Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935

1935. szeptember

33 birtokában küldhetők ki önálló hatáskörrel bíró helyettes léikészékül. Szabályozza ínég a szabályzat az áttért lelkészek képesítését, a külföldi lelkészi oklevelek honosítását és a lelkészi képesítések elévülését. A szabályzat hatálya kiterjed mindazon lelkészjelöltekre, akik az 1933. évi december hó 31-ike utáni időben tettek szigorlatot. — Kapcsolatosan jelentem, hogy a lelkészképesítő szeminárium anyagi eszközök hiánya miatt még a lefolyt évben sem volt megnyitható. 7. Az elmúlt esztendő legkiemelkedőbb egyházi eseménye kétségtelenül a zsinat megnyitása volt. November hó 10-én ünnepélyes istentisztelettel nyilt meg a magyarországi evangélikus egyház novelíáris alkoímányozó zsinata. Ezt követte a megnyitó ünnepély, majd a zsinat megalakulása, mely alkalommal világi elnökké D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelőt, egyházi elnökké e sorok íróját választották. Beválasztatott még az elnökségbe egyházkerületünk részéről világi alelnökül b. e. Dr. Z e len ka Lajos egyházkerületi felügyelő, a jegyzői karba pedig Dr. Bruckner Győző jogakadémiai dékán. A zsinat főelőadói tisztét Dr. Mikler Károly ny. jogakadémiai dékán töltötte be, kinek a szerkesztésében sorozatos kiadmányokban napvilágot láttak az eddigi előmunkálatok is. Időközben Dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő elhalálozván, a zsinatnak a törvény értelmében hivatalból vált tagjává az ő helyettese, homrogdi Lichtenstein László, aki választolt tagságáról lemondva, helyére a hegyaljai egyházmegye Dr. Zsedényi Béla jogakadémiai tanár, egyházkerületi világi főjegyzőt választotta meg. A novellárisként felfogott zsinat első jelentős törvényalkotása volt az, amellyel az önmagának a saját maga által választandó tagokkal való kiegészítését mondotta ki. A jelek szerint leglényegesebb újítása lesz a presbitériumoknak az egyházi kormányzat mindhárom felsőbb fokozatán való bevezetése és, ami egyéni meggyőződésem szerint, súlyosan belevág a magyarhoni evangélikus egyházi jogfejlődés négyszázados tradíciójába és az egyházkerületek történeti jogait és megszerzett önálló birtokállományát kialakuló hangulatok esetlegességétől hozza függésbe, — annak a bizottsági javaslatnak esetleges törvényre emelése, amely szerint az egyházkerületek területi beosztásában teendő változtatás jogával átruházott hatáskörben az egyetemes közgyűlés lenne felruházandó. Ezzel a tervbevett intézkedéssel az egyházkerületek, mint a négy évszázad folyamán önállóan kialakult, külön-külön tradícióival, jellegzetességgel bíró és erejüket, anyagi eszközeiket és áldozatkészségüket sajátos, önálló szellemi célok szolgálatába állító legmagasabb közigazgatási és kormányzati egységek ki lesznek szolgáltatva a legnagyobb jog, t. i. az őket történeti és alkotmányos jogon megillető terület feletti önálló s legfeljebb a zsinat, mint legfelsőbb törvényhozó testület hatásköre által korlátozott territoriális rendelkezési joguk elvesztésének, történelmileg kialakult kormányzati tekintélyük súlyos csorbulásának, önálló alkotó kedvük, áldozatkészségük, 9. A zsinat ügye.