Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1941. szeptember
re kiküldött "bizottságba $tept-Ivány Józsefet és Sg^W^-r^ tálat, a tanügyi bizottságba íte^éttyik Sándort dort, a teológiai ás liturgiái Andort,' "a pénzügyi bĽ&ottÄágba Dr.Jászay Károly é s ö&i&áa- Vilmost.Egyház egy e t emun k örvendetesen megnagyobbodott a Délvidék hazatér résévelis.Erről egyházkerületünk felügyelője fog megnyitóiéban megemlékezni. Lelkészképzés. Egyházegyetemünknek egyik legégetőbb időszerű kérdése a lelkészi utánpótlás biztosítása. Fem csuoán magvar kérdés ez. A lelkészi pályától való tartózkodás világjelenség. Németországban például a mult évben Berlinben 30, Tübingenben, akol ez-előtt 600 körül volt a teológusok száma, 50, Hönigsbergben pedig csupán 2 volt a teológusok száma. Norvégiában az egyház kénytelen volt engedélyt adni arra,hogy nők is alkalmazhatók legyenek lelkészi szolgálatra. Magyarországon a református egyházban az elmúlt évben Budapestre 15,Debrecenbe 12, Pápára 6 és Sárospatakra 10 I éves teológus jelentkezett csupán. Kolozsvárra a teológia I.évfolyamára 14 erdélyi hallgató jelentkezett, a második évfolyamra azonban a mult évi 22 hallgató közül csak 13 jött vissza. Hittudományi karunkon Sopronban az 1940/41.tanévben 54 teológus volt csupán s ebből 5 tiszakerületi. Ezek közül az I.évfolyamon 16 hallgató volt, akik közül 2 tartozik egyházkerületünk kötelékébe. A teológusok számának csökkenését leginkább anyagi okokkal magyarázzák. Reámutatnak arra,hogy a lelkészképzés sokba körül s a lelkészi él lás kevés javadalmű. Bizonyos,hogy var. ebben az állításban igazság. Ezért is indított az egyházegyetem mozgalmat a szegénysorsu teológusok segélyezésére. E mozgalom keretében az egyházegyetem és egyházkerületek már eddig is nyújtottak segítséget a"szegény teológusoknak,várjuk azonban az egyházmegyék és jobb módu gyülekezetek jelentkezését is azok sorában,akik a lelkészi utánpótlás biztosítása érdekében a teológiai tanulmányok elvégzését segélyezésükkel megkönnyi tik. A teológiai tanulmányok elvégzésének lehetővé tótele mellett azonban el kell követnünk minaent - már a lelkészi utánpótlás érdekében is - arra, hogy a lelkészi javadalmak biztosithassák egy család tisztességes megélhetését. Az állam átérezte a pénz vásárlási erejének csökkenése következtében előállott helyzetből folyó kötelezettségét és a köz-és magánalkalmazottak részére némi fizetésemelést biztosított. Kívánatos, hogy az egyházak tisztviselőik készpénzjavadalmát a fenti rendelkezések értelmében méltányosan,önként rendezzék anélkül, hogy ezt az illetékes tisztviselőknek kérniök kelljen. Az anyagi kérdések megoldásával azonban a lelkészi utánpótlás válságának minden kérdése még nincsen megoldva. Igaza van dr.Gönczy Lajosnak,mikor az erdélyi lelkészképzés válságával kapcsolatban a következőket irja: Igazi megoldás csak az lehet,ha a teológus-kérdést az anyaszentegyház lelki kérdésévé tesszük. Az egyház felelős azért,hogy küld-e és kit küld a teológiára. Minden családban fel kell ébreszteni a felelősséget ,hogy fiai közül Isten szolgálatára is adnia kell. A fiak"legjavát" is az Urnák kell szentelni,nemcsak az anyagi javak tizedét. Minden gyülekezetnek, minden középiskolának éreznie kell a felelősséget, hogy akad e vagy nem akad kebeléből teológus ifju. Az ítélet és halál jele az, mikor a hivó
