Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939

1931. szeptember

8 7. A lelkészképesités ügye. Lelkészavatások 8. A fakultás hallgatóinak létszáma 9. A lelkészképző szeminárium 10. A zsinat ügye volt, amelyet az elhangzott előadások a legkü'önbözőbb oldalai szerint igyekeztek megvilágítani. E sorok írójának az a feladat jutott osztályrészéül, hogy a központi témával kapcsolatban megrajzolja a magyar protestantismus helyzetképét. Az egyházi sajtóban kivonatosan ismertetett előadások bizonyára termékenyítőleg hatottak a konferencia hallgatóságára és meggyőzték azt arról, hogy a kor szellemi válságával kapcsolatban egyházunk tagjaira, lelkészi és világi vezetőire súlyosan felelőségteljes, nagy és nehéz feladatok várnak, amelyeket megoldani másként nem lehet, mint nyájnak és pásztornak, népnek és vezetőknek hitben, tiszta erkölcsökben folytonos megújulásával és egymással való, egymásért dolgozó, egymás javáért imádkozó lélekkel munkálkodó szoros testvéri összefogásával. A konferencia szervezői pedig azért a nagy és nehéz munkáért,,amellyel e négynapos áldásos együttlétet életrehívták s ezzel újabb tanúbizonyságát szolgáltatták annak, menynyire hivatásszerűen kapcsolódnak bele egyházunk szorosan vett lelki szükségleteinek a kielégítésébe, fogadják e helyütt is legmelegebb elismerésünket. Kapcsolatosan jelentem, hogy m. é. egyetemes közgyűlésünk a lelkészképesítés tárgyában felterjesztett javaslatunk elfogadásával újonnan életbeléptette a kerületi lelkészvizsgáló bizottságoknak, mint az egyetemes lelkészképesítő vizsgálati bizottság alosztályainak a működését. Ehhez képest egyházkerületünkben is megalakult és működésbe lépett az alosztály, amely 1930 szeptember 21-én tartott ülésén Mikler Q. Sámuelt, majd dec. 23-án Moravcsik Sándort képesítette, én pedig az előbbit a szolnoki missió ellátására, utóbbit Ózdra segédlelkészül küldtem ki. A velem közölt kimutatás szerint a theol. fakultás hallgatóinak létszáma az" utolsó semesterben 100-at tett ki, kik közül 7-en származnak egyházkerületünk területéről. A lelkészképző szeminárium felállításával a bekövetkezett súlyos gazdasági válság és nem csekély részben amiatt, mert kész törvényes felhatalmazás híján annak kötelező elvégzését nehéz volna reákényszeríteni a fakultás végzett hallgatóira, várni fog kelleni az alkalmas időpont elérkezéséig. Az előkészületben álló zsinat megtartása ügyében nem történt döntő lépés, amit indokol a súlyos gazdasági és a békeszerződés okozta megcsonkítottsági helyzeten, a világszerte észlelhető nyugtalanságon és bizonytalanságon kívül az az elfojthatatlan aggodalom, hogy annak összehívása ese-