Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1940. augusztus
Hálatelt szívvel fordulunk tehát ma első sorban és mindenekelőtt a mindenható és mindentudó istenhez, ki e sorsfordulatot nékünk megélni engedte. Hála illeti ezenfelül e nagyjelentőségű országgyarapodásért - nagyhatalmi barátainkon felül ~ szeretettel és tisztelettel övezett Kormány^ zónka t,valamint kormányunkat és hadseregünket és nem utolsó sorban SZÍVÓS magatartásáért az egész magyar nemzetet, egyben a Felvidék lakosságát hűségéért, olle nállóképességéárt, s a nehéz megpróbáltatások i dej én kifejtett dicsőséges küzdelemért. Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés ! Ünnepeljük ez alkalommal egyszersmind a rima szombat1 am ás fa li evangélikus gyülekezet templomának másfél százados jubileumát is és a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumnak újból való feltámadását, Előbbi emlékeztet minket azokra a hithű elődökre,kik a történelem tanúsága szerint mintegy 350 évvel ezelőtt vették fel itt a lutheránus vallást és arra a Felvidéken oly fontos szerepet betöltött kör zépiskolára ,mely 1853-ban. az osgyáni nc-mzeti kis gimnázium r mal egyesült, miután 207 évi fennállás után Rimaszombat-: ba költözött és a városnak több nagylelkű alapítványa által nemcsak megszilárdult, de fel is virágzott, mint egyesült protestáns kultúrintézmény. Hazatért hittestvéreinket és intézmény einket kovácsolja össze a jövőben is a magyar haza-, szeretetnek és a kötelességtudásnak magasztos eszménye,hogy a s z ontistváni gondolat és állameszme nemzeti életünkben,az önkormányzatnak tiszteletreméltó elve pedig egyházépitő munkánkban minél tisztábban és minél teljesebben érvényesülhessen a magyar haza és benne egyetemes evangélikus egyházunk-, nak j a v ár a és üdvérei Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés i Ösi hagyománya a magyarnak az a régi szép szokása, hogy alkalomadtán nagyjairól megemlékezni kiván.Ennek a hazafias kötelességnek vélek én is eleget tenni akkor, amikor megemlékezem e napon és e helyről Mátyásnak, a nagy. magyar királynak egyéniségéről, akinek születése 500-ik évfordulóját ünnepli ez évben országszerte a magyar kö.zélet,_ Arróla férfiúról, aki uralkodói nagysága mellett a humanizmusnak, a magyar irodalom,tudomány,művészet és művelődésnek fennkölt szellemű bajnoka volt, akiről a történelem irója ekként emlékezik még: "Történelmünknek lehettek, voltak is Hunyadi Mátyásnál nagyobb, politikai sikerek és fejlődéstörténeti hatás tekintetében szerencsésebb szereplői, de egy sincs közöttük,akinek emberi er nyoi é s uralkodói képességei oly változatosak, egyénisége annyira korszerű lett holna, mint Mátyásé. Nincs közöttük Szent István kivételével egy sem, aki két történelmi korszak határmesgyéjén oly jellegzetes, sőt szimbolikus szerepet töltött volna be, mint ő! Történeti alakja a magyar dics ős ág, a magyar függetlenség, a magyar nagyhatalom, a nemzeti szuverénitás, nemzeti önkormányzat, a nemzeti társadalom lelkéből lelkedzett magyar tehetség cl nem halványuló jelképeként él és fog örökké élni a magyar nemzet emlékébon." Szükség van. e nagy király példájának felelevenítésére különösen napjainkban, amikor szintén nagy horderejű