Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-18 / 65. szám

NA W 1951 MÁRCIUS II MAP A r KÜLPOLITIKÁBAN A párisi lárgralások Parisban már napok óta tárgyalna! s Szovjetunió, az Amerikai Egyesül' Áramok. Anglia és Franciaorszác külügyrn.'irhszterhei'yeilesei. Az érte kez'et létrejötte a szovjet békepoiiti fc-a nagy sikere- volt; többszöri hatá rozg-ít sürgetésnek és a népek béke tvöveíölésének köszönhető, hogy c nyugati hatalmak képviselőit tárgya- íóasztalhoz kényszeríteí ték, Az értekezlet: célja, hogy a külügy­miniszterbe’vertesek .előkészítsék i nagyhatalmak külügyminiszteri tanú esának napirendjét. Az amerikai im­perialisták és a dollárjáromba tört angol, francia, csatlósok az értekez­let elől sötét háborús szándékaik nyih bevallása nélkül nem térhettek ki. Ezért elhatározták, hogy zsákut­cába viszik a küKigyminiszterhelyet- tesek értekezletét és megtévesztik or­száguk dolgozóit: a kudarcért; a Szov­jetuniót teszik felelőssé. A New York Times így írt a tanácskozások meg­itezdésekor: „Az a tény. hogy az 'JSA elküldte megbízott ját az érte­kezletre. távolról ‘sem jelenti annak politikának elhagyását, amely Nyu- fat-Nírnél ország teljes felfegyverzé­séhez vezet." Kezdettől fogva világos .••óik hogy az értekezleten való részt- / éltei! az imperialisták szemfényvesz- ésnek szánták, a tanácskozások ide- e. alatt pedig váhozatlan kegyetlen- béggel folytatják koreai agresszióju­kat és változatlan. szorgalommal fegv- rérzik fel Nyuga-I-Németországot. _— A külügymi'r nis zJterhe-íyette- sek értekezlete újra világosan bebizonyította, hogy kik állnak a béke és kik a háború párt­ján. A szovjet küldöttség ve­zetője, Gromiko elvtárs félreért­ve tel len, világos megszövegezés­ben a legf-ont­GROMIKO tosabb nemzet. közi kérdéseket Javasolta a külügyminiszterek napi­rendjére. A következő pontokat ja­vasolta: ,.í. A Németország ieíegyver- •zétéröl és Németország újraíelfegy­verzésének megakadályozásáról szóló potsdami egyezmény végrehajtása a négy nagyhatalom által; 2. a béke­szerződés megkötésének meggyorsítá­sa. Németországgá-1 és ennek megfe­lelően a megszálló csapatok kivoná­sa Németországból; 3. az európai helyzet megjavítása és a négy hata­lom — a Szovjetunió, az USA. Nagy- bntannia és Franciaország — fegy­veres erői csökkentésének haladékta­lan megkezdése.'' Nyilvánvaló, hogy ezeknek a kér­déseknek megvitatása és a bennük hozott megnyugtató döntések biztosít­hatnák egyedül a tartós békét. Épp ezért a szovjet javaslatot a világ dol­gozói egyetértéssel, helyesléssel fo­gadták. Nem úgy az imperialisták képviselői. Kézzel-íúbbal kapálóztak a szovjet javaslat ellen. Olyan egy­ügyű kifogásokat is felhoztak „érvül'1 mint például Parodi. francia külügy- rninisz'.erholyei'íos, hogy a szovjet ja­vaslatok ..túlságosan nehézkesek a francia nyelv számára!“ A nyugatiak a lenjavaslatai meg fogba,] at lan, ködös napirendi pontokról szóltak, amelyek célja, hogy a későbbi külügyminisz­teri. értekezletet már eleve az üres szócséplés hínárjába süllyesszék. A Szovjetunió a német békeszerződés megkötését javasolja., — az imperia- •isták csak a békeszerződés előkészí­tésére hajlandók. A szovjet javaslat a négy hatalom fegyveres erőinek ha­ladéktalan csökkentéséről szól, a nyugatiak csak a „fegyverkezés szín­vonalának kérdését" hajlandók meg­vitatni. A Szovjetunió ragaszkodik ahhoz, hogy a világbéke biztosításá­nak alapvető kérdése. Németország lefegyverzése fellé!lenül szerepeljen a külügyminiszteri értekezleten, az ame­rikaiak ezt mindenáron meg akarják' akadályozni. Mindez világosan meg­mutatja, hogy a Szovjetunió őszintén megegyezésre törekszik, ugyanakkor a nyugati hatalmak semmitől sem ret­tegnek jobban, mini a megegyezés­től. Még ebben a légkörben és még i;yen nehéz partnerekkel ' szemben is svkzrült az eimáit napokban ered­ményt kicsiholni a szovjet küldöttség­nek. A Szovjetunió nem. ragasz­kodott eredeti javaslataihoz, ismétel­ten módosított rajtuk, hogy a meg­állapodás útját egyengesse. így szü­le éti meg az első napirendi pontban végre a. döntés. Ez a pont így szól: .A Németország egységének helyre­áll Húsára és n békeszerződés előké­szítésére vonatkozó problémák.“ A ;zovjel küldöttség e siker után tovább olylatja nehéz harci;.. Leleplezi a i nemzetközi szerződések durva meg ! szegőit,, az imperialistákat a világ dől j gozói elölt, kényszeríti őket arra ; hogy mindenekelőtt a potsdami egyez- i mányi. betartsák. j A külügyminiszterhelyetteséh érte- ; kézi ele- a béketábor harcainak egyik igen fontos csatáját, jelenti, amely­ben az egész, világ dolgozóinak, az em­beriség nagyobbilr felének rokonszen. j ve kíséri a szovjet küldötlség nehéí j munkáját. A szovjet békevédelmi törvény A Szovjetunió szavai és tettei min- | denkor fedték egymást. Most a kül- ügym i írisz terh elveit esek tárgyalása közben is tanúi vagyunk ennek. Gro- í miko szavait cáfolhatatlanul támaszt­ja alá egy sor meggyőző tény, arról, hogy a szovjet népek valóban a bé­kére készülnek, minden erejükkel küzdenek érte. Míg Párisban folynak a tárgyalások, addig nagyszerű ülem. ben épülnek a. hatalmas vízierőmű­vek. megvalósulnak a természetátala­kító tervek, a kommunizmus monu­mentális, sztálini alkotásai. A párisi tárgyalások idején fogadta el a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa az.új költ­ségvetést, a béke költségvetését és most foglalta törvénybe a béke vé­delméről szóló törvényjavaslatot is. „Az a tény — mondotta. Bi'kov elv­társ, a híres Sztálin-díjas sztaháno- vista. a törvényjavaslat vitájában. — hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Iörvényt hoz a béke védelméről, megmutatja: országunk őrködik a béke lelett és kész minden eszközt felhasználni arra, hogy megvédje a békét, lehetetlenné tegye az imperia­listáknak az új világháború kirobban­tását." A béke védelméről szóló tör­vény az emberiség ellen elkövetett súlyos bűncselekménynek bélyegzi meg a háboríts propagandát, kimond­ja, hogy a háborús propagandában vétkes személyeket bíróság elé kell állítani és mint súlyos bűnözőket, el kell őket ítélni. A Szovjetunió békevédelmi törvé­nye igen kellemetlenül érinti a hábo­rús uszítókal, akik népeiket azzal próbálják félrevezetni, hogy ,,a Szov­jetunió új világháború kjrobbanlásá- ra készül." Sztálin elvtárs nagyjelen­tőségű nyilatkozata feltárta, hogy ez­zel a hitvány rágalommal .szavaztat­ják meg a nyugati kormányok eszte­len háborús költségvetéseiket, így rántják népeiket mind jobban a vi­lágháború útjára. A szovjet békevé- deími törvény Sztálin elvtárs törté­nelmi jelentőségű nyilatkozata után most újabb megsemmisítő csapást mér ezekre a. rágalmakra! A harcelonai „hadosztály44 E héten egy rendkívüli jelentőségű sztrájk éles fénye világított rá arra, hogy az imperialisták táborában mi­lyen kibékíthetetlen ellentét van a né­pei: és a kormányok közölt, hogy az új világháborúira készülődő kalando­rok mögött nincs szilárd hátország, bűnös politikájukat a dolgozók nem támogatják. A hírhedt, vé­res Franco-dik- tatura alatt nyö­gő spanyol nép tizenkét év után újra megmutat­ta forradalmi erejét! Barcelo. nában elemi erővel robbant ki 300 ezer dol­gozó hatalmas sztrájkja. A spanyol mun­kások újra meg- iódították az ut­cát. A sztrájk­törő villamoso­kat felborítot­ták. a kivonuló rendőröket kőzáporral fogadták, vé­res összeül közösekre kerüli, sor. de a munkásokai a gyilkos soriűz sem hát. rá,Itatta vissza. Hiába tartóztattak le már több. mint kélezer munkást a fa­siszta Franco pribékjei. 150 ezer dol­gozó tovább állja a harcot és a szlrákmoz.gaiom átterjedt sok környe­ző városba is. A hős spanyol munkások harca mély hatást váltott ki Franciaország­ban és Olaszországban. A Francia Kommunista Párt üdvözlő táviratot küldőt! Barcelona népéhez, a külügy­minisztérium' félhivatalos lapja, a. Le -Monde pedig rettegve ír a „való­ságos felkelésről", Párisban tömeg­tüntetések zajlanak le. Olaszország­ban is tüntetések robbantak ki, több gyár munkásai szolidaritásuk jeléül néhány órára, sztrájkba léptek. A nyugat-európai dolgozókat lclleikesíh FRANCO .az a tudat, hogy Franco Spanyolorszá­gában is I hatalmas, szervezeti forra­dalmi erők állnak készenlétben, hogy a 'hazádrulók háborús politikcr ját, az új világháború kirobban lásd t meggátolják. Az angol rádió 'hírmagyarázója sú­lyos kétségek közt vetette fel a kér­dési: „Nem lehetnek-e ennek a sztrájknak radikális következményei Franco tábornok kormányzati rend­szerére nézve?“ De még mennyire, hogy lehetnek! Ezeknek a következ­ményeknek a feltartóztatására próbál kisütni valamit az a sietve összetá­kolt értekezlet, amelyet Franco az amerikai és az angol követtel most folytat. E lázas tárgyalás-okkal nem men­nek sokra, A népek békeharcát nem lehet feltartóztatni. ,,A barcelonai sztrájkolok egy hadosztályt jelente­nek a béke híveinek megszámlálha­tatlan táborában“ — mondotta Luigi Longo elvtárs. az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese. És a béke hí­veinek hadosztályai győzelmesen vo­nulnak előre nemcsak Moszkvában, Pekingben, Berlinben, Párisban, de Barcelonában is! Ifjúsági világhét lesz március 21 és 28 között Prága (CTK). A Demokratikus ifjú­sági Világszövetség titkársága útmu­tatót készített a március 21 és 28 kö zott megrendezendő ifjúsági világhét re. Az útmutató megállapítja: a DlVSZ-hez tartozó szervezetek főfel­adata. hogy a Béke Világtanács haíá rozatait az ifjúság legszélesebb kö­reiben terjesszék. A vasút hasvéti torpanta A Magyar Államvasutak vezérigaz­gatósága közfii, hogy március 22, 23. és 24-én a fővonalakon é legnagyobb forgalmú vonatok kettős szerelvény­nyel közlekednek, A húsvéti forgalom­mal kapcsolatban részletes felvilágo­sítási adnak a pályaudvarok. Döntetlen a sakkvifáMtoki döíittórkézés el?i játszmájában Moszkva (TÄSZSZ) Pénteken dél­után a Gsajkovéíkij teremben kezdő­dött meg Mihail Botvinnik és David Bronstein szovjet nagymesterek kö­zött -a világbajnoki döntömérkőzés. A Botvinnik—Bronstein mérkőzés el­ső játszmájában a játék elejétől kezdve éles jellegű volt. A mérkő­zés első játszmája a 29. lépésben döntetlenül végződött. A második játszmára március 18-án. vasárnap kerül sor. ,.A mi célunk a béke!“ — hangoztatják az imperialisták. És ebben van is valami.,. Újabb összetűzések a fasiszta rendőrség és a sztrájkoló spanyol munkások közölt Paris (MTI). Több barcelonai ipar- vállalat és más kalaloniaí város üzemi dolgozóinak sztrájkja megfélemlítette Franco hatóságai!. Véres terrorral akarják a dolgozók mozgalmát letör ni, de a dolgozók hősiesen folytatják a harcol Franco ellen. Barcelona külvárosaiban komoly összetűzésekre került sor a rendőrség és a sztrájkoló munkások között. A párisi jobboldali sajtó hangol ad a spanyol hatóságok ama félelmének, hogy a katalán fővárosban újabb sztrájkhullám tör ki a bérkövetelések ki nem elégíiése miatt. Mint az AFP Madridból jelenLi, Banez Amegrial, Barcelona polgári kormányzóját menesztették. Utódjául Fehpe Amedo Colunga tábornokok a katonai legfelső bíróság tagját nevez­ték ki. Ugyanakkor Herriol táborno­kok aki a polgárháború idején Franco főügyésze volt. a barcelonai karhatal­mi alakulatok parancsnokává nevezték ki. A spanyol munkások bátor harca! valamennyi demokratikus ország köz véieménve üdvözli. A Spanyol hommtinislu lfárí ét « kaínlonial Egyesült Szocialista Eárt közös nyilatkozata Pár if (MTI) A Spanyol Kommu­nista Párt Központi Bizottsága és a kataloniai Egyesült Szocialista. Párt titkársága közös nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat üdvözli a barcelonai dolgozók hősi ellenállását. Hangsú­lyozza: a, spanyol nép képes lesz ar­ra, hogy végelvessen a fasiszta zsar­nokságnál;. A nyilatkozat ezután felhívja az egész népet, erősítse meg a harc so­rán létrejött egységét ama jövendő küzdelmek érdekében, amelyeket egész Spanyolországban kell- majd megvívni, hogy megbuktassák Franco rendszerét és Spanyolországban de­mokratikus és békés rendszert te re intsenek meg. A Spanyol Kommunista Párt és kataloniai Egyesült Szocialista Pár nagy örömmel vesz tudomás!- a pro letör nemzetköziség szolid arí fásán-a- ama rendkívüli megnyilvánulásairól amelyeket a barcelonai sztrájkoló, akciója az egész világon, de különb sen Franciaország és Olaszország do') goz-ói körében keltett. Ez a szolidan tás bizonyítja, hogy a kapitalista or szagok népei a nagy Szovjetunióvá és a népi demokráciákkal együtt Iá mogatják a spanyol nép felszabadít küzdelmét. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeleníése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága március 16-án közölte, hogy a néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel egyiilí minden fronton harcolnak az ellen­ség ellen. Szöul térségében a harcok Szöultól északra és északkeletre foly­nak. A néphadsereg légvédelmi egysé­gei Phrnjan felett lelőtték az ellenség két repülőgépét. Ügy a mi községünk általában csendes község csak' a Kormos bika bödít-i el időnként magát, meg a látó. másos Bibir.csókné sivítgal, no meg " kidől; Görény Bertalan ordítóan nagy gazember. Dekát éppen tóiul; akarói; beszélni — ki vér-e a Kormost, aki mégse, ide tartozik, meri apró- marha ezekhez képest. A ’em azért mondom, de én még mielőtt a téeszcsébe léptem, mar ak­kor sem síi elölhettem Bibircsökv.ét, a. faln imagépél. meg ezt a cseléd nyúzó, ka-peck odó k alakot. Ez a Bibircsóktif: csodálatos imákat tud. olyanokat, amelyikben mindig ran egy kéi rém­hír. ..... Jöjjön el a te országod, le­gyen meg az éti akaratom, jöjjön el a ka pia lanság földje, jöjjön vissza nyugatról Hersedly méliőságos úr. meri néhai földjén a szentség leien szövetkezetiek traktorral szántanak és a, benzin bűztől nagy fekete felhők keletkeznek és azokból majd az eső veri a földeket és elönti az árvíz, a világ rége a falut....“ Ilyeneket hornyikól ez a vén kal­lós, aki legalább annyi zagyvasáuot hord a fejében, mint amennyi eok- mók-ot cipel a városba a régi méltó- ságos uraknak. ,,Kcziifsókolorn mél- tóságos úr. hoztam egy kis vajat, ■meg sonkát,“ — ez a rövid- köszön­tése. Hogy cserébe mit hoz, azt nem tudom. Leket-, hogy ott szerzi kiapad. Ii a tat lan rém hí rk észlel ét. Az cinmit napokban, miután jól összebeszélt komájával, a hájasfeji). Görény Bertalannal, azután sor'ra- járta a házairól és főleg az asszonyo­kat abajgat-ta. — Haliam, hogy tuaguk is vetésre készülnek. Hát eszébe se jusson szom­szédasszony ilyen isten ellen való vétket cselekedni. Hadd pihenjen meg <t< a föld. kár ilyenkor még hábor­gatni, beleszórni a magot. Majd csal; akkor lelkem, mikor a Fácán-dűlőnél a- kökérészi árnyéka, déli órában ha­ránt esik a galagonyabokorra, addig egy szemet, sem, mert megdermed- a mag és lefagy neki je a nyüvesztője. Görény l;ulák még csali neki. sem. készült a vetésnek, magol se, készí­tett elő. De hát minek is készített volna, amikor Antant Tóni. a VB- tit-kár ellenőrzés helyeit napestig ná­la nézegeti a poharak alját. Ha meg­kérdik ‘tőle miért, akkor azt mondja: ..Gyűlölöm én kérem alázattal- a ku- Iákat, de mit csináljak, ha igaza- vau: tényleg még nem lehet, ilyenkor vél­ni. Ha majd lehet, akkor rögtön kor­látozni. fogom, már mint a látogatások számátA Görény k-ulák tegnapelőtt egyene­sen engem, szólít le az utcán. — Édesfiam. Laliként, — mondja mézes-mázasan a sunyi, pofa, amikor három évvel ezelőtt, cselédkoromban egy évig kenyéren és hagymán, meg az istálló szénáján tartott. Mondom neki: „Na mi a baja a k liláknak?“ — Csak jó tanácsot akarok néked adni — válaszolta hízelegve. — vess még el. mert nedves a- föld. csali látszólag szára: a teteje, de odalent talajvíz van. Azután, meg szél is fúj, elviszi, a magot. Ne- vess fiam, nt vess! — Nevelek is — mondtain neki nevetve — nagy marha maga. ha. azt hiszi., hogy fel fülle/, is rábaiig utunk magára. Ősszel is azt, /áltatta, hogy nem kell még vélni és lám a komit elvetett gabona, hogy megbokroso­dott, hogy állta, a fagyot! — Nó, hova megy — kérdeztem most én nyájasan — ne menjen se­hová. akár itt is megütheti magát. 3 guta, mert látom, hogy nagyon neki­pirosodott. Azóta már valamennyien elvetet, tünk. Elvetettük a gabonát. — a mien­ket. De elvetettük a babonát is, — az ellenségét. Elvetettük, mint ha­szontalant. károst, de persze nem 1 földbe, hanem a. szemétdombba, mart odavaló — terjesztőivel együtt. Ez it véleményem! LALI .

Next

/
Thumbnails
Contents