Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-28 / 23. szám

F A .95 T- O' 1°51 JANUÁR 2S .A*. Egyesült Nemzetek Szövetségé- ben az USA küldöttsége az elmúlt napokban két, komoly 'diplomáciai ve­reséget szenvedett. Súlyos üzemzavar történi a. szavazógépezeliel, talán a sok drptonrángat.rís megártott neki/ Az USA diplomáciának először csü­törtököt mondáit az a kísérlete, hogy társszerzőket szerezzen a határozat- . tervezetéhez, melyben Kínát agresz- 'saterna-k - nyilvánította. Hiába próbál- •'‘koztak érvelni dollárral, az ENSZ-bol vak) kilépéssel, egyelőre sem .szép- szóra, sem fenyegetésre nem találtak ä küldöttségek közül egyetlen olyant, Amelyik hajlandó lett volna kezdemé­nyező lépést tenni ebben az aljasság kán, P ersze nem arról van szó, hogy az imperialista és népelnyomó államok küldöttei egyszeriben bajno­kai lettek a becsületnek, a tisztesség- írek, a puritán elveknek, hanem mind­össze arról van szó, hogy- nein merték vállalni ezt a lépést, mert ahová .lép- íSének, az nem út, hanem szakadék. Agres szórnak bélyegezni egy 475 milliós nemzetet, egy nagy és hősi né­pei, mely mégceak nemrég vívta ki magának a szabadságot a nagytőke által végsőkig támogatott népelnyomó ■klikkel szemben. Agresszornak bélye­gezni a ' Kínai Népköztársaságot, ak­kor, amikor MacArthur légi gengsz­terjei naponkint intéznek támadást Észak-Kelet Kína békés lakosai, fal­vai és városai ellen, amikor ismert ténv. hagy a koreai Rommel, — Mac •Arthur nagyravágyó és hiftbalionra rajzolt haditerveiben a Kína és Korea haláram vezető Ja tu folyó nénin jelen­tett határt. így azután minden becsü­letes és a fényeket elismerő ember jól tudja — Angliában is, Franciao-- szagbain is, Indiában is,- szerte a vilá­gon— hogy a kínai önkéntesek nem­csak a koreai népnek segítenek a ve­szett agresszor megfékezésében, hanem ■iáját határaikat, saját népüket is vé­dik az agresszorlól, a MacArthur féle „életformától'. Ez volt az egyik t>ka annak, hogy mag a legkipróbáltabb lakójok között wm akadt az első kísérletre a ja­vaslathoz társszerző, mert még ezek a lakájok is tudták, hogy a zöld asz­talon előttük álló országnév mögött nemcsak ők ii ínele, hanem az ottho­ni százezrek és milliók, akik nem akarnak társszerzői érdemet szerezni az amerikaiaknál/ . Közrejátszott az is, hogy: a küldőt* tek jól tudták a Kínai Népköztársa­ság többé már nem az ,,aki bírja marja" Kínája, melynek elég volt egy étién hadihajónak megfélemlítő sőrüíize, hogy diktátumokat elfogad­jon. Kína akkori urai egykönnyen el­árulták. eladták a népet, de ma a Kínai Népköztársaság olyan erő és olyan hatalom, mellyel számolni kell! Ügy látszik a delegációk kényszerű­ségből számoltak is ezzel és ezért volt kénytelen az amerikai küldöttség a ha­tározat tervezetet teljesen egyedül be­terjeszt eni. . . KJf ég a guta kerülgette ezért Tru- x * mant és üzlettársait, amikor jött a második diplomáciai kudarc híre: 27 szavazattal 23 ellenében, hat tartózkodással elfogadták India javas­latát arról, hogy az amerikai határo­zat felett a szavazást halasszák el két nappal és e-zídő alatt tanulmányozzák a Kínai Népköztársaság újabb békeja- vs-slplát, a lopkés rendezés valódi nyitját- Ez a béke javaslat, akár a békega- lamb úgy repült be a politikai bizott­ság üléstermébe az imperialisták nem kis megrökönyödésére, mert azt'ta­pasztalták, hogy a. javaslat mellett .nemcsak a bükét következetesen védő országok, élükön a Szovjetunióval, foglalnak álIáét, hanem az ázsiai or­szágok képviselői i>s rokonszenveznek vet?, mint olyan, országok képviselői. nÜo! a a saját bőrén megtanulta, hogy az imperializmus csak rosszal akarhat és rosszat, adhat, akármilyen ezüst papírba. va,gy határozati javaslat­ba csomagolja is. De nemcsak azek a küldöttek foglaltak a kínai békejavas­lat mellett állást, hanem sorra jelen­tették be Ecuador, Venezuele, Bolívia , máskor oly engedelmes — képvise­lői, hogy bár eredetileg az amerikai javaslat o»l akarták támogatni, de most még „tanulmányozni" akarják a.z új helyzetet. Jebb angol küldött is leijei etil ette: kétségtelen, hogy új helyzet keletkezett és ezzel kapcso­latosan tanácskoznunk kell országaink kormányával Hát tanácsolni van is miről, mert a dollár Szekerébe, fogott katasztrófa- politikusok számára már nincsen visz- sza-út. A megvásárolt lakájok kissé zsörtölődhetnek, prüszkölhetnek, de a parancsót végül is hétié {görnyedve végre kell hajtaníok. „A kínai kormány javaslatai elmé­lyítették a Washington és atlanti partnerei közt fennálló ellentéteket" —: siránkozik a. francia kormány félhi­vatalos lapja a Le Monde, A reakciós Au-be pedig, arra biztatja az amerikai kormányt, hogy sürgősen tegyen en­gedményeket "„ha- meg akarják őrizni az atlanti iábor egységét." Az angol New Statesman and Nation elismeri, hogy az amerikai javaslait célja háború ki­terjesztése és megállapítja, hogy en­nek az amerikai lépésnek •„kellemet­len“ következményei lehetnek Ázsiá­ban. „Ez a Kína-ellenes terv — pa­naszkodik a lap — legfeljebb arra lehet jó, hogy az ázsiai népeket meg­győzze arról: ,,Amerika valóban olyan fekete, amilyennek festik.“ A Man­chester Guardia írta: „az amerikai EASZ küldöttség vezetőszerepe ha­tározottan megrendült... a küldöttsé­gek egész sora fél Kína agresszorrá nyilvánításának követ kezm.ényeüőlé' A tiltakozás hangja az amerikai külpolitika módszerei ellen 5 még a reakciós amerikai sajtóban is - föl-fölbukkán. A New York Journal and American című lap körkérdésére, hogy maradjanak-e Koreában az . ame­rikai katonák, a . megkérdezettek ki­lencvenöt százaléka azt válaszolta.: Ne maradjanak, jöjjenek hazai A Walton Reporter című lap pedig ezt a levetet, kapta egyik olvasójától, V. J. Griff intői: „Meg tudnák-e magya­rázni, vájjon miért nem nyilvánították az USAT-t agresszornak. amikor az amerikai csapatok megtámadták a bé­kés koreai népet?" V. J. Grifinnek nincs igaza, mert az USAT-t agresszornak nyilvánították, csak nem az ENSZ, hanem a. népek a. becsületes emberek, méghozzá az ENSZ-beli szavazógép fénykorát felül­múló arányban. Török édességek és keserű fények Köztudomású, hogy az ankarai vezetők által a koreai frontra hajszolt török brigád jóformán teljesen megsemmisült. A könnyű hadibabérokról álmodozó török rablókat már az első harcban szétverték. Az ameríaki imperialisták ankarai taípnyalóí, hogy „koszorúmegvál­tás" címén minél több dollárt kunyeráljának ki,- legendát költöttek a meg­semmisített brigád állítólagos „hőstetteiről" és azt mindenfelé terjesztet­ték. Menderes, török miniszterelnöknek, Nuri Jamut vezérkari főnöknek és a többi, amerikaiakat kiszolgáló törők lakájnak azonban csak azután' jutott eszébe a török csapat hadidícsőségéről szóló legenda kiagyalása, miután ismeretessé vált a brigád eltűnése. Az amerikai sajtq csámcsogott a gyönyörűségtől, amikor leírta az életben maradt török daliák kitünte­tési ünnepségeinek részleteit. Ezek a szemfényvesztő mutatványok azon­ban szemmel láthatóan nem nyugtatták meg a török közvéleményt, sőt inkább az látszott, hogy a török közvéleményt mélyen megrázta az or­szág vezetői részéről hozott értelmetlen áldozat. Sahap Gürlep, török hadtesttábornok visszatérve Koreából, útköz­ben Japánban sajtókonferenciát rendezett s ennek folyamán részletes be­számolót közölt a brigádnál tett látogatásáról. Ha az ember a tábornok szavait hallgatta, akkor az leheléit volna az érzése, hogy a török brigád pompás jólétben, vígan éli világát Koreában. Az egyetlen, ami a katonák­nak hiányzik, — a török édesség. A török újságok nagy lelkesedéssel vetették magukat a tábornok nyilatkozatára és lelkendezve közölték a „nagyszerű" hírt olvasóikkal. Bármily tökélyre is vitték azonban a megvásárolható tőrök újságok a ha- zudozást, akármennyire is igyekeztek feltámasztani a török zsoldosokat, a tényeket nem lehet letagadni. A koreai frontról érkező jelentések arról számolnak be, hogy a koreai néphadsereg támadásának felfejlődése köz­ben kíméletlenül kergeti az amerikai intervenciós csapatokat és „dicső társaikat", akik valamennyien irhájukat mentve, gyorsan szedik a lábu­kat. A riadtan menekülők között van néhány, a pusztulástól menekült török hadfi is. Ugyan eszükbe jut-e most ezeknek a törökméz kellemes ize, van-e idejük kedvenc csemegéjükre, a szultánkenyérre gondolni? Újsághír: Adenauer, a bábkancellár visszautasította a Németország egyesítésére vonatkozó tárgyalásokat. Uraim, mi sokkal messzebbre akarunk menni, mint Németország egyesítése TERROR ALATT SÍNYLŐDIK A JUGOSZLÁV IFJÚSÁG Az alábbi levél a jugoszláv emigránsok Nova . Borba című lapjában jelent meg és a leve­let a beranei gimnázium diák­jai írták. „Mr, a beranei gimnázium tanulói tanúi vagyunk- azoknak a véres ese­ményeknek és hallatlan kegyetlenke­déseknekj amelyeket Tito bandái haj­tanak végre a mi járásunkban. Az utóbbi két évben meggyilkol iák. megkínozták legkedvesebbjeinket, szüleinket, testvéreinket. barátain­kat. Legtöbbünk hozzátartozói börtö­nökben és koncentrációs táborokban sínylődnek. Lakásainkat kifosztották, élelmezésünk oly nyomorúságos, hogv emiatt nagyon sok diáktársunl: meg­betegedett. világszerte a dolgozók véleménye és a frmnani vélemény közölt mély sza­kadék tátong és ez a szakadék egyre mélyül- Ez az áthidalhatatlan ellentét komoly gátat képez .az új világháború kirohbri ntása előtt. Azonban nem szabad lúl ér 'ékelni az imperialista, áruló kormányok ENSZ-beli nézete)- téré-eft, a szavazógép akadozását. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Franciaországot uralkodó köreinek nagy igyekezete az Egyesült Államok gyarmati függvényévé változtatja. A bankok és az ipar üzletemberei, akik­nek „magvát" a híres kétszáz család és a szolgálatukban álló korrupt poli­tikusok maroknyi csoportja alkotja, elárulják az ország nemzeti érdekeit .saját korlátolt osztályérdekeikért. As aljas Ja les A világuralom amerikai önjelöltje franciaországi ..ötödik hadoszlopában' a rohamcsapatot, mint Nyugat-Európa többi más államában is, a jobboldali szociáldemokraták képezik Ők voltak a legelszán­tabb és leg- cinikusabb propagálói annak, hogy a Wall Stre­et „önzetlen'1 segítséget nyújtson az óvilágnak. Sőt mi több, mindazokat az uzsora-szerződéseket, amelyek Franciaországot a dollár véres szeke­réhez láncolják, jobboldali szociál­demokraták írták alá. Az aknamun­kát, amelyet a tengerentúli imperia­listáknak a francia, munkásosztály egységének megbontása terén sikerült megvalósítani, megboldogult Leon Blum és a, sajnos még meg nem bol­dogult utódainak piszkos keze hajtot­ta végre. A francia jobboldali szocia­listák vezető bandájának s következ­tetésképpen az itteni „ötödik hadosz­lopnak“ is a legtipikusabb képviselő­je kétségtelenül Jules Mach. A fran­ciák a. nevél többnyire nem „móká­nak, hanem „mos"-nak ejtik, ami „al­jas“-!, „undorító“-!, jelent. El lehet képzelni, hogy ezt a kis változtatást nemtiszián azért használják, mert ra­jonganak a szójátékokért .......... Am ióta Franciaország végleg leke­rült az amerikai protektorátusok közé (1947. május), Jules Moch megszakí­tás nélkül helyei, foglal a kormány ban. A mai Franciaországban, ahol a I Míg Moch a belügyminiszteri szék­ijén ült (1947 novemberétől 1950 feb­ruárjáig) parancsára 18 munkást gyil­kollak. meg. íme néhány e gyilkossá­gok közül: 1947 december 3-án Valencie város­ban a csendőrosztagok sortüzet nyi­tottak a sztrájkoló munkásokra, akik éhező családtagjaiknak kenyeret kér­tek. Vértócsában, holtan maradt a kö­vezeten Penel vasútas, három gyer­mek apja, Challeat va.s- és fémmun­kás, három gyermek apja, Juste épí­tőipari munkás, öt gyermek atyja . 1947 december 17-én agyonlőttek Marseilleben egy sztrájkőrt. Meggyil­kolták Silvain Bettin! munkást, aki annakidején csodával 'határos módon menekült meg a dachaui haláltábor­ból-. . 1948 őszén a hős francia bányász- sztrájk napjaiban Moeh janicsárjai amerikai automata fegyverekkel még több munkást kaszáltak le. Az áldó zatolc közt voltak: Jansec . elvtárs, Barbier és L'Ospital elvtársak, Becar és Bacly elvtársak, Chaptal elvtárs . .. Gazdáinak ,a tengerentúli háborús gyű j tógátoknak egyenes parancsára Moch, egészen trumani mintára, fa­siszta hajtóvadászatot rendezett Fran eiaországban a béke hívei ellen. A vérszomjas Moch első áldozata André Cullier, párisi munkás volt, akit a csendőr Mauzer-puskával hátulról lőtt le abban a pillanatban, amikor pla­kátot ragasztott ki, amely az atom­fegyver eltiltását követelte ... A Wall Street mérhetetlenül meg volt elé­gedve lakájával. Minthogy úgy látták, hogy a dolgozók ellen felállított ter- rorgépezetet már meglehetős tökéle­tességre fejlesztette és „terven fe­lüli“ teljesítő képességre emelte. Mochot amerikai gazdái, áttették a számukra most, már legfontosabbá vált állásba, a hadügyminisztériumba. Hú §sj‘é le re bp tí ties ég Moch itt is a dollár rendkívül . ouzgó szolgá jának bizonyult. Hete­ken át lázasan tevékenykedett új ál­lásában és annyi sötét reakciós . intéz­kedést vitt keresztül, amennyit, elő­deinek hosszú évek során sem sike­rült megvalósitanok. Külön rendőrsé­get szervezett, „territoriális védőrsé- get" s ehhez mintának Himmler Ge- slapo-gépezeléí vette. Ennek az új­sütetű rendőrségnek (köz bevető! cg megjegyezzük, hogy a ..demokratikus" Franciaországnál: most már húsz kü­lönböző rendőrsége van) az a felada­ta, hogy fegyveres erővel .a háború^ törvények, alapján elnyomja a töme­gek demokratikus mozgalmának min­den formáját. Moch a szolgálati időt a gyalogságnál 10 hónapra megfúrsz- szabbítolla és megparancsolta, hogv tartsák fegyverben azokat a • katoná­kat. akiknek normális körüfnv'-nvck közt határidő nélküli szabadságra kellett, volna menniük. Moch megkeltözle az amúgy is mái hihetetlenül felduzzasztott katonai k'öltségvetést. Évi 1.200 milliárd frank­ra emelte. Moch aláírta az amerikaiak határozatát Nyugaf-Németország azon­nali újrafelfegyverzéséről, Moch ide­jének több mint felét, az Óceánon túl Truman, Acheson, Bradley és többi amerikai főnökei várószobájában tölti, akik a francia népet ágyútölte­lékül szeretnék felhasználni rabló ke­leti háborújukban. Az emberiségnek ez a Moeli-félc söpredéke, »mely a párisi „ötödik hadoszlop” becstelen soraiba tömö­rült., terveit és „eszményeit** az or­szág igazi gazdája, a francia nép el­len építi. De a francia nép a belső árulók és a külső rahszolgutartők el­lenére is megy a maga útján, a ra­gyogó jövőért vívott békéimre ólján. A terror hulláma ebben a járás­ban, ahol tavaly októberben és no­vemberben a lakosságnak mintegy kétharmadát megölték — a 'mi gim­náziumunkat is elérte. Letartóztatták és elhurcoltak 8 tanárt és 50 diákot. Az orosz nyelv egykori tanárát, a kommunista Vladimir Marinovicsot a letartóztatás alkalmából megsebesí­tették, Leposzava Kicsvics tanárnő­nek pedig kitépték a haját. Őket. a többi letartóztatott tanárokkal együtt börtönbe vetették és azóta sem kap­tunk hírt felőlük. Letartóztatták a legkedvesebb elv- társunkat. a középiskolás ifjúság ve­zetőjét, Nados Bojicsicset és még sok elvlársLinkct. akik közül a legtöbben a felsőbb osztályokba jártak. Köztük vannak Babovics Damivlov, Sósepa- novics Milutin, Bulatevics Jova, Za- kovics Radoszlav, akinek a bátyja a partizán harcokban esett el, Rajkovics Novak, Milacsics Vlado, akinek az apja partizán volt és hősi halált halt, Nadzsics Szabahadin, Johanevics Dimitrije és Vukics Miomir. Legtöbb­jük sorsáról azóta . sem hallottunk semmit. Úgyszólván mindennapos dolog, hogy az előadások alatt megjelenik az iskola előtt az UDB-ések autója és ilyenkor valamelyik osztályba be megy a pedehis és kihív egy-egy diá­kot azzal, hogy „az igazgató hivatja" A diák elmegy és soha főbbé nerr tér vissza, hiszen már a folyosón vár na]c. rá az UDB-ések. Mint igazi fa siszla gonosztevők az UDB-ések gyak­ran betörtek iskoláinkbe és ráv.yHá­ny Holt fegyverrel azt az utasítást ad­ták. hogy üldözzük és keressük % szökésben lévő kommunistái,'at. Így akarták velünk üldözteini a raj ifjú­sági vezetőnket, Bojicsies elvtársat is. A titoisták fenyegetései ellenére meg­szöktünk, de akik nem tudtak kibúj­ni az UDB-ések gyűrűjéből, azok"} egészen Tutasinig. 60—r70 kilométerre hajlottak, hogy üldözzék a szökevé­nyeket. Így csináltak sok diákkal, Novak Zelrics a járási bizottság szer­vező till,'ára utáni hajszában is. Így egyesek, közülünk tanúi voltak a ki­váló harcos-forradalmár halálának, aik Popovics kommunistáival együtt hősiesen harcolt a thoisla gonosztevők ellen és ebben a harcban megölt 7 UDB-ést. míg a túlerő őt is letciHeble. A. litoista fasiszta propaganda, mely állandó anyaga az iskolai ..ok- latsának^. nem tud bennünket meg­fertőzni. Bojkottáljuk a tilóisiák egyik egyik legfontosabb tantárgyát, a kato­nai kiképzés óráit, mert tudjuk, hogv a Szovjetunió és a béketábor ellen akarnák bennünket felhasználni. Sent a terror, sem a bűnös fasiszta propa­ganda nem fog minket letéríteni n gyilkosok, fasiszták és íréinek elleni 'harc útjáról. A BÉR AN El GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK CSOPORTJA Moch — Franciaország árulója : ’ Wall Street időnként átalakítja a kor- l Hiányokat, az ilyen állandóság rend- , kívüli dolog. Honnan ez a nagy bfia­S lom az aljas Jules iránt? í Néhány tény segítségével könnyű | megfejteni ezt a rejtélyt is. A hóhér mint hegyen«

Next

/
Thumbnails
Contents