Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939
1931. szeptember
12 junk kifejezést ezek felett érzett testvéri örömérzésünknek és meleg üdvözletünknek épenúgy, mint afelett, hogy dr. Hacker Ervin, a jogakadémia egyik kiváló erőssége, az V- fiz. osztály 2-ik fokozatába lépett elő, továbbá afelett, hogy a közép — illetve elemi iskolai ügy terén közel három évtizeden át kifejtett kiváló tevékenységük elismeréseként az iskolafenntartó egyházközségi közgyűlés Szenészi Gyula nyíregyházi leánygimnáziumi tanárnak, alulírott pedig Poppe Béla tállyai tanítónak az igazgatói címet adományozták. Ugyancsak az enyhet adó derűsebb egyházkerületi közéleti mozzanatok közzé sorozhatjuk azokat a tényeket is, hogy ianítóképzönk kölcsönét véglegesen sikerűit lebonyolítani és hogy reményünk van arra is, hogy az üresedésben álló egyik rendes tanári és az egyik gyakorló-iskolai tanszék rövid időn belül betölthető és ekként az intézettel szemben hálára kötelező áldozatos jóindulatot tanúsító miskolci egyház jogos várakozása is teljesíthető lesz; továbbá, hogy folyó évi július hó 12-én tette le ünnepélyes formában egyházkerületünk fontos hivatást teljesítő missiói pontja, a nemrég alakúit kisvárdai egyházközség újonnan építendő templomának alapkövét. De ide sorozhatjuk és sorozzuk egész egyházkerületünk osztatlan örömét afelett is, hogy a tiszavidéki esperesség kiváló főesperesét, dr. Dómján Eleket, egy fenyegető vasúti elgázolás veszedelméből a Gondviselés kegyelme egy, az utolsó (pillanatban nyújtott segítő kéz munkájával kimentette. Örömnapként üdvözöltük egyházkerületünk területén egyetemes gyámintézetiinknek a múlt évőszén a nyíregyházi egyház kebelében tartott ünnepi közgyűlését is, amely az ez alkalommal nyújtott isteni kegyajándékok útján maradandó építő hatással volt a szivekre, — továbbá az egyházkerületi lelkészegyesületnek folyó évi március hó 26-án Miskolcon történt újjáalakúlását, amely alkalommal dr. Dómján Elek főesperes választatott meg annak elnökéül; aminthogy örvendetes eseménynek tekintjük az egyik legfontosabb országos egyháztársadalmi egyesület, az Országos Bethlen Gábor Szövetség ez év tavaszán való újonnan szervezkedését is. i Ám a természet örök és bölcs rendje szerint a muló idők áldozatokat is kívánnak a sorra kerülő nemzedékek sorából. Egyházkerületünket, egész hazai ev. egyházegyetemünket a megszállt területtel együtt és az egész hazai protestantismust ez évben is jelentős veszteségek érték. Hogy mindenekelőtt a minket legközelebbről érő fájdalmas veszteségekről szóljak, el-