Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-05 / 3. szám

NAPLÓ mi JANUÁR 5 „Az V. Pártkongresszus tiszteletére vállalom, hogy teljesítményemet 200 százalékra emelem“ Termelési értekezlet a dombóvári MÁV-szertanban A dombóvári MÁV szertárában fervismcrtctő értekezletet tartottak. Szalai Károly szertárfönök ismertette az 1950 es terycv eredményeit és az 1951-es terv fokozott követelményeit. — A kialakult államtípusok tökélete, sen megegyeznek a Szovjetunió for­radalmi útra kialakult államformájá­val, — mondja bevezetőben. — Az új demokratikus államok azonban nem csak együttműködnek, hanem szövet­ségbe is tömörültek a nyugati impe­rialisták ellen. Az egész világ arcát átformáló béketábor a nagy alkotások korszakát nyitja meg a szabad orszá­gok előtt és ez a fejlődés meghozza minden , nemzet részére a békés szo­cialista életet. Ennek az életnek a megvédése ma minden dolgozónak «haja és ezért soha néni 'átott lelke­sedéssel küzdenek dolgozóink. Ebben ti harcban elértünk ötéves tervünk első évének sikeres idöelötti befejezé­séhez. Még nagyobb lendülettel, foko eottabb erőkifejtéssel kell, hogy hoz­zálássunk a második tervév teljesíté­séhez. Most, amikor az elmúlt év sikerei, röl beszélünk, nem volna egész a be számolónk, ha nem mondanánk el a íe merült hibákat. A múlt év január­jától novemberéig, az r /égzendő munkaelemek száma 1,195.109 volt, ebből tejesít ettünk 1,365.514 munka- • lemet. A vontatási szénfogyasztásunk az őszi csúcsforgalom idején 200 250 tonna napi fogyasztás között mozgott. Az egy kocsi kirakására fordított időnk az őszi csúcsforgalom idején átlagosan 79 óra volt. Az őszi csúcs- forgalom legjobb dolgozója címért a versenyt minden do'gozó magáévá tette, ennek meg is volt az eredmé­nye. Ülés István az általa kirakott csúcsforgalmi szénben egyedülálló teljesítményt ért el. 2,065 tonna szenet rakott ki. Szoro­san felzárkózott hozzá Buckó László, aki 1.967 tonna szenet dobott ki. Tel­jesítményük magasan meghaladja a sztahanovista szintet. A szertár dol­gozóinak 70 százaléka jó munkaszer­vezéssel szintén ezen a szinten moz­góit. Az eredmények mellett azonban sok hiba is előfordult. Az egyre növekvő anyagforgalom miatt, szükek lettek tárolóhelyiségeink és ezeket a legna­gyobb nehézségek árán tudtuk csak úgy beosztani, hogy értékeinket né­mileg megvédjük. Nagyon sok anyag szabadban van. Az anyag előirány Záttal is baj volt. A rendszertelen küldés miatt, napról-napra emelkedett a soronkívüli előirányzatok száma, ami a munkát megnehezítette. Az addig kifogástalan munkaszel­lem az utóbbi időben megváltozott. Olyan dolgozók követtek el hibákat, akik teljesítményükkel azideig az éjen jártak. December 17_én több dolgozó nem jött be szolgálatra és ez zel lerontotta az utolsó pillanatok­ban eredményeink összértékét. Most, amikor áttértünk az 1951 évi tervünk teljesítésére, ezeket a hibá­kat meg kell szüntetnünk és munkán­kat még jobban kell megszervezni. — Kommunista példamutatással és aka­raterővel. mindenkor Pártunk irányí­tásával induljunk neki a harcnak és akkor a terv teljesítése, a béketábor erejének növekedése nem maradhat el. Merítsünk erőt a szovjet emberek eredményes harcaiból és a szerzett tapasztalatokat használjuk fel. Legye­nek példaképeink a hős szovjet vas­utasok és munkánkban kövessük a sztahanovistákat. Előre az 1951. évi tervünk sikeres határidőelőttí teljesí­téséért. E őre munkává] a világbéke megszilárdításáért, Pártunk vezetésé­Népnevelők. Párt [malmiak, Pártmunkások! Aépisevelő- zsebt érkép jelent meg:! A/. MDP Központi Vezetősége agitáció« osztálya sserke*zté- sében 31 oldal, ár« 2 forint. Kapható: MDP pártszerve/.e lek hen. vei, élén nagy tanítónkkal Rákosi elvfárssal — fejezte be beszámolóját Szalai Károly elvtárs. Rajczi János alapszervezeti párt­titkár hozzászólásában kiemelte, hogy —- komoly eredményeket értünk el a termelés vonalán, Pártunk helyes po­litikája nyomán. Rákosi elvtárs október 274 beszé­dében felhívta figyelmünket arra, hogy az ellenség egyre élesebben támad Éppen ezért kell nekünk a tavalyinál sokkal feszítettebb tervvel dolgozni, hogy az ellenségeinknek választ ad­junk támadásaikra. Mozgósítani kell minden erőt a terv sikeres befejezé­séhez. Harcoljunk a békéért és szer­vezzük meg a munkát jobban, mint idáig volt. Az őszi csúcsforgalomban elért eredményeket szárnyaljuk túl a téli csúcsforgalom sikeres harcában. Az 1951 éves tervünk nagyobb fel­adatokat ró ránk, de ezek a felada­tok szépek és ha elvégezzük, akkor egy lépéssel közelebb érünk a szocia­lizmushoz. Lövik István szól hozzá — tervün­ket 1950-ben 114 százalékos átlaggal teljesítettük túl. Munkaszervezésünk hiányosságait ki kell javítanunk, hogy ezen a téren ne legyenek gátlő körül­mények. Fokozni kell a verseny szellemét és a munkaverseny kampányszerű­ségét le kell küzdeni, A felvilágosító munka fontosságát is­merjük fel igazán, éppen ennek hiá nya volt az. hogy egyes dolgozók nem jöttek be munkahelyükre. Fokozot­tabb munkakedvve) vigyük győzelem­re azt a tervet, mely életünket teszi szebbé, megelégedettebbé. Bosznai Ferenc az anyagcsoport ki­küldötte nem ismerte el a feléjük fel­vetett kritikát. Több dolgozó panasz- szal élt az ellenőrző szervek nem megfelelő felügyelete gyakorlása miatt Bosznai Ferenc erre nem adta meg beszédében a választ. Átlagosan be­szélt az egyes problémák megvalósí­tásáról, de konkrétan nem mondta meg mi az irányelv, mely szerint a, munka eredményesebbé tehető. A terv mindent szükségességi sorrendben épít meg. Beszélt általánosságban a munkáshiányról és az új munkaerők fokozott kiképzéséről, de mereven el zárkózott az elől, hogy az anyagcso­portnak is bele kellene folynia az ok­tatásba. Úgy nyilatkozott, hogy á fia­talabb dolgozók nem tehetik meg kri­tikájukat a vezetőség felé, mert azok tapasztalatlanok- Az ilyen ,,ledoron- goiás" elveszi azoknak a dolgozóknak a kedvét a javaslat és észrevételek megtételétől, akik politikailag még nem elég fejlettek. A hibák megjaví­tásának kérdését soha nem beszélték át az üzemi pártszervezet vezetőségé­vel és a dolgozók között az ellenőr­ző szervek felvilágosító munkát nem végeztek. Szalaj Károly szertárfönök megad­ta a hozászólásokra a választ és an­nak adott kifejezést, hogy az 1951. évi tervüket szintén sikeresen fogják befejezni. Az értekezlet után megszü­letet az első munkavállalás is, mely a verseny kampányszerűségét van hivat­va kiküszöbölni. Il'és István szénrakó elvtárs vál­lalta, hogy 194 százalékos átlag teljesítményét az V. Pártkongresz- szus tiszteletére 200 százalékos átlagra emeli és ezt tartani, sőt túlszárnyalni fogja. Ebben a munkában versenyre hívja az ország valamennyi szénrakó szer­tári munkását. — A versenynek egy pontja van: több hónapon keresztül 200 százalékos átlag megtartása. Az értekezlet azt bizonyítja, hogy a dolgozók megértették a terv jelen­tőségét és tisztában vannak azzal, hogy annak túlteljesítése a jobb jö­vőt, a szocializmust építi. A dolgo­zókban megvan a lelkesedés, de egyes vezető állásokban lévő munkások nem ismerik a kritika és önkritika erejét és azt meggátolni igyekeznek. A párt- szervezet hasson oda, hogy az ilyen maradi megnyilatkozások a jövőben ne fordulhassanak elő. Végezzék to vábbra is, még jobban a nevelés mun­káját. Győzzék meg azokat, akik té­ves felfogásuk folytán hátráltatói fej­lődésünknek és hassanak oda, hogy közös munka biztosítsa a terv sikerét. (P. - F.) A épgazdaságunk terve a szőlőtermelők érdekeit is szolgálja Emeljük a politikai oktatás színvonalát A politikai oktatás új tanévének előkészítése igen felelősségteljes fel­adat. Minél szervezettebb az. előkészí­tés, annál sikeresebben kezdődnek meg a foglalkozások, annál magasabb lesz a politikai oktatás színvonala. A politikai tanulóköröket csak ab­ban az esetben lehet helyesen meg­ái akítání, há figyelembe vesszük á hallgatók kívánságait. Tekintettel kell lennünk á hallgatók képzettségének színvonalára és munkaviszonyaira is. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy azoknak a tanulókörök­nek a hallgatói érték el a leggyengébb eredményt, ahol a különböző műsza­kokban dolgozó és különböző képzett­séggel rendelkező hallgatók tanulnak. A vezető szervek kötelessége; hogy állandó segítséget nyújtsanak az alap­szerveknek politikai tanulókörök meg­állapításában, ellenőrizzék munkájukat, figyelmesen tanulmányozzák tapaszta­lataikat. A politikai tanulóköröket csak ab­ban az esetben lehet helyesen meg­alakítani, ha ebben a munkában az előadók is résztvesznek. Az előadók ugyanis csak akkor tudnak helyesen foglalkozni tanulókörük hallgatóival ha maguk is résztvesznek a kör meg­alakításában és ők válogatják ki azo­kat az embereket, akik véleményük szerint alkalmasak az előírt feladatok elvégzésére. A politikai tanulókörök és poltikai iskolák kellő időben történő és átgon­dolt megalakítása az egész tanév si­keres befejezésének egyik legdöntőbb előfeltétele. A krasznodari határvidék plasztunovszki körzetében pcldáuj szervezetlenül folytatták le a tanévet. Ennek egyik legfőbb oka az volt; hogy a tanév előkészítésével a nyár folyamán nem foglalkoztak, nem vé­geztek felvilágosító munkát azok köré­ben, akiket a kör munkájába be akar­tak vonni. így azután természetes, hogy nehéz volt azoknak kiválogatása, akik alkalmasak egy-egv tanulókörben való részvételre. A tavalyi tapasxtala'ok felhasz­nálása után a plasztunovszki körzet­ben már új módszer szerint láttak neki az új tanév előkészítésének. Tapasztalatcserét folytattak a kör­nyező vidékek tanulóköreinek veze­tőivel, megbeszélésre gyűltek össze a pártszervezet illetékes vezetőivel és a vitába később bevonták mindazokat, akiket kijelöltek a politikai tanulókör­ben való részvételre.. A plasztunovszki körzet jó példája a környékbeli politikai vezetőkre is jó hatással volt. Valamennyien felis­merték, hogy milyen nagy jelentö„ége van a hibák őszinte feltárásának és a jószándékú kritika nyomán történő in­tézkedéseknek. Mindenütt rájöttek ar­ra, hogy a szervezettség már az előké­szítés során is mennyire fontos. Minél magasabbfokú a szervezettség, annál sikeresebbek a foglalkozások, annál magasabb a politikai oktatás színvo­nala. PComsz, Pravda.) Értekezleten tárgyalták meg feladataikat a tamási járás DÉFOSZ titkárai Míg szántó területeink megműve­lésénél Pártunk útmutatása és a minisztertanács határozata nyomán szép eredményeket értünk el, ad­dig a szőlőtermesztésünk tekinteté­ben még hiányosságok mutatkoz­nak. Szőlőterületeink a felszabadulás előtti években is, de a felszabadó- ás után még sokkal nagyobb mér­tékben növekedtek. A minőségi fej­lődés azonban nem állt arányban a mennyiségi fejlődéssel. Ennek a körülménynek az oka az volt, hogy a kulákok kizsákmányolási lehető­ségei állandóan csökkentek, maguk pedig nem voltak hajlandók föld­jeiket megművelni. Egyes helye­ken a gazdák a maradi gondolkozás hatáséira nem alkalmazták kellő­képpen a szükséges védekezőszere­ket és a műtrágyát sem, ami ter­mészetesen a minőség rontására ment. Mi azonban nem nézhetjük ölbe- 1ett kézzel ezt a pusztulást, mert a minőségileg évről évre pusztuló szőlőink helyrehozatala sokkal na­gyobb munkát igényel, mint a mi­nőség megtartása és annak foko­zása. Éppen ezért el kell követnünk mindent, hogy a múltnak ezt a sú­lyos hibáit kiküszöböljük, és szo­cialista szőlőgazdálkodással tovább fejlesszük mind mennyiségileg, mind minőségileg a szőlőt erű' eteinket. A minőség megjavítására szükség van azért is. mert boraink egy részét külföldön, exportáruként értékesít­jük. Az áruinkért kapott nagyobb összeg nagyobb mértékben járul hozzá ötéves tervünk célkitűzései­nek megvalósításához is. Ennek érdekében elsőrendű fel­adatunk. hogy a szőlőterületeink műve ésél megjavítsuk, a hiányzó 1 őkék helyét, pótoljuk és a folya­matosan pusztuló tőkék helyére Értekezletre jöttek össze. a. tamási járás DÉFOSZ titkárai és az ÜR «titkárok, hogy kiértékeljék . eddigi munkájukat és megbeszéljék a ja­nuár havi feladatokat. Ezzel i« a« a céljuk, hogy bebizonyítsák azt. hogy az eddiginél fokozottabb mértékben akarják megállni a helyüket a Pár­tunk által reájuk bízott feladatok teljesítésében. Lehőcz István elv társ, a DÉFOSZ megyei titkárságának kiküldötte a beszámolójában foglalkozott a „Sza­bad Föld'1 dolgozó parasztságunk közötti terjesztésével. A későbbi hoz­zászólásokból kitűnt, hogy egyes he­lyeken értek el komolyabb eredmé­nyeket a terjesztéssel kapcsolatban. Értény községben például eziddig 40 előfizetői, Iregszcmcsén 30 előfizetőt, a tamási állami gazdaságban 4.5 elő­fizetőt és az ir eg szeme sei növéúyki- s érleli telepem, lfí előfizetőt szervez, lek be. A beszámolóból azonban az is ki. tűnt, hogy ezen a téren nem végezte el a járás kellőképpen a feladatát. A december havi taggyűlések ki­értékelésénél megállapítást nyert. hogy a járás területén, azok mint­egy 59 százalékban nem kielégítően sikerültek. Ennek egyik oka az. hogy a helyi szervezetek vezetőségei nem követtek el mindent, hogy a gyűlések megtartását és annak ide­jét és fontosságát kellőképpen tuda­tosították volna a tagokkal. A ta­gokkal nem kellő mértékben való foglalkozásnak tudható be az is. hogy helyenként a DÉFOSZ tagsága csak időközönként tartja fontosnak a szervezet támogatását. Helyenként nem igen gondolnak arra a •vezető­cég tagjai, hogy szocializmusunk épí­tésének menetét a DF.FOSZ jó. vagy rossz munkája is nagymértékben befolyásolja. Lehőcz elvtárs felhívta a jelen­lévő vezetőség tagjainak a figyelmét, a január hónapban és általában az elkövetkezendő időkben megtartandó gyűlések eddiginél ttokkal jobb meg­szervezésére. Rámutatott azok fon­tosságára i* és megvilágította azt, hogy a jó munka eléréséhez feltét, lenül szükséges az, hogy minden dolgozó tisztán lássa munkájának a célját. Nagyon sok helyen a gyűlés megszervezése dobszó útján történt azt gondolták a titkár elvtársak hogy azzal megtettek mindent a gyű lés jó megszervezése érdekében. Neu* gondoltak arra ilyen helyeken,hogy a dobszó útján . a tagok legfeljebb, csak értesültek arról, hogy mikor lesz <j gyűlés megtarrtva, de ugyan­akkor nem értesültek a gyűlés fon­tosságáról. Sokkal hatásosabb és: ép­pen ezért a legfontosabb az, hogy a gyűlések megszervezésével kapcso­latban jó népnevelő munkát végez­zenek a DÉFOS7, agitátorai és a díilöfe lel ősök. Ügyelni kell arra. hogy' a népnevelők kellő felvilágosullság- gal induljanak el munkájuk végzé­sére, nehogy előfordulhasson az. hogy az illető népnevelő is csak ugyanazt a munkát végezze el, amit dobszó útján tudnának tudatosítani. Világosan kell megmagyarázni a tag­ságnak azt. hogy a DÉFOSZ ügye minden tagnak és minden dolgozó­nak az ügye. Éppen ezért, a gyülé-ek sikerét és az egyéb DÉFOSZ-ra há­ruló feladatok teljesítését becsület­beli kötelességük elősegíteni. Hozzászólások egész sora hangzóit el az értekezleten, amelyekben a je­lenlévők a hiányosságokkal foglal, koztak. A hozzászólásokra Lehőcz eh társ adta meg a válásH. * Ildii a né|>lHi'ósitg a kórházi (’«alóli ügyében A megyei bíróság büntetőtanácsa 1950 dec. 29-én tartotta utolsó tárgya, lását a szekszárdi kórház csalói ügyé ben. 1950 novemberében a kórház vezető dolgozó; a véradásért járó fi­zetés elszámolásánál csalást és hami sítást követtek el. A véradásra jelentkezők fizetési nyugtáján az adott vér mennyiségé! a valóságnak meg nem felelően írták be, ezzel a véradók a szolgáltatás­ért járó összegnél lényegesen nagyobb logtalan pénzhez jutottak. A hamisí­tást és csalást a kórház gondnoka fedezte fel, aki azonnal jelentette a rendőrségnek. , A hamisítók súlyosan megkárosí. tották a kórházat, számtalanszor elő fordult, hogv a pénztárat teljesen ki­ürítettek. Céljuk az volt, hogy anya. gí fedezet hiányában a betegek ne kapjanak megfelelő ellátást és gyógy, kezelést. A tárgyaláson a vádlottak semmi­vel sem tudtak védekezni, hallgatá. suk csak inkább bizonyította, bűnös­ségükét. A megyei bíróság biintelptanácsa Morvái Istvánt, mint főbűnöst 10 hónapi börtönre, háromévi politi­kai és hivatali jogvesztésre. Fa­ragó Endre orvostanhallgatót 8 hónapi börtönre, Bakó Jánosi 3 hónapi fogházra, Hor­váth Józsefet l hónapi fogházra ítél­te, ez utóbbi ítéletet 3 évre íclfüg gesztették. Piskó Kálmánnét 3. Flei­scher Sándort 2 hónapi fogházra ítél­ték. Az ítéletek enyhesége nem áll arányban az elkövetett bünc-selek. mennyel. A hamisítók és csa ók ellen ségei a dolgozó népnek, az ország fejlődésének, ellenségei az egész bé­kelabornak. újakat ültessünk. Ezáltal új, bőven termő táblákat kell létesítenünk. Ha megvizsgáljuk megyei viszony­latban a szőlőterületeink állapotát, azt láthatjuk, hogy a több, mint 35.000 holdnyi területből körülbelül 5000 hold kiesik, amely nem szá­mítható be termőszőlőnek. A szőlő- termelésből kiesett terület •körül­belül 20 százaléka homoki immunis (filoxéra-mentes) talajú. A terme­lésből kiesett szőlőterület 80 száza­léka középkötött talajú, amelyet vadba o'tott szőlőfajtákkal kell be­telepítenünk. Az amerikai vad- és oltványtelep felállítására a lengyeli, a homoki telep létesítésére pedig a csámpapusztai állami gazdaságok a legalkalmasabbak. A lengyeli állami gazdaság keze­lésében van egy másfél katasztrá- lis holdas anyatelep. A telep több, mint 4 és fél millió vadvcsszővei rendelkezik ezidőszerint. Ez a vesz- szőmennyiség körülbelül 11 kataszt- rális hold terűét, betelepítéséhez elég. A vesszők fajtamegosztása: Ripária, Berlandieri, Teleky 3/b és 8/a. A gazdaság üvegtetős meleg­ágyakkal is rendelkezik, ahol • az előhajtást el lehet végezni mármost a tél folyamán. A Megyei Tanács mezőgazdasági' osztálya elkészítette a tervet a len­gyeli állami gazdaság helyi adott­ságai figyelembevételével, az 1951-es évben a helybeni 8 és félhold terü­let, betelepítésére. Ezt a területet az 1952-es évben újabb 25 holddal lehet majd kibővíteni, amire szin­tén elkészül a pénzügyi terv. Ezen tervnek a cé’ja az, hogy megyénkben a szőlőállomány fejlő­dése. mind mennyiségileg, mind minőségileg minél nagyobb mérték­ben növekedjen. El kell azt érnünk, hogy szólőterme'ésünk is demokrá­ciánk építését szolgálja és ne a ki­zsákmányolok eszköze legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents