Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1942. augusztus
- 3 - . uyérkorosetre voltak kénytelenek áttérni. 1G40 márciusában volt kénytelen á finn nép átadni a szovjetnek ííur.jala egy részét. Szór. a terül o tori 42 evangélikus : s 40 görögkeleti templom s 75 imaház volt. Ebből a bolsevista uralom 14 hónapja alatt 35 ov. és 13 gk.templomot romholtak 1-3 ô 40 imaházat tot.tok hasznaveliototlenné. i- többit világa célokra vették igénybe. Moggyalázott templomok,földúlt t rmotok hirdetik: mi az egyház sorsa a szovjetben. Az é -j z t országi ^esov jeturalom is rémuralom volt az egyház számára. Elhurcolt,bobörtönözöt t, megkinzott s legyilkolt egyházi t i ŐZ tv is elek vértanúság a festi vörösre ezt az időt. Meg nincs lezárva az észt evangélikus egyház veszteséglajstro ma, de eddig ia nyilvánvaló már az,hogy 23 lelkész elveszett, többeket meggyilkoltak. 14-ot Oroszországba hurcoltak, ezek kőzett a volt püspököt, Rahamägit is, a fiatal lel készokot katonai szolgálatra kénysz er i tették. A pro sb i törökből és egyházi elöljárókból 20-ut gyilkoltak meg s ezenkivül még hiányzik közület 150, 23 templom vagy leégett,vagy pedig egyéb módon pusztult el. hagyó u sok templom szenvedő 11 kért a hadi csolokaények következtében, Bzok között több történeti műemlék is vau. Mindezeken kivül s felül is elvileg kell ebben a háborúban hau!üzemmé válnia az egyháznak. Erre kényszeríti az időfeletti egyházat az idővel való pásztori vzonosodása is. Ez ózonban magában foglalja már annak a megállapítását is,hogy az egyház nem lohet véresszájú hadi uszító. Simoniát követ el az az agyház, amelyik a Szent Lélek mámorát rohamra iuditó alkoholmámorrá alacsonyítja le. Más az egyház feladata: a pásztor olás. Ezt kell hadiüzemként végeznie. Az egyház hadiüsomesités u mindenekelőtt azt jele uti',hogy ma az egyh ázna k tu da táb an ko 11 le nni e an na k, ho ry munkája szaró a Összefüggésben van : háborúval s anr.uk győzelmes kimenetelével. Ezt ma már olyan emberek is elismerik, akiknek szemében nem sokat jelent az egyház. Látják,hogy a háború sokszor az idegek háborúja r? ezért értékelik az egyház munkáját, mint köz-idegesillapitószert. Mi azonban tudjuk,hogy a hit nem kábítószer, hanem csodálatos erő. Hit nélkül nincs igazi hősi magatartás, csak erőltetett hősködés. Hit nélkül nincs igazi tűrni tudás, csak ideig-óráig tartó önfegyelem. Hit nélkül nincs áldozatok igazi méltó hordozása, csak társadalmi illem. Ezért tudja a szivet csak a kegyelem megerősíteni /Zsid. 13:9./ és ezért igaz az,hogy az a győzedelem, amely legyőzi a világot, a hit. /I.Ján. 5:4-5./ Ugy kell a mának a hit,mint a munició és a kenyér. A hadiüzemnek fokozott erővel kell dolgoznia.Tudomásul kell tehát vennie az egyháznak is,hogy ma nem elég az egyházi munkában sem a béketempó. Nem ugy kell látnunk tokát a helyzetet, hogy a háború akadályozza s vegetativ visszahúzódásra kényszeriti orz egyházat, hanem épen ellenkezőleg: a háború fokozottabb munkateljesítményt követel az egyháztól. Szabotál tehát nemcsak az, aki a háborúból jogcimet farag magának lustaságra, vagy amerikázásra, hanem az is, aki megelégszik a "békebeli munkateljesítménnyel. Ist o n noteszében s a nemzet történőimének Ítélete szerint sorsdöntő időkben a legnagyobb teljesítmény is csak "elégséges". Minimáli s követel ések a háborúban él ő egyh áz z al ezembe n. 1. Több igét i Amikor a hitre jut ásnak oly sorsdöntő jelen-
