Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-16 / 63. szám

198? MABCirs 18 yi ä no Javítsál* meg a I* á<lc i»in mi I*.íM a WEFO^iK sxí'i'H'/.eíx'i M.«. amikor a nemzetközi helyzet Ci£vre felszültebbé válik, mikor az amerikai imperializmus minden esz­közt felhasznál arra, hogy a harma­dik világháborút kirobbantsa és a Léké* építő munkánkat megzavarja, >gen fontos az, .hogy- az eddiginél sok­ka' jobban hajtsuk végre azokat a fel­adatokat, amelyeket Pártunk megsza­bott- számunkra. Maránkban a szocializmus építése hatalmas lépésben halad előre. A szocializmus építéséhez, ötéves ter­vünk végrehajtásához, a mezőgazdá­ság' szocialista átépítéséhez az eddi­ginél sokkal több káderre lesz szük­ségünk. Hogy ez.l a káderszükségle- tet biztosítani tudjuk, elengedhálet ieni’i' szükséges az, hogy Pártunk h'á­ir.it »savai döntő mértékben meg,;>. - V tojt; a DÉFOSZ kádermunkáját, hogy a káderek biztosításában a,; eddiginél sokkal több segítséget tud­junk adni Pártunknak. Ha megnézzük a DÉFOSZ eddigi munkáját. megállapíthatjuk azt, hog.y ezen a té­ren vannak eredményeink. A DÉ­FOSZ aparálus a megyénk területén egves helyek kivételével jól megállja bei \ ti. A DÉFOSZ funkcionáriusai, lényegében el végzik a rájuk bízott feladótokat. A káderekkel való fog­lalkozás, a káderek nevelése terén is vannak elég szép eredményeink, ami megmutatkozik a káderek mun­kájában, mert a rájuk bízott felada­tokat mindig jobban és eredménye­sebben hajtják végre. A DÉFOSZ függetlenített funkcionáriusai kezdik átérezni a kádermunka jelentőségét és végzik a kádermunkát. Üzemi bi­zottságaink és falusi szervezeteink vezetőségei foglalkoznak a tagság ne­velésével. amit bizonyít az, hog'v DÉ­FOSZ tagjaink- megyénk területén ak-‘ tivizálódnak, élenjárnak a termelés­ben és példái mutatva vesznek részt tszcs-k fejlesztésében. Azonban az eredményeink mellett vannak komoly hiányosságok is. Ha megnézzük ezt a munkál a megyei tit- ‘kársag'on. belül, megállapíthatjuk azt, hogy a kádermunka még mindig bi­zonyos fokig reszort munkának van tekintve. A megyei titkárság tagjai a kádermunkál még nem tetlék egé­szen magukévá. Hatáskörük listája, ■alapján nem folytatják a káderekkel való egyéni foglalkozást, nem gon­doskodnak kádertartalék gyűjtésről. Az iskolákra sem javasolnak megfe­lelő elvtársakat. A DÉFOSZ káder- munkájál egyszer már a megyei tit­kársági ülésen megtárgyaltuk, még­sem történt meg az a változás, ami­nek meg kellett volna lenni a ká­dermunkában. H. mindezt megvizsgáljuk a járási a városi titkárainknál, még súlyo­sabb hiányosságokat tapaszlálunk. Az -'íl.vtársak alig foglalkoznak kádermun- kával, pedig a hatáskörű listájukat •^készítették, amelyben meghatároz- "Iák. hogy kikkel fognak foglalkozni. "Ezckután jogosan vetik fel helyi szervezeteink vezetőségei, hogy keve­set foglalkozunk velük és kevés tá- vmogatást adunk a munkájukban. A hiányosságok az üzemi bizottsá­gainknál és a falusi szervezeteink ve- -r.eíősegeinél is megtalálhatók. A tag­ság nevelésével keveset foglalkoz­ónak. Nem bízzák meg őket feladatok- ' 1»al cs igy nem. ismerik meg azokat az aktívákat, akiket funkcióba, vagy iskolára lehetne javasolni, vagy nem utolsó sorban Pártunk tagjelöltjeinek «órába. Ezekből a hiányosságokból a ta­pasztalatokat leszűrve, feladatunk az. hogy Pártunk irányításával a káder- munkánkat szervezetté, tervszerűvé tegyük, hogy a jó káderek kinevelé- scvel a ránkbízott feladatokat mara­déktalanul végre tudjuk hajtani. Milyen káderekre ran szűk* ég? ! Olyanokra, akik ebben • a feszült , nemzetközi helyzetben ingadozás nél- ; kill, bátran megállják a helyüket, akik következetesen végrehajtják Pártunk politikáját. Olyan káderek kellenek, akik nem. félnek a népszerűtlen fel­adatoktól, ■ akik nem félnek a nehéz­zé Éjektől. A mí kádereinknek sziiárd- ■nak. Párt és osztályhünek kel! len­ini. Szeretni kell a Pártot, szeretni kell a Szovjetuniót, szeretni kell a D üág proletár iái usá t cs ugyanakkor palái osan gyűlölni az ellenséget. Az ipsztályharcban következetes legyen, ne ingadozzon. Olyan káderek kel!e- ^>®k, akik minden tettükkel a szocia­lizmus ügyét' szolgálják. Tiszta múl­ttá, becsületes,’ megbízhaló, áldozat­kész, fejlődőképes, termelésben élen­járó káderekre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen kádereink íegve- fc«k. ki keli nevelni őket és hogy ■«remi tudjuk őket, előbb alaposan »*£ kell ismerni a kádereket. Meg- **®®rni a kádereket munkaközben le- *,f' legjobban. A káderekkel való •íyéni foglalkozás a kádernevelés alapja. A munkában segíteni kell a kádereket, bírálatot kell, gyakorolni a munkájuk felelt és rá kell mutatni arra, hogy a hibákat hogyan .tudják kijavítani. Meg kell bízni képessé­geikhez mérten feladatokkal őket és ellenőrizni kell, hogy a feladatokat hogyan hajtották végre. A káder utánpótlás érdekében ká­dert adalékot kell gyűjteni. Kádertar­talékot azol;ból a dolgozókból kell gvüjteni, akik élenjárnak a termelés­ben, akik a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul végrehajták. A káder- tartalék gyűjtésénél is különös nagy gondol kell fordítani az ifjak és a nők fokozott bevonására, mert ezen a téren komoly hiányosságok van­nak, * Az aktívák nevelése érdekében az üzemi bizottságaink és a falusi •szerve::eleink vezetőségei kötelesek rendszeresen aktíva ' ülésen és egyé­ni. foglalkozással az aktívákat nevel­ni. A DÉFOSZ tagság r. : tlése érde­kében az üzemi bízol! nk és fa­lusi szervezeteink ve.zcio-, vei kötele­sek minden hónapban endszeves taggyűlést megtartani es en a tag­gyűlésen a tagság nevelése el döntő­en kell foglalkozni. A kádermunka ' megjavításához szükséges a tapasztalatok kicserélése is. A tapasztalatokat kibővített me­gyei titkársági, üléseken rendszeresen ki fogjuk értékelni és megszabjuk a további feladatokat. Mindezekhez szükséges, hogy el­mélyítsük az egyéni felelősséget. Érezni kell minden DÉFOSZ funkcio­náriusnak azt, hogy felelős azért a munkáért, amit rábízott a Párt cs a munkásosztály és így felelős a káder­munkáért is, A határozatokat ponto­san végre kell hajtani, a fegyelem megszegőit, a felelőtlen egyéneket szigorúan felelősségre kell vonni. Ezek azok a feladatok, amiknek a jó végrehajtásával megtudjuk javítani a DÉFOSZ kádermunkáját. A megyei titkárság tagjainak, járási, és városi titkároknak, üzemi, bizottságainknak magukévá kell tenni ezeket a felada­tokat. Alaposan tanulmányozni kell vezetőinknek a kádermunkáról szóló tanításait. Az elméleti színvonal eme­lésével, a bírálat és az önbírálat fegy­verének állandó menetközben való alkalmazásával, Pártunk határozatai­nak maradéktalan végrehajtásával, biztosítani tudjuk a DÉFOSZ káder­munkájának megjavítását. Rubányi János DÉFOSZ megyei káderes. |Egy lángoló forradalmár, a Bolsevik Párt és a szovjet állam nagy szervezője Itta: I. Szverdiov Újabb kedvezmények a szerződéses rostien-termelők részére Textilellátásunk bizto-ítása érdeké­ben igen fontom a rostién termelése. Kormányzatunk a szerződéses rost len- termelés elősegítése végeit o múlt évi átvételi, árakat 25 százalékkal felemelte és a szerződéses termelőknek 15 szá­zalék soronkívülf íexlilavyagjultatást biztosít. Az eredményes termelés .megkíván­ja. hogy a rostlent a Szovjetunió ta_ pc.sziala!ai alapján a legújabb agro­technikai . eljárások alkalmazásával termeljük. Igen fontos a vetés előtt a szakszerű tatajelőkés/ífés és korai ve­tés. Lehetőleg szélvédett helyre ves- sür.ic, Szél ellen megvédi lenyelésün­ket nemcsak az erdő, a fasor, hanem a magasabb növényzet is, mint a ku­korica. napraforgó, sőt a rozs is. Vetés előtt az őszi szántást porba nyóvá keli elmunkálni, hogy rögimeu- íes legyen talajunk, mert igy ludunk jó magágyat és egyenletes kelést biz­tosítani. Korán kell vetni, március 15-ig be kell fejezni a rostira veté­sét. A korai vetés nagyobb termést és magasnövésű, tehát elsőosztályú leni biztosít. A Dunántúli Roslfokészílő Vállalat a szükséges rostlenVetőmagot a föld müv< -szövelkezetekhez már mindenho­vá kiküldte. A tszcs-k pedig közvet­lenül február 15-ig megkaplak a vető magot. Az egyénileg gazdálkodó termelők minél előbb vegyék át a -zövefkezetek- től a rostién .vetőmagot és ha a talaj állapota megengedi, azonnal vessék el. azáltal s-ajál maguknak és népgazda­ságunknak bő termést biztosíthatnak. Harminckét évvel ezelőtt, 1919 március 16-án húnyt el" Jakov Mihaj- lóvics Szverdiov, a Bolsevik Párt és a szovjet állam egyik kiemelkedő munkása. Lenin és Sztálin hű tanít­ványa és munkatársa s a szovjet ha­talom legfelső szervének, a Műnk ás­ás Paraszt küldőitek Tanácsai össz­erósz Központi VégrehajlóbizoHságá- nak első elnöke. Nyizsnijuovg-orodban, a mai Gorkijban születeti, ri'zenö!. éves korában már a maga lábára állt, s 1? éves korában a hivatásos forradalmárok veszedelmes, nehéz útjára lépett. Ö vezette Nyizsnijnovgorodban az ille­gális marxisia köröket, ő tanította a munkásokat a kizsákmányolok elle­ni harc művészetére. Szverdiov a forradalmi harc iga­zi hőse volt. Semmiféle üldözés, bör­tön. száműzetés nem. torié meg aka­ratát s a munkásosztály győzelmébe vetett.hitét. 1905-ben az orosz forradalom előes­téjén fegyveres felkelésre tömörítetté az uráli munkásokat. A forradalom veresége után a reakció éveiben még nagyobb erőfeszítéssel dolgozott, A cári rendőrség 1909-ben Moszkvában letartóztatta, s a távolj narimi vidék­re száműzie. Szverdiov azonban meg. szökött és Pétervárofct folytatta for­radalmi munkásságét. Rendszeresen fellép (üt a munká-sgyüléseken. Ö ve­zette a harmadik állami duma szo­ciáldemokrata frakcióját. Kiválóan egyeztetie össze az önkényuralom ei­gen! harc legális és illegális formáit Résztvett a legális bolsevik lap. e ..Zvjezda" kiadásának előkészítésé­ben, erélyes harcol, vívott a mense- vikek, likvidátorok, és otzovisíák el­len. 1910-ben isméi lelartóztatlák és Szi­bériába száműzték. Lenin és Sztálin, n-agy r a becsülték Szverdlovot és a párizsi konferencián 1912 januárjában vávollétéb«« bevá­lasztották a Bolsevik Párt Központi Bizottságába j a ,_7T februári forradalom Szi­] ÄZ 1917*8$ bői iában uFákd Szverd­lOvoi. Turubani szám- üzéléséböl azonnal visszatért Péter- várra. A:: áprilisi ötvzorosz konfe­rencián ialá’kozoti először Leninné!. Lenin a konferencia folyamán meg­győződő:! arról, hogy a Párthoz hű és iéheiságe- szervezőre falálf Szvnrd- lov személyébom Sz.verdlovoí az áprilisi konferencián be válasz ío:ták a Központi Bizottság­ba. majd a Bolsevik Párt Központi Biz-oti-ágának átkára lett. Lenin és Sztálin irányítása melleit még hatal­masabb erővel bontakozó’ ki szer­vező tehetsége. Öriáü munkát vég­zett a Bolsevik Párt VI. kongresszu­sának előkészítése terén. Szverdlov tevékenyen vészivel! az októberi fegyveres felkelés előkészt­ésében. A lángoló bolsevik szenve­délyével tárna dia Zinov jevet és Ka- ményevel, az aljas árulókat, akik ki­adták az ellenforradalomnak a feny- veres felkelés lenini tervét. Szverdlovot röviddel a Nagy Októ­bert Szocialista Forradalom győzelme mán, 1917 november 21 -én. megvá­lasztottak a szovjet hatalom legfel­sőbb szervének, az Ü-szoro-z Köz­pont] Vérrreha jtóbizouságnak el nőké­vé. Egész erejét és ludasát a világ első szovjet államának felépítésére, megszilárdíiására fordította. Szverdlov mélyen hiti a nép alko­tó erejében. rárauialoH: a szovjet ha­laimat tiny lsei! építeni, hogy i dol­gozók Icgszéle.-obb .ömegei rész: ve­gyenek az államigazgatásban. Szverdlov lelkesítő alakja örökké éiríj fog a szovjet emberek szívében, örök példája lesz a Párt, a nép, a szocialista haza önzei Ion szolga-?, a fá­nak. Éleie új hőstettekre hívja fc] a szovjet népet Lénin~~Sziálin nagv eszméinek lelies. győzo-lmccri. Két évi börtönre ítélte a bíróság az- ám rejtegető dr Koráé» Győző vo11 iskolaigazgatót Dr Kovács Győzői, a szekszárdi Közgazdasági középiskola volt igaz­gatóját a városi tanács el számoltató bizottsága árurcj tegefes miatt följe­lentette. Az igazgató lakásán a kivizs­gálás során 34 zsák elromlott, kuka_ cos lisztet. 160 kilogramm kézzel In­vert rozsot. 391 kilogramm búzái, 140 kilogramm árpát, 185 kilogramm ba­bot, több. mint 15 mázsa kukoricát. 237 kilogramm napraforgót, 231 kilo. gramm zabot, 120 kilogramm lucerna- magot és 45 kilogramm köles-magot találtak elrejtve a padlásán. A bírósági tárgyaláson Anvalczki András szekszárdi lakó-, mint tanú elmondja, hogy a talált liszt több ré­szében kukac volt. A zab több ré-ze egérrágott és azáltal hasznavehetetlen volt. A rozsról megállapították, hogy kézzel csépelte, mert kellőképpen nem volt kitisztítva. Schilling István, a városi tanács elszámoltató bizottsága, nők egy tagja elmondja, hogy a tajá'f lisztnek túlnyomó’ része grízes-lisjct volt.' Dr Kovács Győző á tárgyalás során elmondotta, hogy ö nem érzi magái bűnösnek, mert a betegsége folyamán több. mint három hónapon kérésziül nem evett cs abból takarította meg az elrejtett gabonát, lisztet, babot és a többi, terményt is. A tárgyaláson cini­kusan arra hivatkozóit,' hogy ..Örült", hogy a népi demokráciában nyíltan ta­nít.háttá M arx. E ngels-L e i • in-Sz teil in tanait.. A felszabadulás előtt is több tanítványát ezzel az elmélettel lezte" lel, és méltatlankodik azért, hogy éppen a népi demokrácia sújt le rá. Dr Kovács Gőzö, aki a népi de­mokrácia jóvoltából vezethette a szek­szárdi közgazdasági középiskolái, el­lensége a dolgozó népnek. Saját, magát felvértezettnek véli a marxizmus és leninizmus tanaival Ezt arra használta fel. hogy sorainkba be. Kirakodott, mint ..haladó értelmiség', a dolgozók elől a padlásán külön, kü­lön kisebb egy.-égckben elrejtette az élelmet. A szekszárdi járási bíróság dr Kovács Győzöl két évi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 3 évi köz_ ügyektől való eltiltásra ítélte. Egy évre Szekszárd területéről kitiltották. A talált terményeket elkobozták és a földmüvesszövelkezet raktárába szál­lították. Dr Kovács Győző a kiszabott ítéle­tet súlyosnak találta és ezért felleb­bezett. — A begyűjtés során Fadd község- ....n lelepleztek a demokrácia ellenes egyéneket. Ezek között vannak a Var­ga-test vérek H, akik lő mázsa kuko­ricát és 2 mázsa rczgálicot rejtettek cl. BarisI* Aurél Volt földbirtokosnál a padláson elrejtve talállak 5 mázsa kukoricái, ó mázsa búzát Barial Aurélnak 2.000 hold földbirtoka volt és még mindig a lerménygyüjléssci és rejtegetéssel foglalkozik. Barial Aurél ellen a rendőrség az eljárás: megindíiolfa. Az Országos Gyorsíróversen', «■-ek- szárcli részlegét ebben az évben áp­rilis közepén tartjuk meg a közgaz­dasági középiskolában. Ezúton is kér­jük mind a tavalyi versenyzőket, mind az azóta Szekszárdim került gyakorló gyorsírókat, gyorsíróiskolát végzetteket és diákokat, hogy erre a versenyre minél többen nevezzenek be. A szakmai tudás fokozásában nagy szerepet játszanak az ilyen ver­senyek! — A nevezési díj 1 forint, a jelentkezés határideje március ló. Az üzemek dolgozói lehetőleg egyszerre jelentkezzenek, de egyénileg is lehet. A jelentkezéseket a közgazdaság: kö­zépiskola vezetőjének kel! küldeni. Szekszárd, Marx Károly-ulca 8—12, Gmehling Ferenené ig. Mesőgasdasági tanú vsa dó A burgomfacsirásrlaíás előlijei Kétéves növénytermelési tervünk nemcsak a mennyiségi, hanem a. mi­nőségi töbtermeléőt is célul tűzte ki. Az elmúlt év megmutatta, hogy bur­gonyatermésünk bizony még gyerek­cipőben jár és sok a tennivaló ezen a téren. A legsúlyosabb hiba az. hogy -sok helyen a burgonyát tavaszi szántásba rakják: ezáltal szinte-eleve kizárjuk, hogy a téli csapadékot hasznosíthassa a burgonya. I jó burgonyatermés alapja az őszi mély. szántás. Ha azonban mégis tavaszi, szántásba kerülne a burgonya, ezt n munkát akkor végezzük el. amint már a földre rá lehet menni, tehát, hala­déktalanul. A tavaszon szántott föl­det alaposan ei kell munkálni: eke után borona következzék. mert a. hantos, rögös föld gyorsan kiszárad. Ha esetleg vetésig kigyomosodna. ezt n a gy űzc mb en t á fosával, ki síi z < • n i be 11 egyszerűen lókapával szüntetjük meg. Á műtrágyákat' ugyancsak vetés előtt be kall dolgoz,ü a tolajba. Kü­lönösen vonatkozik ez a kálisóra. melynek használatát a burgonya külö­nösen meghálálja! Az így előkészítőit talaj egyik letr. haíhatósabb eszköze a biztos termes­nek. Egy másik, lényeges tétel: a burgonya el öcsin/zktiása. Ez a led vá­rnát a jaco viza lás egyik gvakorlati alkalmazása, melynek az a lényege, hogy a burgonya életfolyamatát ra­kás előtt megindítjuk, mert ezáltal időt. nyerünk és meggyorsítják a burgonya, fejlődését., - Különösen korai rózsa alkalma* erre. A vető­gumónak szánt burgonyát (tyúktojás nagyságú a legalkalmasabb') kiszedve a veremből, fatálrakra rakjuk és vi­lágos. meleg helyen tegzük ki a fény és hőhatásnak. Erre, a célra, ha kü­lön hely nem is lenne, az istálló megfelelő, feltéve, ha az nem nagyot) párás. /I hőmérséklet akkor jó ha 20 C ■fok kör hl van álla ml ón n. Az így kezelt burgonya csírázásnak indul. Míg a sötét és hűvös helyűi csírázott burgonya hos-zú. nyurga csirákat hoz. addig a fentiek szerint kirakott burgonya életerős, vaskos csírát nevel. Kii'dtrfcsr okkor törté­nik. minor <t csirák' hossza 1—2 nn.es. A kis/,állítást év az ültetést úgy kül végezni, hogy a csírák le no törje­nek. A cérnaesírás gumók nem btasz nálandók fel. mert azok be!egek és uíódiak is betegek lennének. Az t to­rsi híz fut olt gumók m.tl.• elsősorban o>'l ran jelentősége. ahol korai burgonya fercit nagy a szükséglet. O'tl. ahol kisebb területen történik a burgonyatermoszi.és, a fenti eljárás­sal az eiöesíráztatás nehézség nélkül biztosítható és igen kifizetődő .4? clőcs/rá.-tatolt gumókat március rö­geit. április elején rakjuk' le. — Bő hozamra akkor szál.ét hatunk, ha ő>". .. szel meylrág/júioft tőidbe rakjuk. Fentiek révén *■<_é->-ég< s. l.;..<ai hm gonyánk lesz és ezáltal a minőségi termelés terén isméi egy lépessel előbbre haladunk. Megyei Tanács VB Mezöga-zd. Osztálya, Növénytermelési Csoport, gyorsíró vcrsíMij' sudiil Sstchszárdon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents