Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939

1939. februar

Itt csak átmegyünk, blasen "nincs itt maradandó városunk",de a nyomunk, a hatásunk itt marad. A falevél lehull,de a fában megmarad a halott levél életének eredménye. A napfény tovaszáll,de a hatása,mint virágillat és gyümölcsédesség itt marad. Az emberek értékelésénél mindig hiányzik a norma, a minta, azt csak a Teremtő látja, mint az épülő házat csak a tervező látja egészében, mi nagyon is érezzük a görög bölcs tételének igazságát: "a dolgok mértéke az ember", magunkhoz mérjük egymást s a mi eredeti, uj és tőlünk, elütő,azt a többletet szemléljük, pedig rá kell eszmélnünk,hogy minden ember Isten dicsőségének hordozója, minden élet az Ő kegyelmének hirdető

je.így less ember-méltatásunk Isten előtt leborulás,hálaadás. Nem az ember nagy,hanem a kegyelem. XIV.Lajos temetésén a fungáló érsek e szavakkal kezdte a szertartást: Lieu est seul grand. Isten kijelentését látjuk minden emberben s az ő gondviselését minden életen. Lomján Eleket idézem... Testi alakjában látom... Derült, okos, nyilt kék szemében mintha kék, tiszta tó tükrét látnám, melyben egy darab felhőtlen ég mosolyog. Nem volt a viharok és árnyékok embere. Vészes szenvedélyek,villámrejtő feszültségek nem tépték meg belső békessége harmóniáját.Nyájas arcát. as életet szerető,dolgozni akaró s a bölcs szemléletén mindent a maga rávetitett világosságában látó ember optimizmusa mosolygott. Kéairásából - noha grafológus nem vagyok - a belső é~ leténe

k gazdagságát látom; sietve ir, de nem azért,mert ideges, tehát elnagyoló,hanem, mert felötlő gondolatait, ezeket a titokzatos madarakat csak sietve tudja lefotografálni,hanem ezek csoportostul nagyon gyorsan felröppennek és elszállnak,tehát sietni kell megfogásukkal. Szeretem azt, aki siet - mondanám adysta stylusban -, mert az gazdag és bőséges tartalmat hordoz szivében s azért kevesli az időt,mert sok a mondanivalója; teendője több, mint a nappala. "Munkáikodjátok,inig nappal vagyon" - szél az lír. Mikor 1937 szeptember S-án püspöki beiktatásán szemlélődtem, az az alapérzés hatalmasul

t el lelkemben,hogy ez az ember az akarat embere, nem rajta uralkodnak a körülmények,de ő urálkodik azokon... Fiatal lelkészei éveit egy kis faluban tölti. Szép a vidéke, lankás szántóföldek,távolról odanéző komor hegyek. Magas dombon álló fehér kis templom s a domb tövében a paplak. -A falu nem az,aminek Szabó Lezsoék ós Lrody Sándoré

k látják. A világirodalom csúcsértéke, az.."Az ember tragédiája" egy nógrádi falu nemesi kúriájában született meg. Berzsenyi Lániel, Gárdonyi, de meg Petőfi és Arany lángszelleme a falu csendes kakas kukor

é koláč os éjszakáiban gyújtott pá

sztőrtüzet a magyar véráztatta ősi tarlón. A falu nem. lehúz,de megpróbál; k3 benne él,közelebb van a konyőrtermő földhöz, szinte hallja annak lélegzését,

de h falu lel ke nem pihentet,hanem nógat,mert ott mindenki dolgozik,tehát o is dolgozott? a kis paplak tornácáról nem. lehetett messzenézni,tehát