 92 százalékra emel. jük és /V. osztályú árut, egyáltalán nem fogunk gyártani. E'zzal az 1950. év utolsó negyedéhez viszonyítva 5)0.000 forinttal emeljük a gyártott, áruk értékét. 4. A munkamódszer át adás fokozá­sával az első negyedévben a ionódá­ban több, mini egy harmaddal, a szö­vődében pedig 40 százalékkal csök­kentjük a 1.00 százalékon alul. teljesí­tők számát. A kongresszus tiszteletére telt vál­lalásunkkal akarjuk szolgálni ötéves tervünk második évének határidő előtti teljesítését. ígéretei teszünk Pártunknak, Rákosi elvlársnak, hogy vállalt kötelezettségeinket becsületjeI teljesítjük. Pápa. 1951 január 4. A Pápai Textilgyár dolgozói nevé- ! ben: Kaufmann Gyuláné‘ Gál Margit párttitkár ÜB-1 ií kár Diamant Andor Zenák Ferenc igazgató DlSZ-lilhár. A mezőgazdaság! dolgozók széleskörű versenymoigalmot szervednek a minisztertanács! határozat túlteljesítésére Megkezdődön az országos állattenyésztési értekezlet A földművelésügyi minkwíténum és a DK FŐSZ kétnapos értekezletet; tar­tott az állattenyésztés és takar­mány termelés fejlesztéséről szóló mi­nisztertanácsi határozat végrehajtásá­nak megtárgyalására. Resztvettek az értekezleten az állami gazdaságok é<> tszcs-k vezetői, a mezőgazdasági főiskolák sok tanára és hallgatója, a DÉFOSZ funkcionáutsai és a szak- igazgatás képviselői. Az értekezlet egyhangú lelkesedés­sel díszelnökké választotta Rákosi Mátyás elvtár-sat, a Magyar Dolgozók .Pártja főtitkárát. Az értekezletet, megnyitva. Marko­vié« János hangsúlyozta, hogy a minisztertanácsi határozatban meg­jelöli. feladatokat, nemcsak teljesíte­ni, de túlteljesíteni is lehel. Utána Halász József, a DEFOSZ kultúraevölési osztályának vezetője tártott beszámolói:. Dolgozó parasztságunk, mezőgazda, sági dolgozóink napról-napna. na­gyobb mértékben étzik az ipari mun­kásság segítségét, a Párt támogatá­sát — mondotta. Beszéde további során figyelmez­tetett: A feladatok nagyok, a minisz­tertanács határoz-atának végrehajtása igen komoly politikai és szervező- munkát igényel. A. feladatokat Ha­lász József a következőkben jelölte meg: liim.cle.tlen harc az osztály­ellenséggel szemben. Meg keli szer­vezni a széleskörű verseny-mozgal­mai ne állattenyésztés és takarmány, gabonatermesztés terén. -Meg kell valósítani, hogy már ebben az. év­ben többszázezer holdon másodter­mesztés folyjék. Az Agrártudományi Egyetem hall­gat,ói nevében Moralovics Lajos el­mondotta., hogy a hallgatók az élen­járó szovjet munkamódszerek, elsa­játításával felkészülttel: arra, hogy hozzá tud,jártok járulni a terv, túl­teljesítéséhez. Nagy József, a. mosonmagyaróvári Dózsa termelőosoport tagja azt hang­súlyozta, hogy milyen fontos a ta, karmányozás szempontjából o mtí- sodnövények termesztése. Holczer Mihály, a balmazújvárosi J jonin termelőszövetkezet ka,násza, aki jó munkájáért a Magyar Munka­érdemrend ezüst fokozatával tüntet­tek ki. ismertette, milyen, módsze­rekkel érte cl azt as eredményt, hogy 1950-ben 21 anyakocától 102 malacot neveli fel. Dr. Baintnér Károly egyetemi nyil­vános rendes tanár bejelentette, hogy.. az Agrártudományi Egyetem Miattenyésztési szakának tanárai a dolgozói:. állattenyésztési oktatásá­nak még ja,vitásával kívánnak hozzá, járulni a minisztertanács határosat á- n ak végrehajtásáho.z. rendeltjei. Ez a magas pozí­cióba emelt gengszter kiadja a parancsot, hogy a menekültekét kergessék az aknamezőkre — és az emberek elpusztulnak. Pusztítja őket az amerikai légierő, .amely a bombák ezreit szórja rájuk, hogy megtisztítsa az utat a dél felé me­nekülő amerikai gyalogság szá­mára. Az amerikai és liszínmanista rab. lók tömegvérengzései, a koreai ha­zafiak és a békét lakosság íegyilko lása az egész világközvélemény ha. ragját: és felháborodását váltják ki. Látva, hogy MacArthur és segédei tűi messzire mentek Koreában, Washington azt „tanácsolta", hogy csökkentsék a kivégzések számát. És lássuk csak. mit válaszolt e ta­nácsra Li Szin-Man, a vérszomjas hóhér: ,,A jövőben nem csoporto­san. hanem egyénenként fogjuk vég­rehajtani a kivégzéseket!" Ennél nagyobb cinizmust nehéz elkép­zelni. Korea példájából az egész világ j népei szemmetlálhalóan meggyőzöd- j nek róla, hogy miféle „civilizációt" j hoznak számiakra rablóhadaik szu. ; ronyain az amerikai imperialisták, j Szüntessék meg a: amerikaiak] a szörnyű vérengzést Koreában! Hívják vissza MacArthur garázdál­kodó hordáit Koreából és Taivan. bői. büntessék meg a háborús bű­nösöket! — követelik haraggal a felháborodott népek. A koreai népet nem felemlítik meg a hódítók kegyetlenkedései. Ellenkezőleg, ezek a gaztettek csak fokozzák a gyűlöletet a koreai hav. cosolc és a kínai önkéntesek szivé­ben, akik szent haragjuk minden erejével sújtanak le az amerikai hódítók fékevesztett bandájára. Üt a leszámolás órája. A mqc- arthurok felelni fognak bűnei kért!

Next

/
Thumbnails
Contents