Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-24 / 19. szám
Ötéves a Társadalmi Szemle’ Amikor alig háromnegyed évvel hazánk felszabadítása után Pártunk elhatározta, hogy tudományos folyóiratot. indít, a célkitűzések és megoldandó feladatok szorosan összefüggöttek a magyar koramu. nista mozgalom sajátos viszonyaival. Huszonöt esztendős kíméletlen és véres fasiszta elnyomás után nemcsak legális lett Pártunk, de a szó szoros értelmében egyik napról a másikra vállaira zuhant a háború romjai közt vergődő ország talpra, áliitásának és vezetésének minden gondja. Ha a Magyar Kommunista Párt ebben a nehéz történelmi helyzetben nagyban és egészben meg tudta oldani a rá háruló feladatokat, annak döntő tényezője, hogy a legfclelősebb munkát végző vezetői alkalmazni tudták a marxi-lenini tanításokat, alkalmazni tudták abban a formában, ahogy a bölcs Sztálin e tanokat továbbfejlesztette, elmélyítette és külön a második világháború utáni viszonyokra kidolgozta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Sztálin elvtárs e felbecsülhetetlen jelentőségű munkáján s gyakorlati útmutatásain alapultak sikereink. S kudarcaink, vereségeink, melyek a harcok folyamán értek bennünket, legtöbbször abból fakadtak, hogy nem. tudtuk jól a magyar viszonyokra alkalmazni Lenin-Sztálin tanítását. A Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak és tagjainak zö_ me azonban öt esztendővel ezelőtt ■ nem. ismerte a marxi-lenini elmélet alapjait, sőt az elmélet jelentőségé, vei sem volt tisztában. Egy negyedszázadon át. légmentesen elzárták Horthyék a magyar munkás, osztály széles tömegeit a szocialista elmélettől. Egy egész új munkás, generáció állott előttünk, melybe mélyen behatolt a sovinizmus, sőt a fasiszta métely. A feladat nemcsak az volt, hogy azonnal felvegyük. a harcot az ellenség ideológiájával s szembe szegezzük velük a kommunista elméletet, de még külön meg kellett értetnünk az elmélet jelentőségét, azt a lenini megállapítást, hogy élenjáró párt csak az lehet, melyet élenjáró elmélet vezet. Rá kellett világítanunk arra a korszakalkotó munkára, mellyel tanítónk, a nagy Sztálin, a marxizmus-leninizmust minden téren gazdagította, mélyítette, s az eseményekkel kapcsolatban a szó szoros értelmében napról-napra továbbfejlesztette, S végül fel kellett állítanunk a követelményt, hogy a magyar kommunisták ne csak azt tanulják meg, hogyan kell sokat szenvedett dolgozó népünk talpra- állítására és felemelésére sikerrel alkalmazni a magyar viszonyok közt a lenini-sztálini tanokat, hanem maguk is járuljanak hozzá ennek az elméletnek a továbbfej lesz. téséhez. A „Társadalmi Szemlédnek, mint Pártunk tudományos folyóira. Iának, jelentős szerep jutott e munkában. Ma, öt esztendőre vísz- szatekintve, megállapíthatjuk, hogy a magyar kommunisták döntő ré_ *ze megérti a lenini-sztálini elmélet fontosságát. Ezen túlmenőleg, száz- és százezren sajátították el kezdő vagy magasabb fokon magát az elméletet is, A magyar kommunisták, de az egész magyar dolgozó nép a nagy Sztálin munkájának gyakorlati eredményén keresztül nemcsak megérezték, de meg is én tették, hogy e világraszóló tetteket nemkevésbbé hatalmas, szilárd elmélet fűti és vezeti. A felszabadító Szovjetunió ennek a gigászi lenini, sztálini elméletnek gyakorlati megvalósulása. A magyar munkás, földműves, mérnök, orvos, tudós tulajdonképpen az utolsó esztendő, ben, Ttyondhatni az utolsó hónapokban kezdi felfedezni, hogy számára milyen kimeríthetetlen kíncsesbá. íyát jelent a Szovjetunió gyakorla. tában megvalósult lenini-sztálini el. nélet. Ezen a téren elmondhatjuk. * Rákosi elvlárs cikke megjeleni a Társadalmi Szemle jubiláns számában. Irta . RÁKOSI M Ál YÁ S hogy a magyar dolgozó nép tulajdonképpen most fedezi fel újra a Szovjetuniót, most gyűrkőzik neki, hogy minden téren megismerje és hasznosítsa a szovjet tapasztalaté, kát. Számunkra világos, hogy e tapasztalatok gyakorlati átültetésé, vei és hasznosításával együtt jár annak az elméletnek és módszernek az elsajátítása, alkalmazása és továbbterjedése, mely lelket és életet lehel a gyakorlatba, mely fűti és vezeti a gyakorlatot. A mi dolgozó népünk, élén a magyar kommunistákkal, a Magyar Dolgozók Pártjával, eddig lényegében sikeresen meg tudta oldani azokat a feladatokat, melyek elé a fejlődés állította. Ebben az eredményben megmutatkozik a „Társadalmi Szemle" ötesztendős munká_ ja is. Megállapíthatjuk, bogy nagyban és egészben megfelelt a várakozásoknak, jórészt beváltotta a hozzáfűzött reményeket, gyökeret tudott verni s sikeresen járult hozzá a lenini-sztálini elmélet és gya_ korlat terjesztéséhez hazánkban. Ami az öt év előtti célkitűzéseiből jórészt a jövőre maradt, az a lenini-sztálini elmélet továbbvitele a magyar tapasztalatok alapján, eredeti munkákkal. Az elmúlt eszten_ dók részben kineveltéazt a gárdát., melynek továbbfejlődése re. ményt nyújt arra, hogy a közeli években ezt a nehéz, de fontos és szükséges munkát is megkezdhetjük. Amellett az, ami öt évvel ezelőtt nehezen elérhető célkitűzés volt, ma már nem egy téren kevés. Tovább kell mennünk, mert a fejlődés új feladatokat állít a gyakorlat és az elmélet elé egyaránt. Az elmúlt öt esztendő a szocialista mozgalom hatalmas győzelmeinek sorozata volt. Létrejöttek Európában a népi demokráciák, a Német Demokratikus Köztársaság. Ázsiában a hatalmas kínai nép, a Kínai Kommunista Párt vezetésével szétzúzta az amerikai imperialisták bábjait s kivívta függetlenségét, szabadságát Hogy ez a világtörténelmi esemény milyen lendületet adott a gyarmati és félgyarmati népek szabadságharcának, azt éppen ezekben a napokban tapasztalják az amerikai ágresszorok Koreában. S tapasztalják szerte a világon a gyarmatosító, rabszolga- tartó imperialisták, akik lázas fegy. verkezéssel, a harmadik világháború kirobbantásával akarják megállítani és visszafordítani a fejlődést A béke megvédésének problémái, a hazafiság s a proletároem- zetköziség elválaszthatatlan összefüggései és kölcsönhatásai, az imperialista ideológiának leleplezése, az imperialisták terveinek, fondor. latainak helyes megvilágítása, a legközelebbi idők fontos feladata murád s a „Társadalmi Szemlére" ebben a munkában nagy szerep vár. Külön figyelmet és erőfeszítést igényel az imperialisták jugoszláv láncos kutyáinak, a „szocialista" álarcban garázdálkodó Tito- bandjy „teóriáinak" és aljas gyakorlatának felfedése és kipellengé. rezése. S végül, de nem utolsó sorban, erőteljesen meg kell növelni azok. nak a kommunistáknak a számát, akik a lenini-sztálini elméletet a maguk munkaterületén, a mindennapi élet gyakorlatában alkalmazni tudják. Ezeknek a száma örvendetesen nő s az ő működésük eredménye mutatkozik meg népi demokráciánk, szocialista építésünk sikereiben. A növekvő feladatok, a nemzetközi helyzet és az osztályharc éleződése azonban e téren is gyorsabb iramot követelnek. Pa rancsolóan megkövetelik, Hogy e téren is jobban közelítsük meg példaképünket, a nagy Bolsevik Pártot, A Bolsevik Párt kisebb funkcionáriusai, a járási, falusi titkárok zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini elméletet a mindennapi aprómunkában. Nem en. gedí meg. hogy az agitációban vagy propagandában ez az elmélet elváljon a gyakorlattól, Ellenkezőleg, úgy alkalmazzák az elméletet, hogy az természetesen elválaszthatatla nul össze van nőve és együtt jelentkezik a mindennapi gyakorlati munkával. Az egyszerű párttag vagy pártonkívüli dolgozó naponta a saját tapasztalatából győződik meg arról, Hogy az elmélet a helyes gyakorlat kivonata, általáno. sítása és továbbvitelé, hogy a gyakorlat szakadatlanul megerősíti, igazolja az elméletet s hogy minden új tapasztalatot az elmélet azonnal magába szív, feldolgoz és visszairányít a gyakorlatba. Ennek a. lenini-sztálini munkamódszernek az alkalmazása hozza létre a szovjet ipar és mezőgazdaság szédületes eredményeit, A háború pusztításainak gyors likvidálása, a győ zelmek a munka frontján, melyek úgy megdöbbentették az imperialistákat és haloxnra döntötték világuralma spekulációkat, elválaszthatatlanul összefüggnek a bolsevik elméleti aprómunkával, jelzői, mutatói ennek a mintaszerű munkának. A Magyar Dolgozók Pártjának fejlődése most ért oda, hogy rátérhetünk‘járási és falusi kádereink megerősítésére s nevelésükre végre annyi energiát és figyelmet fordít, hatunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Rá kell nevelnünk járási és falusi vezető elvtársainkat, hogy gyorsan sajátítsák el az elmélet és gyakorlat olyan egységét, ahogy azt a. Bolsevik Párt hasonló pártmunkásai. olyan mesterien al_ kalmazzák. Meg kell tanulniok a mi elvtársainknak is, hogy az elméleti munka, az agitáció, a propaganda helyességét, jóságát szinte azon nyomban, számszerűleg le lehet olvasni a termelés, a begyűjtés, a szántás-vetés adataiból, S megfordítva: minden eredmény a tei'melés frontján igazolja, erősíti, gazdagítja az elméletet, új szempontokat és érveket, széleseid perspektívákat ad az elméletnek és az agitációnak. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy milyen fontos szerep, milyen hálás munka- terület vár ezzel kapcsolatban a „Társadalmi Szemlékre. Befejezésül még egy kérdést szeretnék újra felvetni. Öt esztendővel ezelőtt a „Társadalmi Szemle" egyik legfontosabb feladatául a kommunisták fegyelemre nevelését jelöltük meg. Pártunk akkor még fiatal volt, a kommunista fegyelem elsajátítása, a hozzánk áramló százezres új tömegek fegyelmezése olyan problémát jelentett, amellyel Pártunk minden szervének foglalkoznia kellett. A kommunista fegyelem, magatartás, jellem, példa- mutatás és egyéni bátorság ma újra előtérbe került Pártunkban. Rá. irányítottuk a figyelmet azért, mert viszonylag békés fejlődésünk, viszonylag könnyű gazdasági és po. litikai sikereink negatív, kárc-s oldalai kezdtek mutatkozni. Jelent, kezett az a hangulat, hogy úgyis minden jól megy, nem kell ide a szigorú párt- és állampolgári fegyelem. Helyenként lazaság, hanyagság, megengedhetetlen anyagiasság, sőt korrupció ütötte fel a fejét. Az ellenség erre rákapcsolt, Ugyanakkor élesedik a nemzetközi helyzet, az imperialisták mozgósít^ ják hazánkon belül megmaradt erőiket. A szocializmus építése a falun élezi az osztályharcot, a ku- lák, a spekuláns minden követ megmozgat ellenünk. Világos, hogy az élesedő helyzet fokozott követelményeket állít párttagjaink, a népi demokrácia minden híve elé. Most újra több fegyelemre, példamutatásra, áldozat, készségre, bátor kiállásra, éberség^ re és elszántságra van szükség. A „Társadalmi Szemlé" nek célkitűzése ezen a téren ma még aktuálisabb, mint öt évvel ezelőtt. Jó megoldásától függ nagyrészben, hogy hazánk az, imperialisták s csatlósaik minden aknamunkája da cára szilárdan haladhasson tovább, a 800 milliós béketábor hű tagjaként, az eddigi liton, a szocializmus építésének útján, újabb sikerek, újabb győzelmek felé, Jugoszláviában egy hónap alatf a burgonya óra 60, a főzelékféle 100, a hagyma 40 százalékkal emelkedett A tiranai Zeri I Popullít ..A dollár karmaiban" címmel a többi között j ezeket írja: Jugoszlávia teljesen el- ; vesztette függetlenségét és kiszolgál* ! tatla magát az amerikai és angol bankok tőkéjének. Ezek a bankok nagy érdekeltségekké! rendelkeznek a jugoszláv gazdasági élet minden területén, ami igen jövedelmező iizle. lel jelent számukra. j Á lap emlékeztet árra, bogy a , Nemzetközi Bank — az amerikai mo, I nopoüumok eszköze —, a Nemzetközi i Pénzügyi Alap terhére, — amely az I amerikai nagytőke ellenőrzése alatt áll, — a newyorki Export-Import Bank, valamint az angol nagytőke ! löbbmillió dolláros kölcsönt nyújtottak Tilonak, a nagytőkések zsoldjá- ban álló lémnek. — Ezzel — hangsúlyozza a lap ", Jugoszlávia külkereskedelme autorca- :ikusan a külföldi monopóliumok teljes ellenőrzése alá kerül. A lap rámutat, hogy a stratégiailag fontos nyersanyagokon kívül , a? imperialisták nagymennyiségű étel. miszeri is lapnak Jugoszláviából példátlanul alacsony árakon. Ennek következeiében az élelmiszerárak Jugoszláviában emelkednek. így például novemberben a burgonya ára a belgrádi piacon 50-rol 80 dinárra emelkedett. A főzelékfélék ára 40-ről 8B dinárra. A hagyma 110-ről 150 dinárra emelkedett. llrnsödik aa ju$»o»jrJáv clol&oyóU hékettarc* A jugoszláv politikai emigránsok ,.Az internacionalizmus zászlaja alatt" című. Bukarestben megjelenő lapja adatokat közöl a jugoszláv dől go7.ók békeharcáról. Az adriai kikötőmunkásoJc szervezetten harcolnak azért, hogy akadályozzák Tiioék stratégiai nyersanyag_ kivitelét. A Tito-banda már 1948 végén sem tudta elfojtani a 8000 split! hajógyári munkás sztrájkját, ma pedig a fokozott rendörlerror ellenére sem tudja megakadályozni a sztrájkot, a kikötőmunkások szabotázs- cselekményeit és munkamegtagadását. Az utóbbi hónapok folyamán 24.800 kikötőmunkás és a kikötőkben . kényszermunkára fogott paraszt tagadta meg a stratégiai anyagok ki- és berakását, — nemrég pedig a szusáki kikötőmunkások a vasúti munkásokkal együtt, 220 vagon anyagot hagytak kirakat lanul. : A ze ideái vasgyár dolgozói megta gadták a stratégiai vasútvonalak számára a vágányok gyártását. November és december folyamán # vasúti munkások és alkalmazottak ellenállása következtében külöitbözö vasútállomásokon napokon keresztül összesen 132.000 vagon állt kirakat- lanul. Csehszlovák tiltakozó jegyzék az Egyesült Államokhoz az amerikai repülők szándékos határsértései miatt j A csehszlovák külügyminisztérium j hétfőn jegyzéket. juttatott el a prágai I amerikai nagykövetséghez. A. jegy. I zék a többi között a következőket I mondja: j A legutóbbi időben, különösen ez [ év januárjában a csehszlovák légiiéi , határainak megsértése az amerikai haderő repülőgépei részéről egyre nagyobb számban fordult elő. és szokatlan mértékben megnövekedett. Az engedély nélkül történt berepülések nagy száma kizárja a véletlen, úgynevezett nem szándékos határsértés lehetőségét. Ellenkezőleg, a csehszlovák határok teljes szándékos megsértéséről van szó, aminek célja egyrészről ellenséges légi kémtevékenység folytató sa, másrészről a bomlasztó elemek egyéni kém_ és terrorista cselckmé, nyelnek támogatása a csehszlovák köztársaság területén, amit kétségbevonhatatlan tények bizonyítanak. E tényeket az ausztriai sajtó is tanúsítja, mely beszámol arról, hogy nemrégiben egy amerikai rádióleadót találtak Hollabrunn körzetében, amelyet ejtőernyővel dobtak le egy repülőgépről és hogy a legutóbbi időben hasonló rádióleadókat találtak a . csehszlovák köztársasággal határos ausztriai kör. retekben, is, melyeket tévedésből dobtak le ott — nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy támogassák félfor gató elemek kémtevékenységét a Csehszlovák Köztársaság területép. E rádióleadókon kívül, melyeket * tapasztalatlan repülők dobtak le. osztrák területre, találtak ejtőernyővel ledobott amerikai rádióleadókat pseh- s»!ovák területen is. A jegyzék felsorol ötvennyolc különböző engedély nélküli határ- átrepülési, amely tavaly október és idén január 15-e között történt. Majd így folytatja: A külügyminisztérium a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy amerikai katonai repülőgépek rendszeresen és durván megsértik a csehszlovák határokat és újból, sürgetően felszólítja az amerikai nagykövetséget, legyen haladéktalanul lépéseket a további berepülések elkerülésére. A külügyminisztérium ezenkívül követeli az amerikai nagykövetségtől, vizsgálja ki az említett eseteiket és a vizsgálat eredményeit köüöl* je. A külügyminisztérium végül felhívja az amerikai nagykövetség figyelmét arra. hogy milyen következményekkel járna, ha ezek a berepülések megismétlődnének és így a csehszlovák hatóságok maguk lennének kényfele nek lépéseket lenni a megszüntetésükre. \ gépállomások dolgozóinak normarendezése fokozza a termelékenységet és a jó munkát végző traktorosok életszínvonalát A gépállomások dolgozói közül sokai levélben kérték az eddigi laza normájuk felülvizsgálását és megfelelő új normák megállapítását. A tavalyi normák nagyjából a régi pontrendszeren alapultak. Miután nem álltak megfelelő időmérések rendelkezésre, sok esetben a pontrend1 szerben megállapított normák értéke alapján számolták át a teljésilménye- ket. Az új normák megállapításánál a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával bevezették a műszaknormát és figyelembevették a munka közben előálló veszteségi tényezőket is. Az új normák kiküszöbölik azokat az aránytalanságokat is, amelyek eddig fennállottak. Tavaly igen sok munkára nem volt megállapítva a norma s az ilyen munkát nagyrészt időbérben végezték. Ez nem ösztönözte a traktorosokat a több és . jobb munka elvégzésére. Külön állapították meg a normákat az egyes erögéptípusokkal és ekefejekkel végzett munkákra. Döntő hibája volt az eddigi bérezési rendszernek a traktorosok fizetésének évi aránytalan megoszlása. Ez abból adódott, hogy nem a munka, hanem a dolgozók voltak besorolva. Az érj kollektív szerződésben a besorolásnál a munkát sorolták be. A főidény alatt a traktorosok, a mun- kagépkezelők teljesítménybérben kapják fizetésüket. Az új normák megállapításával. egyidejű!'g a kol-'ekiiv szerződés módosítása emeli az alap béreket. | Az idényen kívüli időre a dolgozókat: sorolták be az I. osztályú,’ II. osztályú vezetők, .segédvezetők, muri kabérkezelők, stb. csoportjába-. Az’ új kollektív a dolgozókat a szakmai tudás mielőbbi elsajátítására ösztönzi. Az új normarendezéssel kapcsolatban új alapokra fektetik a premizálási, rendszert is. A prémium összegé a terv túlteljesítésének minden százaié káért jár. Abban az esetben, ha nagyobb önköltségcsökkentést ér el a traktoros, növekedik a prémium ősz- szege. A prémiumrendszerhez tartozik’ a hűségjutalom is, amelyet azok a traktorosok kapnak, akik az év folyamén állandóan műszakh jányzás nélkül — jól teljesítik feladataikat: összeg« az évi kereset két százaléka. A^'gép- Allbriiások normarendezésével kapcsolatban az új prémiumrendszer is hpz- zá fog járulni a termelékenység tokozásához és a jó munkát végző trak torosok életszínvonalának . további emelésihez. GépkscsiszerencséileRség kövstkezlé&en életét mMit Híg Barontini elvtárs Súlyos gyász érte az Olasz. Kommunista Pártot. IMo Báron tini élvtárs, szenátor, a Párt Központi Bizottságinak tagja, vasárnap gépkőé'j.iszc;*.*«- csében.-égnek esett áldozatul.
