Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-03 / 1. szám

ÍUNÁNTÜLI / NAPLÓ A Mas7*r Aépköítársa^á^ minisztertHoáeiái}«^ renddel© a cukor* t*i ffnomlisztdlátá» sáabftlTOzása I árjává bau Megválasztottak küldöttei/»el a dombóvári szertár kommunistái ÉVFOLYAM, L SZÁM ÁRA 30 FILLÉR Új vezetőséget választónak Sióagárd fiatallal SZERDA, 1951. JANUAR 3 Harcoljtmk minden becsületes ííafal bevonásáért DISZ-szervezefeinkbe Megtárgyalták 1951. évi tervüket a szekszárdi ÁVESZ dolgozót Tájékoztató Iroda határozata :at arra, hogy a béke megvé- dekében mindem erőt tömőn­kéi! a béketáborba, fajra, i és vallásra való tekintet i. Tájékoztató iroda határozata kozdk ránk is, s fokozott kberi vonatkozik ifjúságunkra, kor, amikor az amerikai impe- :ák minden erejükkel azon ik, hogy bármi áron egy újabb láborút robbantsanak ki, s . érdekében semmilyen eszköz­em riadnak vissza, amit leg- n bizonyít Korea esete, a lunísta és munkáspártok veze­ti letartóztatása. legfontosabb ltunk, soraink szorosabbra a, megszilárdítása, ágos tény az, hogy a nagy etunió által vezetett héketá- reje napról-napra növekszik, a zók előtt ma már világos, egyedüli helyes út az, melyen amunista pártok vezetik őket, es-örömest követik is azt, Pét­re a. francia, olasz munkások kjai, a koreai nép hősi sza- gharca, stb. idézek az eredmények axon- tem -zabád, hogy elbixakodot- fyenek bennünket, hanem úgy dolgoznunk, hogy ezzel egy- íjabb téglát tegyünk a bcke- ájára. .jói ezt és tudják hazánk dol- is. hogy mennyire fontos szá­ra a béke ahhoz, hogy eddigi lényeinket, épülő Dunai Vas- nket, müutainkat, hídjainkat éves tervünk egyéb alkotásait édjük, s igyekszik is ezt mun- al bebizonyítani, a béke megvédése íokozot- mértékben vonatkozik ránk okra, hisz a mi ragyogó, bol- íövőnk megvédéséről van szó. ért a termelés állandó fokozá- begyiijtés sikeres teljesítése ;tt, nagyon fontos feladat ifjú­szervezeteink megerősítése. :ottságaink és alapszervezete- egyenek meg mindent annak ;ében, hogy a vezetöségválasz- aáéydlések jól sikerüljenek, bekerüljenek a vezetőségbe a becsületes dolgozó szegény- izépparaszt fiatalok, akik ed- d voltak szorítva a vezetésből, gyázzanak arra, hogy ne ké­ssenek be a kulákcsemeték, a s, valamint -a jobboldali szo- emokraták ügynökei, akik de- lizálják a szervezetet, elriasz- k a hecsületes, dolgozó fiata- ; a szervezetbe való belépéstől, sználják fel alapszervezeteink zetöségválasztó taggyűléseket hogy bevonják a szervezetbe azokat a községükben lévő lókat, akiknek közöttünk van [ye. Indítsanak széleskörű tag- •zást, agitációs gárdáink «ér­tekezleteken beszéli ék át, hogy fogják a,zt a munkát vinni, vessék a dombóvári vasutas fok példáját, akik vállalták, 'kimennek 10-es csoportokban zségekbe, segíteni falusi szer­einknek a tagtoborzásban, ek az lett az eredménye, hogy gyík tizes brigád egy délután a.talt szervezett he Oöbrökö- Főleg k Ti vetendő példa ez üze­mi szervezeteink számára. Indítsák be elsősorban a saját üzemükön be­lül a tagtoborzást, de menjenek ki a területi .szervezetekbe is és segít­sék falusi szervezeteink agitációs munkáját. Szép eredményt értek el ebben a munkában a bonyhádi általános gimnáziumi DíSZ-tagok is, akik egy délután 24 közápparaszt fia­talt szerveztek be a bonyhádi terü­leti DISZ-szervezetbe. De a példák tömegét tudnánk felsorolni, melyek mind azt bizonyítják, hogy ha fog­lalkozunk a fiatalokkal, szívessen jönnek közénk. Látnunk kell azt. hogy a becsületes fiatalok százai állnak szervezeteink előtt és várják, hogy hívjuk őket tagjaink sorába. Ök maguk nem mernek jelentkezni, hisz eddig nem foglalkoztak ve­lük, és sok helyen a vezetés helyte­lensége még azokat is elriasztotta, akik esetleg önként jelentkeztek. Sok helyen a vezetőség 1 2 ha­vi tagjelölíségi időt szabott ki, mint pl: a tolnanémedi DlSZ-szer- vezet is. aminek az lett a következ­ménye, hogy azok is elmaradtak, akik már előbb jelentkeztek tag­nak. S most, hogy ezt megszüntet­tük. egész rövid idő alatt 10 új tag lépett be a szervezetbe. Bizottságaink sem látták ennek a kérdésnek a jelentőségét, mert sz utóbbi időben a tagtoborzás majdnem teljesen leállt. Eddig a szekszárdi és tamási járás ért el ezen a téren legjobb eredményt. de az elmúlt héten jóformán egy belépési nyilatkozat sem jött be. Ennek a hiányosságnak kiküszö­bölése érdekebén feladatként áll DISZ-bizottságaink előtt az, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a tagtoborzás munkájára, használják ki ifi agitátoraink lelkesedését, ad­janak komoly segítségei nekik a tagtoborzás sikere érdekében. De ugyanakkor nyújtsanak nagyobb se­gítséget újonnan megválasztott ve­zetőiknek is, hogy eredményesen é- helyesen tudják irányítani szerve­zeteinket a Párt útmutatása alap­ján. Alapszervi vezetőségeink előtt feladatként áll, hogy foglalkoztas­sák az újjonart belépett tagokat, bízzák meg őket feladatokkal. mu­tassanak rá előttük arra, hogy a szervezetben végzett munka, min­den egyes dolgozó sikeresen megol­dott leiadata erősíti a béketábort, segíti a koreai harcosok hős sza­badságharcát. Februárban lesz Pártunk kon­gresszusa. melyre legszebb ajándék lesz az, ha addig betoborozzuk szervezeteinkbe az összes becsületes dolgozó, munkás cs paraszt fiata­lokat. Látnunk kell azt, hogy minden munkánkban mellettünk áll és se­gít bennünket a Párt és mi úgy hálálhatjuk meg ezt a segítséget, ha minden erőnkkel harcolunk Pártunk mögött szilárdan felsora­kozva. a Párt célkitűzéséinek meg­valósításáért. Dolgozzunk úgy. hogy a mi forrón szeretett Rákosi elvtársunk éppen olyan büszke le­hessen iánk. mint Sztálin eivíár.s a Kcm.szomolra. MISKOLCI MÁRTA DÍSZ megycbizottság­December 28-án tartották meg az ÁVESZ dolgozói az 1930—1951. évi tervismertetö értekezletüket. Az ÁVESZ dolgozók nagy számmal je­lentek meg, üzletigazgatóság, üzem ve­zetőség, kirendeltségek és a szerelöség is, A dolgozók az értekezlet megkez­dése előtt szórakozással és a munka­módszerek megbeszélésével foglalkoz­tak. Az értekezletet Bán István elvtárs, az üzemi bizottság titkára nyitotta meg, üdvözli a megjelent dolgozókat és be­jelenti, hogy 1950—1951-es előirány­zatról lesz beszámoló és kéri a dolgo­zókat, hogy minél nagyobb számban szóljanak hozzá az értekezlethez. Fel­kéri Kántor György igazgató elvtár­sat, tartsa meg'a beszámolóját. Kántor elvtárs ismerteti az 1950— 1951. évi munkaterv elvégzését cs elő­irányzatát, Az egyéni munkaversenyben 170 dolgozó vett részt, ebbói 158 tel­jesítette műit évi tervét novem­berben, de a 12 dolgozó is teljesítette a hosz- szúleiáratú versenyét is. Az 1950. évi tervet november 15-íg 97 százalék­ban teljesítették a dolgozók, a többi | mujakákitok. befejezés Patt vannak Két újítást is elfogadlak, ebből Dóra László elv társnak 1 újítását és pedig oszlop gyámolitást. amiért 500 forint jutalmat kapott. Van eg)' brigádja az üzemnek, amely a dunapentelei vasműnél a háló­zatépítésnél dolgozott és napi teljesítménye 190 százalék volt, pedig 50—60 centiméteres iszapban végezték munkájukat, az átlag teljesít­ményük 130 százalék volt, ezért üzlet- igazgatóságunk ezeket a dolgozókat jutalomban részesíti. Gyimóti Jánost 250 forint, Körbei Károly 200 forint, Schmidt Ferenc 200 forintot kaptak, mert élenjártak a munkák időelőttí el­végzésében és elősegítették ötéves tervünk első évének sikeres befeje­zését. Rámutatott még, hogy milyen hiá­nyosságok voltak az üzletigazgatóság­nál a munka szervezetlensége folytán. A gazdasági, műszaki könyvelési osz­tályokon nem voltak az állások meg­felelően betöltve és ezért az egyik helyről a másikra vitték a dolgozókat és így nem végezhették el az előirány­zott munkájukat. De az 1951-es terv­évre ezek a hiányosságok mind ki lesz­nek küszöbölve, Vannak is már osztá­lyok, ahol az osztályvezetők munká- tervszerüen dolgoznak. Ki kell emelni az üzemviteli osztálynál Nagy Zoltán elvtársat, aki nemcsak a saját osztá­lyán, hanem a. többi osztályokon is megszervezte és irányította a tervsze­rű munkákat. 1951. évi tervmunkák globális fel­bontása első negyedévre: a saját tervmunkát tó százalék­kal, az idegent 48 százalékkal nö­veljük. A beruházási munkák nemcsak tő­lünk, hanem a munkatársaktól is függ­nek, eddig a szerelők nem tud iák, hogy mit dolgozlak, de 1951 január 15-ig az üzemvezetőnek beadják tervelőirányzatukat, akkor nem lesz tervszerűtlen munka. Már a y,-. ess úr* di üzemvezetőség idóelött küldte be az előirányzott tervet. Itt meglátszik ezeknek a fiatal dolgozóknak a mun­kához való viszonyuk és a jó munka- fegyelem, Szemelött tartva népgazda­ságunk felhívását, ez is ötéves tervünk második évének sikeres befejezését mutatja. — A munkafegyelem lazulása ott mutatkozik, hogy a munkatársak egyé­ni leveleket olvasnak és egyik helyi­ségből a másikba járnak és zava.ják azt a dolgozót is, aki jól viszonylik a munkához. Nem tartják be a pontos munkaidőt. Ugyanez szól a gépkocsi- vezetőkre, mert ök is felületesen vég­zik a munkájukat. Túlterhelik vagy nem használják ki eléggé a kocsikat. Nern tartják szemelött népgazdaságunk felhívását, nem vigyáznak a kocsikra, pedig ezekre úgy kell vigyázni, mini a mi vagyonúnkra, mert ami az állam vagyona, az a mi vagyonunk is fe­jezte be beszédet Kántor elvtárs. Szabó Ferenc elvtárs hozzászólásá­ban rámutat arra, hogy a szakmai tan­folyamok jól kezdődtek, de a végén az egész üzletigazgatóság területén a leg­nagyobb lemorzsolódás volt. — Nép­gazdaságunk minden anyagi áldozatot meghoz és a mi dolgozóink ezt nem veszik figyelembe. Bejelenti, hogy egy telepkezelői tanfolyam indul meg cs kéri a dolgozókat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt. A politikai oktatás nem elég fejlett, nem íogla'- koznak politikai, elméleti tudásuk fej­lesztésével. Ezen legsürgősebben vál­toztatni keli, Fülöp László, a dunapenlelei vasmű­nél dolgozó brigádról beszél, amelv 50—60 centiméteres posványos terüle­ten dolgoztak, nem kiméivé semmit,, önfeláldozó munkát végezte’: a szocia­lizmus felépítésében. Hartmann Ferenc eivtárs, üzemi pártitkár az V. Pártkongresszusssai foglalkozott használjuk tel a tag­gyűlések tapasztalatait — mondja -- és a hibák kiküszöbölése végett ké­szüljünk fel jó felvilágosító munkával, hogy úgy mint a sztálini műszak és az októberi felajánlások idején kössenek dolgozóink hosszúlejáratú versenyszer- ződést. Ez is erősíteni fogia Pártunk és demokráciánk békefrontját. Fekete Ferenc eivtárs az értekezle­ten felhívja a dolgozók figyelmét az éberség hiányosságára. Ne hagyjanak kint. semmit az íróasztalokon mond­ja — meg az indigót sem, mert az el­lenség keze mindenhol ott van. ^Lltána Kántor elvtárs válaszol a hozzászólóknak és reméli, hogy ennek az értekezletnek eredménye lesz. Ez­zel az értekezlet végétért. Ünnepélyesen nyílott meg Szekszárdion a Munkásmozgalm i Kiállítás Szombaton este ünnepélyes ' kere­tek között nyitották meg Szekszár­dion a Munkásmozgalmi Kiállítást. A volt megyeháza nagytermében az egész termet betöltő képsorozat mutatja, milyen harcokat vívtak a magyar dolgozók legjobbjai az el­nyomókkal szemben. A zsúfolásig megtöltött teremben Prantner József elvtárs, a szek­szárdi Városi Pártbizottság titkára mondott ünnepi megnyitó beszédet. Beszédében azokról a harcokrój em­lékezett meg, amelyet a munkás- mozgalom harcosai vívtak a ki­zsákmányolás megszüntetéséért, a dolgozó nép felszabadulásáért. Sza­vai nyomán ott a képek között is egyre jobban tárult fel a hallgatók előtt a sok évtizedes véres harc. Az ünnepi beszéd után indáit meg a dolgozók hosszú sora. hogy megnézze azokat a képeket, amelyek bemutatják a munkásosztály, a dol­gozó nép legjobbjainak harcát. Meg­mutatják a képek, hogy miért van szükség a munkásosztály szervezett párjára, a Kommunista Pártra. Megmutatják a képek, hogy a mun­kásosztály élcsapata, a Párt képes csak kivezetni a dolgozókat az el­nyomásból a boldog, szabad élethez és megmutatja azt is. hogy csak a párt vezetésével képes a munkás- osztály felszabadítani önmagát és az elnyomott milliókat. Már az eiső este is nagy szám­ban nézték meg Szekszárd dolgozói a képkiállítást, hogy ebből * Is erőt merítsenek a .további munkára, a szocializmus • építésére és a béke megvédésére. „Munkánk során állandóan szem előtt tar juk Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatását'’* hétéi ti hiúi tszcs elnökképxö iskoláról Nemrég jöttek meg a biai e'nök- képzö iskolából megyénk termelő­szövetkezeti csoportjának és szö­vetkezeteinek képviselői. A gyónni járás tanfolyamot végzettjei nevé­ben Laszk Frigyes, a gyönki .,Vörös Csillag” termelőszövetkezeti csoport küldötte a következő levelet irta szerkesztőségünkhöz: Kedves elvtársak'. Folyó hó 23-án jöttünk meg ez elnökképző-iskolából. Itthon most nekifogunk az iskolában tanultak m eg valósító sának. Mondhatjuk, hogy a. munkaszervezés terén van a leg­fontosabb feladat. Mos! látjuk csal: tisztán, hogy milyen nagy hiány volt eddig ezen a téren mind gaz­dasági. mind politikai róna on Megtanultuk n Szovjet unió' példá­jából. hogy ~ u Iérméseillau v:-:ul;ne.m korlátlanul emelhető a dolgozók ja­vára. Azt is megtanultuk, hogy a politikai tudás az aropja, minden­nek. Most tulajdonképpen a fel­adatunk az (miijeinek a gyakorlat­ba való átvitele, valamint a tudá­sunk átadása az itthon lévő elv- társaknak. Munkánk során állandóan szem előtt tartjuk Pártunk és Rákosi eivtárs útmutatását és cl nem múló hálával tekintünk a Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin eivtárs felé. hogy nekünk megadta, azt a lehetőségei, hogy az urak országá­ból do gozók országát építhetünk. A gyönki járás tani'o1 yuinn' végzettjei nevűben. LASZK FRIGYES gyón ki Vörih Csillag ur.es.

Next

/
Thumbnails
Contents