Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1948. december
- 6 ez az elhatá rozása: ímhol a te szolgálód* Nyilvánvaló,hogy nem igy történt.* Mária valamit" egészen világosan lát. Reálisan látja,hogy Vi az Isten és ki vagyok én, az ember. Isten az Ur és én a szolgálé. Mária az eredeti szöveg szerint a "szolgáló" szóban olyan kifejezést használ»amelynek értelmét nézve nem szabad mai' házfertási alkalmazottra gondolnunk, hanem azokra a cselédekre,akik abban a világban a oselédsors legszomorúbb életét élték. Mária világosan lát ja" helyzetét: isten a hatalmas Ur,- én a nyomorult kis cseléd, aki yo?6xi hajnalban már dolgozik,mikor urai "még az igazak álmát alusszák és aki késő este piszkos edényeket" mosogat, mikor gazdái mulatnak a fényben. Utolsó cseléu,akinek minden piszkos munkát végeznie kell a bérért, amit kap gazdájától. Mária ezt a kifejezést használja: dulé. Ahogyan Pál dulosz, ugyanugy Mária dulé.vagyis rabszolga-leány. Rabszolga, akinek nemcsak az energiájával, az ide jövel rendelkezik a gazdája, hanem akinek mindenestől a gazdája rendelkezésére kell állania. A teljes kifosztottság, a télies jogtalanság állapotában lévőnek kell tudnia magát urával szemoen. így latia Maria Isten és az ember viszonyát. Isten a kyriosz, én a dulé. Igv kell nékünk is, Isten szolgálatára elhivott papoknak,- mindegy,hogy püspök,vagy segédlelkész Vagyok - latnunk Isten szuverenitásai, fenséget és nagyságát. En vagyok a semmi, a por és hamu, Ő a minden; Ö a parancsoló, én az alárendelt, az engedelmességre elhivott ember. Én nem tehetek mást, minthogy ha a.z én Uram szól, nekem mennem kell és engedelmeskednem kell függetlenül attól,hogy mi lesz annak a következménye. Mindegy: élet ?vagy halál," jólét, vagy nyomorúság, korona, vagy tövis a szivemben,-- nekem mennom kell,mert az én Uram szolt, ón pedig az Ô szolgája vagyok. Jegyezd meg kedves szolgatársam,"hogy ez ma"azt is jelenti a te és az en számomra és mindazok"'számára .akik ebben a szent szolgálatban állana 1","hogy nékünk"nem elég, ha azt mondjuk, hogy mi elsőm vagyunk az"egyenlők között*Nekürik azt kell mondanunk:.mi utolsók vagyunk az egyenlők között* Mindenki más jobb papja az anya szentegyháznak,mint én; Mindenki más dereka ob szolgaja Is tennek,min t én. mert én a bünüsökVözött vagyok az első. Jaj annak, a vi ezt nem igy látja, hanem a maga ereje fundamentumára állva, egy szinvonaion állónak látja magát munkatársaival. Az ilyen ember nem birja ki ezt az eletet, hanem fellázad a cseléasors ellen. Pedig téged is arra hivott el isten, hogy légy az Ő cselédje, az utolsó, ä munkának minden terhét hordozo, az Isten ügye minden szenynyót is hordozni tudó szolgája a tiszai egyházkerületben. Ha ezt vállalod,akkor tovább tudod mondani Mária mondát: " Legye n nék em a te be széded s zerint ." Ez azt jelenti, hogy a szuverén Ur es a kiloszTOtt cseledleány viszonyában Isten hozzánk mindig az igében lép közel. Nagy dolog nehogy Isten nemcsak a szolgálatot veszi igénybe tőlem,nemcsak felhasznál engem, hanem arra is méltat", hogy szól hozzám,munkai társává avat, hogy vele együtt dolgozzam. Lehet-e ennél nagyobb dolog, nagyobb dicsőség az én számomra, minthogy hoz-