Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952

1945. szeptember

- e Megjelent a magyar ökumenikus Bizottság mély tartalmú,hatalmas ünnepi nyilatkozata, amelyet az evangélikus ég a református egyház képviselője irt alá és ország-világ előtt bizonyságot tett a magyar protestantizmus hitéről, célkitűzéseiről. Az. ünnepi nyilatkozatot megkapták a lelkészi hivatalok, ho2ta az egyházi saj^ tó." Érdemes azt elmélyüléssel olvasni és gondolkodva ténykedéseink irányitójául elfogadni. Memorandumot nyújtott át 1945.május 27-én a két protestáns .egyház a nemzeti kormánynak, melyben bejelenti igényét az egyházi szolgálat teljességére, tehát az igehirdetésre, tanításra,pásztorolásra, szociális, helyesen szeretetmunkára., a gyermekek és ifjúság lelki életének szolgálatára. Kihangsúlyozták a felekezeti oktatás, a kötelező vallástauitásra vonatkozó igényt,véleményt nyilvánítanak a tankönyv-revizióval kapcsolatban. Hangoztatják, hogy.az egyház maga szabja meg, mit tanitson, mert az evangéliumot tanitja. Szót emelnek az egyházi sajtó szabadsága érdekében. Feltárják az- anyagi helyzetet, mely szerint minden egyházi tulajdon az Anyaszentegyház eszményi céljait szolgáló célvagyon. A földbirtok-reformmal kapcsolatban az egyházi birtok jómdulatu elbírálását kéri. A törvényen alapuló államsegély megfelelő és sürgős kiutalását kéri, A.polgári sorból hadifogollyá lett oaborek számára közbenjárást és szabadítást, a politikai rendőrség kifogásolható eljárásával szembon jogvédelmet kér, mert lel kés

zjellegű letartóztatottak ia szenvednek miatta, A történelmi változások küszöbén az egyház elvi állásfoglalását a következőkben váz.olja: "Tudjuk, hogy a magyar földön egyetlen intézmény sem folytathatja ott, ahol az összeomláskor abbahagyta, A keresztyén egyházak átérzik annak a feladatnak a nagyságát, .hogy munkájuk módszerét, eszközeit, társadalmi tevékenységük szükségleteit és lehetőségeit, gazdasági forrásaik teljesítő képességét és háztartásuk rendjét revideálják S életükből mindazt, ami idői, emberi ós változó, az uj világhelyzethez a

lkalmázzák,de kérik azt, hogy erre időt engedjenek, elhamarkodott lépésekre ne kényszerítsék, kész tények elé ne állítsák a adjanak módot arra, hogy ezeket a rendkívül fontos kérdéseket a közhatalom gyakorlóival megbeszéljék a kölcsönös jóindulatból származó közös megállapodásra jussanak. Az elsietés itt ép ugy megbosszulná magát ,~mint amilyen végzetos lenne egy könnyelműen felidézett kulturharir." Majd rámutat a memorandum az egyház ós az állam viszonyát szabályozó királyi dekrétumokra, a korona és az országgyűlés közös határozataira, a nemzetközileg is elfogadott,- becikkelyazett békeszerződésekre, alap t örvény ékre. Hivatkozik arra, hogy a krimi konferencia alapintézkedése folytán az ideiglenes nemzeti kormány illetékessége arra nem is terjed ki, hogy a magyar állami életben mélyreható változásokat hozzon létre, hanem Csak arra,hogy egy demokratikus választójoggal uj országgyűlést hivjon össze és az uj országgyűlés feladata lesz obben a kérdésben dönteni* Majd emelkedett szellemben vallja: ünnepélyesen ígérjük, hogy az Egyház Urának tartozó engedelmességgel és hű magyar szivünk teljes odaadásával végezzük továbbra is felülről vett szolgálatunkat, Ugy érezzük, hogy a mai időben kétszeresen szükség van a Krisztus egyházaira, hogy prédikáljanak, tanítsanak, irgalmasságot gyakoroljanak, vigasztaljanak és ihlessenek és végezzék a kiongesztelődés müvét Isten ós ember között, ember és ember között, nemzetek és nemzetek között. Ezzel a szolgálattal épitik az igaz magyarságot és mozdítják elő a demokráciát is, ami nem lehet ogyéb,aint nemes emberi kísérlet, leginkább javallott ut a Kriszto-