Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952

1946. október

^l^Glt szivvei fordulunk tehát ma elsősorban és mindenekelőtt a mindenható és mindentudó Ist énhez ki o sorsfordulatot nékünk megélni engedte. Hala -llo- ezcnfe.u e nagy 3ólent őségű orsz ággyarapodáser t - nagyhatalmi b«r ata­inkon felül - sie r e tett el és tisztelettel ovozott Kormány^ z ónkat, valamint kormányunk t es hadserogunuet es neu, tm.so sorban SZÍVÓS er gatar t ás áért az egész h^f ben a Felvidék lakosságát hűsegéért, ellő nallokepe sse&e.rt, s a nohéz megpróbáltatások idején kifejtett dicsoseges kuz­c! n 1 m er t Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Köz­gyűlés ! ... Ünnepeljük oz alkalommal egyszersmind a riaa^­szombat-tamásfali evangélikus gyülekezet templomának másfel százados jubileumát is és a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumnak újból való feltámadását, Előbbi emlékestet min­ket az felír a a hithű elődökre,kik a történelem tanúsága szerint mintegy 350 évvel ezelőtt vették fel itt a lutheránus val­lást és arra a Felvidéken oly fontos szerepet betöltött kör zépis kolára,mely 1353-ban az osgyáni nemzeti kis gimnázium­mal egyesült, miután 207 évi fennállás után Rima sz ómba t r ba költözött és a városnak több nagylelkű alapítványa által nemcsak megszilárdult, de fel is virágzott,mint egyesült protestáns kultúrintézmény. Hazatért hittestvéreinket és in­tézmény einket kovácsolja össze a jövőben is a magyar haza-, szeretetnek és a kötelességtudásnak magasztos eszménye,hogy a szentistváni gondolat és állameszme nemzeti életünkben,az önkormányzatnak tiszteletreméltó elve pedig egyházépitő mun­kánkban minél tisztábban és minél teljesebben érvényesülhes­sen a magyar haza és benne egyetemes evangélikus egyházunk-, tlak j a v ár a és ül vérei Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Köz­gyűlés i Ösi hagyománya a magyarnak az a régi szép szo­kása, hogy alkalomadtán nagyjairól megemlékezni kiván.Ennek a hazafias kötelességnek vélek én is eleget tenni akkor, a­miker megemlékezem o napon és o helyről Mátyásnak, a nagy, magyar királynak egyéniségéről, akinek születése 500-ik év­fordulóját ünnepli ez évben országszerte a magyar közélet. _ Arróla férfiúról, aki uralkodói nagysága mel­lett a humanizmusnak, a magyar irodalom,tudomány,művé sz et és művelődésnek fennkölt szellemű bajnoka volt, akiről a tör­ténelem irója ekként emlékezik még: "Történelmünknek lehet­tek, voltak is Hunyadi Mátyásnál nagyobb, politikai sikerek es fejlődéstörténeti hatás tekintetében szerencsésebb sze­replői, de egy sincs közöttük,akinek emberi er nyoi é s ural­kodói kepességei oly változatosak, egyénisége annyira kor­szerű lett bolna, mint Mátyásé. Nincs közöttük Szent István kivételével egy sem, aki két történelmi korszak határmcs­gyejen oly jellegzetes, sőt szimbolikus szerepet töltött vol­na oo, mint c! Történeti alakja a magyar dicsőság,a magyar luggotionseg, a magyar nagyhatalom, a nemzeti szuverénitá s, nemzeti önkormányzat, a nemzeti társadalom lelkéből lelkod­zott magyar tehetseg el nem halványuló jelképeként él és fog orokKe elm a magyar nomzot emlékében." . . , ...... . Szüks éS va n- G király példájának feieloveni­tesero különösen napjainkban, amikor szintén nagy horderejű

Next

/
Thumbnails
Contents