Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939
1931. szeptember
6 5. Egyházunknak az államhoz és a többi hazai egyházakhoz való viszonya németországi útja, mint ahogy arról úgy a németországi, mint a hazai sajtó lapjairól meggyőződhettünk, úgy egyházi, mint nemzeti szempontból kiválóan áldásosnak bizonyúlt. Itt utalok arra, hogy a jövő évben ünnepli a német evang. egyház a páratlan hithős, Gusztáv Adolf királyvértanú halála 300 éves fordulóját. A magyarhoni evang. egyházegyetem, főként pedig annak áldott szeretetintézménye, az egyetemes gyámintézet bizjonyára hálás szívvel vesz részt a vallásos kegyelet e szép ünnepén s talál arra módot, hogy arról hazai egyházaink is, méltó módon emlékezzenek meg. De mindenesetre egyik, az áldott emlékű hithős szellemi nagysjágához s a nevét viselő szeretetintézményekhez méltó módja volna az ünneplésnek a z is, ha azokat a perselyeket, amelyeket a nagy jubileum előestéjén az vegyetemes Gyámintézet küldött szét, igyekeznénk megtölteni s 'ezzel a nagy hithős emlékéhez méltó módon belekapcsolódni a nevét viselő szeretetmunkásságba. A külföldi hittestvérekkel való kapcsolat és a világközi Protestantismus ügyét súlyos veszteség érte, Söderblom Náthán, uppsalai érsek halálával, aki mindkét érdeknek leglelkesebb szószólója, buzgó ápolója, hivatott szellemvezére volt és a keresztyén egyházak békeművének építésében a lausannei és stockholmi konferenciák előkészítésével oly fáradhatatlanúl járt elől Hazánknak, népünknek, magyarhoni evang. egyházunknak lelkes barátja volt. E sorok íróját pedig, aki az 1918. év őszén tett svédországi útján hosszú időn át élvezte páratlan vendégszeretetét, a személyes hála kegyeletes érzései fűzik megdicsőült alakjához. Legyen áldott az ő nagy emléke! Egyházunknak az államhoz és a többi hazai egyházakhoz való viszonyát illetőleg a két év előtti és múlt évi jelentésemben közlöttekhez alig van mit hozzáadnom, vagy azokon mit változtatnom. Amit mégis kiemelendőnek tartok, az az, hogy az állam részéről az egyes kormányhatóS|ágokkal való érintkezés viszonylatában jóindulatú figyelmet, viszont azonban törvényen alapuló igényeink kielégítésében a nehéz, sőt válságos gazdasági és pénzügyi helyzetből folyó fájdalmas korlátozásokat is tapasztaltunk. Bekövetkezett a múlt évi jelentésemben jelzett államsegély csökkenés, amiről részletesebben a pénzügyi pont alatt szólok. Az államhoz való viszonyt érintette még a kultuszminiszter úrnak a fogakadémiai kérdésben tett országgyűlési nyilatkozata is, amellyel — úgymond — »a kapacitáció útját' választva, ünnepélyesen felkéri a jogakadémiák fenntartóit az