Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1948. november
. 7 _ mekek vallására vonatkozó megelőzésnek nincs helye és egyik egyház tisztviselőjét sem lehet felelősségre vonni azért,nogy a nem az ő neméhez tartozó gyermekei nem az ő vallásában nevelkednek " Az egyik gyülekezet területén pedig különböző belső egyházi nehézségek miatt áttérési mozgalom indult meg felénk.Az esetet azonnal közöltem az illetékes püspökkel,kérve intézkedését, a magunk részéről pedig a felvétel kérdését megállítottam. Határokon tul élő testvéreink, A keresztyén egység ápolása kötelességünk határokon tul élő hittestvéreinkkel is. Egyházkerületünk főképen Erdéllyel és a Felvidékkel van szorosabb kapcsolatban*. Erdélyben élő hittestvereink iránt való szeretetünket azzal mutattuk meg,hogy üdvözöltük őket az egyházkerület állami elismertetése és Argav Gvörgy beiktatása alkalmából. Köszöntést küldtünk a kézdivásárhelyi templomszentelésre s a szatmárnémeti egyházközség fennállásának négyévtizcdes emlékünnepélyére is. Felvidéki testvéreinkkel személyes kapcsolatot; is tudtunk ápolni. A balassagyarmati lelkész-evangelizációra a szlovák lelkészek közül többen átjöttek. Minden résztvevő számára nagy élmény volt annak látása,hogy Krisztus lábainál a távollévők is közel valókká lesznek. Erdélyből Túrmezei Sándor esperes,Szlovákiából Sraid István vallástanár volt kénytelen kezébe venni a vándorbotot s hozzánk átjönni. Az előbbi előbb Tatán teljesitett missziói s .lelkészi szolgálatot,most délszabolcsi helyettes lelkész, az utóbbi pedig a nyíregyházi gimnáziula vallástanára. Zsinat. Magyarországi evangélikus egyházunk területére érve,jelentésemben először a zsinatról keli megemlékeznem. Az iskolák államosításával kapcsolatban az állam és az egyház között megindult tárgyalások kapcsán kötendő megállapo dás megkötésére egyházi törvényeink szerint egyedül n zsinai illetékes. Ezért az egyházegyetem közgyűlésének megbízásából az egyház egye tom elnöksége f.é.junius Eó 16-án zsinattartási engedélyi kort az államfőtől. A magyar köztársaság elnöke szeptember^ 9~en kelt elhatarozásával megengedte,hogy egyházunk legfőbb kormányzata és törvényhozó szerve, a zsinat összehivassák. A zsinat feladata elsősorban az állam és az egyház közölt kötendő megegyezés kérdésének az egyház részéről történő cl-üiTÓzcsu, azonban valószinünck kell tartanunk, |ogv az egyház ezt az alkalmat icl fogja használni egyéb törvényalkotó munkára. iSv Legutóbbi zsinatunk az 1934/37.évben tulajaonképen nem végzett telies munkát,csupán az 1891/94.évi zsinaton alkotott térvényünket dolgozta át a kor és a kialakult egyházi gyakorlatnak megtelelő módon. Azóta naptár szerint tulajaonképen csak egy évtized telt el, azonban egyházi törvénycink tobb rendelkezéséből kitűnik a gyakorlatban,hogy nem vált bc,ozonkivül az uj
