Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935

1935. szeptember

gatása mentette meg. A felsőmagyarországi ev. rendek 1705-ben két ízben is járultak küldöttségben a svéd király elé, a ma is élő Szirmay család egyik nagynevű őse, Szir­may Miklós vezetésével, hogy a kíméletlen üldözéssel szem­ben pártfogást és védelmet kérjenek. A közbenjárás ered­ménnyel is járt és a svédek jelentékeny támogatása tette lehetővé a Kollégiumnak korszerű fennmaradását. Kétségtelen, hogy az egyházi kapcsolatok kimélyítése mellett kívánatos más kultúrpolitikai téren is a szorosabb kontaktus fenntartása az összes ev. jellegű északi európai államok között és e kérdésnél egy rendszeres csereactiora gondolok, mely egyházunk életére jelentős kihatással lehetne; elgondolásom az, ha a theologusokon kívül más fakultás­beli hallgatóinknak is lehetővé válnék, hogy nemcsak a nyugati, hanem az északi államokban is folytathassák egye­temi tanulmányaikat és ezzel, leendő világi vezetőink habi­tusát még alkalmasabbá tennők egyházépítö munkára. A nemzetközi kapcsolatok kiépítése, mai trianoni zárkó­zottságunkban, nemzetközi szempontból egyenesen életkérdés, következésképen egyházunk ebbeli törekvését a Iegmesszebb­menően kívánom támogatni és e nagyfontosságú nemzeti és egyházi problémát szerény erőmmel, valahányszor arra alkal­mam nyílik előmozdítani. Sok szó esik napjainkban az egyházpolitikai és család­védelmi törvények reformjáról, így szükségesnek tartom érinteni e kérdéseket is felügyelői székfoglalómban. Magam is vallom azt az egyedül helyes felfogást, hogy az állami anyakönyvvezetés behozatala, az egységes állami házasságjog és házassági bíráskodás statuálás a, annak idején, nemcsak jogi, de nemzeti szükségesség is volt. Szerencse, amint ezt egyik egyházi kiválóságunk megállapítja, hogy ezen kérdések megoldása Magyarországnak fénykorábai? megtörténhetett és hogy az állami nemzeti egység gondola­tának szempontjából ezek az óriási jelentőségű kérdések nem megoldatlanul jutottak örökségül Csonkamagyarország szo­morú korszakára. A kérdés complexumának mai megboly­gatása, a nemzeti megerősödés helyett, annak gyengítését jelentené és a sajnos, különben sem nyugvó felekezetieskedés és felekezeti ellentéteknek további kiélezésére vezetne, am j a mai magyar balsors közepette, nemzeti csapás lenne. Az igazi családvédelem, az alapelvek sértetlen fenntartása mel­lett is megtörténhet és a házassági jog szigorúbb gya­korlását, a könnyelmű válások megnehezítését és a házas­ságra vonatkozó laza erkölcsi felfogás javítását előmozdí­tani felekezetre való tekintet nélkül mindenkinek elsőrendű kötelessége, akinek erre befolyása van. A magyarhoni egyetemes evang. egyház legnagyobb horderejű kérdése jelenleg a zsinat tartása és ennek útján Egyházi Alkotmányunknak novelláris úton való módosítása. Ezen munkában, mint a zsinatnak hivatalból tagja, része-

Next

/
Thumbnails
Contents